Petőfi Népe, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-13 / 111. szám

1998. május 13., szerda Tisztelt Szerkesztőség: 7. oldal A szülés élménye örökre megmarad Egy kisváros kis kórházában töltöttük a babavárás utolsó perceit, illetve a szülés utáni első napokat - Kiskunfélegy­házán. Az épületen kívül és be­lül is látszik, hogy nem egy, a mai felfogás szerint modem in­tézményről van szó, de az biz­tos, hogy minden megtalálható itt, amire a szülő nőknek és az újszülötteknek szükségük van. Kezdjük talán a szülőszobá­val. Ez valóban „szoba”, ahol akár az apa is ott lehet a vajúdó mellett, nem pedig egy óriási csarnok négy-hat szülőággyal, mindenféle elkülönítés lehető­sége nélkül. A szülés utáni két órát is itt tölti az anya, s nem tolóágyon fekve egy zajos és rideg folyo­són. Lehet, hogy a nagy intéz­mények jobban felszereltek, modernebbek az ágyak, az esz­közök, van pl. a fájdalmakat csökkentő gáz, amit egy masz­kon át be lehet lélegezni (volt részem benne Szegeden), de abban biztos vagyok, hogy semmi sem oldja, illetve semmi sem tereli el jobban az ember figyelmét a fájásokról, mint egy kedves szülésznő, akivel be­szélgethetünk, aki a kezét nyújtja, aki megkínál egy korty vízzel vagy letörli az ember iz­zadó homlokát. A szülés élménye - bármi­lyen legyen is az - megmarad. Azt az odafigyelést, azt a ked­vességet, amit azon az éjszakán kaptam, én sem fogom elfelej­teni sohasem. A Rooming in (babák és mamák együtt) a szülést követő második napon indult. Az új- szülöttes nővérek végtelenül kedvesek, segítőkészek. Min­dent megmutatnak, minden kérdésre válaszolnak, szoptatás előtt és után minden esetben lemérik a kisbabát. Ha bármiért el kell hagyni a szobát, akkor ők figyelnek a kicsire vagy arra az időre beviszik az osztályra. Természetesen éjszaka is a nő­véreké. Ha valaki úgy érzi, hogy mégsem bírja, a baba so­kat sír, fárasztó, bármikor be lehet adni az újszülöttosztályra és ebből senki nem csinál prob­lémát. Mi bírtuk és nagyon kedvel­tük ezt a rendszert. Jó volt, hogy nem kellett aggódnom - vajon az enyém is ott sír a töb­biekkel kifulladásig -, hiszen ott volt mellettem, bármikor felvehettem, megnyugtathat­tam, és amikor jóllakottan el­aludt, az az elégedett mosoly, ami álmában át-átfutott az ar­cán, mindenért kárpótolt. Farkas Zoltánné, Kecskemét Hiába lesz aranysisak a tetőn Kecskeméten, a Budai-kapu térségében zajló építkezés mi­att kialakult helyzet anomáliái ügyében ismét levelet kapott szerkesztőségünk. A levél írója csokorba gyűjtötte azo­kat a problémákat, amelyek a környéken élőket bosszantják. Még januárban a kecskeméti közgyűlésen lakossági tiltako­zásra, aláírás átadására került sor. A polgármester válasza: az építési engedély visszavo­nása jegyzői feladat, hatás- vizsgálatot kér az illetékes szervtől Szegedről, s kéri megnevezni a lakosság képvi­selőit kapcsolattartás miatt. Február végén személyes ér­deklődésre érdemi válasz nem 1 volt. A Városházi Hírek má­jusi számában nyilatkozik a polgármester és aláírással látja el a levelet, melyet elküldött több egyesületnek és a lakók képviselőinek. Február 3-án a mérnöki irodából megkért épí­tési engedélyezési határozatot nem küldtek, részletes indok­lást kértek hozzá. Fellebbe­zésre a közigazgatási hivatal­hoz kerül az ügy, érintettség miatt a minisztériumhoz, on­nan Csongrád megyéhez. A válasz a jegyzőhöz érkezett, de ez májusban került a kér­vényezőkhöz. Addig a törvé­nyességi felülvizsgálati kére­lem szünetelt. A Széchenyi körúton az illetékes szomszé­dok melletti épület bontási munkáit szüneteltették, a ható­sági bejárás után folytatták. 1998. március 18-án a köz­gyűlésen a Polgári Demokrata Frakció vezetője kijelentette, eddig csak a frakció érdeké­ben képviselte ezt az építke­zési ügyet. Alig lehet kikövet­keztetni elhatárolódásának va­lódi okát. A Jókai utca végén levő épület kényszerkisajátításra került közérdekre hivatkozás­sal 1997. júliusban. A mellette levő területet 1997. májusban vette meg egy befektető cég és azonnal átadta jelenlegi tulaj­donosának. A legfelsőbb bíró­sági döntés ideje nincs ki­tűzve. Peren kívüli megegye­zés nem született. Levelezés­ből 1997. áprilisban a befek­tető cég az önkormányzatot je­lölte meg, azok az építtetők. Hát majd eldől, ki fizeti a ré­vészt. A térség fontos közlekedési csomópont. Ezen a rövid út­szakaszon fokozott balesetve­szély-forrás alakul ki az eről­tetett átalakítás miatt. 1996- ban kiadott engedélyezési ha­tározat van érvényben; a mai megvalósulás eltér ettől. Fokozott lakossági tiltako­zás ellenére (fórum, tájékozta­tás nélkül) adták át az építte­tőknek az engedélyt február­ban. Április 1-jén a közgyűlést követően a lakossági kérdé­sekre odavetették az építtetők, csak jogi eszközökkel lehet megállítani az építkezést. A többi ügyvédek dolga. Aranysisak díszíthet egy fokozottan tűz- és robbanás- veszélyes épületet, mégis az marad, ami. Úgy gondolom, hogy a tanulságokat érdemes nyilvánosságra hozni. Név és cím a szerkesztőségben Miért van annyi erőszak? Valamikor régen nagyon sze­rettem az újságot és a televí­ziót nézni. Családom után ez volt a mindenem, de sajnos most már mindig csak a gyil­kosság és a robbantások van­nak benne. Tudom, hogy sokan kérték a halálbüntetés visszaállítását, de sajnos az illetékesek nem vesznek róla tudomást. Lehet, hogy még nem gyil­kolták le a legkedvesebb hoz­zátartozójukat, mert akkor ta­lán észhez térnének. Aki el­követi a gyilkosságot, robban­tásokat, az halált érdemel. De miért ne tennék, a börtönben jó soruk van, kapnak enni és nézhetik a televíziót. De sajnos akik a gyermeke­iket elvesztették, semmiben sem találnak örömet. Nem beszélve arról, hogy mennyi kárt csinálnak, a biz­tosítók fizetnének, mint a ka­tonatiszt, ha volna már miből. Az ember alig mer otthonról elindulni, mert nem tudja, hogy melyik helyen robban a bomba. Azt gondolom, ha nem állítják vissza a halálbün­tetést, nagyon meg fogják bánni. Kerekes Sándorné, Kecskemét Köszönet Dunafalváról Dunafalván húsvét hétfőjén negyven lelkes bátmonostori amatőr előadó tartott kulturális bemutatót. E nagy ünnepen otthon hagy­ták a terített asztalt, a családot, a vendégséget és elhozták mű­sorukat a dunafalvi népházba. A határtalanul lelkes csapatban tizenévesek és idősebbek, még 80 éves korú is szerepelt. Majdnem háromórás előadásu­kat magyamóta-csokorral, név­napi köszöntővel, vidám jele­nettel, táncbemutatóval, ope­rettdalokkal tűzdelték. Előadá­suk bármely színpadon meg­állta volna a helyét. Az előadás bevételét a dunafalvai óvoda javára ajánlották fel, még a kü­lönjárati busz díját sem enged­ték kifizetni. Ritkán adatik meg manap­ság, hogy az önzetlenség, a lel­kesedés, a sugárzó öröm és a tehetség ilyen példáival talál­kozzunk. Néhány olyan ember­rel, akik akarnak és tudnak örömet okozni másoknak. Köszönjük valamennyiüknek ezt a magával ragadó szép estét. Külön köszönettel szolgá­lunk Sipos Józsefné Lonciká- nak, Horkics Istvánnak, Béda Ildikónak, Horkics Erikának és Balogh Zsóka remek zenekará­nak. Elmer István polgármester A Volán mostoha járata Véleményem szerint a Kunság Volán egyik legszerencsétle­nebb döntése az volt, amikor be­vezette Kecskeméten a 38-as számú járatát. Ez a busz hétvé­geken és hétközben délelőtt és este közlekedik a 8-as busz mó­dosított vonalán némi kitérővel. A nyújtott járatvonal és a so­rompó miatt rendszerint késik s ez okozza a problémát. A késé­sek miatt az átszállást az utasok nem tudják megoldani. Bár egy kis emberi hozzáállással ez is megoldható lenne. Megtapasz­taltam, hogy a 38-as sok esetben óra 13,14 perckor, illetve 43,44 perckor beérkezik a központba, de nem a helyére áll vissza, ha­nemkifordul a Széchenyi térre, s beáll a 16-os járatba. Ott teszi ki az utasokat, száz méterre a bu­szoktól, így persze már senki nem tudja elérni az átszállást, ami alapvető szolgáltatás a Vo­lán közlekedési rendjében és az utasok udvarias kiszolgálásá­ban. Elvégre a Volán van az uta­sokért, s nem fordítva. Kenyeres Dénes, Kecskemét Példamutató pedagógusok Levelet küldött lapunknak egy .országos gyógypedagógiai szakértő azzal a szándékkal, hogy a nyilvánosság előtt is kife­jezze elismerését azért, ahogy Kiskunfélegyházán törődnek a fogyatékos gyermekekkel. E le­vélből - mely a hivatalos szakér­tői jelentés megállapításait tar­talmazza - idézünk. Kiskunfélegyháza példamu­tató módon, az elsők között te­remtette meg azt a lehetőséget, hogy az ép értelmű, de szociális helyzete vagy tanulási zavar ve­szélyeztetettsége miatt fogyaté­kos gyermekek átmeneti nevelé­sét megoldja. Ennek érdekében a Speciális Tantervű Általános Is­kola szervezésében létrejött az ún. kis létszámú előkészítő első osztály. Az osztályban tanuló gyermekek kivétel nélkül enyhe értelmi fogyatékosok iskoláiba kerültek volna. Egyéves fejlesz­tésük után 1998. május 7-én megtörtént kontrollmérésük. A pedagógusok olyan fejlesztő te­vékenységet láttak el, hogy egyik gyermeknek sem kell ta­nulmányait speciális iskolában folytatnia! Van, aki kellő segít­séggel megkezdheti általános iskolai tanulmányait. Ezek a gyermekek az épek közösségé­ben maradhattak, és nem kell nekik a fogyatékosság bélyegét magukon viselniük. A másik fontos tényező, hogy a nem tan­köteles korú fogyatékos gyer­mekek korai fejlesztése a Bajcsy-Zsilinszki Napközi Ott­honos Óvoda speciális csoport­jában működik. A város ezzel a megoldással nagy segítséget adott a fogyatékos gyermekeket nevelő családoknak és gyerme­keknek. Ki kell emelnem a bank­falusi általános iskola tevékeny­ségét is: olyan környezetet „va­rázsolt” az egyéni fejlesztésre szoruló gyermekeknek és olyan pedagógiai légkörrel segíti hát­rányaik és sérüléseik leküzdését, amellyel az ideális fejlesztő pe­dagógiai tevékenységet jelle­mezni lehet. Fazekasné dr. Fenyvesi Margit Kitépik a virágokat, nincs víz Szüléink a lajosmizsei temető­ben nyugszanak. Anyák napja alkalmából felkerestük a teme­tőt, hogy sírjukat felvirágozzuk és a kegyeletünket lerójuk. Sajnos áldatlan állapotok fo­gadtak, a virágok kitépdesve, a vízcsapok elzárva, illemhelyek bezárva. A temetőben sétáló­kat kérdezve megtudtuk, hogy amióta nem a lajosmizsei pol­gármesteri hivatalhoz tartozik a temető, azóta nincs gondnoka. Mi az újságon keresztül kér­jük a polgármester urat, hogy utasítsa a fenntartót, vagyis kö­telezze az állapotok rendezé­sére. Horváth család, Kecskemét Eszak-Amerikából a Kiskunságba 1998. május 7-e óta az ország te­repmadarászait egy ritka madár­faj, a Baird-partfutó tartja láz­ban, s ez a faj a magyar madárfa­una legújabb, 370. tagja. A ritka­ságot két hartai madarász, Berdó József és Oroszi Zoltán találta a Dunatetétlen melletti Böddi- széken. A Baird-partfutó érde­kessége az, hogy Eszak-Ameri­kából vetődött át hozzánk, s bár Európában évente látnak néhá­nyat a tengerpartokon, a konti­nens belsejébe csak ritkán jut el. De mit keres