Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-25 / 147. szám
4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1998. június 25., csütörtök NATO-nem Koszovó függetlenségére Védelmet sürgetett szerdán a további koszovói mészárlások megelőzésére Ibrahim Rugóvá koszovói albán vezető. A NATO brüsszeli központjában megerősítette a tartomány függetlenségének igényét, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy Koszovó egy nemrégiben feloszlatott állam része volt. Rugóvá találkozott Javier Solanával. Ibrahim Rugóvá Brüsszelben Javier Solana NATO-főtitkár- ral találkozott, és a megbeszélést követően rövid nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy az albán többségű tartomány számára a függetlenség és a semlegesség elérése volna a legjobb megoldás, megfelelő védelmet biztosítva a szerb kisebbségnek. Az önálló államhoz vezető átmenetként Rugóvá szívesen látna nemzetközi polgári protektorátust. A NATO mindeddig ellenezte Koszovó teljes függetlenségét, miközben a jugoszláv határokon belüli lehető legszélesebb önállóságot követelte a tartomány számára. Rugóvá most azzal érvelt, hogy Koszovó a független államokra feloszlott egykori Jugoszlávia része volt. A független Koszovó a térség biztonságát és szilárdságát erősítő állam lehetne - tette hozzá. A NATO főtitkára felszólította a koszovói albánok vezetőjét, hogy feltételek nélkül üljön tárgyalóasztalhoz a belgrádi vezetéssel. Javier Solana egyúttal elutasította Koszovó teljes függetlenségét. A főtitkár nem beszélt a szövetség katonai terveiről, ellenben a diplomáciai erőfeszítések fokozását sürgette. Közben Richard HolbroPOTÓ: FEB/REUTERS oké, az US A ENSZ-nagykövete Belgrádban találkozott Szlobo- dan Milosevics elnökkel. Túl vagyunk az első idei strandviziten Szennyezett Változatlanul érvényes a sokéves jó tanács, hogy akinek fontos az egészsége, csak a kijelölt fürdőhelyeken strandoljon - mondta dr. Molnár Ilona országos tiszti főorvos tegnap, nyári évadnyitó sajtótájékoztatóján. Az idén a közegészségügyi szakemberek már ellenőrizték a fürdésre használt vizeket, illetve a szabadstrandokat és felkészültek arra, hogy a nyár folyamán szükség szerint akár hetente vegyenek vízmintákat - közölte a főorvos asszony. A tapasztalatok szerint a Duna teljes hosszában változatlanul alkalmatlan fürdésre, ez alól csak a holt ágak kivételek. Ezek közé tartozik Fadd-Dombori, a Kamarás- Duna Bajánál és a Ráckeveia Duna vize Duna-ág. A Tisza felső- és középső szakaszán megfelelő a víz minősége. Tivadar, Ti- szabecs, Tiszadada, Rakamaz, Tiszalök, Tiszadob, Tiszafüred, Abádszalók és Cibakháza térségében nincs közegészség- ügyi akadálya a fürdésnek. Nem mondható el sajnos ugyanez a folyó alsó szakaszáról. Az itt vett minták közül alig tíz százalék bizonyult elfogadható minőségűnek a fürdőzés szempontjából. Külön kitért a főorvos asz- szony arra, hogy a Tisza áradása miatt pillanatnyilag strandolásról csak néhány helyen, Tiszafürednél, Abádsza- lóknál lehet szó. Az áradás után ismételten ellenőrizni fogják a strandokat és csak azután adnak engedélyt a nyitásra. N. Zs. Terjeszkedő orosz Bizalmat vár a közös párt Az orosz bankok 95 százaléka bűnöző szervezetek kezében van, a gazdaság felét a maffia ellenőrzi, és mindez a kereskedelmi kapcsolatok révén hatással lehet Magyarországra is - hangzott el egy konferencián. Az Országos Kriminalisztikai Intézet által rendezett tegnapi fórumon Jakov Gilinszkij orosz kriminológus vázolta fel a meglehetősen sötét képet. Ennek alapján figyelmeztetett Lengyel László politológus arra, hogy a tisztázatlan eredetű tőke kiáramlása érzékenyen érintheti egész Európát, és benne hazánkat is. A mai, szorosan összefüggő nemzetközi pénzügyi viszonyok között nem lehet tudni, hogy milyen forrásból ered az a pénz, amelyért adott esetben akár vezető, nem állami kézben lévő nagyvállalatok is gazdát cserélmaffia nek. Ignácz István dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója arra mutatott rá, hogy hazánkra az európai integrációt követően a védőbástya szerepe hárul a nyugat felé terjeszkedő keleti maffiákkal szemben. A fejlett országok azonban kénytelenek lesznek anyagi támogatást nyújtani ahhoz, hogy ezt a szerepet betölthessük. A szlovák parlament három magyar pártjából létrejött Magyar Koalíció Pártja nevében Csáky Pál, a párt keresztény-konzerva- tív-népi platformjának elnöke nyilvánosan kért elnézést az elmúlt hetekben elkövetett hibákért.- Most, amikor a viták lezárultak, és megszületett a Magyar Koalíció Pártja; amikor már minden erőnket a választásokra való felkészülésre összpontosíthatjuk, úgy érezzük, hogy a múltat csak azzal zárhatjuk le, ha tisztességgel elmondjuk: sajnos, az elmúlt hetekben követtünk el hibákat, kivált akkor, amikor a sajtót nem igazán jól tájékoztattuk a szövetségi párt létrejöttét kísérő körülményekről - ismerte el Csáky Pál. A politikus reményét fejezte ki, hogy a választók a jövőben megtapasztalhatják: a Magyar Koalíció Pártja demokratikus, rokonszenves politikai erő, amelynek semmi titkolniva- lója nem lesz. A bocsánatkérést a többi között az indokolta, hogy a pártegyesítő közgyűlésről az újságírókat kizárták, és a kora esti órákig, a közgyűlés befejezéséig semmilyen megbízható információval nem szolgáltak, ami erős visszatetszéssel és téves hírek közlésével járt. A Fidesz és az FKgP koalíciós megállapodása A Fidesz és az FKgP tegnap Budapesten aláírta koalíciós megállapodását. A dokumentum teljes szövege a következő: MEGÁLLAPODÁS a Fidesz - Magyar Polgári Párt és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt közös kormányzásáról és együttműködéséről. Az 1998. május 10-én és 24-én lezajlott országgyűlési választásokon résztvevő magyar polgárok többsége a változásra, a mindenki által érzékelhető fejlődésre, az életkörülmények javulására, a rendszer- változás folytatására szavazott. Szavazataival kifejezte azon akaratát, hogy le kívánja váltani az 1994- ben kormányzással megbízott szocialista-szabaddemokrata koalíciót és a huszonegyedik század küszöbén, a magyar államiság második évezredének kezdete előtt polgári pártokra ruházza Magyarország kormányzati vezetésének felelősségét. Miután a képviselői helyek megoszlása nem teszi lehetővé, hogy az előző Országgyűlésben ellenzéki helyzetben lévő pártok bármelyike önállóan alakítson kormányt, a választásokon legtöbb mandátumot szerzett, s így a köztársasági elnök által a kormányalakításra - elnökén keresztül - megbízott Fidesz - Magyar Polgári Párt - a vele együttműködő és a választási győzelemben részes Magyar Demokrata Fórummal egyetértésben - felkérte a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot a megalakítandó kormányban, s az 1998-2002 közötti kormányzati munkában való részvételre. A választások eredményére tekintettel, a gazdasági és politikai célok alapján és annak érdekében, hogy a választói akaratnak megfelelő kormány alakuljon, a felkérést a Független Kisgazdapárt elfogadta. Ennek értelmében a Fidesz - Magyar Polgári Párt és a Független Kisgazdapárt az alábbi megállapodást köti. I. A közös kormányzás célja Két demokratikusan választott kormány tevékenységét végigkövetve a magyar polgárok azt látják, hogy a rendszerváltozáskor kitűzött célok csak részben valósultak meg. A demokrácia és a piacgazdaság intézményrendszerének sikeres megteremtése mellett a remélt felemelkedés csupán kevesek kiváltsága maradt. Ma a polgárok döntő többsége az 1990-ben elindult változások vesztesének tekinti magát. A hivatalba lépő kormány célja, hogy a rendszerváltozás nyolc esztendeje alatt az előző kormányok által elért eredményekre építve, az általuk elkövetett hibák és mulasztások következményeit lehetőség szerint kiküszöbölve olyan útra terelje Magyarország társadalmi fejlődését, melyen mindenkinek esélye nyílik a valódi szabadságra és jólétre, biztosíthatók a polgári lét alapfeltételei, az egyén, a család, az ország és a nemzet biztonsága, mozgósítható és kibontakoztatható a polgárok és közösségeik kezdeményezőkészsége és alkotóereje, elérhető a rendszerváltozás végső célja: a polgári Magyarország megteremtése. Az Együttműködő Felek hitet tesznek a szabadság, a jogbiztonság, a parlamenti demokrácia kiteljesítésére és a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére képes szociális piacgazdaság mellett. Felelősséggel fognak össze annak érdekében, hogy az új évezred küszöbén egy öntudatában, közösségeiben megerősödött nemzet foglalhassa el a neki kijáró megbecsült helyet az euro-atlanti integráció intézményeiben. Az Együttműködő Felek a közös kormányzást a polgárokkal folytatott párbeszédre kívánják alapozni. Közös erőfeszítéseket tesznek a szorgalomra, tisztességre, felelősségérzetre alapuló polgári értékrend helyreállítására. Ä fentiek jegyében az Együttműködő Felek kölcsönösen áttekintették a választási programokat. Megállapították, hogy a célok és eszközök nagyfokú azonossága, illetve közelsége, az esetleges eltérések át- hidalhatósága, a pártok sok szempontból hasonló gazdaságpolitikája kedvező alapot ad az elgondolások összehangolására, a kormányprogram kidolgozására, a stabil és eredményes koahciós kormányzásra. A koalíciós megállapodás a kormány- program elfogadásával lép hatályba. II. A koalíció működése Az Együttműködő Felek kijelentik, hogy közös kormányzásukkal az Országgyűlés mandátumának lejártáig biztosítani kívánják az ország előtt álló feladatok megoldásához és célok eléréséhez előfeltételül szolgáló kiszámítható és stabil politikai viszonyokat. Együttműködésük során a nemzeti érdekek érvényesítését szem előtt tartva törekednek a kompromisszumra, a vitás kérdések rendezésére. Az Együttműködő Felek az egyeztetés legfontosabb intézményének a kormányt tartják. Szükség esetén az Együttműködő Felek képviselői a megfelelőnek tartott szinten egyeztetnek, lehetőleg alkalmazkodván a vitatott kérdés kormányzati kezelésének rendjéhez. A miniszterelnök és a Független Kisgazdapárt elnöke szükség, illetve megegyezés szerinti módon a kormány ülésein kívül is konzultációt folytathat. Az Együttműködő Felek ország- gyűlési képviselőcsoportjuk által is folyamatosan támogatni kívánják a közös kormányzást. Ennek érdekében felkérik a képviselőcsoportok vezetőit, hogy dolgozzák ki és a képviselőcsoportokkal fogadtassák el az együttműködés részletes szabályait, különös tekintettel az Országgyűlés működésével kapcsolatos személyi döntések kérdésére, a Házbizottságban és az Országgyűlés egyéb bizottságaiban való együttműködésre, a kormány-előterjesztések és a hozzájuk benyújtott módosító indítványok támogatására, a róluk folyó szavazásra, az önálló képviselői indítványok benyújtására, támogatására, illetve elutasítására, valamint az interpellációk előkészítésére. III. Kormányzati munkamegosztás Az Együttműködő Felek törekednek arra, hogy a koalícióban részt vevő pártok, illetve az általuk a kormányzati munkára megjelölt személyek a közös kormányzásért viselt egyetemleges felelősségen belül a kormányzati munkamegosztásban önállóan, elhatárolható rész- felelősséggel vegyenek részt. Ennek jegyében a minisztereket a minisztert jelölő koalíciós fél által jelölt politikai államtitkár segíti. A miniszter által jelölt közigazgatási államtitkár kinevezését a miniszterelnök indokolt esetben megtagadhatja. A miniszterelnök felmenti a minisztert, illetve államtitkárt, ha a tisztségviselőt korábban jelölő koalíciós fél erre javaslatot tesz. A közös kormányzás a kormányprogram alapján a miniszter- elnök által megadott politikai irányelveket követi. A kormány által meghozott döntéseket a miniszterek a maguk önálló hatáskörével élve végrehajtják. A közös kormányzás az alábbi munkamegosztásban valósul meg: A Fidesz - Magyar Polgári Párt jogosult minisztert jelölni:- a Miniszterelnöki Hivatal,- a Belügyminisztérium,- a Külügyminisztérium,- a Gazdasági Minisztérium,- a Pénzügyminisztérium,- a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium,- az Egészségügyi Minisztérium,- a Család- és Munkaügyi Minisztérium,- az Oktatási Minisztérium,- a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma,- az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítására. A Független Kisgazdapárt jogosult minisztert jelölni:- a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium,- a Környezetvédelmi Minisztérium,- a Honvédelmi Minisztérium irányítására és a- PHARE-program kormányzati koordinációjának ellátására. A Magyar Demokrata Fórum jogosult minisztert jelölni:- az Igazságügyi Minisztérium irányítására. A kormányzati szerkezet átalakításának egyes kérdéseire vonatkozó megegyezést a Megállapodás 1. sz. melléklete tartalmazza. IV. Az együttműködés egyéb kérdései Az Együttműködő Felek kifejezik azon szándékukat, hogy a közös kormányzás szükségleteinek figyelembe vételével keresik az együttműködés további lehetséges területeit és formáit. Felhívják saját helyi szervezeteiket és tagjaikat, hogy az 1994. évi önkormányzati választások tapasztalataira építve keressék az együttműködés megteremtésének, illetve a korábbi együttműködés fenntartásának, bővítésének lehetőségét. Az együttműködés egyes kérdéseire vonatkozó megegyezést a Megállapodás 2. sz. melléklete tartalmazza. Budapest, 1998. június 24. Dr. Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke, Dr. Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke 1. számú melléklet 1. A jelenlegi Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) feladatköréből a területfejlesztés a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) feladatkörébe kerül. A területfejlesztéssel szükségképpen együtt jár az építészet hasonló átcsoportosítása. Ez azt jelenti, hogy a KTM Terület- fejlesztési főosztályán, Területi tervezési főosztályán, Település-rendezési főosztályán, Építészeti és építési igazgatási főosztályán ellátott tevékenységek ezentúl a földművelési és vidékfejlesztési tárcához tartoznak. Az FVM-be kerül az Országos Területfejlesztési Központ, amely magában foglalja a régióigazgatókat, a Területfejlesztési PHARE-irodát, továbbá a CBC PHARE-programirodát. Az igazgatási szervek közül a területi főépítészi irodákat kell áthelyezni az FVM- be, míg az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felügyelete a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának hatáskörébe kerül. A létrejövő Környezetvédelmi Minisztérium értelemszerűen a jelenlegi KTM fennmaradó tevékenységeit, forrásait és kapacitását foglalja magába, beleértve a Központi Környezetvédelmi Alapot. A KTM funkcionális (kiszolgáló) főosztályai és épülete a területfejlesztés és a környezetvédelem megosztásának megfelelően megoszlik a Földművelési és Vidék- fejlesztési, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium között. 2. A jelenlegi Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás és vízkárelhárítás (mezőgazdasági vízhasznosítás: öntözés, halászat; mezőgazdasági belvízkár-elhárítás, mezőgazdasági vízkár-rendezés, melioráció, erózióvédelem; forgalomképes állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények üzemeltetése, fenntartása, vízitársulatok szervezése és felügyelete) a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumba kerül. Ennek pénzügyi fedezetét a Vízügyi Alapból pályázat útján elnyerhető támogatás, illetve az érdekeltségi hozzájárulás jelenti. 3. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumnak kell foglalkoznia a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatos piaci intervencióval, illetve az állami tartalékolás vonatkozó részével, beleértve a TIG Kht. meghatározott hányada feletti felügyeletet is. Ennek előfeltétele a TIG Kht. két különálló profilú (mezőgazdaság és élelmiszeripar, illetve egyéb) közhasznú társaságra való szétbontása: a vagyon, a források, a forgóeszközök, a kapacitások megfelelő elosztása. 4. A kormányzati struktúrát érintő átalakításokra az érintett tárcák bevonásával munkacsoport alakul, melyet a Miniszterelnöki Hivatal vezet. Á munkacsoport intézkedési tervet dolgoz ki, melynek végrehajtására a kormány megalakulásától számítva három hónap áll rendelkezésre. Budapest, 1998. június 24. Dr. Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke, Dr. Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke 2. számú melléklet 1. Az Együttműködő Felek egyetértésre jutottak abban, hogy a következő köztársasági elnökválasztáson közös elnökjelöltet indítanak. A jelölt kiválasztásában a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak javaslattételi, a Fidesz - Magyar Polgári Pártnak egyetértési joga van. 2. Az önkormányzati választásokon való együttműködés keretében - tekintettel Budapest főváros kiemelkedő jelentőségére - az Együttműködő Felek megállapodak, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Párt főpolgármester-jelöltjét a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt támogatja. A Fidesz - Magyar Polgári Párt támogatja, hogy a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt egy főpolgármester-helyettesi tisztség elnyerésén keresztül is részt vehessen a Fővárosi Közgyűlés vezetésében. 3. A Fidesz - Magyar Polgári Párt támogatja, hogy a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jelöltjei tölthessék be a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának elnöki, a Magyar Nemzeti Bank egyik megüresedő alelnöki és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Felügyelő Bizottságának elnöki tisztét. Budapest, 1998. június 24. Dr. Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke, Dr. Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke
