Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-16 / 139. szám

8. oldal 1998. június 16., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Nőtt a mérleghiány. Az idén, az első négy hónapban a kivitel értéke 1462 milli­árd forintot, a behozatalé 1632 milliárd forintot tett ki - állapította meg tegnapi gyorsjelentésében a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Az áruforgalmi mérleg hiá­nya 169 milliárd forint volt, 14 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Kétfontos érme. Nagy- Britanniában hétfőn forga­lomba került a kétfontos érme. Eddig a legnagyobb címletű érme az egyfontos volt, a legkisebb címletű bankjegy pedig az ötfontos. A királyi pénzverde új ér­méje a kettő közötti űrt hi­vatott betölteni - közölte a szigetország jegybankja. A csúszóleértékelésről. A csúszóleértékelés mostani gyakorlatát egy nem jelen­tős mértékű intervenciós sávszélesítéssel fent kell tar­tani - hangoztatta Oblath Gábor, a Kopint-Datorg Rt. kutatási igazgatója a Ma­gyarországi Exportálók Szövetsége elnökségi ülésén hétfőn Budapesten. A szak­ember szerint nem járható az az út, hogy felfüggesszék a csúszóleértékelést, illetve hogy a jövőben a kormány­zat egyfajta lebegtető árfo­lyampolitikára tétjén át. Pannon telefonok. Roa- ming-megállapodást kötött a Pannon GSM Távközlési Rt. a tajvani Chunghwa Te­lecommal. A megállapodás révén június 12-e óta már 48 ország 84 GSM szolgáltató­jának a hálózatán használ­hatják a Pannon- előfizetői készülékeiket. Módosul néhány adójogszabály A gazdasági társaságokról és az ahhoz kapcsolódó cégnyilván­tartásról szólójúnius 16-tól ha­tályosuk) törvény szükségessé teszi az adótörvények módosí­tását is. A társas vállalkozó adózó június 16-tól a cégbíró­sághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását. Ezzel az adózó egyben teljesíti az ál­lami adóhatósághoz való beje­lentkezési kötelezettségét is. A cégbíróság számítógépes rend-* szer útján közli az állami adó­hatósággal a szükséges adato­kat, aminek alapján az közli a cégbírósággal az adózó adóa­zonosító számát. Az új eljárás csak azokra a nem egyéni vál­lalkozókra vonatkozik, akik 16- án nulla órától adták postára nyomtatványukat. Az egyéni vállalkozók az adószámot, a társadalombiztosítási folyó­számlaszámot és a statisztikai számjelet, valamint az ezek­kel kapcsolatos bejelentkezést 1998. július 1-től a helyi gaz­dasági kamaráknál intézhetik. Növekvőben a garantált agrárhitelek Rekordévet zárt 1997-ben az Agrár-vállalkozási Hitelgaran­cia Alapítvány: 1437 vállalko­zás számára összesen 22,7 mil­liárd forint értékben tette lehe­tővé a hitelhez jutást - derült ki egyebek mellett az alapítvány hétfői kuratóriumi ülésén. Fe­hér István, a Hitelgarancia Ala­pítvány kuratóriumának társel­nöke az agrárhitelezés múlt évi tapasztalatairól szólva el­mondta: 1997-ben a garancia- nyújtás volumene jócskán fe­lülmúlva a GDP 3,5 százalékos növekedését, több mint 19 mil- liárddal emelkedett, és megha­ladta a 22,7 milliárd forintot. Mindezt a javuló mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari terme­lés tette lehetővé. Az alattomos ellenség Az infláció nemcsak a fogyasztói árak felfelé te- keredő mozgásában, hanem alattomosságában is hasonlatos a kígyóhoz. Egyetlen pillanatra sem elhanyagolható a különböző kormánydöntések­ben az a szempont - akár többletkiadásról, akár bevételcsökkentésről van szó -, vajon az intézke­désnek milyen hatása lesz az árszínvonal alaku­lására, az inflációra. Ez az az ellensége gazdasá­gunknak, amellyel szemben csatákat már nyer­tünk, ám még nincs vége a háborúnak. Az idén januárban a vártnál magasabb volt az áremelkedés, 3 százalékot tett ki az előző év de­cemberéhez képest, de ha az előző év januárjához hasonlítjuk, akkor bizony igen magas, 17,7 