egy amerikai madárfaj Magyarországon? - teheti föl a kérdést bárki. Általá­ban ősszel, a nagyobb frontok sodorják át ezeket a partfutókat, melyek zömmel fiatalok. Ezek a jövevények a tengerek partján időznek, s újabb, megfelelő irá­nyú frontok kellenek ahhoz, hogy a szárazföld belsejébe ve­tődjenek. A ritkaságok gyakran társulnak az európai fajok töme­geihez, s a csapattal vonulnak, kóborolnak. A nyúlánk, barnás felsőtestű, fehér hasú madár megfigyelésére - szakszóval „twitchelésére” - debreceni, bi- harugrai, kecskeméti és szegedi madarászok keresték fel a Böddi-széket, s várható, hogy a napokban az ország más pontjai­ról is érkeznek ornitológusok. A Böddi-szék a ritka partfutók mellett a széki lilének is otthont ad, a magyar állomány legna­gyobb része itt fészkel, de a ritka gulipán és gólyatöcs is szép számmal költ a területen. Ősszel és tavasszal a vonuló madarak ezrei pihennek meg a szikes ta­von. Á terület természetvédelmi kezelését a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 7. számú helyi csoportja végzi. Akik munkánkkal kapcsolatban szeretnének többet megtudni, erre a címre írhatnak: MME7 6000 Kecskemét-Katonatelep, Platán u. 18. MME 7. sz. helyi csoport A vöröskereszt megyei ünnepségén énekelt a múlt héten a kecskeméti városházán az ün­nepeiteknek a helyi Zrínyi Ilona Általános Iskola énekkara. A Horváth Károlyné vezetésével működő kórus sok városi rendezvényen szerepelt már sikerrel. fotó: ábrahám eszter Akihez naponta járunk Soós Józsefné a bajai vasútállomáson minden reggel kinyitja pavilonját, amelyet a családtagok se­gítségével két éve üzemel­tet. Mint elmondta, az utazók leginkább a Petőfi Népét és a Vasárnapi Pe­tőfi Népét keresik stand­jánál. FOTÓ: L. CS. Olvasószolgálat Mikrohullámú sütőt nyerhet! A Vasárnapi Petőfi Népe olva­sói közül, ha beküldi ma 16 óráig a hetilapból kivágott és kitöltött játékszelvényt, valaki megnyeri a mikrohullámú sü­tőt. A nyereményt a fenti idő­pontig beérkező pályázatok be­küldői között sorsoljuk ki. Bővülő hálózat A KLK (Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi) Kft. újabb üzle­tek jelentkezését várja bővülő hálózatába. Kockázat nélkül növelhetik kínálatukat - és for­galmukat - újságárusítással. Aki már próbálta, tapasztal­hatta, milyen kellemes színfol­tot jelent egy feltöltött hírlap­állvány. Mindazoknak, akik most kezdik el, a KLK munka­társai segítenek összeállítani a választékot. Jelentkezni ingye­nes zöldszámunkon is lehet: 06-80/480-756. Amíg a készlet tart Előfizetőink féláron vásárolhat­ják meg a levélszekrényeket, amelyek háromféle változatban kaphatók. Megrendelhetik a Pe­tőfi Népe kézbesítőinél, terjesz­tési ügynökségein, illetve az Olvasószolgálatnál. A ládikák kék színűek, zár nélküliek, vagy zárral felszereltek. A megrendelést követően hama­rosan házhoz szállítjuk a meg­felelő levélszekrényeket, fi­zetni az átvételkor kell. 50%-os engedménnyel azonban csak a Petőfi Népe előfizetői számára árusítjuk. Megrendelését in­gyenesen hívható számunkon is várjuk: 06-80/480-756. Vágja ki! ...És küldje be a pénteki lap­számban és a Vasárnapi Petőfi Népében (május 15-én, illetve 17-én) található játékszelvényt, ha nyerni szeretne. Hívja a 06-80/480-756-ot! Olvasószolgálatunk zöldszá­mán megrendelhető a Petőfi Népe, a Vasárnapi Petőfi Népe, illetve a levélszekrény bármely típusa. Munkatársunk várja a terjesztéssel kapcsolatos kérdé­seket, észrevételeket, esetleges panaszokat. Levélcímünk vál­tozatlan: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Az oldalt szerkesztette: Ábrahám Eszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents