Petőfi Népe, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-30 / 126. szám

6. oldal VÁLASZTÁS 1998 1998. május 30., szombat A harmadik magyar köztársaság legfiatalabb miniszterelnök-jelöltje Holnap lesz 35 éves a Magyar Köztársaság legfiatalabb mi­niszterelnök-jelöltje, dr. Orbán Viktor. A Fidesz-MPP elnöke 1963. május utolsó napj án szüle­tett Székesfehérváron. Édesapja mezőgazdasági üzemmérnök, édesanyja gyógypedagógusként dolgozott. Két testvére közül az egyik tanuló, a másik mérnök. Két kislány és egy kisfiú édes­apja, felesége dr. Lévai Anikó ügyvéd. A neves politikus gyermekkorának nagy részét Alcsútdobozon töltötte, majd Székesfehérváron érettségizett. 1987-ben végez az ELTE állam- és jogtudományi karán. 1988. március 30-án társaival megala­kítja a Fiatal Demokraták Szö­vetségét. Országszerte ismert politikussá 1989. június 16-án válik, amikor is Nagy Imre és Orbán Viktor, a miniszterelnök-jelölt mártírtársai ravatalánál a Hősök terén beszédet mond. Ebben kö­veteli a szovjet csapatok kivoná­sát és a szabad választások meg­tartását. Részt vesz az ellenzéki kerekasztal tárgyalásain. Ami­kor a pártja bejut az országgyű­lésbe, frakcióvezető lesz, illetve a Fideszt mint pártelnök irá­nyítja. 1994-től a Parlament eu­rópai integrációs bizottságának elnöke. Később lemond a frak­cióvezetői tisztségéről, az utóbbi két évben a párt kor­mányzati munkára történő fel­készítését irányítja. 1998-ban a májusi választásokon győzelmet ér el vezetésével a Fidesz-MPP. A köztársasági elnök bejelenti, hogy a választások eredményei­nek kihirdetése után a győztes párt vezetőjét bízza meg kor­mányalakítással. Döntések az Országgyűlés alakuló ülésén A köztársasági elnök az Or­szággyűlés alakuló ülésén kéri fel kormányalakításra a megfe­lelő támogatással rendelkező jelöltet. Amennyiben a jelölt igent mond, az államfő hivata­losan is megválasztásra java­solja őt. Ezt követően kerülhet sor a részletes kormányprogram el­készítésére. Ennek parlamenti vitája - az eddigi gyakorlat szerint - egy-két napig tart. A miniszterelnök megválasztásá­ról, továbbá kormányprogram­jának elfogadásáról az Ország- gyűlés egyszerre határoz. A jelöléstől a miniszterelnök megválasztásáig 1990-ben, il­letve 1994-ben három hét telt el. A házszabály értelmében a képviselők az alakuló ülést megelőzően kötelesek benyúj­tani megbízólevelület a köztár­sasági elnöknél. Az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg, aki felkéri a leg­idősebb képviselőt a korelnöki, a négy legfiatalabbat pedig a körjegyzői feladatok ellátására. Az ülést a korelnök vezeti egé­szen az Országgyűlés tisztség- viselőinek megválasztásáig. Miután lezajlott a megbízó- levelek vizsgálata, a képvise­lők esküt tesznek, majd beje­lentik a ' képviselőcsoportok megalakulását. A frakciók vezetői - előze­tesen egyeztetve - közös javas­latot tesznek az Országgyűlés elnökére, alelnökére és jegyző­ire. E személyi kérdésekben a Ház vita nélkül, titkos szava­zással határoz. A kialakult gyakorlat szerint a legnagyobb képviselőcsoport adja az elnö­köt, a következő három legerő­sebb frakció pedig egy-egy al­elnöki posztra jogosult. A tisztségviselők megválasztásá­val alakul meg a házbizottság. Orbán Viktor ferihegyi sajtótájékoztatója Nem lesz nagykoalíció Magyarországon A Fidesz számít az MSZP támogatására a közbiztonság megerősítésére, az ügyészség kormány alá rendelésére és a korrfiányzati szerkezet átalakí­tására irányuló elképzelései­nek megvalósításában - kö­zölte Orbán Viktor pénteken, németországi látogatását kö­vetően a Ferihegyen tartott sajtótájékoztatón.- A Fidesz példátlan egy­séget teremtett a parlamenti választásokon, ezért a fontos kérdésekben lehetségesnek tartja a kompromisszumot a majdani ellenzékkel is. Ez azonban nem jelent nagykoa­líciót - mondta a választáso­kon legtöbb mandátumot szerzett párt miniszterelnök­jelöltje. Az MSZP-vel való kor­mányzati együttműködésre utaló állítólagos külföldi „késztetésekről” szólva kifej­tette: a Magyar Köztársaság független állam, kormánya egyetlen erőnek van aláren­delve, a választók akaratának. Ezt kívülről senkinek nem áll módjában megváltoztatni.- Kohl kancellár tényként vette tudomásul, hogy a ma­gyar választópolgárok a Fi­desz, az MDF és az FKgP al­kotta kormányra szavaztak - tette hozzá Orbán Viktor. A Fidesz elnöke - a Kohl kancellárral folytatott megbe­szélésen túl - tárgyalt a né­met gazdasági miniszterrel, továbbá Otto Lambsdorffal, a német szabbaddemokraták tiszteletbeli elnökével és a Magyarországon befektető nagyvállalatok vezetőivel. ­A tárgyalópartnerek előremu­tatónak, reálisnak és teljesít­hetőnek ítélték a Fidesz gaz­daságpolitikai programját - mondta Orbán. Hozzátette: a német befektetők ígéretet tet­tek további kapacitásbővítő beruházásokra, amelyeket - kedvező partneri ajánlat ese­tén - Magyarország keleti régióiban is hajlandóak meg­valósítani. Ehhez azonban infrastruktúrafejlesztésre, el­sősorban az úthálózat korsze­rűsítésére és bővítésére van szükség - hangsúlyozta Or­bán. Kérdésre válaszolva el­mondta: a Fidesz a vegyes finanszírozást, azaz a magán­tőke bevonása mellett az ál­lami szerepvállalást tartja üd­vözítőnek az útépítések költ­ségeinek fedezésénél. Az au­tópályákon az osztrák matri­cás rendszert kívánják át­venni. A külföldi beruházók eset­leges további adókedvezmé­nyeiről szólva közölte: a költségvetésben foglalt kor­mányzati kötelezettségválla­lás, továbbá az energiapriva­tizációról szóló, valamint a koncessziós szerződések pon­tos ismerete nélkül nem tehet és nem is tett ilyen ígéretet.- A csúszóleértékelés megszüntetése november-de­cember előtt komolyan nem fontolható meg - jelentette ki Orbán Viktor a sajtó kérdé­sére válaszolva.- Mivel a monetáris poli­tikát kapkodva módosító lé­pések bizonytalansági ténye­zőt jelentenek a gazdaságban, ezért a Fidesz legkorábban a következő költségvetési évtől tartja elképzelhetőnek a jelen­legi árfolyamrendszer meg­változtatását - mondta a vá­lasztásokon győztes párt kormányfőjelöltje.- A német szakemberek szerint nem szabad a tőzsdei árfolyammozgásokhoz igazí­tani a gazdaságpolitikai el­gondolásokat, mert az a ki­számíthatóság rovására megy- közölte Orbán Viktor. Ko­rábbi kijelentését megismé­telve ismét részvényvásárlást ajánlott a befektetőknek.- Ahogy a kormány meg­alakul, és világos lesz a program, a tőzsde ismét visz- szatér a rendes kerékvágásba- fogalmazott a miniszterel­nök-jelölt. Magyarország európai uniós csatlakozásáról szólva Orbán Viktor arról számolt be, hogy a német vezetők egyetértettek azzal a magyar törekvéssel, hogy ne az „idomulás” parancsa vezesse a tárgyaló delegációt, hanem a célok határozott megfogal­mazása. Fontosnak tartotta megjegyezni: az Európai Unió ugyan nem oldja meg a belépő országok problémáit, de partner a gondok leküzdé­sében. Orbán Viktor nyitott kér­désnek nevezte a meglévő alapszerződésekhez tervezett kiegészítő megállapodások ügyét. Hangsúlyozta, hogy erről csak a szomszédos or­szágok vezetőivel való kap­csolatfelvételt követően tud többet mondani. Torgyán maradt a pártelnök Heves szóváltással kezdődött pénteken az FKgP nagyválaszt­mányának tisztújító ülése, né­hány tucat - elsősorban Borsod megyei - kisgazdát ugyanis nem engedtek be a rendezvény szín­helyére, a Budapesti Kongresz- szusi Központba. A kiszorítot­tak között volt Osztroha Berta­lan megyei elnök is, aki a sajtó­nak nyilatkozva elmondta: tele­fonon közölték vele, hogy tag­ságát felfüggesztették, hivatalos értesítést azonban még nem ka­pott erről. Kifejtette: a Torgyán József pártelnökkel kirobbant konfliktus során az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a válasz­tások előtt az országos elnökség nem fogadta el a megye által ösz- szeállított területi listát, hanem újat készített, amelynek vezetője Pokol Béla volt. Osztroha Berta­lan azzal vádolta Torgyán Józse­fet, hogy a pártelnök Rákosi Má­tyás vezetési módszereit követi. Véleménye szerint ha ajelenlegi elnök megmarad tisztségében, akkor a kisgazdapárt 2002-re a KDNP sorsára jut. A borsodi pártvezető elmondása szerint egyébként „cseles játék” folyt a nagyválasztmány összehívása során, mivel a mintegy 300 me­gyei küldött közül csak 90-en kaptak meghívót a tanácsko­zásra. Gyarmati István szerencsi elnök - aki pályázatot nyújtott be a pártelnöki posztra - azt pana­szolta, hogy nem tudott bejutni az épületbe, mert Homoki János képviselő összetépte a meghívó­ját. Az egyik borsodi kisgazda Pokol Béla listavezető szemé­lyét kifogásolta, aki rövid idővel ezelőtt azt sem tudta, hogy hol a megyei pártiroda. A nagyvá­lasztmány ülésén a pártelnök be­számolója után tisztújításra ke­rült sor, mivel mind Torgyán Jó­zsef, mind az országos elnökség mandátuma lejárt. A gyűlésen a résztvevők újraválasztották Torgyán József pártelnököt, il­letve Bemáth V. Balázst, a főtit­kárt is. Milyen lesz az új külpolitika? Minőségileg új szintre kívánjuk emelni a közép-európai orszá­gokkal folytatott együttműkö­dést, főleg annak gazdasági vo­natkozását - jelentette ki pén­teken Martonyi János, az új kormány lehetséges külügymi­nisztere. Megerősítette: elvben elfogadta a külügyminiszteri jelölést, s a koalíciós tárgyalá­sokat követően kész arra, hogy vezesse a tárcát. Az 54 éves jo­gász szerint az új kormány egyik legfőbb külpolitikai cél­kitűzése az lehet, hogy egyen­súlyt teremtsen az európai poli­tika, a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika között. Fidesz-MDF koalíciós egyeztetés A Fidesz-Magyar Polgári Párt és az MDF koalíciós egyezteté­sének pénteki, budapesti első fordulóján a felek az új kor­mányzati szerkezetről és sze­mélyi kérdésekről is tárgyaltak, de konkrétumokat nem kíván­nak nyilvánosságra hozni, mert potenciális partnerükkel, az FKgP-vel jövő héten kezdődő megbeszéléseik jelentősen be­folyásolhatják az elképzelése­ket. Ezt Kövér László, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Lezsák Sándor, az MDF elnöke mond­ták el közös sajtótájékoztatóju­kon a két párt delegációja több­órás tárgyalásának helyszínén, a Fidesz Lendvay utcai székhá­zában. A Fidesz-MPP politikai története Kovács László lett az új frakcióvezető Elsöprő többséggel Kovács Lászlót választotta frakció- vezetővé pénteken a Magyar Szocialista Párt országgyű­lési képviselőcsoportja. A külügyminiszterre 115 sza­vazó közül 113-an voksoltak igennel, egy honatya nem­mel szavazott személyére, egy pedig Keleti Györgyöt írta föl szavazólapjára. A frakcióvezető-helyettes- ségre öten kaptak jelölést. A legtöbb támogatást Kiss Pé­ter kapta, a sorrendben utána következők Nagy Sándor, Toller László, Lendvai Il­dikó és Lamperth Mónika voltak. A frakció ezúttal négy helyettes vezetőt vá­lasztott magának, így a leg­kevesebb szavazatot kapott Lamperth Mónika nem lett a frakcióhelyettes vezetője. A Fiatal Demokraták Szövetsé­gét a 80-as évek szakkollégi­umi mozgalmaiban aktív szere­pet vállaló főiskolai és egye­temi hallgatók 1988. március 30-án alapították Budapesten. 1989 márciusában a Fidesz képviselői is részt vesznek a Független Jogászfórum kezde­ményezte ellenzéki kerekasztal alapításában. Az akkori MSZMP-t sikerül tárgyalásokra szorítani a békés demokratikus átmenet feltételeiről és garan­ciáiról. Az 1990 márciusában tartott országgyűlési választá­sokon a Fidesz 8,94%-kal, az ország ötödik pártjaként kerül be az első szabadon választott parlamentbe. A párt parlamenti frakciója Orbán Viktort vá­lasztja meg a képviselőcsoport vezetőjének. 1990. október 14- én, az önkormányzati választá­sok második fordulójában a ta­vaszi országgyűlési választá­sokhoz képest a Fidesznek si­kerül megdupláznia korábbi támogatottságát. 1992-ben a Fideszt a magyarországi liberá­lis pártok közül elsőként teljes jogú tagként felveszik a Liberá­lis Intemacionáléba. 1992 ápri­lisában a Fidesz IV., Pécsett tartott kongresszusa elfogadja és meghirdeti az addig generá­ciós szervezet szabadelvű nép­párttá válásának programját. Az 1993-as debreceni kongresszus elfogadja a párt új alapszabá­lyát, melyben eltörlik a pártba való belépést korábban korlá­tozó korhatárt. A kongresszus elfogadja a párt választási prog­ramját, a Fidesz elnökévé Or­bán Viktort választják. 1993 nyarán az SZDSZ és az MSZP közeledésének megakadályo­zása és az MDF vezette kor­mány leváltása érdekében a Fi­desz a liberális pártok válasz­tási együttműködésével egy polgári demokratikus politikai centrum létrehozását szorgal­mazza. 1994 májusában az or­szággyűlési választásokon az 1990-es eredményekhez képest a Fidesznek sikerült megtarta­nia parlamenti mandátumainak számát. Az 1994. júniusi VI. kongresszus átfogóan elemzi a választási eredményeket. A küldöttek ismét Orbán Viktort választják a párt elnökévé. 1995-ben a Fidesz VII. (bu­dapesti) kongresszusa dönt a párt névkiegészítéséről (Fidesz- Magyar Polgári Párt), és A pol­gári Magyarország címmel el­fogadja a párt programnyilat­kozatát. Az MSZP-SZDSZ kormány hivatalba lépésének egyéves évfordulóján a Fidesz a Nagy átverés címmel megje­lenteti a kabinet munkájának értékelését. 1998. május 24-én a párt nyeri az országgyűlési képviselő-választásokat. Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Labdarúgó-világbajnokság ’98 melléklettel! A hét sztárja: Jennifer Jason Leight Kaszás Attila dalos kedvében Alec Baldwin és Kim Basinger választ? Farrah Fawcett jobb anya lesz Búrt Reynolds harmadik nekifutása Susan Sarandon, a szexis ötvenes Tvr-hét - a műsorújság 8» fantt tarnst* mhMt sztárja ShowVhw t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents