Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-05 / 130. szám
4. oldal Világtükör 1998. június 5., péntek Atomhatalmak intelmei India tárgyalna Pakisztánnal Kasmírról Az indiai és a pakisztáni atomrobbantások ügyében Genfben válságtanácskozásra ült össze az ENSZ BT öt állandó tagja, az öt atomhatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Washingtoni indulása eló'tt Madeleine Albright amerikai külügyminiszter nyugalomra intette Indiát és Pakisztánt, felszólította őket, hogy ne súlyosbítsák az atomkísérletek után kialakult helyzetet. Az Egyesült Államok szeretné meggyőzni a két ország vezetőit, hogy ne hajtsanak végre több atomrobbantást, ne telepítsenek atomfegyvereket, és ne tegyenek provokatív nyilatkozatokat, illetve lépéseket. India kész tárgyalni Pakisztánnal Kasmírról, amely már Kína - külügyminisztere. mintegy fél évszázada okoz vitát a két dél-ázsiai ország között - jelentette ki az indiai szenátus előtt Atal Behari Vadzspaji miniszterelnök. Leszögezte: „Megtettük javaslatainkat, és ha Pakisztán tárgyalni akar Kasmírról, mi készek vagyunk erre.” A politikus hozzáfűzte: „Együtt kell élnünk a térségben, bármilyen problémák adódjanak is.” Madeleine Albright Genfben megbeszéléseket folytatott Tang Csia-hszüan kínai és Primakov orosz kollégájával. Tang Csia-hszüan és Madeleine Albright fotó: feb/reuters Jelcin elnök kirohanása a „bankokrácia” ellen Bajban az orosz gazdaság Megvádolta a pénzügyi oligarchiát az orosz államfő. Szerinte a tőzsdeválság előidézésében nagy szerepet játszott, hogy pánikszerűén kivonultak a részvénypiacról, s felmérhetetlen károkat okoztak ezzel a gazdaságnak. Jelcin elnök az orosz pénzügyi világ tíz legbefolyásosabb személyiségét rendelte be a Kremlbe. A találkozóról, legalábbis annak kezdetéről a televízió is beszámolt. így azután ország-világ szeme láttára hordta le a tekintélyes urakat: „Ha azt akarjuk, hogy a külföldi beruházók idehozzák a pénzüket, önök is csak azt tanácsolhatják saját, orosz partnereiknek, hogy ne vonuljanak ki a tőzsdéről.” Az államfő szerint az orosz nagybefektetők aláásták a külföldiek bizalmát azzal, hogy a tőzsde első rezdülésére menekülésszerűen árusítani kezdték részvényeiket. Az orosz tőzsdeválság „csak” látványos jele a súlyos pénzügyi-gazdasági krachnak. Miközben a tőzsdeindex 44 százalékot esett, olvadnak a keményvaluta-tartalékok: egyetlen hónap alatt 24 milli- árdról 14,6 milliárd dollárra. A rubelt az elértéktelenedés réme fenyegeti. Gazdasági elemzők szerint mindennek magyarázata az orosz költségvetés összeomlása. Az adóknak csupán a töredékét sikerült begyűjteni, s a költségvetés bevételi oldalának számottevő hiánya mellett megugrottak a kiadások. FEB Elhúzódik a mentés Japán azonnal átvizsgálja gyorsvasútjait Egész nap tartott csütörtökön a mentés a németországi vas- útkatasztrófa színhelyén. A halottak számáról változatlanul nincsenek pontos adatok, mert az összetorlódott kocsik belsejéhez egyenként - fűrésszel, lángvágóval - lehet hozzáférni. Sem a vasút információs szolgálata, sem a bonni magyar konzulátus nem tud arról, hogy a halottak vagy a sebesültek között lenne magyar. Az áldozatok azonosítása tegnap reggel kezdődött meg a Szövetségi Bűnügyi Hivatal e területen járatos szakértőinek közreműködésével. A sok erősen csonkolt holttest miatt az eljárás napokat is igénybe vehet. A német történelem legsúlyosabb vasúti katasztrófájának okairól egyelőre csak találgatni lehet. Életben maradt szemtanúk szerint már a szerencsétlenség előtt tíz perccel valami szokatlan és rémisztő pattanást hallottak, mások szerint a szerelvény „remegni” kezdett. Ekkor - egyelőre nem tudni, miért - a vonat fékezett. A „Wilhelm Konrad Röntgen” expressz, amelynek csúcssebessége óránként 280 kilométer, 410 méter hosszú, és 759 utasnak van rajta ülőA baleset oka egyelőre ismeretlen fotó: feb/reuters helye. A balesetet szenvedett expresszvonat a München-Hamburg távolságot öt és fél óra alatt tette meg. A japán Sinkanzen üzemeltetője 59 pályaszakasz ellenőrzését rendelte el, és tanulmányozza a német balesetet. Hírháttér Belgrád két tűz között Elgyötört menekülők, holtfáradt gyerekek a zord hegyi utakon. Menet közben szülő'nők, éhező-szomjazó családok a koszovói határvidéken. Akiknek még az sem hoz megváltást, ha megérkeznek Albániába: bár ott honfitársaik közt érezhetik magukat, s nem kell tartaniuk a szerb rendó'rség támadásától, ám letelepedési lehetőséget nem remélhetnek. Visszafordulni viszont aligha mernek: a szerb katonák állítólag lerombolják elhagyott házaikat, így próbálva „albánmentes övezetet” kialakítani az amúgy 90 százalékban albánok lakta tartomány peremén. Shae válság nem volna elegendő Milosevics számára, immár a Montenegró felől gyülekező viharfelhőkkel is szembe kell néznie. A másikjugoszláv tagköztársaságban a múlt hétvégi választások a Miloseviccsel szembehelyezkedni kész koalíció sikerét hozták, s Djukanovics államfő azóta nyíltan figyelmeztette is a két tűz közé került Belgrádot: ha nem akarja az ország teljes szétesését, változtatnia kell politikáján. Épp Jugoszlávia elnöke az, aki a legtöbbet teszi az államszövetség szétrombolásában. Kérdés, meddig fokozható a koszovóifeszültség. Mikor válnak a ma még szórványos összecsapások kiterjedt ellenségeskedéssé? Ugyancsak bizonytalan, mikor szánja magát esetleg beavatkozásra a NATO. Brüsszel nyilván igyekszik megmaradni a diplomáciai nyomásgyakorlás eszközeinél. Milosevics aligha vállalhatja a két-, illetve háromfrontos harcot, ha meg akarja őrizni Jugoszláviát. Szondy Gábor Ki nevet a végén ELVEZETJÜK A KÉNYELEMBE Bizonyára az, aki a leggazdaságosabb megoldást választja tartályos gázellátó rendszerének telepítéséhez és üzemeltetéséhez. Tekintse meg a Shell Gas ajánlatát is, hogy megtalálja a legmegegy kényelmes, meleg otthon megteremté- itasért tárcsázza a hétvégén is hívható 06-80-29-29-29 inavenes zöld számot. felel séheJ © Shell GAS Idegenek a siralomházban Hiába kért számára kegyelmet még II. János Pál pápa is, egy 38 éves férfit, aki már 21 esztendeje ült a siralomházban, méreginjekcióval végül is kivégeztek. Tegnap a 47 éves Douglas Edward Gretzleren hajtottak végre halálos ítéletet. A férfit az Arizona államban elkövetett 17 rendbeli gyilkosságért 22 év elteltével adták hóhérkézre. Az Egyesült Államokban úgyszólván „divatba jött” a kivégzés. Texas államban, amelyet az ifjabbik George Bush kormányoz, nemrégiben kivégeztek egy nőt is. Mondhatnánk: mindez az amerikaiak bel- ügye, bár ellenkezik az európai, az emberi méltóságot, az élethez való alapvető jogot tiszteletben tartó gyakorlattal. Csakhogy a tengerentúlon 22 ország több mint hatvan állampolgára - köztük öt német- is várja az ítélet-végrehajtást. Az elmúlt öt esztendőben hét - Mexikóból, a Dominikai Köztársaságból, Kubából, Pa- raguayból és Hondurasból érkezett - külföldi állampolgár jutott hóhérkézre. Legutóbb Madeleine Albright külügyminiszter is igyekezett jobb belátásra bírni a Texas szövetségi államban élet és halál urának számító kormányzót - hasztalan. A nemzetközi embeijogi szervezetek azt vetik az amerikaiak szemére, hogy miközben az Egyesült Államok szinte foggal-körömmel küzd külföldön őrizetbe vett minden egyes állampolgárának a jogaiért, addig fordítva ez a legkevésbé sem igaz. Mert bár Amerika 1969-ben aláírta a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Konvenciót, amelynek 36. szakasza kötelezővé teszi elfogás esetén az őrizetbe vett országa külképviseletének értesítését, ennek a legritkább esetben tesznek eleget az USA hatóságai. A bírósági tárgyalásokon csorbát szenvednek a külföldi vádlottak jogai is. Gy. Z. Penny Jordan: Válaszúton A sikeres írónő regényében négy becsvágyó ember jut válaszúthoz. Leo, Davina, Saul, Christie mindannyian kijárták már az élet kemény iskoláját, és magtanulták, hogyan kell elfojtani, eltitkolni érzelmeiket. Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - kimondhatatlanul vágynak melegségre, szere- tetre. A sors esélyt is kínál nekik, de vajon miként döntenek? Feláldozzák-e szerelmüket a hatalomvágy, a siker és a pénz oltárán ?
