Petőfi Népe, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-28 / 124. szám

1998. május 28., csütörtök 7. oldal AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN Európa Napot rendeznek a gyermektalálkozó idején Kecskeméten kiállítják a szent koronát Európa Napot rendez július 17- én az Európa Jövője Egyesület, a nemzetközi gyermektalál- kozó hetében Kecskeméten, il­letve több megyei településen is. A nap egyik látványossága a szent korona, illetve a koroná­zási ékszerek kiállítása lesz a kecskeméti nagytemplomban. - tájékoztatta lapunkat Farkas Gábor, az egyesület elnöke. A korona - amely az eredeti ékszer egyetlen szállítható mása - a Kalocsai Érseki Kincstárból érkezik Kecske­métre az országalmával, illetve a jogarral. A város főterén a Parlamenti Díszőrség kíséri a városháza elé, ahol a polgár- mester köszönti 1000 éves ál­lamiságunk jelképét. A parla­menti biztonsági osztály veze­tője, Lisoczki László rendőr őrnagy elmondta, hogy hétfőn Sivák Tamás rendőr százados­sal, a Parlamenti Díszőrség pa­rancsnokával tanulmányozták a főteret. Megmérték, hány lé­pést kell megtenniük az őrök­nek, akik három díszpámán tartva díszlépésben viszik az ékszereket. A tervek szerint a három díszőrt még hatan kísé­rik majd a főtéren. Az ékszere­ket pedig 11-től este 8 óráig lá­togathatják az érdeklődők a társszékesegyházban. Az Európa Napra az Eu­A Kalocsai Érseki Kincstárban őrzik e csodálatos ékszereket. rópa Jövője Egyesület meg­hívja az Unió tagországainak összes nagykövetét is. A 17-ei napnak a fővédnökei az oszt­rák nagykövet - Ausztria adja július 1-jétől az EU soros el­nökét fél évig -, illetve az Unió magyarországi nagykö­vete lesz. A nap programjai között szerepel testvérvárosi találkozó, gazdasági konfe­rencia a csatlakozás kérdései­ről. Szó lesz az uniós normák alapján fenntartott nemzeti parkokról, környezetvédelem­ről, művésztalálkozó nyílik a Nemzetközi Kerámia Stúdió­ban. A főtéren sakkszimultánt ad Mádl Ildikó olimpiai baj­nok. Szakmai bemutatót tart a Dán Kulturális Intézet is. A programismertetésre később visszatérünk. Barta Zsolt A támogatásért keményen meg kell dolgozni Papírmunka vár a gazdákra Sokan még az őstermelői iga­zolványtól is ódzkodnak Ma­gyarországon, márpedig az Unióban egy meghatározott küszöbérték fölött mindent nyilvántartásba kell venni. Még nem lehet tudni, hol lesz a határ, ám várhatóan adatszol­gáltatásra kötelezik a körülbe­lül százezer forintot meghaladó termelési értéket előállító gaz­daságokat. Nyilvántartásba kell majd venni a megművelt terület nagyságát, az állatállományt, s azt is: ki mit termel és mennyi­ért hazánkban. A magyar gyakorlat eddig nem ismerte ezt a mélységű adminisztrációt, amit jelez az is, hogy az őstermelőknek csak egy törpe töredéke nyújt be ná­lunk adóbevallást. Az Európai Unió azonban nem találomra adja a támogatást, hanem az adatszolgáltatások alapján mér­legel. Kár azt hinni, hogy ügyeskedéssel kijátszható Brüsszel ébersége. Ellenőrzik a bevallásokat, s ha valótlan ada­tokat találnak, a rajtakapott termelőt megbírságolják, vagy rosszabb esetben kizárják a tá­mogatási rendszerből. Megbün­tethetik magát a tagállamot is: olyan arányban csökkentik a jóváírási keretet, amilyen elté­rést találtak az ellenőrzés során. Szakértők szerint azonban jó esély van arra, hogy a csatlako­zásig - 2002-ig, 2005-ig - sike­rül a termelés adminisztráció­jának alapjait megteremteni, másfelől bizonyos átmeneti könnyítésekre is számíthatunk. (toronyi) Hivatásos határőrök őrzik majd az Unió délkeleti határait A francia agrárképzés jövőjéről Az elmúlt évben hatályba lépett határőrizeti törvény megterem­tette egy EU-konform jogi sza­bályozás alapjait. Az Európai Unióhoz való csatlakozás köze­ledtével - a schengeni egyez­ményben foglaltakat figye­lembe véve - a magyar határőr­ség komoly kihívásokkal néz szembe. A sorállományú határ­őrszolgálat ■ megszüntetésével ezentúl valamennyi feladatot hivatásos határőrzők látják el. A határőrségnél a súlypont a vé­delmi tevékenységről átkerült a határőrizeti rendészeti felada­tokra. A határőrség számára a szervezeti átalakulás komoly kihívást jelent, hiszen meg kell felelni a külső határok biztonsá­gos őrzésére vonatkozó uniós elvárásoknak. Hogy mit jelen­tenek ezek a változások a gya­korlatban, erről kérdeztük Kátai József dandártábornokot, a Kis­kunhalasi Határőr-igazgatóság igazgatóját.- Az Unión belül a belső ha­tárok megszüntetésével változni fognak a feladatok, de az álta­lunk ellenőrzött déli szakaszon továbbra is határőrizeti felada­tok hárulnak elsősorban a határ­őrökre. Ahhoz azonban, hogy megfelelhessünk az uniós előí­rásoknak, nem elég az, hogy jól felkészített hivatásosok szolgál­janak, a jó színvonalú munkához javítani kell a feltételrendszert. A jelenlegihez képest jelentősen fejleszteni kell a technikai ellá­tottság színvonalát, az informa­tikai rendszerek is korszerűsí­tésre szorulnak. A többi között az egyéni felszerelések és a jár­műpark is cserére érettek.- Mi lesz a legfontosabb fel­adatuk a határőröknek?- A zöldhatár őrizete, vala­mint a határforgalom ellenőr­zése továbbra is a legfőbb fel­adata a határőrségnek. A schen­geni egyezményben rögzített követelményeknek megfelelően átalakult a határőrség és az ed­digi eredmények azt mutatják, hogy a hivatásos határőrzőkkel eredményesebbé vált a munka. A zöldhatár védelmére készül egy kormányprogram. A szük­séges átlakítások több milli- árdba kerülnek, így a költségve­tési források mellett a Phare- program is több millió ECU-t biztosít az átalakításokra.- Milyen most az ellenőrzési rendszer a határokon és milyen változások várhatók?- Jelenleg a határforgalmi kirendeltségeken állunk legkö­zelebb az uniós követelmé­nyekhez. A meglévő számító- gépes rendszerrel gyorsan el­lenőrizhetjük a személyi adato­kat és betekinthetünk az orszá­gos nyilvántartásokba, de az EU-tagság esetén ez a kör bő­vülhet. A bevezetésre kerülő új útlevelek ellenőrzése is számí­tógéppel történik majd. Már működik az autófelismerő rend­szer, amelynek révén sikerült megakadályozni lopott gépko­csik külföldre vitelét. A techni­kai eszközök korszerűsítésére, főként felismerő rendszerek ki­építésére van szükség, amelyek segítségével kiszűrhetők a jár­művekben rejtőzködők, vagy a kábítószer, esetleg robbanó­anyag megtalálásában nyújta­nak komoly segítséget. Tapodi Kálmán A reumás Unió A legfrissebb jelentések szerint az Európai Unió tag­országaiban csaknem 75 millióan szenvednek reu­mában. Az ízületi bajok va­lóságos népbetegségnek számítanak a közösségben. Ezért Brüsszelben most fő­ként az alternatív kezelé­sekre helyezik a hangsúlyt és azt kutatják, mivel le­hetne a legeredményeseb­ben kúrálni a fájdalmakat. Hozzátehetjük: ebből a szempontból hazánk máris eurokonform, hisz „gyógy­víz-nagyhatalomként” teljes sikerrel kapcsolódhatnánk be a reumás betegek terápiá­jába. Arról nem is szólva, hogy a jelenlegi tagorszá­gokban egyelőre kevés a va­lóban jól felkészült specia­lista. Égy kimutatás szerint minden ízületi megbetege­désben szenvedő - a táp­pénzt, a kezelést és a terme­lésből való kiesést számba véve - átszámítva évente több mint 15 millió forint­jába kerül a nemzetgazda­ságnak. (gy. z.) Franciaország az Európai Unió azon négy állama között van - Spanyolország, Olaszország és Németország „társaságában” -, amelyek az EU mezőgazdasági termelésének kétharmadát ad­ják. Franciaország adja az Unió búzájának 35, zöldségének 16,7, gyümölcsének 19,1, borának és mustjának 54,2, marhahúsának 28, baromfijának 35 százalékát. A Közös Piac létrehozásakor tu­lajdonképpen a franciák fogal­mazták meg a közös agrárpoliti­kát. Talán nem kell tovább bi­zonygatni, hogy Frankhon me­zőgazdaságát, az Unión belüli agrárpolitikai befolyását nem hagyhatja figyelmen kívül a csatlakozni kívánó Magyaror­szág. Éppen ezért hívta meg a közelmúltban Kecskemétre a Bács-Kiskun Megyei Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány Eu­rópa Klubjának Agrár Éurópa Tagozata Jean Besangont, a francia mezőgazdasági és halá­szati minisztérium főosztályve­zetőjét, aki a francia agrárkép­zésről szólt. Jean Besangon fő­osztályvezető hangsúlyozta: a francia mezőgazdasági képzés válságban van. Éppen ezért állt össze egy 20 fős munkacsoport, hogy egyéves munkával meg­próbálja modellezni, milyen is lesz a francia társadalom 15 esz­tendő múltán, s miképpen lehet e jövőképhez igazítani az agrár­képzést. A „kutatócsoport” négy lehetséges „forgatókönyvet” dolgozott ki arra, milyen lehet a mezőgazdasági szakemberek képzése 2010-ben. Az első sze­rint amennyiben nem születik még most, a jelenlegi tendenciá­kat alapvetően megváltoztató döntés, akkor olyan képzőin­tézmények jönnek létre, ame­lyeknél a mezőgazdasági szak­képzés elvész az általános kép­zésben. A második lehetőség szerint a képzés teljes mértékben a szakmai értékek szolgálatába áll. A harmadik variáció alapján a képzési programban egyaránt helyet kap az általános, nélkü­lözhetetlen tudásanyag és mel­lette alternatívaként a szakkép­zés. A negyedik forgatókönyv fő jellemzője, hogy a képzés első­sorban a területi elven alapul majd, azaz az intézmények az adott földrajzi egység legkülön­félébb agrárszakember-igényeit elégítik máj d ki. - kosa ­A legmagasabb követelményeknek is megfelelnek a vadkertiek A soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet legsikeresebb ágazati tevékenysége a mű­anyag-feldolgozás. Az elmúlt másfél-két éves időszakban a tárgyi fejlesztéseken kívül leg­jelentősebb beruházás jellegű eseménye volt az üzemnek az ISO 9002-es szabványnak meg­felelő minősítési rendszer ki­dolgozása és bevezetése. E ta­núsítási rendszer megszerzése szükségszerű volt, hiszen meg­léte a külföldre szállító meg­rendelők követelménye. U- gyanis biztosítékot nyújt szá­mukra, hogy - az alapanyag megrendelésétől számítva, amíg a telepet el nem hagyja a végtermék - ellenőrizhető a gyártmány eredete, anyaga, felhasználhatósága, megbízha­tósága. Vonatkozik ez az előí­rásoknak megfeleő technoló­giai folyamatokra, sőt bármi­kor, minden időben visszake­A 60 dolgozó munkáját speciális modem gépek segítik. reshető az is, ki gyártotta, me­lyik műszak, milyen festéket használt és sorolhatnánk. E nemzetközileg elfogadott rend­szer megléte az óriási vevőkör - száma négyszázra tehető -, il­letve bel- és külhoni felhasz­náló megtartása miatt elenged­hetetlen. Az üzemben évente több mint nyolcezer mázsa granulá­tumot dolgoznak fel különféle, mintegy kétszázfajta csomago­lóanyagnak. Vadkerten készült „ruhában” van például meg­annyi feldolgozott élelmiszer. Felhasználóik között van pél­dául a gyógyszer-, a malom-, a vegyipar is. Ezzel a műanyag­üzemből kikerülő termékek szinte a világ minden tájára el­jutnak. Gyakorlatilag vala­mennyi olyan igényt ki tudnak elégíteni, amit a csomagolói­parban elvárnak egy termékkel szemben. Pulai Sára Portugál-magyar együttműködés A parafadugók és Európa Noha a portugál-magyar gazda­sági kapcsolatok fokmérője, a két ország közötti árucsere nem különösebben jelentős, az euró­pai csatlakozás a két országot közelebb hozza egymáshoz. Legalábbis ez derült ki nemrégi­ben Kecskeméten, amikor fel­emelték a parafadugók gyártá­sával és parafatermékek forgal­mazásával foglalkozó portugál­magyar vegyes vállalat, a Hun- garokork Kft. alaptőkéjét. A je­len lévő portugál üzletemberek, Alvaro de Jesus Coelho, az Al­varo Coelholho Irmaos LDA, és Manuel de Sá Bastos, a SU- BERCOR Cortogas de Portugal LDA vezetője, Jorge Pinto de Sá, a nevét viselő cég tulajdo­nosa, valamint Joaquim F. L. Pimpao kereskedelmi tanácsos egyaránt utaltak arra, hogy a két nép közös vonásai és borterme­lési hagyományai abba az irányba hatnak, hogy az Európai Unión belül egymást segítve lép­jenek fel. Indokolja ezt a két or­szág hasonló nagysága és Euró­pán belül elfoglalt periférikus helyzete is. A csatlakozásra való felkészülésben Magyarország számíthat Portugália támogatá­sára, s a politikai együttműködés a' gazdasági kapcsolatok fellen­dülését vonhatja maga után - amelyben még jelentős tartalé­kok vannak. Joaquim F. L. Pim­pao utalt Antonio Guterres por­tugál miniszterelnök azon kije­lentésére is, hogy Portugália fel­tétel nélkül támogatja Magyar- ország csatlakozását. B.F.I. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Barta Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents