Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

4. oldal Világtükör 1998. április 7., kedd Folytatódtak a román kor­mányalakítási tárgyalások Bu­karestben. Egyes előrejelzések szerint az RMDSZ leadja az idegenforgalmi minisztériumot, amelyet Birtalan Ákos vezetett, hogy megkapja Bárányi Ferenc révén az egészségügyi tárcát. Az évszázad politikusainak „toplistáját” közli a Time című amerikai magazin. A 20 sze­mélyt tartalmazó névsorban szerepel a többi között Mihail Gorbacsov, Winston Churchill, Ronald Reagan, Adolf Hitler, Martin Luther King, Lech Wa­lesa, Vlagyimir Iljics Lenin, Mao Ce-tung, Nelson Mandela és II. János Pál pápa. A száz­éves lap szerint ők azok, akik alapjaiban befolyásolták a világ huszadik századi történelmét. A közel-keleti békefolyamat alakulásáról beszélt telefonon Benjamin Netanjahu és Hoszni Mubarak. Az izraeli kormányfő és az egyiptomi elnök eszme­cseréjét az izraeli miniszter- elnöki hivatal , jónak és hasz­nosnak” minősítette. Megerősítette Sonia Gandhi elnöki kinevezését az Indiai Kongresszus Párt, újjáélesz- tetve azt a hagyományát, hogy a Nehru-Gandhi „dinasztia” valamelyik örökösét választják meg vezetőjüknek. A meggyil­kolt miniszterelnök, Radzsiv Gandhi olasz származású özve­gye a 82 éves Szitaram Keszrit váltotta föl a párt élén. Elutasította a dán legfelsőbb bíróság azt a keresetet, amely az 1993-ban megkötött maast- richti szerződést - az ország szuverenitásának csorbítása miatt - alkotmányellenesnek minősítette. A 10 állampolgár által begyújtott kezdeményezés arra irány'ult, hogy Dánia lépjen ki az Európai Unióból. Utcát neveztek cl Berlinben, a német fővárosban Herbert von Karajanról, aki most lett volna 90 éves. A karmester 1955-től 1989-ben bekövetke­zett haláláig dirigálta a város zenekarát. A Berlini FilTiarmo- nikusok címe ezentúl: b’erlin, Herbert-von-Karajan-Straße ). Tizenkét év után jutott el a címzetthez, az amerikai Gilbert Ortizhoz Teréz anya levele. A Kalkuttában feladott külde­ményben a rendalapító köszö­netét mond a város szegényhá­zának nyújtott adományokért. Űjraépítik a Titanicot, a vi­ag legnagyobb luxusgőzösét. V 2000 utast szállító, 275 méter osszú hajó költségeit 400-600 lillió dollárra becsülik. Egy vájci-amerikai vállalkozás azt ..rvezi, hogy a Titanic II. a pél- akép indulásának 90. évfordu- íján, 2002. április 12-én fut ki outhampton kikötőjéből. A Der Spiegel szenzációs „leleplezése” a NATO-tagj előliekről Brüsszelben sem értik a kémvádat Mind Keleti György honvédelmi miniszter, mind pedig Niko- lits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nél­küli miniszter határozottan cáfolta, hogy hazánk bármiféle hírszerző tevékenységet folytatna a NATO és tagországai el­len. Jerzy Buzek lengyel államfő ugyancsak visszautasította a Der Spiegel című lap Lengyelországot érintő vádjait. A hamburgi magazin tegnap megjelent számában nem ke­vesebbet állít, mint hogy a há­rom tagjelölt - hazánk, vala­mint Csehország és Lengyel- ország - változatlanul kémte­vékenységet folytat leendő szövetségesei ellen. Brüsszeli hivatalos körökre hivatkozva a lap közli, hogy a három tagjelölt ország titkos- szolgálatai a mai napig szoros kapcsolatokat ápolnak az orosz „testvérszervezettel”, és megpróbáltak ügynököket be­építeni a NATO-központba. A leendő NATO-nagykövetsé- gek személyi listáját átlapozva a szakértők állítólag hírszer­zési kapcsolatokra bukkantak, ezért