száza­lékos emelkedést takar. Szerencsére ezt a drágu­lást nem folyamatosan ható tényező okozta, ami­lyen például a költségvetési deficit növekedése lenne, hanem az üzemanyagok áremelése és a szolgáltatások átlagon felüli, hosszú ideje halasz­tott drágulása. Ezért elképzelhető, hogy az új kormánynak si­kerül teljesítenie elődjének azt az ígéretét, hogy az év végén, vagyis 1998 decemberében az 1997 decemberihez képest az infláció „csak" 12-13 százalékos legyen. Valószínűbb azonban, éppen a kedvezőtlen januári számok miatt, hogy az inflá­ció mértéke 14-15 százalék körül alakul. De ezt sem lehet másképpen elérni, csak ha a szociális partnerek önmérsékletet tanúsítanak a bérek megállapításában. Vagyis nem szabad megismét­lődnie annak, ami tavaly történt, amikor a bérek az Érdekegyeztető Tanácsban kialkudottnál 3 és 3,5 százalékkal nagyobb mértékben emelkedtek. Az ÉT erre az évre 13,5-16 százalékban hatá­rozta meg a névleges béremelkedés idei mozgás­terét, ha a fizetőképes kereslet ennél nagyobb mértékben emelkedik - változatlan kínálat mel­lett akkor veszélybe kerül a stabilizáció. S akkor következik az árak tervezettnél na­gyobb emelkedése, vagy a nagyobb mértékű fo­rintleértékelés, ami az import drágulását ered­ményezi. A drágulás pedig megállíthatatlanul to­vagyűrűzik a termelők költségeibe, megjelenik az árcédulákon vagy közvetetten a pénzpiaci kamat­lábak változásában. S mindez ismét áremelke­déshez vezet... Bácskai Tamás Közepes a cseresznyetermés Sréter Ferencné Soltvadkerten a keceli Friss Gyümölcs megbízott felvásárlója. Amíg a beszállítókra vár, a házuk előtti cseresznyefát megszedi. fotó: pulai Sára A májusi cseresznyékből már csak a rigóknak maradt né­hány szem a fákon. Most a germersdorfit szüretelik, s jó egy hét múlva ezzel végetér e gyümölcs szezonja is. A felvásárlók a napokban 120- 130 forintot adnak kilójáért, de csak azokért, amelyek ex­portképesek. Az idén legtöbb panasz a minőségre van, ugyanis a sok helyütt elma­radt növényvédelem miatt kukacosak, „húsosak” a cse­resznyék. A termés egyébként közepesnek mondható, hason­lóan - éppúgy, mint az ár - az elmúlt esztendő terméséhez. Tegnaptól újra: kamionstop Akár 50 ezer forint bírságra is számíthatnak azok a fuvarozók, akik a tegnap életbe lépett ka­mionstopot megsértik - közölte a rendőrség. Azok a tehergép­kocsik, amelyeknek a súlya meghaladja a 7,5 tonna össztö­meget, június 15-től augusztus 31-ig, hétvégenként, szomba­ton 8 órától vasárnap 22 óráig nem közlekedhetnek. A szabály betartását a rendőrség és a közlekedési felügyelet munka­társai szigorúan ellenőrzik. Legtöbben Németországba utaznak Munkavállalás külföldön A magyar alkotmány az ország minden állampolgára számára lehetővé teszi a külföldi mun­kavállalást. Ugyanakkor egyál­talán nem könnyű külföldön legális munkahelyet találni. Hiszen minden állam védi a maga munkaerőpiacát, és igyekszik a külföldiek mun­kavállalását megnehezíteni. Ezért fontos: ha mégis felme­rül ez a lehetőség, ne kecseg­tető ígéreteknek higgyünk, ha­nem először is gondosan tájé­kozódjunk a feltételekről és az adott ország viszonyairól. A külföldi munkavállalás fo­galma igen sokféle munkavál­lalási formát takar. A Bács-Kis- kun Megyei Munkaügyi Köz­pont feladatkörébe azoknak a formáknak a bonyolítása tar­tozik, amelyek kormányközi megállapodásokon, egyezmé­nyeken alapulnak. Viszont nem tartoznak ebbe a körbe a cég­szerű, vállalkozói munkaválla­lások, valamint az ösztöndí­jak, licencszerződések alap­ján végzendő munka. Magyarországnak a munka- vállalás tekintetében Németor­szággal, Ausztriával, Svájccal, Hollandiával és Luxemburggal van érvényes szerződése, megállapodása. Ezek általá­ban csereegyezmények: azaz ugyanannyian jöhetnek ide, mint amennyien oda mehet­nek dolgozni, meghatározott keretszámban. A Svájccal kötött egyezmény 100-100 fős gyakornoki lét­számot érint. 18-30 év közötti életkorú, svájci és magyar ál­lampolgárok tanult szakmájuk­nak megfelelő állást vállalhat­nak a másik országban, szak­mai és nyelvi továbbképzésük érdekében. A munkavállalás időtartama 12-18 hónap lehet. Korlátozza a lehetőségeket, hogy a munkavállalónak ma­gának kell munkahelyet keres­nie. Szezonális munkát főként főiskolások, egyetemisták ré­szére engedélyezhet a Svájci Kantoni Hivatal. Az Ausztriával kötött gya­kornoki egyezmény hasonló feltételeket tartalmaz - korha­tár: 18-25 év, munkáltatót a je­lentkezőnek kell találnia -, a keretszám 300 fő egy évben. A holland és a magyar Mun­kaügyi Minisztérium is kötött egyezményt a munkavállalók cseréjéről. Ennek keretében főként azok a kvalifikált, szak- képzettséggel rendelkező ál­lampolgárok pályázhatnak úgynevezett gyakornoki mun­kára, akik állásban vannak, s a munkahelyük a 6 hónap letelte után visszavárja őket. A ma­gyar pályázónak magának kell megkeresnie holland mun­káltatóját. Mindkét említett egyezmény a működés kezdeti szakaszában van, tehát egy­előre kevés a tapasztalat. A németországi munkaválla­lásról hosszabban érdemes szólni, hiszen ez a legrégebbi és legjobban működő kapcso­lat. A keretszám is a legmaga­sabb: szezonális munkaválla­lásra 6000 fő, szakmai-nyelvi képzésre 2000 fő utazhat Né­metországba egy évben. 1997- ben Bács-Kiskun megyéből 1114-en vettek részt szezoná­lis munkán, főként a mezőgaz­daságban, és főként nők. Eb­ben az évben eddig 900 fő ka­pott szezonális munkavállalási engedélyt, többségük már el is utazott nyári munkahelyére. Németországba a szezoná­lis munkavállalási engedély legfeljebb 3 hónapra szólhat, a szakmai-nyelvi ismeretek bőví­tését célzó vendég-munkavál­lalás 12-18 hónap lehet. Utób­bira egyszer van lehetőségük azoknak, akik 18-40 év közöt­tiek, nyelvismerettel, szakké­pesítéssel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendel­keznek. Mindkét munkavállalás pá­lyázati formában működik. A szakmai munkavállalás csak az állandó lakhely szerinti munkaügyi központnál indít­ható, a szezonálist - a magyar állampolgár személyes német kapcsolatai alapján - a német- országi munkáltató is kezde­ményezheti a konkrét, névre szóló szerződés beadásával a területileg illetékes munkaügyi központnál Németországban. A szakmai munkavállalás min­den nemzetgazdasági ágban lehetséges, a szezonális vi­szont csak a mezőgazdaság­ban és a vendéglátásban. E témánál feltétlenül szót ér­demel a magán-munkaközvetí­tők tevékenysége. A rájuk vo­natkozó kormányrendelet idén március 1-jén hatályba lépett, de szeptemberig türelmi időt ad számukra. Addig tehát nem árt az óvatosság. Az említett jogszabály előírja: csak a mun­kaügyi központokban nyilván­tartott közvetítők foglalkozhat­nak munkaközvetítéssel, kül­földre közvetítés esetén pedig előzetesen, írásban és hitelt érdemlően tájékoztatni kell a fogadó ország jogszabályairól a munkát keresőt. Ha ezt elmu­lasztják, emiatt kár éri az ügyfe­let, a közvetítőirodát (anyagi) felelősség terheli. A külföldi munkavállalásról bővebb információt a Bács-Kis- kun Megyei Munkaügyi Köz­pont szakreferensétől kaphat­nak az érdeklődők (Kecskemét, Balaton u. 24. Tel.: 76/478- 207), illetve hívhatják az Or­szágos Munkaügyi és Módszer­tani Központ nemzetközi kap­csolatok osztályát is, az 1/210- 02-10-es telefonszámon. Csökkenő távhőd íjak Dunaújvárosban Sikeresen pályázott a konzorcium A Dunaqua-Therm Rt. - a dunaújvárosi távhőszolgáltató - a lakások fűtésének szabályozhatóságát és mérés szerinti el­számolását eredményező fejlesztési programjáról és ered­ményes placbó'vítési tevékenységéről vált országosan és nemzetközileg is ismert és elismert céggé. Szakmai körök­ben Is meglepetést keltett, hogy január elején a Dunaqua- Therm Rt. 25 éves üzemeltetési jogot biztosító pályázatot írt ki a dunaújvárosi távhőrendszer működtetésére. Ennek eredményéről is kérdeztük Neszmélyi Györgyöt, az Rt. ve­zérigazgatóját.- Milyen eredménnyel zárult a dunaújvárosi távhőrendsze- rek fejlesztésére és üzemelte­tésére, valamint a a DUNA­QUA-THERM RT. által alapí­tott Dunaújvárosi Hőszolgál­tató Kft. tőkeemelésére kiírt pályázat?- Az országos, egyfordulós pályázati kiírást öt cég vásá­rolta meg, melyek közül kettő külföldi és három magyar nemzetiségű. Az érdeklődő társaságok közül egy konzor­cium adott csak be értékelhető pályázatot. A részletes pályá­zati kiírásból megismert elvá­rásoknak, melyek komplexen érintették pl. fejlesztések terén mind a szolgáltatói, mind a fo­gyasztói rendszereket, a többi pályázó nem tudott megfe­lelni. A felkért műszaki és pénz­ügyi szakértők a konzorci­umban induló ALFA-NOVA Kft.-EGA-NOVA Kft.-S’IGMA-NOVA Kft. tár­saságok pályázatát megfe­leltnek minősítették, és elfo­gadásra ajánlották Dunaújvá­ros Közgyűlése számára. Dunaújváros Közgyűlése 1998. április 29-i ülésén a pályázati eljárást eredmé­nyesnek nyilvánította, és az ALFA-NOVA Kft. vezette konzorcium ajánlatát elfo­gadta.- Privatizáció, koncesszió vagy esetleg mindkettő tör­tént Dunaújvárosban?- A dunaújvárosi távhő közművagyon továbbra is Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, illető­leg a DUNAQUA-THERM Rt. tulajdonában marad. A táv­hőszolgáltatási jog és kötele­zettség birtokosa az elkövet­kezendő 25 évben a Dunaúj­városi Hőszolgáltató Kft., melyben a pályázatot elnyert konzorcium által közel 200 millió forintos készpénzes tő­keemelés történik. Tehát pri­vatizációról nem, inkább kon­cessziós jellegű üzemeltetés­ről és komplex fejlesztésről van szó.- Milyen hatással van az elfogadott pályázat a szolgál­tatási dijakra?- 1998. július 1-től kezdő­dően a távhőszolgáltatási dí­jak csökkennek Dunaújvá­rosban. Figyelemre méltó, hogy ezen csökkenés - mely meghaladhatja a 6%-ot is - elsősorban a szolgáltatási alapdijakban valósul meg. A szolgáltatási alapdijak aránya az összes díjban így 40%-ra mérséklődik. Ez az elkövet­kezendő 3-4 évben az ön- kormányzattal kötött díjkép­zési megállapodás szerint 30-34%-ra tovább csökken.- Hogyan változnak a dijak az elkövetkezendő években?- A DUNAQUA-THERM Rt.-vel, illetve az Önkormány­zattal kötött vállalkozási szer­ződés szerint a konzorcium kötelezettséget vállal a rend­szer működtetési vesztesége­inek - intenzív közműfejlesz­tés általi - csökkentésére, ille­tőleg a szolgáltatást végző Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. működésének racionalizá­lására. Ezek következménye­ként a dijak növekedési üteme törvényszerűen el kell hogy maradjon mind a hődijakat meghatározó földgáz hatósági árnövekedésétől, mind a Köz­ponti Statisztikai Hivatal fo­gyasztói és termelői árindexe növekedésétől.- A konzorciumot alkotó társaságok elegendő garan­ciát nyújtottak-e az elvég­zendő üzemeltetési felada­tokra és a vállalat 2,6 milliárd forintos fejlesztésre?- Konzorciumunk megha­tározó tagja az ALFA-NOVA Kft. rendelkezik az első ma­gyar távhő koncesszióval Szolnok városban. Az EGA- NOVA Kft. meghatározó sze­repet tölt be a magyar távhő- rendszerek fejlesztési és re­konstrukciós irányvonalának meghatározásában, azok ter­vezésében, bonyolításában. A S’IGMA-NOVA Kft. bizonyí­tottan olcsóbban és hatéko­nyabban végzi külföldi és ha­zai versenytársainál a magyar közmű - elsősorban hőszol­gáltató és víz-csatorna - rendszerek fejlesztési, vala­mint rekonstrukciós finanszí­rozásának szervezését. Mindezek alapján figye­lembe véve a társaságok által felajánlott jó teljesítési garan­ciát is, megalapozottnak tartjuk a konzorcium ajánlatát.

Next

/
Thumbnails
Contents