Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-28 / 99. szám
ft vályogvető géptől az atomipari berendezésig jutott a Keceli vállalkozó Pintér tábornok úr támadásban Némelyik ágyúcső olyan hosszú, hogy elfárad a szemem, míg végigszalad rajta. Van itt tankelhárító, légvédelmi, nehéztüzérségi meg mindenféle ágyú. Repülőgép, kétéltű harci járművek... Tévedés ne essék, nem laktanya-látogatáson vagyok, hanem Kece- len, a Pintér Műveknél. Egyébként sokan! De hol van már a tavalyi hó! Ez a férfi esett-kelt az elmúlt tizenegy évben - de amit megálmodott, az itt áll! Kisiparosból nagyvállalkozó lett.- Mekkora a Pintér Művek területe? - kérdezem Pintér úrtól, akinek, most tűnik csak fel, erősen de- resedik a haja. Ez a bronzágyú a tizenhatodik századból való. a gyár előtti csinos parkban nagyobb rendben sorakoznak a fegyverek, mint a kaszárnyaudvaron. Ezt mint néhai tartalékos tüzér főhadnagy állíthatom. A zöld festés is hibátlan rajtuk, olyan, mint ha bevethetők volnának, pedig csupán a leendő hadtörténeti müzeum kiállítási tárgyai. Hirtelen az jut az eszembe, mekkora sikerélmény lehetett az ellenséges földerítő pilótáknak, amikor először szúrták ki odafentről a keceli arzenált! De csak lehetett volna, hisz már nincsenek ellenségeink, a kémrepülők messze elkerülnek minket... Félre atréfával, mert itt jön maga Pintér tábornok úr! Haptákba vágom magam előtte, és jelentkezem, mint a katonaságnál illik. Elérti a tréfát, nem sértődik meg a tábornoki tituluson. Jót nevetünk, aztán beljebb kerülünk a gyárba. 1987 őszén, még a szocializmusban avatták föl a Pintér Művek gyártelepét. A legelső maszek gyár volt az országban. Pintér József kisiparos építette. Akkor még csak a főépület állt. Hogy irigykedtek rá gyártócsarnokba, talán ez a legújabb.- Ezt a csarnokot mi terveztük, gyártottuk, és mi is építettük egybe - hallom a nagyvállalkozótól. - Ötezer négyzetméteres, és nincs benne alátámasztás. Azt hiszem, ebben a méretben egyedüli az országban. Ötventonnás darupálya- 150 ezer négyzetméter a telep, ezen a beépített terület körülbelül 40 ezer négyzetméter. A nagy üzemcsarnokok, az öntödék, a tmk, az asztalosműhely, a kísérleti üzem, a hangár meg minden együttvéve. Megtudom, hogy Pintér József karácsonykor áttette főhadiszállását a Nap utcából a gyárba. Beköltözött az álmába. Azóta a gyárbeli lakásban él a család. Ők a feleségével, Icukával, meg Csaba fiáék négyen. Menyük, Csilla, aki eredetileg pedagógus, elvégezte a pénzügyi főiskolát, hogy beállhasson a cégbe. Már nőnek az unokák is, Márk ötéves, a kis Csilla pedig négy.- Úristen! Ekkora darab fémet egyben még nem láttam!- Ebben a csarnokban a Csepel Csőgyárnak készítünk a csőgyártósorhoz pilger állványokat - magyaráz a tábornok úr, és én bólintok, mintha tudnám, mi is az a gyártmány.- De a Pintér Művek kilencven százalékban a Paksi Atomerőműnek dolgozik. Átmegyünk egy még nagyobb- Ezek a hatszor három méteres táblák különleges, titánötvözetű anyagok - okosít Pintér József. - Az atomipar nemcsak a pontosságra, hanem az anyagok minőségére is nagyon kényes. Egy ilyen tábla néhány millió forintba kerül. Ezeket hajlítjuk, fúrjuk, ezredes tűrésekkel kell dolgozni, amit csak számítógépes vezérléssel lehet megvalósítani. Az egykori kisiparos pályájának sorsfordító állomása volt, amikor megkereste az első milliót lakatosmunkával. Gépekre költötte. Most az óriáscsamokba vár egy marógépet, amelyik tízezerszer négyezres nagyságrendet tud megmunkálni. Akkora betonfészket készítettek neki, hogy meg lehetne lakni benne.- Mi most a fő törekvése a vállalkozás továbbépítésében?- A technikai korszerűsítésre helyezem a fő hangsúlyt. A legmodernebb megmunkálóközpontok mellett, ami hagyományos gépünk még van, át kell alakítani CNC-re. A technikai színvonal emelésére azért van szükség, hogy az emberek pontosabban és kényelmesebben dolgozhassanak. A naprakészség ugyancsak elengedhetetlen, ha a magasra tett mércét nem akarjuk leverni. Márpedig nem akarjuk. A Paksi Atomerőműhöz 2005-ig szóló szerződések kötnek bennünket. fut benne végig, és minden pontját el tudja érni a daru. Fordítókamrákat gyártunk itt a Paksi Atomerőmű rekonstrukciójához, a hűtőrendszer átalakításához. Egy fővállalkozó francia világcég fő beszállítói vagyunk. Egyébként a Pintér Művek is elnyerte tavaly a fővállalkozói jogosultságot, és az atomerőműnek ebben a minőségünkben is dolgozunk. Ilyen feladat például az idegentest-eltávolító berendezés tervezése és gyártása. Egyébként a Paksi Atomerőműben a gépészeti karbantartást a Pintér Művek hetventagű elit csapata végzi. A legképzettebb szakemberek ők, az ország minden tájáról. Eszembe jut, hogy amikor úgy tizenöt éve megismertem Pintér urat, az állt a névkártyáján: ipari robotokat és találmányokat kivitelező kisiparos. Akkor ez kissé nagyzo- lásnak tűnt, s lám, ma az atomiparban dolgozik. Kőkemény a következetessége. Dobozszerű, óriási munkadarabok állnak a csarnokban, nyilván a fordítókamrák részei. Szembetűnő az alapanyaguk is. Pintér József: - A csapat jó, támadásban vagyunk. lünk, és még ennyit várok. Gépészmérnököket, elektromérnököket és technikusokat, jó fizetésért. Szolgálati lakást is adok. Egyébként a Pintér Műveknél állandó fölvétel van vasmunkásoknak, műszerészeknek, kőműveseknek is. Ami a tisztikart illeti, ott is rendben minden. Csaba fiam viszi a pénzügyeket, egyre jobban, és a régi vezető munkatársaim, barátaim is mellettem vannak. Úgy is mondhatnám: változatlanul támadásban vagyunk. A nagy kör után szusszantunk egyet Pintér József ideiglenes irodájában. A falán oklevél, gós munkához - mindig megtalálja, akire szüksége van. Egyébként a Pintér Műveknek jó éve volt 1997, az idén pedig ez idáig 3 milliárd forint értékű a rendelésállományuk.- Mit gondol, mi ez? - kérdi most ő éntőlem, s egy húszcentis vascsövet tart az orrom elé, amiben lötyög valami. Találékonyan ingatom a fejem.- Ez dózismérő, sugárzásmérő. Az űrhajósok szíve tájékán helyezik el fölszállás előtt. Ez méri meg, mekkora sugárzás éri őket az űrben. Visszatérésükkor ezt mindig ellenőrzik. Ez egyébként KK Csilla anyuval, Márk a nagymamával és Csaba. Fát ültetnek. A Paksi Atomerőmű rekonstrukciójához készült gyártmány.- Gyakran megfordul az erőműben?- Van úgy, hogy egy nap alatt háromszor is oda kell repülnöm helikopterrel. Ott dolgozik a hetven emberem, és néha problémák adódnak. És ott nem lehet totojázni, azonnal meg kell oldani őket. így aztán évi öt-hat- száz órát vagyok a levegőben. Persze a sok repülés Pintér tábornok urat nem zavarja: ez az egyik szenvedélye. Amikor úgy tíz éve megvette a helikopterét, sokan fennakadtak rajta. Ma már el kell fogadni, hogy neki olyan munkaeszköz, mint pénzes postásnak a bicikli. A keceli Pintér József, úgy tűnik, folyton kicsit a mezőny előtt járt.- Tábornok úr, a legénységgel és a tisztikarral elégedett? - humorizálok ismét egy kicsit. ' - Igen, kiválóacsapat. IttKece- len százharmincán dolgoznak, Pakson hetvenen, és még négyszáz bedolgozónk is van. A keceli gárda nagyrészt azokból áll, akikkel együtt csináltuk meg a műveket. Tizenhét mérnök dolgozik náamely tanúsítja, hogy a PM-nél az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszert alkalmazzák. Azért ideiglenes az iroda, mert a sajátját épp felújítják, mint a művek egészét. Azt mondja, tíz év eltelt, muszáj rendbe tenni. A tábornok nagyon kényes a rendre. Ezért is van minden alkalmazottnak kis személyi kártyája. Ezt érkezéskor bemutatja a portán a számítógépnek, és bemondja a nevét. Ha valaki ittas, azt a számítógép a csoportvezetőjéhez utasítja, és aznapra kizárja a munkából.- Ha van egy feladat, amit az országban csak két ember tud megoldani, akkor nekem az egyiket meg kell találnom, és meg kell nyernem - avat be a Pintér-módszerbe a keceli gyáros. Ugyanis arra tereltem beszélgetésünket, hogy egy kisvárosban működve nehéz lehet versenybe szállni fővárosi vagy éppen multinacionális cégekkel. Pintér József megnyert, már egyetemi professzorokat, specialistákat, feltalálókat egy-egy foegy prototípus, amit, reményeim szerint, a Pintér Művek továbbfejleszt és gyártani fog. Mégpedig a NASÁ-nak, az amerikai űrkutatási központnak, a Központi Fizikai Kutató Intézeten keresztül, amely részt vesz a NASA programjaiban. Ez a dózismérő hozzájárulás lesz a közös munkához. Nofene! Húsz éve Pintér József vályogvető gépet agyait ki... A fedett hadtörténeti múzeumról csevegünk, amelyet Kecelen létesít Pintér József. A rengeteg hadieszközt a gyár előtt és mellette a csinosan bekerített szabad téren már láthatják az erre járók. Tavaly érkeztek. Azt akarja, legyen itt valami, ami csak a fővárosban van. Kecel, mindig csak Kecel, no persze, a város díszpolgára. Valahogy az az érzésem, hogy amit csinál, azért csinálja, hogy a keceliek- nek bizonyítson vele. Legyen ez akár Paks, akár a múzeum. Persze ez nem baj. Hisz aki a szűkebb környezete előtt bizonyítani képes, az számíthat a nagyvilág kalapemelésére is.
