Petőfi Népe, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-22 / 119. szám
6. oldal Gazdasági Tükör 1998. május 22., péntek Kukoricapályázat. A Földművelésügyi Minisztérium pályázatot hirdet 46 811 tonna készletezett takarmánykukorica értékesítésére. A vételi ajánlat nem lehet kevesebb 15 ezer forintnál tonnánként. A pályázatokat legkésőbb május 23-án 14 óráig kell postára adni az FM Agrárrendtartási Hivatalának címére (1860 Budapest 55., Pf. 1.). Katasztrófaterv. Két héten belül szakértői csoportot hoznak létre a Miniszterelnöki Hivatalban a 2000. év informatikai bombájának hatástalanítására. Egy, a napokban kihirdetett kormányhatározat szerint a miniszterek és az országos közigazgatási szervek vezetői felelnek azért, hogy az ezredfordulón ne omoljon össze a hivatalok számító- gépes rendszere. Új Pannon-partnerek. Két újabb országban használhatják mobiltelefonjaikat a Pannon GSM előfizetői. A luxemburgi GSM és a grúz Magticom szolgáltatóval együtt már a világ 47 országának 83 GSM-háló- zatán vándorolhatnak, vagyis úgy telefonálhatnak, mint itthon. Nőhet a PB-gázpiac. Az elkövetkező tíz évben 100-150 ezer tonnával nőhet a magyar PB-gázpiac, vagyis 450-500 ezer tonna PB-gáz értékesítésére lehet számítani - mondta Szem- melveisz Zoltán, a Prímagáz Rt. vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Európában összesen 20 millió tonna PB- gázt értékesítettek tavaly. A kártalanítást az elkülönített alap biztosítja, de csak utólag Túl a tűzelhalás első veszélyén A növény-egészségügyi szakemberek szerint az idén van esély arra, hogy az almaültetvények átvészelik a tűzelhalásként ismert betegséget, és nem ismétlődik meg a tavalyi helyzet, amikor ötszáz hektárnyi gyümölcsöst kellett megsemmisíteni.-A tűzelhalás szempontjából az egyik kritikus időszak a virágzás - mondja Biber Károly, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. - Az idén a gyümölcsfák virágzásakor Zalasárszeg kivételével az országban sehol sem alakult ki fertőzés. A megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomások szakemberei továbbra is figyelemmel kísérik az árutermelő, a gazdaságilag jelentős ültetvényeket, mivel az elkövetkező két hétben a hajtásokon még megjelenhet a betegség tünete. Nem zárható ugyanis ki, hogy egyes területeken a sziromhullást követően a kórokozó behatolt a zsenge hajtásba, és mostanság „mutatja” meg magát. Mindenesetre növényvédő szerek kellő mennyiségben rendelkezésre állnak. A szaktárca illetékesétől megtudtuk: azok a termelők, akiknek az ültetvénye tavaly fertőzésveszély miatt zárlat alá került, növényvédelmi támogatást igényelhetnek a „nem biztosítható elemi károk” címen elkülönített alapból. A támogatásra kérelmeket az év végén lehet majd benyújtani, ekkorra derül ki ugyanis, hogy a kötelezően előírt védekezésnek mekkora volt a többletköltsége. Biber szerint érdemes gondot fordítani a megelőzésre. Az első intenzív hajtásnövekedés időszakában a gyümölcsfák érzékenyek a rézre, ezért most nem szabad réztartalmú növényvédő szereket használni. Sikeresen lehet viszont védekezni a Kasumin 2-L és az Ali- ette 80 WP szerrel. Az időjárást illetően a főosztályvezető elmondta: a csapadék önmagában nem jelent veszélyt a fertőzés terjedésére, gondot inkább az okozhat, ha az esős időszak 18 Celsius-fok- nál magasabb hőmérséklettel párosul. Újvári Gizella Tananyag a vállalkozás A vállalkozói ismeretek középiskolai oktatásának támogatásáról írt alá együttműködési megállapodást tegnap Budapesten Kiss Péter munkaügyi, Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, valamint Jákli Péter, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke. A munkaügyi tárca 150 millió forint pályázati úton elnyerhető összeggel segíti a program megvalósulását, a művelődésügyi minisztérium pedig 25 millió forintot tesz hozzá. A tananyagok 30-40 százalékát az iskolák maguk választhatják meg, így tehát adott a lehetőség, hogy a vállalkozói ismeretek oktatását felvegyék programjukba. A munkaügyi tárca a 150 millió forinton kívül a vállalkozások gazdasági alapjait tartalmazó tananyaggal, illetve a szakképzés fejlesztésével is hozzájárul a program sikeréhez. Az idén már három iskolában tanulhatják a felső tagozatosok a vállalkozói ismereteket. A program keretében valamennyi megyében módszertani központot alakítanak ki, itt a környékbeli középiskolák végzős évfolyamait oktató tanárok is megismerkedhetnek a tananyagokkal. A képzésbe bekapcsolódók gyakorlati példák megismerésével is készülhetnek önálló vállalkozások indítására. Meghosszabbított nyitva tartás, elektronikus kereskedés Tőzsdék - együtt vagy külön? A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde összevonása már régóta napirenden szerepel. A döntés ugyan még várat magára, de mind a kormányzat, mind a gazdasági élet szereplői körében sok híve van a pénzügyi és szervezeti frigynek. A harmincas-negyvenes években, egészen 1948-ig a két tőzsde együttműködött, s e jó hagyomány folytatását jelentené, ha az összevonás ismét valóra válna - mondta munkatársunknak Keresztesi Szergej, a BÁT tőzsdetanácsának elnöke. E lépés teljes összhangban volna az Európai Unió által meghirdetett céllal, az egységes piac megteremtésével. Érdemes megjegyezni, hogy Ausztriában éppen a közelmúltban került sor a két tőzsde egyesítésére, mintegy jelzéséül annak: nyugati szomszédunk arra a véleményre jutott, hogy a kialakuló versenyhelyzet szervezeti téren is korszerű megoldásokat követel. Keresztesi szerint a gazdaságossági szempontok szintén a „tőzsdekoalíció” mellett szólnak, hiszen az üzleti élet e két centrumának közös működtetése jóval olcsóbb, mint az elkülönült tevékenység. De ennél is nagyobb többletet ígér az a lehetőség, hogy az egységesítés révén az eddiginél jóval köny- nyebben megvalósítható a piaci szereplők összehangolt fellépése és lobbyzása. Hasonló előnyökkel járna, ha az összevonás révén egymás igényeit és tapasztalatait figyelembe véve kezdené meg, illetve folytatná a két tőzsde a működési feltételek javításához múlhatatlanul szükséges technikai és egyéb fejlesztéseket. A Budapesti Árutőzsde ilyen irányú programját már jórészt kidolgozták. A tervek között szerepel egyebek között a nyolcórás, meghosszabbított nyitva tartás. E munkarend szerint délelőttönként lenne a nyílt kikiáltás, délutánonként pedig az elektronikus kereskedés, aminek technikai eszköztára valószínűleg már a jövő hónapban a kereskedők rendelkezésére áll. Csernyánszki Judit A Budapesti Árutőzsde hírei • A hét elején általános áremelkedés minden határidős cikkre. A túl alacsony árszinteken csak az opcióval lehet a profitot megkeresni. Eladási opciók elszámoló árai: kukorica novemberre 18 000 Ft/t küszöbárnál 1100 Ft/t, búza augusztusra 21 000 Ft/t küszöbárnál 850 Ft/t, szeptemberre 25 000 Ft/t küszöbárnál 1800 Ft/t. A sertésárak közeli határidői estek. # Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/=ballai Áru/Hó Klszámolóár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica (Ft/t) Július 17 000 Október 17 000 Étkezési búza (Ft/t) Augusztus 19 650 December 21260 Euro-búza (Ft/t) Augusztus 18 060 Takarmányárpa (Ft/t) Július 13 000 Napraforgó (Ft/t) Október 59 100 58 300-58 500 59 100-59 000 EUROP-vágósertés I. (Ft/kg) Június 248,00 - 248,00-249,00 EUROP-vágósertés II. (Ft/kg) Június 246,00 ' - 16 200-17 000 17 000-17 500 17 000 16 200-16 800 17 200-17 800 17 800-19 650 19 500-20 400 19 500-19 650 21 000-21 500 21 050-21 660 21 050-21 500 17 500-18 200 18 000-18 900 18 000-18 200 12 200-13 000 13 500 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag lási jegy-tulajdonosok, fi A kárpótlás intézménye és a privatizáció Magyarországon sajátosan összefonódó fogalmak. Az 1991-ben meghirdetett kárpótlás során részlegesen kárpótolt személyek igényeik benyújtása, majd azok elbírálása után sajátos értékpapírokat, úgynevezett kárpótlási jegyeket kaptak. A kárpótlási törvények alapján benyújtott kérelmek alapján a Kárpótlási Hivatal közel 1,8 millió határozatot hozott meg, amelynek keretében 1997. végéig mintegy 138 milliárd forint összcímlet értékű kárpótlási jegy kibocsátásról kapták meg az érdekeltek a határozatot. A kárpótlási jegyek szereplésének utolsó öt éve alatt is bebizonyosodott, hogy a felhasználási lehetőségek közül a legelőnyösebb megoldás az állami tulajdonú társaságok privatizációjában történő részvétel. A privatizációs tranzakciók során az elmúlt év végéig 123 milliárd forint címletértékben használtak fel kárpótlási jegyet a befektetők. Az ÁPV Rt. a privatizációs törvény követelményének megfelelően folyamatos, kiszámítható kínálatot biztosított a kárpótlási jegyekkel szemben, melynek eredményét legszembetűnőbben a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyam mozgása szemlélteti. Ajegyek árfolyama 1995. évi minimum szintjüket követően folyamatosan, szinte töretlenül emelkedett, 1998. márciusára elérve az eddig még nem tapasztalt 100 %-os árszintet. A kárpótlási jegyek negyedéves tőzsdei átlagárának alakulása (1995-1998.) 1995. 1995 1995 1995 1996. 1996 1996. 1996. 1997 1997. 1997. 1997. 1998. i n m ív i n m ív i. n m ív i A tömeges privatizáció lezárásával egyidejűleg a kárpótlási folyamat befejezésére is sort kell keríteni. A kárpótlás lezárása, az alanyi kárpótoltak korszerű befektetési formához való juttatása, a forgalomban lévő és a még kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek rövid idő alatt történő tömeges és lehetőség szerint teljes bevonása speciális konstrukció kidolgozását igényelte. Az ÁPV Rt. a kárpótlási jegyekkel szembeni kínálatot 1998. évben az előző évektől eltérően, közvetett módon, befektetési alapokon keresztül megvalósuló cserével biztosítja. A befektetési alapok a kisbefektetők részére alacsony költségek mellett, lekötés kényszere nélkül biztosítanak lehetőségeikhez, megtakarítási céljaikhoz igazodó biztonságos, de emellett magas hozamot biztosító befektetéseket. A garanciarendszer, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat is, úgy védi a befektetők érdekeit, hogy ugyanakkor nem akadályozza az alapkezelőnek a befektetők érdekében a minél nagyobb hozam eléréséért folytatott tevékenységét és ezzel megteremti az összhangot a befektetők biztonsága és a befektetésekkel együtt járó szükségszerű kockázat között. Az ÁPV Rt. létrehozta a 100 %-ban tulajdonát képező (tehát áttételesen állami) Magyar Kárpótlási Befektetési Alapkezelő Rt.-t. Ezen részvénytársaság a kárpótlási kínálat rugalmas biztosítása érdekében két befektetési alapot hoz létre. Az egyik egy nyíltvégű alap, kizárólag az alanyi kárpótoltak részére kialakított konstrukció. Akárpótolt az 1000 Ft címletértékű kárpótlási jegyéért 1742 Ft értékű befektetési jegyet kap. Eldöntheti, hogy ezt azonnal készpénzre váltja (azaz eladja), vagy megtartja a befektetési jegyet, ami ezek után az állampapírok hozamának megfelelően, megbízható módon kamatozik. Az alap tőkéjét döntő részben állampapírokba fekteti, így maximális biztonságot nyújt a befektetők részére. A másik alap egy zárt végű, vegyes értékpapír-alap, ami elsősorban a nem alanyi jogon járó kárpótlási jegy- tulajdonosok és az intézményi befektetők számára kialakított konstrukció. Ebben az esetben az átváltási arányt a mindenkori tőzsdei árfolyam szerint kalkulálják. Az alap tőkéjének nagy részét itt is állampapírokban tartja, azonban a magasabb hozam érdekében, befektetési politikájában meghatározott módon, részvényekbe is fektethet. A nyíltvégű alap mérete legalább 4 milliárd forint, a kárpótlási jegyek - befektetési jegyek cserearánya 1.742 Ft, míg a zártvégű alap méretét és az itt alkalmazott cserearányt az ÁPV Rt. Igazgatósága közvetlenül a cserét megelőző időpontban határozza meg. Az alapok létrejöttét követően a kárpótlási jegyek cseréje 1998. augusztusában elkezdődhet. A pontos időpontot a sajtóból tudhatják meg. Az év során így a kárpótlási jegy-tulajdonosok nem csak egyszerű résztulajdonhoz, hanem korszerű befektetési formához juthatnak, a kárpótlási folyamat lezárása érzékelhető közelségbe kerül. A befektetési alapok kisbefektetők számára nyújtott előnyei:- biztonság, hozam, azonnali hozzáférhetőség- törvényben előírt befektetési szabályok a biztonság érdekében- folyamatos állami felügyelet- az alapok eszközértékének nyilvánossága- korszerű, professzionális, kockázatmentes befektetési forma- lekötés kényszere nélkül kamatozó megtakarítás- gyors, egyszerű ügyintézés az ország egész területén- alacsony költségek- választás a saját megtakarítási célok között, a lehetőségekhez igazodó, rugalmas befektetés ü Sít ■
