Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-23 / 95. szám
1998. április 23., csütörtök AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN III. Kevés az információ az Európai Unióról A Kiskőrös környékén élő gazdák jelentős része nem bízik abban, hogy az Unióhoz történő csatlakozás után jobbá válik a sorsa. Legalábbis ez derül ki abból a felmérésből, melyet a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség EU-integrációs Gyakorlati Szakműhelye juttatott el a szerkesztőségünkbe. Kissné Kollár Eszter tájékoztatója szerint a felmérés során 1000 személyt kérdeztek meg. Közülük mindenki kapcsolódott vagy egyénileg, vagy családján keresztül az agrárszektorhoz. A gazdák többsége nem szívesen látná, ha az ország csatlakozna az EU-hoz. Ezt mutatja az első kérdésre adott válaszok kiértékelése. A megkérdezettek 52 százalékka nemmel, 15 százaléka igennel válaszolt. Egy- harmaduk bizonytalan volt. A válaszadók véleménye csaknem hasonló volt a második kérdés esetén is, mely így hangzott: Mit remél az ország Európai Unióhoz történő csatlakozásával a gazdaságtól? Csaknem minden hatodik úgy válaszolt, hogy sikeres lesz a gazdasági fejlődésünk. A megkérdezettek 49 százaléka ebben kételkedik, a 36 százalék nem tudta eldönteni, hogy beindul-e a nemzetgazdaság motorja, avagy sem. A fenti pesszimista válaszokról azonban meg kell jegyezni a következőt: a megkérdezettek többsége keveset tud az Európai Unióról. Arról, hogy mit is fog jelenteni számukra a csatlakozás, hogyan is alakítja át a gazdasági életüket. Egyáltalán mire is számíthatnak? A harmadik kérdésre adott válaszokból erre lehet következtetni. 1000 személy közül csak 70-en gondolták úgy, hogy elegendő információval rendelkeznek a csatlakozási tárgyalásokról. Míg 670-en azt válaszolták, hogy keveset tudnak az EU-ról, 26 százalékukat pedig egyáltalán nem érdekelte a kérdés. Ennek ellenére a termelőket nagyon érdekelné egy megfelelő folyamatos tájékoztatás. Ahhoz, hogy megfelelően fel lehessen készülni vidéken is a csatlakozásra, megfelelő csatornákon el kellene juttatni az információkat a gazdákhoz. A A mezőgazdaságban is 5 évünk van a szigorú európai normákhoz illeszkedni A paprikaexportot nem kötik kvótához A magyar bontott csirkét a legújabb szigorú nemzetközi előírások miatt háromszor érintheti emberi kéz (fertőtlenített gumikesztyűben), szinte „gyógyszertári” körülmények között. Ugyanakkor a meglevő 15 EU-tagállam húsfeldolgozói számára ezeknek a követelményeknek a megteremtésére átállási időt engedélyeztek és az ellenőrzés sem olyan szigorú, mint a felvételre váró országokban. Ilyen, és ehhez hasonló példák hangzottak el azon a minap Kalocsán megtartott tanácskozáson, melyen Benedek Fülöp államtitkárt látták vendégül a térség élelmiszer-ipari és mezőgazdasági nagytermelői. Az államtitkár elmondta: kemény piaci versenyre kell felkészülnünk. Nem azért, mert velünk szemben Brüsszelben bizalmatlanok. Inkább azért, mert az utóbbi néhány hónapban rendkívüli megszigorítások léptek életbe, például a mező- gazdasági alapanyagok és termékek minőség-ellenőrzése terén. A magyar mezőgazdaságnak az elkövetkező 5 évben naprakész adatbankokkal, tőzsdei információkat felhasználni tudó szakemberek egész hadával kell „felfegyverkeznie”. Júniusban, amikor megkezdődik a szakmai vita - szeptemberben pedig a konkrét tételes tárgyalás -, már tudnunk kell, milyen irányban lehet fejlődnünk. Az már ismert, hogy a fűszerpaprikánk nincs, és nem is lesz kvótákhoz kötve. Jelenleg ezt a jellegzetesen magyar minőségi A piros aranynak jó piaca lesz a jövőben is. terméket korlátlanul szállíthatjuk Európa nyugati államaiba. Össztermelésünknek most is a 70 százalékát adjuk el külföldön. Ezért egyáltalán nem mindegy, kik a hazai termelők, milyen a tőlük felvásárolt portéka minősége. Nem szabad eljátszanunk a bizalmat egy újabb paprikahamisítási botránnyal. Vonatkozik ez a másik hungarikumra, a tokaji, a szekszárdi, a Balaton-felvidéki és az egri borokra is. K. L. A következő négy évben dől el a magyar agrárium sorsa Ki és hogyan képviselje a gazdák érdekeit? Hamarosan parlamenti képviselőket fogunk választani. A jelenlegi parlamenti rendszerben négyévenként egyszeri alkalom, hogy befolyást tudunk gyakorolni a törvényhozásra. Az egykamarás parlamenti és az érdekképviseleti törvény hiánya szülte ritka lehetőség, ami négy éven belül valószínűleg nem ismételhető meg. Ezért nagy a felelőssége minden magára egy kicsit is adó polgárnak, így a gazdaköri tagságnak is, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Tanulva az eddigi választásokból és mérlegelve a mező- gazdaság állapotát, benne a családi alapon működőket, alaposan meg kell gondolnunk, hogy kit küldünk a parlamentbe. A tagsággal és a hasonló problémákkal küszkö- dőkkel beszélgetve megállapítható a nagyfokú bizonytalanság, tétovaság. Sokan nem tudnak eligazodni az új ígéretek és a már megint ígérők között. A tisztán látás elősegítése érdekében, valamint a demokratikus jogok megismerése és hatásos gyakorlásának mikéntje céljából a gazdaköri elnökök választókörzetenként találkoznak. Találkozójukra meghívják a körzet egyéni képviselőjelöltjeit, hogy közvetlenül adjanak tájékoztatást az előzetesen írásban már feltett, a gazdatársadalmat legjobban érdeklő kérdésekre. Megítélésünk szerint ez kölcsönösen előnyös lehet. A jelölt megtudhatja a legégetőbb problémákat, a gazdaköri választott tisztségviselőin keresztül pedig azt, hogy kitől mire számíthat. A válaszok ismeretében a gazdaköri tagság már biztosabban döntheti el, hogy kit tiszteljen meg bizalmával. A meghívott jelöltektől a következő kérdéskörökben szeretnénk a véleményüket megtudni: 1. Hajlandó-e Ön képviselőként támogatni a gazdaköröket működési feltételeik biztosításában? 2. Mi az álláspontja a termőföld-tulajdonlást illetően? 3. Hogyan javítaná a tőkehiánnyal küzdő családi gazdaságok helyzetét? 4. A családi gazdaságokban előállított mezőgazdasági ter- melvények piacra jutását hogyan gondolja megoldani? A fenti kérdésekre adott válasz nem csak a jelen problémáinak megoldásában fontos. Az EU-csatlakozási tárgyalások döntő mértékben a következő 4 évben fognak lebonyolódni. A tárgyaló delegáció összetétele, ami meglehetősen kormányfüggő, sok-sok négy évre dönti el a magyar vidék, benne a mezőgazdaság és az abból megélni szándékozó, illetve kényszerülő több százezer ember sorsát. A tétnél már csak a felelősségünk nagyobb! Remélem, hogy nemcsak a gazdaköri tagság gondolja így, hanem sok, már a napi gondok sűrű kerítésén túl látni képes ember is. Bagi Béla negyedik kérdésből is ez derül ki. A megkérdezettek 58 százaléka úgy vélte, szükség volna egy külön EU-integrációs minisztériumra. Egy olyan szervezetre, mely csak és kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozik. Összefoglalóan megállapítható: kevés információ jut el vidéki polgárokhoz az uniós csatlakozásról. A gazdák ennek ellenére érdeklődnek az Európai Unió iránt. Ma még nem tudják elképzelni, hogyan is befolyásolja a mindennapi gazdasági tevékenységüket a leendő csatlakozás. Ám szívesen felkészülnének erre, ha megfelelően tájékoztatná őket a kormányzat, illetve a megfelelő fórumokon ismeretekhez juthatnának. Barta Zsolt A német munkaerő borsos ára A nyugatnémet ipari üzemekben a világon a legmagasabbak a bérköltségek - állapította meg a kölni gazdaságkutató intézet. Az elemzés adatai szerint a nyugatnémet üzemekben egy munkaóra átlagosan 47,28 márkába kerül, míg a második helyen álló Svájcban 43,66, a hatodik helyet elfoglaló Ausztriában 38,19, a 11. helyre sorolt Japánban 32,57, a 13. helyre került Franciaországban 30,82, a két hellyel hátrébb álló Egyesült Államokban 26,6 márkának megfelelő összegbe. A rangsor első tíz helyén kizárólag nyugat-európai államok találhatók. Magas a jövedelemadó Az Európai Unió polgárai közül az osztrákok fizetik a legtöbb jövedelemadót az Adófizetők Európai Egyesületének az osztrák sajtóban nyilvánosságra hozott felmérés szerint. A tanulmányban egy egykeresős négytagú, kétgyerekes család jövedelmét vették alapul, tehát az említett jövedelmek négy személyre oszlanak el. Eszerint az Ausztriában alacsonynak számító évi 350 ezer schillinges jövedelmet - kb. 5,5 millió forint - is 30 százalékos adóval sújtja a pénzügyminiszter. Németországban és Luxemburgban az ilyen mértékű jövedelem után nem kell adót fizetni, Finnországban viszont levonják a 36 százalékát. A 700 ezer schillingnek megfelelő évi jövedelemmel rendelkező személy Ausztriában 40 százalék adót fizet, Luxemburgban viszont ezen összegnek mindössze 7,4 százaléka kerül a központi költségvetésbe. Az 1,4 millió schillinges jövedelem adókulcsa Ausztriában 40 százalék, Luxemburgban 24 százalék, Finnországban 29 százalék. Az EU-átlagot tekintve Ausztria a negyedik legmagasabb jövedelemadóval rendelkező ország. A társadalombiztosítási járulékot nem vették figyelembe a számításokban. Ezek mértékében is jelentős eltérések vannak az egyes EU-országokban. Amíg Luxemburgban a jövedelemnek mindössze 8 százalékát vonják le e célra, addig Belgiumban a 20 százalékát. (Ausztriára vonatkozó adat a felmérésben nem szerepel, de a társadalombiztosító a jövedelem nagyságától függetlenül havonta 2340 schillinges befizetést ír elő, a legkülönbözőbb okokból kedvezményekkel viszont ez az összeg jelentősen csökkenthető.) Olvasói vélemények mellékletünkről Ma nyolcadik alkalommal jelenik meg uniós mellékletünk. Néhány olvasónkat arról kérdeztük, hogy mi a véleménye összeállításunkról. Mely témakörökre kíváncsiak, esetleg min változtassunk a jövőben. Cserjés Péter bajai vállalkozó: Nagyon jó, hogy a Petőfi Népe felvállalta az európai csatlakozásunk kérdéskörét, mert így sok vidéki emberhez is eljut az az információ, ami nélkülözhetetlen lesz az integrálódáskor. Azt már kiolvastam a sorok közül, hogy ez az út nem egy sétagalopp. Sőt, azt is, hogy nem tárt karokkal várják a szerintem gyengélkedő magyar gazdaságot. Meg kellene világítani, azt, hogy az ipar hogyan tud felnőni a követelményekhez, és mi lesz a mezőgazdasági termékek sorsa. Az újságíróknak nem kellene megfeledkezniük az olyan érdekekről sem, mint az idegenforgalom, a sajátos magyar gasztronómia vagy vendéglátás. Gazdag János igazgató- sági elnök: Ha a napi munkám mellett marad energiám újságolvasásra, szívesem böngészem a Petőfi Népe eu-s oldalait, így munkám tervezéséhez begyűjthetek néhány hasznos információt. Hiányolom, hogy az összeállításban nincs konkrét utalás arra például: hosszú távon megéri-e a pulykahízlalás, elfogadott-e az EU-ban a ketreces tojótyúktartás, vagy az ültetvényekbe milyen almafajtákat telepítsünk, ami eladható lesz 2010-ben is. De ilyen fontos kérdés lehet: miképpen alakul a gabonafelvásárlás az EU-csatlakozás után. Király Sándor polgármester: Mint falun élő polgár leginkább arra keresem a választ: a mezőgazdasági termelők nem lesznek-e kiszolgáltatva az EU-adminisztrációnak? Meg kellene mondani, milyen váltást várnak a földből élőktől, a közigazgatásban pedig milyen műszaki háttérrel dolgoznak majd a köztisztviselők. Rá kellene irányítani a figyelmet a hatáskörök tisztázására, és az egységes jogi környezet fontosságára.- A megyei napilapot mindig elolvasom. Szerintem nagyon jó, hogy külön mellékletben foglalkoznak az Európai Unióval - mondta Dobra Péter 12. osztályos két tany- nyelvűs kecskeméti gimnazista. - Szeretném minél jobban megismerni hazánk csatlakozási körülményeit, későbbi lehetőségeinket, hiszen bízom benne, hogy az én jö- vőmet is nagymértékben meghatározza majd a „határok nélküli” Európa. A sajtóban őszinte, tényfeltáró, elemző cikkeket szeretnék olvasni, amely valóságában mutatja be uniós jövőnket. Czegle Zoltánná Ibi néni kecskeméti kollégiumi tanár a nyugdíjkorhatárhoz közeledve kezdett el angolul tanulni, ma már kitűnően beszél és szabadidejében sokat utazik Európába. Elmondta, hogy rendszeresen olvassa a Petőfi Népe Európa Küszöbén mellékletét. Tetszik, hogy megszólaltatnak fiatalokat, teret adnak véleményüknek. Hiszen ők lesznek majd az igazi részesei az Uniónak. Szeretnék olyan interjúkat olvasni mellékletükben a jövőben, amelyekben széles látókörű embereket szólaltatnak meg a témával kapcsolatban, akik tapasztalataik révén is sok érdekeset mondanak az olvasónak. Szabó Judit, a kiskunfélegyházi önkormányzat településfejlesztési osztály vezetője:- Véleményem szerint ugyanolyan természetes, hogy az uniós kérdésekről olvashatunk, mint a városunkat vagy az országot érintő más hírekről. Európának szerves része lett az életünk, sok mindenben kapcsolódik a tágabb környezethez. így tehát az ehhez kapcsolódó híreknek is helye van az életünkben. Ez a melléklet lehetőséget ad egy kapcsolat teremtésére az önkormányzat, a vállalkozók és a lakosság között egy olyan fejlesztési koncepció kidolgozását segítve, mely megalapozhatja az uniós csatlakozást segítő pénzeszközök pályázati úton történő megszerzését. Kállainé Vereb Mária, a félegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár igazgatója:- Én mindenféleképpen jónak tartom ezt a mellékletet. Fontos, hogy a lakosság képet kapjon az uniós csatlakozásról és annak körülményeiről. De abba a hibába sem szabad beleesni, hogy állandóan ezt hallja az ember. Véleményem szerint többet kellene arról írni, hogy mennyiben nem felelünk meg, mi mindennek kellene ahhoz teljesülni, hogy ténylegesen tagok legyünk. Alkalomadtán a lakosságot is meg kellene kérdezni, hogy ők hogyan látják ezt. Rosta Ferenc, tanár:- Végigolvasva néhány cikket, sokrétűnek, tartalmasnak tartom az uniós mellékletet. Egyvalamit azért hiányoltam, a kulturális vonulatot. Véleményem szerint a sajtó nem öleli fel kellőképpen ezt témát. Én mindig haragszom erre az európai uniós dologra. Úgy beszélünk, hogy mi most megyünk Európába, és soha nem tudjuk elhinni, hogy Európa határvonala nem Bécsnél van, hanem az évszázadok során kialakult latin kereszténységig terjed. Ez pedig a Kárpátok kanyarulata. Itt egységes kultúra volt és van. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Barta Zsolt