több akkreditálást meg is tagadtak. A brüsszeli magyar NATO- nagykövetségen teljesen értet­lenül állnak a tier Spiegel állí­tásai előtt, hiszen a nagykö­vetség már hosszabb ideje és gyakorlatilag teljes létszám­mal zavartalanul működik a belga fővárosban. A német folyóirat szerint különösen veszélyes az észak­atlanti szervezetre nézve, hogy január 1. óta a tagjelöltek nagykövetei is részt vehetnek az Észak-atlanti Tanács ülé­sein. Ezzel - a lap értesülései szerint - a NATO titkosszol­gálatokkal foglalkozó bizott­sága az év eleje óta többször is foglalkozott. A brüsszeli ma­gyar misszió erre a hírre így reagált: a magyar diplomácia semmiféle diszkriminációt nem érzékel. Gyulay Zoltán Készültség Jeruzsálemben. Miközben a keresztény világ a húsvétra készül, fegyve­res izraeli katonák őrzik az Óvárosba vezető keresztutat, a Via Dolorosát. A szélsőséges Ha­masz szervezet merényletekkel fenyegetőzik egyik tagjának halála miatt. fotó: feb/reuters Az Európai Unióhoz fűződő viszonyt súlyosan terheli a ciprusi probléma Ankara befagyasztja kapcsolatait Törökország befagyasztja kapcsolatait az Európai Unióval. Ankara korábbi fenyegetéseit beváltva azért folyamodik eh­hez a lépéshez, mert egyelőre a szervezet bővítésének első és második köréből is kihagyták, noha felvételi kérelme a je­lentkezők közül a legrégebben fekszik Brüsszelben. i Mesut Yilmaz török kormányfő I ; gy né met lapnak nyilatkozva isünét Németországra hárította a felelősséget azért, hogy or­szágát i?em sorolták be az Eu­rópai Unió tagjelöltjei közé. A miniszterelnök azt is megerősítette, hogy felgyorsít­ják a nemzetk zi közösség ál­tal el nem ismert Észak-cip­rusi Török Köztár saság és Tö­rökország társulását, válaszul az Európai Unió lépésére, va­lamint arra, hogy megkezdőd­nek a csatlakozási tárgyalások Ciprussal. A Földközi-tengeri sziget- ország 1974-ben ,szakadt ketté: a görög ezredesek buká­sába került a Ciprus athéni be­kebelezésére irányult puccs, majd egy török katonai invá­zió nyomán a kétnemzetiségű szigetország az etnikai ellenté­tek mentén kettévált. A sziget északi egyharmadát török fennhatóság alá vonták. A megosztottságot erősíti az a fiatalabb korosztályokat is átható szemlélet, miszerint a 600 ezres, görögül beszélő, or­todox katolikus vallású déli népesség egy integrált, egysé­ges államot szeretne, ezzel szemben a kisebbség - a törö­kül beszélő, mintegy 200 ezer lakosú muzulmán közösség - továbbra is mereven ragasz­kodik függetlenségéhez. Ciprus uniós tagságának küszöbén egyre kényelmetle­nebb, hogy a szigetországban immár 24 éve nem tud felülke­rekedni a józan politika. Kofi Annan ENSZ-főtitkár - aki pedig sikerrel birkózott meg a súlyos iraki problémával - egy hónappal ezelőtt dolga vége­zetlenül távozott az országból. Ugyanígy járt a hét végén Ri­chard Holbrooke, aki pedig a boszniai békemegállapodást hozta tető alá. FEB Jelcinnek alá kell írnia, de... A műkincstörvényt újra megvizsgálják Az orosz államfőnek alá kell írnia a törvényhozás által el­fogadott, s az elnöki vétót kö­vetően is megerősített mű­kincstörvényt - így döntött az orosz alkotmánybíróság, a- melynek határozatát hétfőn hirdették ki Moszkvában. Az orosz bírói testület most nem vizsgálta a törvény tartal­mát - azt Borisz Jelcin március 4-én kelt beadványában már megtámadta az alkotmánybíró­ság előtt, de a testület nem volt hajlandó a két panaszt együtt tárgyalni. így még legalább egy hónap szükséges, hogy az al­kotmánybírák napirendre tűz­zék Jelcin ellenbeadványát, mert az államfői panaszoknak nincs elsőbbségük az orosz al­kotmánybíróság előtt. A nemzetközi egyezmé­nyekbe ütköző törvény a máso­dik világháború idején a Szov­jetunióba vitt kulturális javakat orosz állami tulajdonnak nyil­vánítja. Bizonyos esetekben kétoldalú tárgyalások kezde­ményezhetők az egyházi tulaj­donokról, illetve olyan javak­ról, amelyekre 1946-ig tulaj­donigényt jelentettek be. Magyarország több mint 60 ezer tételből álló listát állított össze az eltűnt értékekről, ame­lyek között szerepelnek a Hat­vány- és a Herzog-gyűjtemény alkotásai, illetve a sárospataki református kollégium könyvtá­rának ritkaságai is. Jevgenyij Primakov orosz külügyminisz­ter legutóbbi budapesti látoga­tásán nem zárkózott el a tárgya­lások elől. A kisebbségek jogait is el kívánja ismerni az új párt Szlovák ellenzéki összefogás Szlovákia május 15-ig elké­szíti a hágai ítélet végrehajtá­sát kérő bírósági keresethez szükséges alapanyagot - nyi­latkozta Vladimír Meciar szlovák kormányfő. A miniszterelnök kijelentette: nem sorolhatja magát Európá­hoz az az ország, amely nem hajlandó tiszteletben tartani a Hágai Nemzetközi Bíróság íté­letét. Vladimír Meciar itt egyér­telműen hazánkra utalt. A po­zsonyi kormányfő szerint most már „elsősorban a Hágai Nem­zetközi Bíróság tekintélyének elismertetése” a tét. * Rudolf Schuster kassai főpol­gármester és Pavol Hamzík volt külügyminiszter nevével jegy­zett új politikai erő jött létre va­sárnap Pozsonyban. A Polgári Egyetértés Pártjának (SOP) alakuló közgyűlését követően Schuster és Hamzík kijelen­tette: a magyar-szlovák vi­szonyt jellemző feszültségeket korrekt politikai eszközökkel kívánják feloldani. Nyitottak a szlovák parla­ment hárompárti Magyar Koa­líciója felé, de a negyedik ilyen formációval, a kormányhoz hűnek ismert Gyimesi György vezette népi mozgalommal (MNMMJ) nem kívánnak együttműködni. Az autonómia- törekvések idegenek tőlük, de a kisebbségi jogsérelmek orvos­lása, a nemzetiségi nyelvtör­vény elfogadtatása és a közvet­len elnökválasztás része lesz a választási programjuknak. A svájci semlegesség ára Független jelentés a német-svájci viszonyról A Jean-Francois Bergier pro­fesszor által vezetett vizsgáló­csoport, amely Svájc és a náci Németország pénzügyi kap­csolatait vizsgálta, elkészí­tette jelentését. A független bizottság alapve­tően azt vizsgálta, hogy 1939 és 1945 között milyen tranzakció­kat bonyolított le egymás kö­zött a Német Birodalmi Bank és a Svájci Nemzeti Bank. A több száz oldalas tanul­mány külön fejezetet szentel a nemzetiszocialisták által a má­sodik világháborúban összera­bolt vagyonnak, egymástól el­választva a pénzbeni és a tárgyi letéteket. A történészekből és pénz­ügyi szakemberekből toborzott testület arra a megállapításra ju­tott, hogy Németországnak elemi érdeke fűződött kapcsola­tot tartani Európa közepén egy semleges országgal, ahol veze­tőik a pénzüket biztonságban tudhatták. Ugyanakkor Svájc a háborús esztendők során abban volt érdekelt, hogy ilyen for­mában elkerüljön bármiféle idegen megszállást. A jelentés megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank arany- készletét az ország német meg­szállását követően, 1944-ben a Német Birodalmi Bankba vit­ték. A 32,2 millió dollár értékű kincset Svájcban helyezték el. Betörtek Diana sírboltjába Egy amerikai milliárdos különös emlékre vátqyi.k a szigetről Itában sem lehet nyugta ta walesi hercegnőnek: orp House-t, a Spencer ' d Londontól 80 kilomé- fekvő birtokát a hét vé- etörők látogatták meg. kban található kis szige- dy Di sírját keresték. el éjfél előtt a kastély őre arra lett figyelmes, a koporsót rejtő szige- , a bokrok és a fák kö- elemlámpa kerek fénye fel. Az őr riasztotta a majd egy csónakkal a eveztek. azonban a helyszínre ír csak a betörők nyo- ták meg: a sírbolt ajta- lfeszítésekor keletke- ( csókát, néhány ásónyi A Spencer-birtok fotó: feb kiásott földet, szerszámokat. Vajon mit kereshettek? A her­cegnővel eltemetett ékszereket, netán egy hajtincset vagy más ereklyét? A feltételezések szerint az ügy sokkal prózaibb. Egy ame­rikai milliárdos horribilis ösz- szeget ajánlott föl a családnak azért a rézből készült emléktáb­láért, amelyet Diana koporsójá­nak falára erősítettek. Persze, a kérést eluta sították, így jogos a feltételezés, fhogy a betörőket is ő bérelte fel. A tettesek az ónban csak vak­tában tudtak ásn i, mert Charles Spenceren, Diana1 bátyján kívül senki nem tudja, hogy a sírbol­ton belül hol is van a koporsó eltemetve. Egyetlen kei, egyet­len kereszt sem utal a pontos helyre. A család az őrsepet mindenesetre megerősítette. (gy- z-> Közlekedésfejlesztés: milliárdokba kerül Magyarországnak a 2005-tel záruló tíz évben összesen 13 milliárd ECU-t kell köz- és vasútfejlesztésre fordítania. Ezt állapította meg egyebek között az a tanulmány, amelyet nemzetközi pénzintézetek, ve­zető bankok és nagyvállalatok, illetve a kelet- és közép-euró­pai országok szakértői készí­tettek az Európai Unió agy­trösztjeként emlegetett, brüsz- szeli Európai Politikai Tanul­mányok Központjának kez­deményezésére. A tanulmány szerint az EU-ba tartó tíz kelet­európai országban tíz év alatt összesen mintegy 100 milliárd ECU-t kellene a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére ál­dozni. A dolgozat, amelyet hétfőn mutattak be Brüsszel­ben, az Európai Unió keleti bővítéséhez kulcsfontosságú­nak tartja a közlekedési úthá­lózatok fejlesztését. Évtizedes oda nem figyelés, a fejleszté­sek elhanyagolása után a jelen­legi 2-3 milliárd ECU-ról a jövő évtized elejére évi 10 mil­liárd ECU-ra, a bruttó nemzeti termék (GNP) 2 százalékára kell növelni a fejlesztésre for­dítandó összeget - szögezi le a tanulmány, amelynek szerző­csoportját Wolfgang Roth, az Európai Beruházási Bank alel- nöke vezette. Magyarországot a brüsszeli EU-misszió illeté­kese, Iván Gábor képviselte. A szakértők szerint a fej­lesztés alapját a társult orszá­gokra is kiterjesztett össze­urópai közlekedési hálózat­nak kell jelentenie. Az eredetileg az Európai Unió tagországaira kitalált hálózat tervét a bővítés fényé­ben folyamatosan szélesítik. Legutóbb a témáról tavaly ren­dezett helsinki konferencián toldották meg a tervet, és így összesen már tíz közleke­dési folyosó fejlesztése zajlik keresztül-kasul Európán. Eb­ből négy érinti Magyarorszá­got, a Drezda-Isztambul, a Velence-Ungvár, a Salz- burg-Szaloniki köz- és vasút, illetve a Dunán végighúzódó vízi folyosó. A tanulmány készítői felhív­ták a figyelmet arra, hogy napjainkban eltolódás mutat­kozik a nagyobb mennyiség felől a kisebb szállítmányok irányába, ami növeli a fejlett köz- és vasúthálózat szüksé­gességét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents