Petőfi Népe, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-07 / 106. szám

1998. május 7., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Kiegyensúlyozott, biztos Ha az MSZP megnyeri a válasz­tásokat, de nem szerez abszolút többséget, akkor érdemes az SZDSZ-nek belépnie a koalí­ciós kormányba. Egyébként nincs értelme. 1994-ben más volt a helyzet, akkor rendbe kel­lett rakni az ország gazdaságát. Ezen felelősségtudattól vezetve lett a szocialisták kormányzati társa az SZDSZ. Ha a választók egy egészséges politikai ará­nyokkal rendelkező vezetésre akarják bízni az ország bizton­ságos előrehaladását, akkor a szabaddemokratákat kell támo­gatniuk vasárnap - mondotta Magyar Bálint kultuszminiszter azon a fórumon, melyet tegnap este rendeztek Kecskeméten. Az ellenzéki pártok program­jairól elmondta: ahogy közeled­nek a választások, az ígéretek úgy nőnek. A kisgazdák prog­ramjáról röviden csak annyit Magyar Bálint szólt, hogy az összefüggéste­len és értelmezhetetlen. A Fi- desz-MPP elképzeléseit azon­ban hosszú perceken keresztül fejlődést ígér az SZDSZ elemezte. Kiemelte, hogy a fia­tal demokraták csökkentenék az adókat, a tb-járulékokat, s ez sok száz milliárdos hiányt okozna az államkasszának. Ezt a kieső pénzt azokkal az adót eddig eltitkoló vállalkozókkal fizettetnék meg, akik látva a csökkentéseket, most jó útra térnének. A miniszter szerint senki sem gondolja komolyan azt, hogy a jó útra tért adócsalók esetleg a kasszánál tömött so­rokban gyülekeznének, hogy enyhítsenek az államháztartás hiányán. A politikus az oktatás­üggyel kapcsolatban elmondta: 1990-hez képest 77 ezerről 160 ezerre nőtt a felsőoktatásban tanulók száma. Majd megje­gyezte, hogy nem igaz a politi­kai ellenfelek állítása, miszerint a magyar fiatalok továbbtanu­lási esélyei csökkentek volna. Azt elismerte, hogy néhány elit szakra egyre nehezebb idehaza bejutni. Am megjegyezte, hogy Angliában, vagy az USA-ban sem mindenki Cambridge-ben vagy a Harvardon szerzi a dip­lomáját. A tanári fizetésekkel kapcsolatban megjegyezte: sze­rette volna, ha a pedagógusok bérezését a jó 600 ezres közal­kalmazotti rétegéből kiemelik, s másként kezelik. Elmondása szerint ezt éppen a szakszerve­zet gátolta meg. így gyakorlati­lag fennmaradt az egyenlítősdi rendszer, ahol csak a pályán el­töltött évek alapján lehet anya­gilag előrébb kerülni. Ezért hozták be a minőségi bérpótlék rendszerét. Ez természetesen nem megoldás, mondotta Ma­gyar Bálint, de ez elmozdulás egy differenciált bérezés irá­nyába. Az idén 2,5, jövőre 10, 2000-ben már 20 milliárd forin­tot szánnak erre. Megalakult a közbiztonsági és bűnmegelőzési közalapítvány Százmillió forintos vagyon­nal megalakult az Országos Közbiztonsági és Bűnmeg­előzési Közalapítvány (OKBK), elnöke Kopácsi Sándor lett - tájékoztat a Magyar Közlöny ez évi, 36. száma. A közalapítvány célja többek között a polgárok bűnmeg­előzési és önvédelmi célú, önkéntes - elsősorban a Szomszédok Egymásért Mozgalom program - szerve­ződései létrejöttének, műkö­dési feltételeinek szakmai és anyagi segítése. Emellett a civil bűnmegelőzés területén felhalmozódott ismeretek cseréje, a civil bűnmegelőző szervezetek együttműködésé­nek és érdekegyesítésének előmozdítása. A kormány által alapított közalapítvány 100 millió fo­rintos vagyonának 65 száza­léka egyébiránt a közalapít­vány törzsvagyonát képzi. Működési költségeire - azaz a felsorolt feladatok végre­hajtására és dologi kiadá­sokra - a fennmaradó 35 mil­lió forint, valamint a közala­pítvány vagyonának hozama fordítható. Az OKBK nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, a jelent­kezés elfogadásáról azonban természetesen csak a kurató­riuma dönthet. A kuratórium szükség sze­rint évente legalább kétszer tart ülést. Jogegységi döntésre várva az autópályán Lesznek-e újabb sáp-perek? Noha a kedden megszületett jogerős ítélet nem kötelezte az M1 -es autópályát üzemeltető Első Magyar Koncessziós Au­tópálya Társaságot (ELMKA) az útdíj csökkentésére, nagy va­lószínűséggel visszakaphatják a méltánytalannak nevezett díj egy részét azok, akik Kovács Kázmér ügyvédhez hasonlóan beperlik az ELMKA Rt.-t. Hiteles forrásból származó információink szerint való­színű, de nem biztos a feltétlen győzelem, mert az adott bíróság mindig az összes körülményt mérlegelve dönt. Óvatos derű­látásra int az a tény is, hogy ugyanazon paragrafus alapján egy másik autópályát érintő ha­sonló ügyben korábban eltérő ítélet született. Ez volt az oka Lotz Károly közlekedési miniszter minapi bejelentésének, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntésére lehet szükség az au­tópályadíjak megállapításához. Mint megtudtuk, a ’97. évi 66. törvény alapján bizonyos ügyekben a Legfelsőbb Bíróság az összes bíróság számára köte­lező érvényű iránymutatást ad­hat ki, de ebben az esetben is legfeljebb csak a még jogerőre nem emelkedett ítéletek felül­vizsgálatára van lehetőség. Jogászok szerint legfelsőbb állásfoglalás ide vagy oda, a pervesztes ELMKA vagy le­vonja a szükséges következte­téseket, vagy több száz hasonló perrel kell szembenéznie. Ez pedig - alkalmanként milliós perköltséggel is számolva - többe kerülne a társaságnak, mint az útdíjcsökkentés. Már csak azért is, mert az olcsóbb szolgáltatást esetleg többen vennék igénybe, a környékbeli települések nagy örömére. T. M. Fél évszázados a hazai mentőszolgálat Segély sürgősen, becsülettel A magyar lakosság mintegy negyede fordul meg évente páciensként a mentő- vagy betegszállító járműveken. Ebből az egy adatból is feltéte­lezhető, hogy az elmúlt fél év­század alatt, megalakítása óta, jelentős változáson ment ke­resztül az Országos Mentőszol­gálat. A jubileum alkalmából rendezett tegnapi sajtótájékoz­tatón ezt ki is mondták. A gondokról szólva kifejtet­ték: az OMSZ 193 mentőállo­mása közül 6 alkalmatlan arra, hogy betöltse funkcióját, 24 pedig csak korlátozottan tudja ellátni feladatát. Gobi Gábor főigazgató szerint az országnak még ma is vannak olyan pont­jai, amelyeket - a sürgősségi kívánalmaknak megfelelően - 15 percen belül nem ér el men­tőautó. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, legkevesebb 40 új mentőállo­másra lenne szükség, vagy az összes állomáson 24 órás szol­gálatot kellene tartani. Ez jelen­leg 64 helyen van megoldva. Azonkívül létszámhiánnyal is küszködnek - még legalább 600 dolgozónak tudnának munkát adni. A munkaerőhiány egyik fő okaként az alacsony béreket nevezte meg a főigazgató. An­nak ellenére, hogy a bérfejlesz­tést az idén is végrehajtották, a mentőkocsikon dolgozók bruttó átlagbére mindössze 30 ezer fo­rint. Alig valamivel több, mint a munkanélküli segély. Ami a romáknak ma Kanada, az holnap Európa Törvénytelen igazolások Egyetlen kisebbségi önkor­mányzatnak sincs törvényi felhatalmazása arra, hogy származási igazolást adjon ki romáknak. Ezt Hegyesiné Orsós Éva cím­zetes államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal el­nöke közölte tegnap, ismertetve Kaltenbach Jenőnek, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosának írásban rögzített álláspontját. Az ombudsman levelében ki­fejti, hogy a törvény nem teszi lehetővé a kisebbséghez tarto­zók nyilvántartását, és ilyen jo­gosultsággal az önkormányza­tokat sem ruházza fel. Az iga­zolások kiadása felvetheti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvá­nosságáról szóló törvény, va­lamint a Büntető törvénykönyv egyes paragrafusainak megsér­tését. Az ország uniós csatlakozása után, ha a romák továbbra sem élhetnek itthon alapvető emberi és politikai jogaikkal, akkor élve az EU polgárainak szabad költözési, munkavállalási joga­ival, Kanada helyett a konti­nens országaiba indulnak meg a romák - közölte Zsigó Jenó', a Magyarországi Roma Parla­ment elnöke. Az ígéreteket „valakinek majd vissza kell korrigálnia” Pillantás a hídról Túl az alagúton - állapítja meg Hegymenet című könyvének alcímében a Pénzügykutató Rt. a gazdaság tavalyi évéről szóló jelentésében. A korábbi kötetek címadási gyakorlatát követve az idei azt jelzi, hogy a magyar gazdaság kijutott az alagútból, besorolt a Lánchíd előtti körforgalomba, és re­mélhetőleg nem ütközik össze semmivel - fogalmazott Len­gyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója. Az évről évre megjelenő kötet állandó szerkesztője, Petsch- nig Mária Zita „Hídavató” be­szédében óvott a címből eset­leg kiolvasható túlzott opti­mizmustól, hisz vízbe is lehet esni, és még a híd is össze­omolhat. Tény azonban, hogy a tavalyi év makrogazdasági mutatói növekedést jeleznek, amelyet egyebek között az ár­színvonal 5 százalékos csök­kenése, az adósságcsapdából való kilábalás, a külgazdasági egyensúly javulása, a foglal­koztatás visszaesésének meg­állása mutat. Jelentős különbségek van­nak azonban több területen, például az építőipar 10 száza­lékos növekedése mellett az agrárgazdaság stagnált, az élelmiszer-ipari termelés visz- szaesett, s kiéleződtek a terü­leti-regionális különbségek. Az elért eredmény azonban nem a Horn-Kuncze-koT­mány, hanem a rendszerváltó kormányok sikereként köny­velhető el - hangsúlyozta Petschnig -, amelyben a Né- meí/i-kormány éppúgy elévül­hetetlen érdemeket szerzett, mint a Bokros-csomag. Mi várható 1998-ban, miután a magyar gazdaság egy új kor­szakot kezd a piacgazdaság konszolidációjával? Petschnig elsősorban a ve­szélyzónákra hívta fel a figyel­met. Az infláció makacs, a tava­lyi csökkenés szerinte megis­mételhetetlen, kedvező lenne, ha csak 3 százalékkal csök­kenne a fogyasztói árindex. Nem sikerült megvalósítani az átfogó államháztartási refor­mot, hisz az Államkincstár fel­állása és a nyugdíjreform mel­lett nem kezdődött meg az okta­tás, az egészségügy és a köz- igazgatás reformja. Márpedig csak így előzhető meg, hogy az államadósság visszanőjön. A GDP 4-5 százalékos nö­vekedése mögött nem a beru­házás és az exportbővülés áll majd, hanem a fogyasztás nö­vekedése. Fordulat várható a mezőgazdaságban, az állattar­tás 2 százalékos növekedésé­vel lehet számolni, s remélhe­tőleg sor kerül az évek óta el­maradt tőkeemelésre is. Javul­hat a kis- és középvállalkozá­sok helyzete, hisz a multik készségüket fejezték ki az együttműködésre, ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a vállalkozók „tanulékonyak”, és a korábbi minőségi és határ­idős kifogások fokozatosan mérséklődnek. A választásoknak nincs kü­lönösebb kockázata - véli Lengyel László. Ez lemérhető azon is, hogy a külföldi befek­tetők felől sem érkezett sem­milyen jelzés, a tőzsdén nincs spekulációs várakozás. Az ígéretkampányt azonban visz- sza kell fogni, a kormány is túl sokat vállalt. A már aláírt és határozott ígéreteket - kezdve a harci gépek vásárlásával, az M3-as épncsenek felgyorsítá­sán át, a dunai vízlépcsőig - „valakinek majd vissza kell korrigálnia”, (csernyánszki) Szerencseposta A szerencsejátékok között tal­lózva ki-ki talál kedvére valót ezen a héten is, amelyért ér­demes elballagni a legköze­lebbi lottózóba. Nyereménykínálat A 19. fogadási héten a telitalá- latos hatos lottó kínálja a leg­nagyobb nyereményt: 181 mil­lió forintot. Az ötös lottó ezút­tal 50 millió forinttal kecseg­tet. A joker összege a múlt hét óta a duplájára emelkedett, most 12 millió forintot nyerhet az, aki részt vesz e játékban. Szép summát, 12 millió fo­rintot fizet a totó 13 + 1 talá­lata annak, aki helyesen tippel a labdarúgó-mérkőzések ki­menetelére. A góltotón pedig - szerencsés esetben - 130 ezer forintot lehet nyerni. 21 milliót érő Jackpot A Telemázli show-műsora a jövő héten már a szokott idő­ben jelentkezik a képernyőn. Rendkívül izgalmasnak ígér­kezik a verseny, mivel a Jack­pot értéke közel 21 millió fo­rintra emelkedett. A legutóbbi keddi adásban Garai Béla orosházi nyugdíjas nyerte a legnagyobb összeget: 285 ezer forintot. Nagyné Barta Edit hántai játékos 150 ezer forintnál megállt, nem kockáztatott tovább, de még így is szép summával, össze­sen 250 ezer forinttal távozott, miután a Lökdösődő játékban a 9-es számra állított bábuja alatt 100 ezer forint lapult. Bealits Tibort viszont cser­benhagyta a szerencse, mind­össze 30 ezer forintot sikerült nyernie a Tüzesgolyó játékon. Annál nagyobb szerencséje volt Ritzl Mihálynak (Buda­pest) és Nagy Pálnénak (Haj­dúszoboszló), nevüket több ezer közül sorsolták ki, és így 200-200 ezer forintot nyertek. Kenő, mindennap A kenózók közül változatlanul minden tizedik játékos nyer kisebb-nagyobb összeget. Nem volt ez másként a múlt héten sem, amikor mintegy egymillió játékba küldött szelvényből százezren értek el egy, két, három, négy talála­tot. Ezúttal azonban csak sze­rényen csordogált a szerencse: egymillió forint feletti nyere­mény nem volt. Persze, ez ne szegje kedvét senkinek, hi­szen, mint tudjuk, a szerencse forgandó. Ez az egyetlen já­ték, ahol - a hét vége kivételé­vel - mindennap próbára lehet tenni Fortunát. Jótékony forintok A május 3-ai „21 -es Show” te­levíziós adásban a játékosok összesen 1 millió 861 ezer fo­rintot nyertek, amelyet ezúttal is jótékony céllal a rászoruló alapítványok számára ajánlot­tak fel. A Jackpot nyeremény- alapja már több mint 38 millió forint. Ezért a Jackpotért még ringbe lehet szállni azoknak, akik „21-es” sorsjegyet vásá­rolnak és a játékra jogosító szelvényt május 22-ig bekül­dik a Szerencsejáték Rt. 1830 Budapest címre. A pályázók közül sorsolja ki ugyanis a Szerencsejáték Rt. a június 7-i televíziós vetélkedő résztve­vőit, akik megnyerhetik a 40 milliót érő Jackpotot. (x) Robbantások. A meghívott kormányzati illetékesek nem számoltak be új körülmények­ről az utóbbi időszak robbantá­saival kapcsolatban, az Ország- gyűlés Nemzetbiztonsági Bi­zottságának tegnapi ülésén - közölte Kónya Imre elnök. Ni- kolits István, a polgári titkos- szolgálatokat felügyelő minisz­ter elmondta: vannak informá­cióik a Szájer- és a Torgyán- robbantás ügyében is, de ezeket még nem ellenőrizték. MSZOSZ-tanácskozás. Sán­dor László, az MSZOSZ elnöke a szövetség tegnapi országos tanácskozásán kijelentette: a tagság 80 százaléka az MSZP- vel kötött szövetségüket támo­gatja. Hóm Gyula kormányfő, az MSZP elnöke reményét fe­jezte ki, hogy a jobboldal nem kap annyi szavazatot, amennyi­vel kormányra kerülhet. Aggályos módosítás. A bírók politikai függetlensége szem­pontjából aggályos és alkot­mányellenes az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény márciusban elfogadott módosítása - jelentette ki Solt Pál, az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács elnöke. Kifo­gásolta, hogy az ÓIT pályázat kiírása nélkül tesz javaslatot az államfőnek mindazoknak a bí­rói kinevezésére, akik képvise­lők voltak, ám mandátumuk le­jártával korábban gyakorolt bí­rói hivatásukhoz kívánnak visszatérni. A családokért. A családsegítő szolgálatok fejlesztésére az utóbbi két évben másfél milli­árd forintot költött a kormány­zat, és az ezredfordulóig to­vábbi egymilliárddal segíti a működésüket - közölte Kökény Mihály tegnap a Magyar Csa­ládsegítők konferenciáján. Finisben a székházeladás. A választások után várható megállapodás a Keresztényde­mokrata Néppárt országos székházának eladásáról. A KDNP-nél elmondták: a 450 millió forintnyi vételárból kí­vánják visszafizetni a négy év­vel ezelőtti kampányra felvett hitel még fennmaradt részét. Soros-támogatás. Az idén be­fejeződik a Soros Alapítvány 1995-ben indított, 4 milliárd fo­rintos közoktatás-fejlesztési programja. A múlt év végéig 2,5 milliárd forintért négyezer oktatási intézmény 30 ezer pá­lyázatot nyújtott be. Másolhatatlan kártyák. Má­solhatatlannak minősítette teg­nap a Westel 900 vezérigazga­tója, Sugár András a GSM Sim- kártyákat, cáfolva azokat az amerikai híreket, hogy a mobil telefonok kártyáinak egyedi azonosító kulcsa megfejthető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents