Petőfi Népe, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-12 / 110. szám

1998. május 12., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 7. oldal Kecskeméten tanácskozott a Du Pont-Conoco Hungary 1998. május 4-május 8. KARCZA G. TAMÁS "Mondd, Te kit választanál...?1 Az elmúlt héten valószínűleg ez a kérdés foglalkoztathatta leginkább a tőzsde szereplőit. A választásokkal kapcsolatos bizonytalanság hatására úgy tűnt, hogy a befektetők nem tud­ták eldönteni: vajon eladjanak-e, vagy inkább vegyenek. Nem segítettek eb­ben a döntésben a külföldön történt események sem. A New York-i piac egész héten lefelé tartott, a dollár gyengült a márkához képest (1,76), és a londoni piac is inkább csökkenő tendenciát mutatott, csakúgy, mint az ázsiai tőzsdék. A BÉT-en a hét elején folytatódni látszott az előző pénteken megindult emelkedés, de aztán alábbhagyott és a BUX szerdán elérte heti mélypontját, ami a 8562 pontos értéket jelentette. Ezután a piac ismét emelkedésnek indulva a hét végére 126 ponttal ért többet az egy héttel korábbi értékénél. Ez az emelkedés főleg az OTP, MÓL és MATÁV részvényeinek volt köszö­nhető. Csütörtökön napvilágra került, hogy az a MATÁV MRP. csomag, amelynek tőzsdére kerülését május közepére várták, legalább egy évig nem fog megjelenni a tőzsdei ajánlati könyv eladói oldalán. Erre a hírre a részvény ára határozottan emelkedni kezdett, és így közel 8%-kal magasabb áron (1.330) zárta a hetet. Az OTP szintén 8%-kos emelkedésétől kissé lemaradva a MÓL 2%-os drágulást tudott felmutatni, ami még így is meghaladja a piaci hangulatot repre­zentáló BUX 1,5%-kos emelkedését. Nem kedvezett az elmúlt hét a gyógyszergyártók papírjainak. Az Egis 6, a Richter közel 3%-kal ért keve­sebbet, mint egy hete. A gépgyártók hasonlóan jártak. A Rába és a Nabi papírjai 2-2,5%-kal lettek olcsóbbak. A hamarosan Kecskeméten is áruházat nyitó Graboplast részvénye emelkedni ugyan nem nagyon tudott, de legalább úgy tűnik, hogy árfolyamesése meg­állt. A Pick Rt. papírjai a megszokott sávban mozogtak, és még az a hír sem tudta ebből kimozdítani, ami arról szólt, hogy a cég jelentős részt szerzett a Szegedi Paprika Rt.-ben. Sőt, az információ pénteki meg­jelenését követően az ára még csökkent is. A hét első felében tovább folytatódott a Démász vesszőfutása (ára: 18.000 Ft közelébe csökkent), de a hét végére sikerült vissza­kapaszkodnia a 19.000 forintos szintre. A tőzsdén kívüli piacon viszonylagos csend honolt, az árak változatlanok voltak, vagy lassan morzsolódtak lefelé. Az egyetlen jónak mondható hír, hogy az EDÁSZ Rt. közgyűlésén a többségi tulajdonosok elfogadták, sőt támogatták a cég tőzsdére kerülését, azonban az időpont még bizonytalan. A határidős piac szereplői továbbra is kivártak. Az elmúlt héten nem kínálkozott semmilyen jó lehetőség fedezeti pozíciók nyitására, valamint az egyirányú pozíciókban érdekelt spekulánsok sem kötöttek túl sok üzletet. Ennek hatására a határidős árak rendre kevesebben változtak, mint az azonnali index; felfelé és lefelé is egyaránt. Az egyéves spread-ek tovább szűkültek. A júniusi 1900, a decemberi 2040 ponton állt a hét utolsó napján. A Jet üzemanyagtöltő állomá­sok - amelyekből már 28 van az országban - azt az üzleti filozófiát vallják, hogy nem a gépkocsit kell kiszolgálni, hanem