Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-25 / 147. szám
10. oldal Petőfi Népe 1998. június 25., csütörtök Téves volt az atomerőmű riadójelzése (Folytatás az 1. oldalról) Arra a kérdésre, hogy miért kellett több mint negyven percnek eltelnie ahhoz, hogy a szirénával felébresztett polgárok megtudhassák a riasztás mibenlétét, Kováts Balázs, az atomerőmű főmérnöke azt válaszolta, hogy egy eddiginél sokkal hatékonyabb információs rendszer kiépítése szükséges, amit ő egyébként évek óta szorgalmaz. Légitámadás? A térség polgárait csak a reggeli rádióhírek nyugtatták meg valamelyest. Nem is csoda, hiszen a mintegy 1 percig tartó, katasztrófariadóhoz hasonló jel több volt, mint rémisztő. A megye területén lévő szirénák egyhangúlag megszólaltak a paksi riasztást követően. Jobban működött a riasztó- rendszer, mint az előre bejelentett próbák alkalmával. Geiger János, a megyei polgári védelmi parancsnok elmondta lapunknak, hogy ügyeletesüket rögtön értesítették az atomerőműből, hogy téves riasztás történt. Ilyenkor két dolgot tehet a polgár, vagy a rádiót hallgatva próbál információhoz jutni, vagy arra vár, hogy lefújják a riadót. Jelen esetben a lefújó jel tegnap reggel nem hangzott fel a szirénákból. / Égtek a vonalak Az erőmű harminc kilométeres körzetében élők egy darabig várták, hogy a tévé, rádió valamit közöljön velük, aztán elkezdtek telefonálni a polgár- mesteri hivatalokba és a polgári védelmi parancsnokságokra. Geiger ezredes megfogalmazása szerint égtek a vonalak. Ez addig tartott, míg a rádió és a televízió - csaknem egy órával a szirénák megszólalása után - közölte az emberekkel, hogy nincs veszély. A polgári védelmi parancsnokság kezét gyakorlatilag megkötötte az, hogy mindössze két telefonvonaluk van, és a polgármestereket sem tudták arról értesíteni, hogy mi is történt tulajdonképpen. A polgármesterek meg a polgári védelmiseket nem tudták elérni, mert az önkormányzati vonalak is foglaltak voltak. Az információáramlás - úgy tűnik - nem megoldott ilyen esetekben. Komoly problémát jelent az - tudtuk meg a polgári védelmi parancsnoktól hogy a Bács- Kiskun megyei szirénák nagy része nem alkalmas arra, hogy szóbeli információkat közöljenek rajtuk keresztül. Magyarán nem lehet azonnal megnyugtatni a polgárokat, hogy téves riasztásról van szó. Sőt. Azt sem lehet megerősíteni, ha valódi veszélyt jeleznek a szirénák. A lakosság értesítése tehát ezen az úton sem megoldott. A polgári védelmisek ugyan tudják, hogy mi a helyzet, de tudásukat - legalábbis gyorsan - nem tudják továbbadni a polgároknak. Hét fokozat Hétfokozatú skála alapján határozzák meg az atomerőművek üzemzavarait. A hatos illetve a hetes fokozatú meghibásodás esetén szólaltatják meg a szirénákat. Ezt a parlament védelmi bizottsága rendelheti el. Abban az esetben, ha hirtelen bekövetkező katasztrófa állna elő, az atomerőmű főmérnöke saját hatáskörében is leadhatja a riasztó- jelzést. A riasztójelzés leadásába, illetve annak visszavonásába a polgári védelmi parancsnokságok nem tudnak beleavatkozni. A jelenlegi információs rendszerek azonban még azt sem teszik lehetővé, hogy a polgárok megtudhassák, mi is történik körülöttük. Nem estem pánikba Simon László jegyző ordasi otthonában, alig 6 kilométerre az atomerőműtől hallotta a légiriadó jelzést:- Nem estem pánikba, u- gyanis tudom, hogy a katasztrófajelzés másképpen és tovább szól. Útban a munkahelyem felé - Úszódra - azt tapsztaltam, hogy az embereket hidegen hagyta a szirénázás. Olyan sok volt már a hasonló vaklárma, hogy mind az ordasiak, mind az uszódiak hozzászoktak. Meg sem tudják különböztetni a riasztójelzéseket. A polgári védelmet nem lehetett elérni telefonon. Csak 6 óra 45 perckor értesítettek bennünket a polgári védelemtől arról, hogy téves volt a riasztás. Úszódon nincs hangosbemondó. A polgári védelmisek kocsija 9 órakor ért ide és az utcákat járva ismételgette azt a sajtóközleményt, amit a rádióból az emberek akkor már tudtak. Török Gusztáv Andor, Kalocsa polgármestere a tűzoltókat hívta. Tőlük tudta meg, mi történt. Megszakítva szabadságát bement a városházára, ő személyesen a polgári védelem városi törzsparancsnokával beszélt 6 óra 20 perckor, majd felhívta Geiger János pv ezredest, a megyei parancsnokot: - Ekkor már tudtuk, hogy szó sincs semmiféle vészhelyzetről, hiszen ha sugárveszély vagy más jellegű katasztrófa következett volna be, pillanatok alatt beindult volna a szigorúan leszabályozott riasztási rendszer. Riadókészültségbe állítottak volna minden mentő-, tűzoltó és polgári védelmi osztagot. A közszolgálati és a helyi rádiót jómagam értesítettem 6 óra 40 perckor, miután már megbizonyosodtam róla, hogy vaklárma volt. Nem elkapkodni! Azért tűnik úgy, hogy az információs rendszer késett, mert a szabályzat kimondja, hogy a „nemet” (cáfolatot) nem szabad elkapkodni. Röviddel 7 óra előtt a taxisok hangosbemondóval bejárták Kalocsa utcáit és megnyugtatták a lakosságot. Pánik nem volt, viszont „égtek” a telefonvonalak. Valamivel 7 óra után a polgári védelem a Paks körüli 30 kilométeres körzetben minden polgármestert személyesen értesített, vagy üzenetet hagyott neki. Utólag mint a TEIT elnöke (13 települést tömörítő információs hálózat), összehívom a vizsgálóbizottságot, amely az atomerőműtől függetlenül működő szervként megállapítja a tényeket. A kalocsai polgári védelmi törzsparancsnokságon a délelőtt folyamán nem sikerült elérni sem a vezetőt, sem a helyettesét. Útban Pest felé Mint azt a titkárnő elmondta, a főnöke már útban van Budapest felé. Azt is hozzátette, hogy nekik egyébként sincs felhatalmazásuk arra, hogy a sajtónak nyilatkozzanak. Megkért, hogy hívjuk a megyei parancsnokot. Dusnokon nem volt nagy riadalom. Az emberek egymásnak mondták a rádióban hallottakat. Baján csönd volt Mivel csak 30 kilométeres körzetben szólalnak meg a szirénák, Baján csönd volt tegnap reggel. Széli Péter polgármester is a rádióból értesült az esetről. A helyi polgári védelemtől megtudta, hogy a Sugovica-par- ton nem okoztak pánikot a Pakson történtek. Felhívtuk a bajai polgári védelmi hivatalt, ahol azért nem tudtak tájékoztatást adni, mert a bent levő ügyeletesnek nem volt erre felhatalmazása (ez azért is meglepő, mert a tennivalókra neki kellene a polgárokat figyelmeztetni, és ebben a sajtó lehet az egyik eszköz). Budai József a Démász bajai kirendeltségén elmondta, hogy a legutolsó próbák alkalmával az érintett települések 95 százalékában hibátlanul működtek a szirénák, így ahol kellett, ott szóltak is. Mint megtudtuk, Nemesnádudvaron senki sem vette komolyan a jelzést, ugyanis a sziréna nem a próbák során megszokott hangot adta. Erről Hidasi Antal polgármester tájékoztatta a Petőfi Népét. Legfeljebb azokat ébresztette fel, akik még tovább szerettek volna pihenni. Félő mondta a falu vezetője -, hogy ha ilyen malőrök történnek, éles esetben sem veszik komolyan az emberek a sziréna figyelmeztetését. Mit mond a parancsnok? Az eset kapcsán Komjáthy László ezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának híradó és informatikai főosztályvezetője így nyilatkozott:- Magyarországon eddig még nem történt olyan nukleáris baleset, amely miatt meg kellett volna szólaltatni az erőmű szirénáit. A vészjelzésre ugyanis akkor kerül sor, ha olyan hiba történik, amelyet - megfogalmazása szerint „várhatóan az erőművön kívül ' is kezeim kell”, például sugárzó anyag kerül a környezetbe. A Pakson eddig bekövetkezett üzemzavarok azonban csak az egyes, vagy a kettes szintet érték el a Nemzetközi Atomenegria Ügynökség hétfokozatú skáláján, azaz nem jelentettek veszélyt a környezetre. Komjáthy László szólt arról is: a nukleáris veszélyhelyzetek kialakulása viszonylag hosszú - legalább órákon át tartó - folyamat. Ha ilyen veszély áll fenn, a polgári védelem riasztja a nukleáris balesetelhárítási kormány- bizottság titkárságát. Ennek a mintegy fél órán belül összehívható testületnek a vezetője a katasztrófaelhárítás feladatait is felügyelő belügyminiszter, tagjai között minden, az ügyben illetékes tárca képviselői helyet kaptak. Korszerű képzési formák a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán Szakmémökképzés és távoktatás A Kecskeméti Kertészeti Főiskola az Európai Unióhoz való csatlakozásra készülve, az EU által megfogalmazott kihívásoknak megfelelve állítja össze, dolgozza ki képzési-oktatási programját. A hazai kertészképzés egyik meghatározó intézményében a következő tanévben a nappali tagozat mellett - melynek férőhelyeire idén is jelentős volt a túljelentkezés - a távoktatás és a posztgraduális képzés is folytatódik. Sőt, a modern piacgazdaság és az agrárszféra változásainak megfelelően tovább bővül. Az 1998-99-es tanév távoktatási és szakmérnökképzési kínálatáról dr. Lévai Péter főigazgatót kérdeztük.- A Kecskeméti Kertészeti Főiskola a nagy érdeklődésre való tekintettel pót- felvételit hirdet a kertész- mérnök szak távoktatási tagozatára. A tagozatra 1998. július 31-éig lehet jelentkezni az A és B típusú jelentkezési lapok kitöltésével. Úgy látjuk - mondta kérdésünkre a főiskola főigazgatója -, hogy ez a képzési forma egyre népszerűbb a főiskolai karon, eddig 250 hallgató nyert felvételt a távoktatási tagozatra. Az igény azonban ennek többszöröse, ezért kínáljuk fel a pótfelvételi lehetőségét. A képzés három ciklusban valósul meg, a legrövidebb képzési idő négy év, a maximális képzési idő hat év. A távoktatási tagozat elvégzése után a hallgatók kertészmérnök diplomát kapnak. A felvételi feltétele az érettségi bizonyítvány. Idén szeptembertől öt posztgraduális (diplomára épülő) szakmérnöki szakon, levelező tagozatos formában indul be az oktatás főiskolánkon - mondta dr. Lévai Péter. A korábbi években is nagy létszámmal folyt a képzés a tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi, a kertépítő és zöldfelületfenntartó, valamint a kertészeti termékmenedzser szakokon. Ezeket a szakmérnöki szakokat tehát indítjuk szeptembertől, és ismét beindítjuk a szőlőtermesztő és borász, illetve a környezetgazdálkodási szakmérnöki szakokat. A szőlőtermesztő- és borászképzés célja a szőlő és borágazat új elméleti és gyakorlati eredményeinek megismertetése a hallgatókkal a megváltozott gazdálkodási és gazdasági viszonyok figyelembe vételével. A biológiai szőlőtermesztés és borászat technológiáját is elsajátíthatják a hallgatók, a technika és a piaci viszonyok ágazatra gyakorolt hatásának lehetőségeit megismerve. A környezetgazdálkodási szakmérnöki szakra természettudományi jellegű felsőfokú végzettségű hallgatók jelentkezését várjuk. Olyanokét, akik már a termelési gyakorlatban vagy a szak- irányításban dolgoznak. A hallgatók megismerik az egészségkárosító vegyüle- tektől mentes kertészeti termékek előállításához szükséges termesztéstechnológiai módszereket. Megtanulják az e termékekre vonatkozó jogi szabályozás, piaci információ és marketing gyakorlati alkalmazásának módszereit. Új szakmérnöki szakként indítjuk szeptembertől a zöldséghajtató-és gombatermesztő szakmérnöki szakot főiskolánkon. A képzés célja a hajtatás és gombatermesztés termeléstechnológiájának és marketing stratégiájának kidolgozása, továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos üzleti terv megvalósítása. A hallgatók tápanyag-gazdálkodási, növényvédelmi és vállalkozási ismereteket is tanulnak a zöldséghajtatás, a gombatermesztés és a dísznövénytermesztés mellett. Erre a posztgraduális szakmérnöki szakra agrár felsőfokú végzettségű hallgatók jelentkezését várjuk. A szakmérnöki szakokon a képzés négy féléves, levelező tagozatú, konzultációs rendszerű - mondta dr. Lévai Péter. A szakmérnöki szakokra augusztus végéig lehet jelentkezni a Kecskeméti Kertészeti Főiskola továbbképzési csoportjánál személyesen vagy telefonon a 76- 412-866-os számon. SPAR Szeretettel várjuk! VENNI ENNI VINNI igazán öröm a SPAR Áruház választékából! pedig szombaton fantasztikus l'1”' ÍMFt kell az egész családot, mert egész nap élőzenekar szórakoztatja a vásárlókat. I, m \ \ ENNYI meglepetés várja június 27-én, 6-14 óráig. RAR 0 Viszontlátásra!
