Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-16 / 139. szám

Franciaország: a borhamisításba keveredett Chateau Giscours épülete és a kör­nyező szőlők. A fogyasztóvédelmi felügyelet feljelentést tett a híres bortermelők ellen, hogy vizezik, cukrozzák bizonyos boraikat. Keverik a különböző évjáratokat és bizonyos borokat tejjel és különböző savakkal kezeltek. Sőt, más vidékről származó borokat is belekevertek a sajátjaikba. Lám, lám, még a franciák is... fotó: feb-reuters Tízezerért aratnak az idén a Bácskában a bérkombájnok Önköltséget sem fedező árpaár Kevesebb a parlag föld, mint a téeszek idején A Volkswagennek a Bugatti is kell A Volkswagen csoport az i olasz Bugatti luxusautócég megvásárlásáról tárgyal - je­lentette hétfőn a Wall Street Journal Europe című gazda-1 sági lap, a Volkswagen szóvi­vőjére hivatkozva. A megnőtt j étvágyú német autógyár két I hete megnyerte a versenyt az | angol Rolls-Royce-ért. Uniós növekedés őszi kalászosokból tartottak faj­tabemutatót a múlt héten Bács­almáson, az Agráripari Rt. kí­sérleti parcelláin. A megyei ag­rárkamara képviselőin kívül a terepszemlén jelen voltak a sze­gedi, a martonvásári, a karcagi, valamint a kompolti kutatóinté­zetek jeles tudósai is. Mint azt dr. Németh Ferenc vezérigaz­gató-helyettes a vendéglátó sze­repében előrebocsátotta, idén olcsóbb lesz az őszi gabonafaj­ták vetése, mint egy évvel ko­rábban. Az országban ugyanis közel 1 millió tonna búza áll el­adatlanul. Ez nyomott árakat, értékesítési és egyéb gondot okoz. Tavaly az összes gabona- termés java takarmány minősé­gűre sikerült. Az átlagtermés ugyan 5-6 tonna volt hektáron­ként, de aratáskor - a csapadé­kos időjárás miatt - csírázásnak indultak a búzaszemek a ka­lászban, fehérje- és keményítő­tartalma sem volt megfelelő. Nehéz volt tárolni a gabonát. Ide vezethető vissza a nyomott ár a vetőmagpiacon is. Számítá­sok szerint a hektáronkénti költ­ség vetőmag esetében nem éri majd el a 10 ezer forintot. Az előző két évben 10 ezer forint feletti árral számoltak a gazdák. Bácsalmáson az őszi kalászosok közül mintegy 2 ezer tonna fémzárolt vetőmag áll a vásár­lók rendelkezésére. Ebből 11- fajta őszi árpa, 5-féle dumm, 13 aestivum, tritikale, rozs (össze­sen 43-fajta). K. L. A félegyházi húsüzem számára a sertéstartók a legfontosabbak Magyarország legnagyobb vágóhídja A megyei földhivatal munkatár­sai a május-júniusban végzett határszemle során az ellenőrzött 145 ezer hektár termőföld 1,86 százalékát találták parlagon, vagyis olyan állapotban, amely­ben a tulajdonosok még a talaj- védelmi előírásokat sem tartot­ták be. Ez az arány kevesebb, mint a téeszek idején volt, s ke­vesebb, mint amennyire számí­tottak. A parlagon talált földek zöme olyan volt zárkerti fekvésű kis- parcellás szőlő-gyümölcsös, amelynek tulajdonosa vélhetően idős kora miatt nem tudja mű­velni a földet, s amelyek haszno­sítása csak az ültetvény kivágá­sával, új művelési ágban képzel­hető el - mondta Nagy István földvédelmi osztályvezető. Ki­vételt képez ez alól az egykori Bácsszőlősi Állami Gazdaság kezelésében volt 250 hektár szőlő Mélykút határában, amely műveletlen ugyan, de egyébként jó erőben lévő kultúra. Tájföld­rajzi megoszlás szerintjellemző, hogy kevés a parlagföld a Bács­kában. Például Bácsbokod, Bácsborsód, Csávoly és Felső- szentiván összesen 21 ezer 200 hektáros területén mindössze 44 hektárt találtak parlagon. Rosz- szabb a helyzet a Homokhátsá­gon, különösen a 10 aranyko­rona alatti szántók esetében. Ti- szakécskén például 233 hektár szántót és 262 hektár szőlő­gyümölcsöst találtak parlagon. Az összes parlagnak 5 százalé­kán vetődik fel az a kérdés, hogy - mivel kárpótlási földről van szó - esetleg elvegyék a tulajdo­nosától, s állami tulajdonba ke­rüljön. A parlagföldek tulajdonosai levélben kaptak felszólítást a je­lenlegi állapot megszüntetésére. A határszemle második üteme 30 nap múlva kezdődik, amikor ennek végrehajtását ellenőrzik. A talajvédelmi kötelezettségek további elmulasztása esetén aranykoronánként 1000 forint földvédelmi bírság következik. Bálái F. István j Az Európai Unió országaiban | az átlagos gazdasági növeke-1 dés 0,5 százalékos volt az első 1 ; negyedévben a tavalyi első ne-1 gyedhez képest - jelentette hét-1 főn az Eurostat, az EU statisz- j tikai hivatala. A növekedés üteme ugyanaz volt, mint az 1997-es utolsó negyedévben. AFIAT-volántól kiadóvállalat élére ; A FIAT volánja mellől a leg- , | nagyobb olasz kiadóvállalat, a I Rizzoli-Corriere della Sera (RCS) élére került Cesare Ro- | miti, akit az RCS részvényese- i I inek legutóbbi közgyűlésén | választottak meg elnökké. Ce- I sare Romiti június 22-éig még I a FIAT csoport elnöke, de mi­vel június 24-én betölti 75. életévét, a FIAT házi szabálya­I inak értelmében távoznia kell tisztéről. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Tavaly október végén kezdte meg működését a kiskunfél­egyházi Hungary Meat vá­góhíd. A tíz hektáron elterü­lő húsüzem fejlődési ütemére jellemző, hogy alig fél év alatt országosan a második helyre zárkózott fel, a szintén a Pini- csoporthoz tartozó, kapos­vári üzem mögé. Májusban pedig már meg is előzte a ka­posvári vágóhidat, ezzel Ma­gyarország és Közép-Európa legnagyobb húsfeldolgozó üzemévé lépett elő. Az üzem további terveiről, stratégiá­járól Vidmann Lászlóval, a vágóhíd felvásárlási igazga­tójával beszélgettünk. Nyolc-kilencezer sertést dolgoznak fel hetente.- Az adatok alapján valóban rendkívüli fejlődési ütem jel­lemzi a céget. De meddig fo­kozható ez a tempó, egyáltalán mekkora a félegyházi vágóhíd kapacitása ?- A húsüzem gyakorlatilag évi egymillió sertés feldol­gozására képes. Jelenleg heti nyolc-kilencezer sertést vá­gunk, folyamatosan és stabi­lan, ami a vágóhíd kapacitá­sának csupán töredéke. Épp ezért elsődleges célunk a levá­gott állatok számának további, állandó növelése. Ehhez azon­ban a piac mellett elsősorban kiszámítható és stabil termelői háttérre van szükség.- Mi a biztosítéka a hosszú távú működésnek?- A vágóhíd a legkorsze­rűbb technológiával dolgozik. Ez már önmagában is egyfajta garanciát jelent. A sertéseket zömmel a Dunától keletre eső területekről, Bács-Kiskunból és a környező alföldi megyék­ből szerezzük be. Részben a termelőktől, részben az integ­rátorokkal kötött értékesítési szerződések és korszerű minő­sítő rendszerek alapján. Felvá­sárlási árainkat kénytelenek vagyunk az exportpiachoz iga­zítani, ennek ellenére igyek­szünk olyan árakat kialakítani, hogy hosszú távon megtarthas­suk partnereinket. Számunkra ugyanis ők a legfontosabbak. Ezért is tervezzük, hogy fo­lyamatosan növeljük a vágás­számot. Ezzel egyfelől megte­remtjük a kis- és nagytermelők állatainak átvételi feltételeit, másfelől így ösztönözhetjük őket a folyamatos állattartásra.- Kiknek és hová szállíta­nak?- Termékeink nyolcvan százaléka a folyamatosan bő­vülő exportpiacra, húsz száza­léka hazai piacra kerül. Az ex­portot személyesen az elnök­vezérigazgató, Piero Pini ko­ordinálja és vezényli. Áruink jelentős részét az EU országa­iba, Spanyolországba, Olasz­országba szállítjuk, de kiter­jesztettük kapcsolatainkat Dél- Koreára és Oroszországra is. Utóbbiban épp a napokban nyi­tottunk új irodát és lerakatot.- További terveik?- Marhavágónk már elké­szült, csak a húspiac függvé­nye, mikor indíthatjuk be. A részleg beindításához azon­ban növelnünk kell dolgozó­ink létszámát is. Jelenleg kö­zel négyszázan dolgoznak a húsüzemben. Ezt a létszámot rövidesen ötszázra tervezzük emelni. Ily módon nemcsak a termelőknek, hanem a város­ban és a környéken lakó hús­ipari szakembereknek is biz­tos és hosszú távú megélhe­tést biztosítunk. Mindent egybevetve: a fél­egyházi vágóhíd folyamato­san fejlődő, dinamikus cég. Minden feltétele adott ahhoz, hogy rövid időn belül duplá­jára növelje termelését. (X) Szállításra készen sorakozik az exportáru. A pénteki esőzések hátráltatják az őszi árpa aratásának elkezdé­sét - tájékoztatott dr. Kancsár István csávolyi gazdajegyző. Véleménye szerint a gabona- termelők azt várják, hogy az új kormány mondja ki a garantált árakat, mert a mostani nyomott árak megalázzák a gazdákat és visszavetik a gabonatermesztési kedvet. Búzára még nem érke­zett vételi ajánlat, de az árpára adott olyan alacsony (1100 fo- rint/mázsa), hogy az önköltség 70 százalékát sem fedezi. A szakember szerint tároló- kapacitás és kombájn lesz elég, de a géptulajdonosok az alkat­rész- és kenőolajár-emelések miatt a tavalyi 8 ezerforintos ara­tási munkadíjat 10 ezer forintra emelik hektáronként. Mivel a három bácskai integrátor - Csá­voly, Rém, Borota - rendelkezik a felvásárláshoz szükséges táro­lókkal, a szállítási költségek nem okoznak nagy kiadásokat a környékbeli gazdáknak. A búza minősége leginkább attól függ, hogy aratásig marad-e a kedvező időjárás. Ha kánikula jön ismét, megszorulhat a szem. A térségben a kapásnövé­nyek szépen fejlődnek, csak néhány táblán virít a gyom. Ott elkéstek a vegyszerezéssel, így ezeken a földeken alig lesz termés. A szőlő elvirágzott, a terméskilátások jobbak a tava­lyinál. Az almaültetvényekben jó közepes temés várható. Itt a permetezés a legfontosabb te­endő. Kajszibarack csak muta­tóban van. Dr. Kancsár István úgy véli, hogy az általa felügyelt közsé­gekben drasztikusan csökken az állatállomány. Különösen a ko­catartás helyzete elszomorító, kisgazdaságok nem mernek be­levágni a hizlalásba. A vágóhi­dak 20-30 darabnál nem végzik el a minősítést, így a gazdáknak nincs esélyük intervenciós tá­mogatást igényelni. Jelenleg a felvásárlók a nagyüzemi hízó­kért 260 forintot adnak kilón­ként, a kisgazdaságoknak pedig csak 200-at kínálnak. A tenyész­tők szeretnék elérni az új kor­mánynál a szektorsemlegesség kihirdetését. Ez talán segíthetne az állattenyésztésen. Az állatokkal kéne föletetni Csikai Miklós, a Magyar Agrár­kamara elnöke a napokban azt mondta: Ajelenlegi gabonamizé­ria lényegében a magyar állatte­nyésztés válsága miatt követke­zett be. Egyetért Nagy Frigyes földművelésügyi miniszterrel abban, hogy a magyar takar­mánygabonát elsősorban a hazai állatállománnyal lenne célszerű feletetni. Szerinte kormányzati hiba, hogy nem tudható ténylege­sen, mennyi gabona van a terme­lők raktáraiban, mivel a gazdák nem érdekeltek saját tevékenysé­gük egyértelmű bemutatásában. Ezért a piacszabályozáson sürgő­sen változtatni kell. Úgy gon­dolja, jelenleg a magtárakban 300-700 ezer tonnányi gabona lehet, amelynek nagy része ta­karmány minőségű. Az idei ter­més becslése szerint meghaladja majd a négymillió tonnát. A minőségi gabona fele a malmoknak Ötmillió tonnás termés? A múlt hét végéig, azaz pénte­kig mintegy 960-970 ezer tonna gabonát ajánlottak fel a termelők az államnak megvá­sárlásra - ismertette Rednágel Jenő, a Földművelésügyi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára hétfőn Budapesten egy agrár-pénzügyi tanácskozá­son. - Az állami felvásárlást 2- 4 milliárd forintból meg lehet oldani, ha szükséges az állami közbeavatkozás - hangoztatta a helyettes államtitkár. Véleményét arra alapozta: a számítások szerint mintegy 5 millió tonna gabonára lehet számítani az idén. Ez mintegy 300 ezer tonnával kevesebb a tavalyi termésnél. Garantált áron az államnak a legjobb mi­nőségű, az úgynevezett Bl-es és B2-es malmi gabonát kell felvásárolnia, haazt a termelők igénylik. - A legjobb minőségű búza általában csupán az egy- harmada a termésnek, így a felvásárlásra mintegy 1,5-1,6 millió tonna juthat - vélekedett a helyettes államtitkár. Elmondása szerint az állam azt szeretné, ha e mennyiség felét a malmok vásárolnák fel, azaz az őrlőüzemek magtára­iba mintegy 800 ezer tonnányi búza kerülne. Ennek tárolására támogatást kívánnak adni, heti 15 forintot tonnánként. A be­szerzés költségeit pedig 70 százalékos kamattámogatással mérsékelnék a malomipari cé­gek számára. A fennmaradó részt vásárolná meg az állam, ha ez szükséges lenne. Idén olcsóbb lesz a vetőmag, mint tavaly?-Kalauz kezdőknek és profiknak

Next

/
Thumbnails
Contents