az embert. Erről Gá­bor Tamás, a Du Pont-Co- noco Hungary Kft. ügyveze­tője beszélt a minap Kecske­méten, amikor a céggel kap­csolatban álló vállalkozók kétnapos szakmai programon vettek részt a városban. A töltőállomásokat működ­tető cég az amerikai vegyipari óriás, a Du Pont, valamint az olajkutatással és kitermelés­sel foglalkozó Conoco érde­keltségébe tartozik. Közép- és Kelet-Európábán nem csak Magyarországon vannak je­len, hanem Oroszországban és Csehországban is. Előbbi­ben kutatással és kitermelés­sel, utóbbiban kőolaj-finomí­tással foglalkoznak. Magyarországon 1992-ben nyitották meg az irodájukat, 1993-ban pedig Kenderesen az első Jet üzemanyagtöltő ál­Gábor Tamás ügyvezető. lomást. A közeljövő éveiben folyamatosan bővítik a háló­zatot, töltőállomásaik száma megközelíti - de lehet, hogy meghaladja - majd a százat. A cégnek egyébként hétezer benzinkútja van a világban, az utóbbi időben különösen Délkelet-Azsiában jelentős a fejlődés. B. F. I. Azonnali üzletkötés a tőzsdén Kecskemétről Brókerek munka közben Kecskeméten. Brókerirodát nyitott Kecske­méten, a Piramis-udvarházban a Buda-Cash brókercég, a Bu­dapesti Értéktőzsde tagja. Az iroda érdekessége, hogy az elő­térben a közönség számítógé­pes monitoron kísérheti figye­lemmel a tőzsdei forgalom ala­kulását, s akár azonnali üzletkö­tésre is megbízást adhat a kecs­keméti irodában dolgozó bró­kereknek. A brókercég munka­társai telefonon azonnal kap­csolatba lépnek a fővárosban működő alkuszokkal, s nyélbe ütik az üzletet. - bfi ­Értékpapírpiac Alárendelt kölcsöntőke, állami kiadások elhalasztása Alaptőkét emeltek a Postabanknál Megtörtént az alaptőke-eme­lés a Postabank Rt.-nél - adta ki a tájékoztatást a Pénzügy­minisztérium tegnap Budapes­ten. A kormány határozatának megfelelően - minthogy a fel­tételek teljesültek - a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB), a Magyar Villamos Művek Rt. és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. árfolyamér­téken 24 milliárd forint ösz- szegben tőkét emelt a Posta­bank Rt.-nél. 24 milliárdos tőkeemelés A részletekről hétfőn délután Balázs Ágnes, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtit­kára, Huszty András, az MFB Rt. vezérigazgatója és Modla Ferenc, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója tájékoztatta az új­ságírókat. Balázs Ágnes el­mondta: árfolyamértéken, 24 milliárd forintos tőkeemelés­ből az ÁPV Rt. közvetlenül 1,8 milliárd forintot, az MVM Rt. 2 milliárd forintot, az MFB Rt. pedig 20,2 milliárd forintot jegyzett. Az alaptőke-emelés után az állam közvetlen része­sedése (az MVM Rt., az ÁPV Rt. és a Magyar Posta Rt. tu­lajdona) együttesen is alatta marad a hitelintézeti törvény­ben korlátként megszabott 15 százaléknak. Huszty András közölte: az MFB a szükséges 20,2 milli­árd forintot úgy tudta befi­zetni, hogy előzőleg az ÁPV Rt. a hitelintézet alaptőkéjét megemelte 6,7 milliárd forint­tal, valamint a Szerencsejáték Rt. átutalt az MFB számára - alárendelt kölcsöntőkeként ­9,5 milliárd forintot. Ezen for­rások mellé az MFB saját maga még 4 milliárd forintot biztosított. Modla Ferenc el­mondta: Az ÁPV Rt. néhány ez évre tervezett kiadást átcsoportosí­tott a következő évre: így az ÁPV Rt.-nél a válsághelyzetek kezelésére és a reorganizáci­óra biztosított összegekből 4,25-4,25 milliárd forinttal já­rultak hozzá a Postabank tő­kemegerősítéséhez. Az átcsopotosítás részeként a Bábolna Rt. reorganizációs terveinek második ütemét, mintegy 3,1 milliárd forint nagyságban 1999-re halasz­totta az ÁPV Rt. Az Antenna Hungáriánál ez évre elgondolt 300 millió forintos tőkeeme­lést is a következő évben való­sítják meg, valamint a Nitro- kémia Rt. környezetvédelmi beruházásaira szánt 1,8 milli­árd forintot is jövőre adják a cégnek. Hozhatnak pénzt az angolok is Balázs Ágnes közölte: hét­főn a részvényjegyzés minden kormányhatározatban előírt feltétele megvalósult, így a tb- önkormányzatok felelős veze­tői aláírták azt a szindikátusi szerződést, mely kimondja: az állami cégekkel a tőkeemelést követően együtt szavaznak minden fontos stratégiai kér­désében. A tb-önkormányza- tok ahhoz is beleegyezésüket adták, hogy ha stratégiai be­fektető jönne a cégbe, akkor az első lépésben az állami cé­gek tulajdonában lévő részvé­nyeket vásárolja meg. Balázs Ágnes aláhúzta: szep­tember végéig a Postabanknál közgyűlést kell tartani. Előtte ismételten áttekintik a hitel- intézet portfolióját, és kidol­goznak egy olyan üzleti stra­tégiát, amely kitér a feltárt rossz portfólió megszünteté­sére és arra, hogy miként le­hetne a bank nyereségességét, gazdálkodását erősíteni. Orosz adósságot is vehetnek- A kormány továbbra is esélyt ad a már jelentkezett angol befektetőknek. Ha a pénzügyi tárca által kért do­kumentumokat be tudják mu­tatni, részt vehetnek a Posta­bank tőkemegerősítésében - hangoztatta Balázs Ágnes. Közölte azonban azt is: ennek módja már csak az lehet, hogy kivásárolják az MFB által jegyzett Postabank-papírokat. Erre ésszerű határidőt, 30 na­pot kapnak az angol befekte­tők. A helyettes államtitkár megerősítette: az üzlet része­ként továbbra is áll az orosz államadósságra vonatkozó konstrukció. A tőkemegerősí­tésben való részvételért a le­endő angol befektető vagy be­fektetők megvehetik az orosz államadósságot. A kormány­zatnak azonban figyelni kell arra, hogy mekkora lesz a banknál megvalósítandó port- fóliócsere várható nagyság­rendje, s e portfóliócserét ösz- sze íehet-e kötni az orosz ál­lamadósság értékesítésével. A megvalósítás során az állam­kincstárnak értékelnie kell, hogy tényleges portfóliótisztí- tás történik-e. Áruházát nyitott Kecskeméten a győri Graboplast-csoport A Grabo 2000 áruház első kecskeméti vásárlói. Szőtt és tűzött szőnyegek. Győr, Sopron és Nyíregyháza után az országban Kecskemé­ten a parkettagyár mellett nyi­totta meg negyedik lakásfelsze­relési áruházát a győri Grabo­plast Rt. Az elmúlt héten, szombaton tartott ünnepélyes megnyitón Jancsó Péter, az rt. elnök-vezérigazgatója hangsú­lyozta, hogy a Grabo 2000 Áruház és a Graboparkett Kft. úgy kíván jelen lenni a város életében, mint egy kecskeméti cég, vállalva azokat a társa­dalmi kötelezettségeket is, ame­lyek ezzel járnak. A parketta- gyár megvásárlása és rekonst­rukciója mellett a Graboplast a kereskedelemben is elkezdte működését. 650 négyzetméte­res áruházában 45 millió forin­tos nyitó árukészlet várja a vá­sárlókat. Tapétákat, műpadló­kat, speciális parkettákat, sző­nyegeket és ragasztókat árusí­tanak, a beépítésükhöz szüksé­ges szerszámokkal együtt. Mit jelent hazánk jobb megítélése? Üzletláncok Közép-Európában Magyarországon gyorsabban koncentrálódik a kereskede­lem, mint a térség többi orszá­gában - állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet je­lentése. Az adatok alapján megállapítható, hogy a napi cikkek forgalmának 37 száza­lékát adják el a szupermarke­tek Magyarországon, míg a csehországi szupermarketekben 30, Szlovákiában mindössze 20, Lengyelországban pedig 16 százalékot tesz ki a nagy bevá­sárlóközpontok forgalma. A kis élelmiszerboltok része­sedése a forgalomból Szlová­kiában a legnagyobb - 61 szá­zalék -, ezt követi Lengyelor­szág 51, Magyarország 44, Csehország 43 és Románia 14 százalékkal, közölte a Gfk Hungária. Változatos képet mutat az utcai és piaci árusítás részaránya a közép-kelet-euró- pai térségben. Romániában ez a kereskedelmi forma 23, Len­gyelországban 12, Magyaror­szágon 4, Csehországban és Szlovákiában 3-3 százalékkal képviselteti magát. Az élelmi­szereket és italokat minden kö- zép-kelet-európai országban többnyire koncentráltan árusít­ják, a háztartási és vegyiárukat azonban inkább szaküzletek­ben kínálják. Magyarországon a szupermarketek árusítják a vegyiáruk és kozmetikumok 32, a kis boltok pedig 39 százalékát. Az utcai árusítás főképpen Romániára jellemző, ahol e termékek egyharmada a piacokon vagy az utcai pavi­lonokban kapható. Az elmúlt hetekben több nagy tekintélyű nemzetközi gazda­sági, pénzügyi szervezet tett közzé pozitív értékelést a ma­gyar gazdaság állapotáról, egyensúlyi helyzetéről és fejlő­désének tendenciájáról. A meg­ítélés roppant fontos, mert a be­fektetők - magyarok, külföl­diek egyaránt - mindenkor egybevetik a beruházásaikkal elérhető hozamokat, nyeresé­get, osztalékot, kamatot azok megvalósulásának kockázatá­val. A kockázat fokától függ egy-egy ország kisebb vagy nagyobb vonzása. Kockázato­sabb területen az adott ország­nak, illetve vállalatainak a be­vont forrásokért kockázati díjat kell fizetniük. Vagyis ilyen ré­giókba csak akkor áramlik a tőke, ha ilyen díjat tartalmazó nyereségre, kamatra számíthat. A kockázati díjak fel is van­nak tüntetve kölcsönkamatlá­bakban, amikor azokat a lon­doni bankközi kamatláb (LI­BOR) vagy a New Yorkban a legjobb ügyfeleknek felszámí­tott kamatláb fölötti, azokat meghaladó százalékban írják fel. A magyarországi vállalatok összehasonlítása tekintetében a BUBOR, a budapesti bankközi kamatláb feletti százalék az irányadó. Egy ország, egy vál­lalat jellemzője az a LIBOR plusz vagy BUBOR plusz szá­zaléknyi kamat, amellyel hitel­ben részesül. A kockázat számszerűsítése­kor egyebek közt mérlegelik, hogy a befektetést fogadó or­szágban milyen a politikai, ka­tonai, gazdasági és pénzügyi stabilitás. Az a körülmény, hogy az Európai Unió megin­dította a felvételi tárgyalásokat velünk, s az USA szenátusa a NATO-ba való felvételünk mellett döntött, erősen csökken­tette országunk politikai, kato­nai és gazdasági kockázatát, s ezzel azokat a felárakat is, ame­lyek a magasabb kockázat tar­tozékai voltak. Az új helyzetben ugyanis aligha vállalkozhat valaki si­kerrel a törvényes kormány megdöntésére, az országra ka­tonai nyomás gyakorlására, il­letve a gazdasági és pénzügyi egyensúly olyan megbomlá­sára, ami veszélyeztetné a be­fektetők, hazaiak és külföldiek tőkéjét. Bácskai Tamás DUNAHOLDING BROKERHÁZ RT.

Next

/
Thumbnails
Contents