Petőfi Népe, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-07 / 106. szám

1998. május 7., csütörtök Gazdasági Tükör 11. oldal A pénzintézetek száma 5-10 éven belül várhatóan a felére csökken A jövő az elektronikus pénztárca Lezárult a bankkonszolidáció, de még mindig van olyan pénz­intézet, amelyiknek a lába alatt inog a talaj. A bankszektor privatizációja is befejeződött, a kereskedelmi bankok 61 száza­léka külföldi kézbe került. Milyen előnyt jelent ez számunkra, s merre haladnak a bankok ma? - erről kérdeztük dr. Nyers Re­zsőt, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökhelyettesét. Keresetek. Márciusban a versenyszférában 64 990 fo­rint volt a bruttó átlagkere­set, 21,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH tegnapi gyorstájékoztatójából. Az átlagkereset reálértéke 3,2 százalékkal nőtt az elmúlt egy év alatt. Ipari parkok. A korszerű, csúcstechnológiát alkal­mazó befektetések ösztön­zése céljából ipari parkok fejlesztéséről írtak alá együttműködési megállapo­dást a Munkaügyi Miniszté­rium és civil szakmai szer­vezetek képviselői tegnap Budapesten. Az első ipari park 1994-ben létesült, ta­valy 28 pályázó szerezte meg ezt a címet. Phare-támogatás. Straté­giai projektek megvalósítá­sára 3 millió ECU-s támoga­tást kap a Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Pro­jektiroda Közhasznú Társa­ság - jelentették be tegnap Budapesten. Az irodát a Miniszterelnöki Hivatal 1996-ban alapította - azzal a céllal, hogy közreműköd­jön a kormány által elfoga­dott modernizációs program végrehajtásában. Stabilizálódott a forint Az előző napi záró értékkel azo­nos szinten stabilizálódott a fo­rint főbb devizákkal szembeni árfolyama a bankközi devizapi­acon szerdán: adollárt nyitás kö­rül 209,22-209,27, záráskor 209,03-209,05 forinton váltot­ták. A márka 118,07-118,12, az ECU 232,95-233,00 forintot ért a szerdai kereskedés végén.- A bankprivatizáció legna­gyobb előnye az, hogy a fejlett országokban jól működő pénz­intézetek szereztek Magyaror­szágon tulajdoni hányadot, raj­tuk keresztül szaktudás, kor­szerű vezetési tapasztalatok, banküzemi technológia érke­zett, miközben érvényesül az erős tulajdonosi kontroll is. Az OECD legutóbbi értéke­lése szerint a magyar pénzinté­zeti rendszer a régión belül a legfejlettebb, és a legközelebb áll az Európai Unió normáihoz.- Negyvennél több kereske­delmi bank van hazánkban. Nem sok ez egy ekkora országban?- De igen. Sokkal több, mint amennyi a piacon eredménye­sen működni képes. Nálunk is be fog következni a másutt már beindult erős koncentrációs hullám. 5-10 éven belül a pénz­intézetek száma a mainak a fe­lére vagy még annál is keve­sebbre csökken.- Ez együtt jár a fiókhálóza­tok bővülésével?-Feltétlenül, még annak el­lenére is, hogy a banküzemi technológia fejlődésével olyan banki szolgáltatások jelennek meg a piacon - amire már van példa (direktbanki - amelyek egyáltalán nem igénylik fiókok meglétét. Ugyanis a bank és az ügyfél közti személyes és part­neri viszony továbbra is a banküzem fontos eleme lesz.- Jól megy most a bankoknak?-Az elmúlt évek hatalmas gazdaságpolitikai fegyverténye a bankrendszer stabilizálása. Ma már nem kell számolni olyan gondokkal, hogy a pénz­ügyi szektor vagy a bankrend­szer egésze összeomlik. Meg­szűntek a bankok működési gondjai, amelyek 1990-93 kö­zött általánosak voltak. Beérett a bankkonszolidáció gyümöl­cse: működőképes, egységes, bankrendszer segíti a gazdaság fejlődését. Jó néhány fejlett ipari országban a bankkonszo­lidációs költségek meghaladták a magyarországit, ez utóbbi a hazai GDP mintegy 8-10 száza­lékára tehető. Végül is a ban­kok többsége nyereséges, de tudnunk kell azt is, hogy nyere­ségük fokozatosan csökken.-A kamatrés, azaz a betéti és hitelkamatok közti különbség csökkenése miatt?- Igen, ami a nálunk is kiala­kult rendkívül éles versenyvi­szonyok között természetes fo­lyamat. A csökkenő nyereségért a bankoknak keményen meg kell dolgozniuk, különben kamatot, jövedelmet, piacot veszítenek.- Hogyan kell dolgozniuk?- A versenyben csak az ma­rad talpon, aki több és minőségi banki szolgáltatást kínál az ügyfélnek, és súlyt helyez a ta­karékos gazdálkodásra.- A lakosság fele áll kapcso­latban a banki szférával. Ho­gyan célozható meg a lakosság másik fele, miközben a csök­kenő kamatrések mellett a ban­koknak nyereséget a díj- és ju­talékpolitika hozhat?- A díj- és jutalékbevételek aránya ma még jóval kisebb ná­lunk, mint a fejlett országok­ban. Ez a szűkösebb termékkí­nálatra vezethető vissza. A szolgáltatások bővülésével kell növelni a jutalékbevételeket.- Akkor ez az ügyfélkör szá­mára nem biztató perspektíva, hisz mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, ha szolgáltatásokat akar igénybe venni.-Valamit valamiért. A fo­gyasztónak jogában van eldön­teni, hogy milyen szolgáltatá­sokat vesz igénybe. Ha valaki valamiből többet kap, nyilván többet is kell fizetnie érte.-A bankok tevékenységi kö­rébe egyre több üzletág tarto­zik. Melyek ezek és mivel bő­vülhet a kör?- A kereskedelmi bankok többségénél még mindig megha­tározó üzletág a vállalatfinanszí­rozás, ezen belül is elsősorban a vállalati számlavezetés és hitel- nyújtás. Itt persze a külfölddel is versenyezni kell, hisz a vállala­tok majdhogynem korlátozás nélkül vehetnek fel hitelt kül­földről. A lakossági, a másik klasszikus üzletág fejlesztése is gőzerővel zajlik - annak elle­nére, hogy kis tételekről van szó. A kártyaszolgáltatás bővülésével a „private banking”, a gazdag ügyfelek komplex kiszolgálása, vagyonkezelése az egyik legfris­sebb banki tennék. A harmadik terület a pénz- és tőkepiaci szol­gáltatások összekapcsolása akár egy pénzintézet falain belül, még akkor is, ha két külön részleg foglalkozik az értékpapír-műve­letekkel és a banki szolgáltatá­sokkal.- Kétmillió bankkártya-tulaj­donos van, és kevés a bankauto­mata, a kártyaelfogadó hely.- Csak a nagyvárosokban el­fogadható a helyzet. Nagyon komoly fejlesztésekre van szükség vidéken. Ugyanakkor el kell terjedniük a valódi hitel­kártyáknak, az elektronikus pénztárcáknak is, mert nálunk még inkább csak a betétkártyák vannak terjedőben.- A fizetések banki átutalása sem megy zökkenőmentesen. Hogyan javítható a helyzet?- A pénzintézeteknek vállal­niuk kell a szolgáltatásbővülés­ből adódó többletköltségeket.- Sok a panasz a szigorú hi­telelbírálásra is.- Hitelt ma már nem lehet öt­letre adni. Csak komoly fede­zetre vagy a vállalkozás megfe­lelő cashflow-jára, azaz pénz­áramlására. Ha veszteség kelet­kezne a bankokban, akkor ugyanaz a helyzet állna elő, mint 1990-92-ben. Ez fékezné a gazdaság fejlődését. A költ­ségeket végső soron a társada­lom egésze fizetné meg.-A bankok adminisztrációs többletmunkára hivatkozva hát­térbe szorítják a kis- és közép- vállalkozók hitelezését.- A világon mindenütt ugyan­ilyen gondokkal küszködnek a kis- és középvállalkozások. Vé­leményem szerint két megoldás lehetséges: vagy erre szakoso­dott intézetek alakulnak, vagy a vidéken már jelenlévő takarék- szövetkezetek foglalkoznak erő­teljesebben ezzel.- Stabil a bankrendszer, mégis megingott a Postabank lába alatt a talaj.- Pénzintézeti rendszerünk stabil, de egy-egy banknál adódhatnak gondok: a rossz üz­letpolitika, a gyenge vezetés vagy más okok miatt. Csernyánszki Judit Európában az élen Magyarország Európában mind a mezőgazdasági ter­melés, mind az élelmiszer- ipar területén az elsők kö­zött van - jelentette ki Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter egy szerdán Bu­dapesten rendezett agrárpo­litikai fórumon. Jóllehet az export része­sedése az összkivitelen be­lül némileg csökkent, 3 mil­liárd dollár értékű mező- gazdasági és élelmiszer- ipari terméket tavaly is érté­kesített, és idén is értékesít külföldön az ágazat, mondta a miniszter. A kelet-közép-európai országok közt még mindig Magyarország az egyetlen, ahol a mezőgazdasági és élelmiszer-külkereskedelem szaldója pozitív, s az import folyamatosan csökken. Ah­hoz azonban, hogy a külke­reskedelmi mérleg változat­lanul kedvező maradjon, szükség van a mezőgazda­ság mind nagyobb mérvű támogatására - tette hozzá a miniszter. Tavaly 100 milliárd forint támogatást nyújtott a tárca a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak; ez az összeg idén várhatóan 120- 130 milliárd forint lesz. A forgóalap feltöltésére a bankok szívesen nyújtanak középlejáratú hiteleket, az elmúlt évben összesen 212 milliárd forint összegben. A mezőgazdasági nagy­üzemeknek is meg kell adni rentábilis működésükhöz a szükséges támogatást, mert csak így van esély arra, hogy Magyarország 2003-ra az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon - közölte Nagy Frigyes. Önnek szombaton A Ford márkakereskedéseiben Ön nemcsak kiváló modelljeinket csodálhatja meg, de udvarias kiszolgálás mellett mindent meg is tudhat a Fordokról. a szombati nyitva tartással is Önre gondoltunk, hogy még könnyebben kiválaszthassa, megvásárolhassa vagy szervizelhesse kedvencét, most már a hét hat napján, azaz szombaton is! Kellemes hétvégét kívánunk! ^3» I Jo«L „6V **akereski° Jövőbe vezet www.ford.hu Tart még a papírgyűjtési akció Május közepéig tart a Dél-ma- gyarországi MÉH Rt. papír­gyűjtési akciója. A cél az, hogy az iskolák megoldják a hulla­dék elhelyezését, és a még fel­dolgozható anyagokat ipari célra újra hasznosíthassák. A hulladékpapíron kívül vasat és színesfém-hulladékot is átvesz­nek a helyi MÉH-telepek. Ösz­tönzi az iskolákat, hogy a kifi­zetett papírár mellett a leg­eredményesebb intézményeket tárgyjutalomban részesítik. Ta­nulólétszámtól függően az 1-3. helyezett iskolák színes televí­ziót, videomagnót vagy magne­tofont nyerhetnek. Az akcióról Tar István, a bajai Méh-telep vezetője tájékoztatta lapunkat.- Baján a korábbi évekhez hasonlóan sikeres volt a gyűj­tés. A héten három iskola: a faj- szi általános iskola, a bajai központi és a kiscsávolyi iskola szállít nagyobb tételben papír- hulladékot. A kedvező árak még május 15-ig érvényesek: fekete-fehér újságpapírért 8, színes újságért 3, hullámpapírért 7 forintot fizetünk. Sajnos a fémhulladék gyűjtésére nem vál­lalkoznak az iskolák, pedig az alumínium-hulladék kilójáért 140, a vörösrézért 180, a sárga­rézért 125 forintot adunk kilón­ként. Érdemes elővenni az ott­hon feleslegessé vált, gyakran kukába kerülő teflonedényeket, melyek károsak az egészségre, értük pedig nem kevés pénzt kaphat az iskola. Rab Rita Minimarkoló csodamasina. A lajosmizsei Huntrac Kft. tartott tegnap országos gépbe­mutatót telephelyén. A bemutatót szándékaik szerint azért szervezték, hogy egy kiállítás fel­fordulása helyett nyugodt körülmények között, munka közben mutathassák be forgalmazott gépeiket. A bányaüzemelő, útépítő, valamint a közművek bekötésével foglalkozó cégek kép­viselőit hívták el a rendezvényre, ahol megmutatták, hogy mit tudnak a kis és nagy rakodó-, kotró-, döngölőgépek és számos társuk. A gépek javításával és országos szervizelésével is foglalkozik a lajosmizsei cég. fotó: banczik Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents