Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-18 / 91. szám
Borverseny és költészet Komisz asszonytól meggyötört ember homokit iszik Szép, lágy, hajlékony, sima, ugyanakkor tüzes és testes. Ha Önök most azt gondolják, hogy nőről beszélek, nagyot tévednek. A vágy szóban forgó, titokzatos tárgya ezúttal bor. Méghozzá egy 1996- os évjáratú cserszegi fűszeres. Aranyat is kapott. A keceli szerdai borversenyen kapta ezt a fényes érmet, amely borverseny a városban immár hagyomány és jósorsom úgy hozta, hogy negyedik éve vehetek részt a zsűrizésben mint laikus. Hogy a borászok között a laikus szó azt je- lenti-e, hogy marha, vagy pedig azt, hogy kívülálló szakvélemény, azt pontosan nem tudom. Az előbbit még sose mondták nekem, legföljebb gondolták. Miből áll a borverseny? Beneveznek bizonyos számú bort, termelők, pincészetek. Természetesen név nélkül, csupán számot kapnak a borminták, a részrehajlás elkerülése végett. A héten százkilencven mintát, minden eddiginél többet neveztek a termelők, pincészetek, kereskedők. Délelőtt fél tízkor kezdtük el a nemes italokat kóstolni. Dr. Kerényi Zoltán, a zsűri elnöke, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgató- helyettese előzetes intelmeiben figyelmeztetett: - Ne siessünk, mert fáradtabb szájjal nehezebb kóstolni. Már ez a mondat is számomra költői erényeket csillantott fel rögtön az elején, s ezt számos lírai hevülettel és rendkívüli képi és nyelvi fantáziával megáldott megjegyzés követte a borbírálat során. Le a kalappal a borszakértők előtt! Csokonai, Ady, Petőfi nyelvében élnek! Lehet, hogy épp a bor miatt? Hiszen a költőóriások is megitták a maguk borát. A kóstolás, ha hiszik, ha nem, munka és nem felhőtlen szórakozás. Semmi köze az italozáshoz. Észen kell lenni, több okból is. Egyrészt soksok bortermelő egész évi heroikus munkáját kell minősíteni, s ezt a munkát kutyakötelességünk megbecsülni. Másrészt a kiadott érem, vagy oklevél hosszú évekig ad rangot a gazdának. A rafinált keceli polgármester, Schindler János az elmúlt években föl is fokozta a borverseny jelentőségét: - Nem hiszem én, hogy jó borod van, ha még a versenyre se merted benevezni! - szokta mondogatni. Senki nem meri magára venni a kimaradás szégyenét. A kóstolás segédanyagairól is érdemes szólni. Pörköltkávészemek, kifli-, almaszeletek és trappistasajtfalatok segítik a szürcsölésben megfáradt és eltompult érzékszerveket. De legszebb az egészben, ahogy a borról beszélnek. Mint serdülő szerelmesek álmaik asszonyáról, még ha bírálólag is. Idézek lírai gondolatokat a keceli borbíráló asztal mellől. „Illatban szép, csak kissé rövid.” „Úgy érzem, hogy a háttérben meg volt simogatva.” „Szépen együtt van tartva, bár egy kissé poros.” „Érett hajas illatok vannak benne.” Ezen idézeteket csak abból a tárházból válogattam, amely némi azonosságot mutat a szeretett nő iránti áhítathoz. De hallottam olyat is, amit már föl se tudtam fogni, íme: „Kicsit fátyolos, gyömöszölt, darált és nem bogyózott.” És a csúcs: „Sokáig volt a törkölykalap szabadon, bár nem lóg ki.” Ez utóbbit értse, aki érti. Kunszeri Miklós, az OBI főtanácsosa, aki ugyancsak a bírálóbizottság tagja volt, azt mondta, hogy az alföldi termelők már abszolút birtokában vannak a tudásnak, azazhogy a piacképes jó bor előállításának. A keceli minták mindegyike ezt igazolja. Felhívta a figyelmemet egy halhatatlan remekműre, Hamvas Bélq: A bor filozófiája című esszéjéről van szó. Ennek a könyvnek a homoki borokról szóló fejezetéből idézek befejezésképpen: „Ha az ember homold bort iszik, egészen apró csillagsze- mecskékkel telik meg, s ezek a szemecskéfc az ember vérében táncolnak. A homoki az életsebek gyógybora. Komisz asz- szonytól meggyötört ember homokit iszik.” A szerző kocsmabornak nevezi az alföldi borokat, de ezt meg is magyarázza: „A kocsma civilizációnknak legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.” Hámori Zoltán m A homoki az egyszerűbb életsebek gyógybora - mondja a filozófus. Konyákig a ruhákban Ildi feltűnő jelenség Bácsalmás utcáin. Nemcsak azért, mert csinos és fiatal, hanem mert mindig akad rajta valami különleges ruhadarab. Kérdésemre - honnan öltözik - csak legyintett, és mosolyogva ennyit mondott: „Hát a turkálóból!” A turkáló az utóbbi tíz évben önálló üzletággá nőtte ki magát. Minden csip-csup településen akad belőle legalább egy. De honnan kerül be az országba ez a rengetegfajta, külföldi, használt ruhanemű? Utánanéztünk, mert sokan talán nem is gondolnák, honnan érkeznek a hétről hétre bontott bálák. Nos, a világ majdnem minden tájáról. De leginkább a tőlünk nyugatabbra fekvő országokból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából. S ki véti le a ruhákat? Vegyük alapul Hollandiát. Onnan érkezik a legjobb minőségű, hazánkban legkelendőbb áru. A gazdag meg a középszerű hollandusok a hét egy meghatározott napján szépen ösz- szehajtogatva, nejlonzsákban kiteszik a megunt holmijaikat a ház elé. Ezeket a pakkokat szedi össze és viszi a gyűjtőhelyre a helyi vöröskeresztes autó. Innentől mindent az üzlet határoz meg. A gyűjtőhelyről egy ottani vállalkozó a vöröskereszttől pénzért felvásárolja a ruhaneműt (turkálóról lévén szó maradjunk a textíliáknál), majd válogatás, szortírozás után kamionba kerül. A legócskább holmikat bálákba préselik, ezt itthon is fillérekért árulják, hisz a megnyomorítás viszontagságai szinte minden ruhadarabon láthatók. A minőségi, úgynevezett címkés áru, ami kizárólag márkás darabokat tartamaz, összehajtva, kíméletes csomagolásban kerül a kamionokba. Innentől már csak a viszonteladók száma az, ami leginkább meghatározza egy-egy gönc árát. Hogy kik turkálnak? Az árusok szerint szinte mindenki. Legtöbbjük hölgy, köztük bőven akad diplomás. A férjeket is sikerül néha elcipelni ilyen helyekre. A legmenőbb a gyerekholmi és az egyedi, igényes ruha. Az estélyik hamar elkelnek, de ugyanúgy a melegítőalsók is. A vállfán egy hosszú bőrruhát mustrálok. Alaposan szemügyre veszem, hibátlan. Nincs folt, szakadás, kiégetés. Az új árát az üzletben úgy 35 ezerre saccolom, nemrég láttam hasonlót eny- nyiért. Kérdezem ennek az árát: 3500 forint. Ha legközelebb meglátják rajtam, tudják, honnan vettem... Berki Erika Horgászzsákmány gipszből Alig kezdődött el az idei horgászszezon, máris vannak olyan tréfás esetek, amelyek mosolyra fakasztják a vízpartlakat. Két hete azt kértük olvasóinktól, hogy küldjenek ilyen sztorikat. íme egy, a legjobbak közül: A minap, a horgászat végeztével a pecások egy csapata betért egy pohár sörre a legközelebbi kocsmába, ahol igencsak eldicsekedtek az aznapi fogással.- Mindez semmi! - fitymálta le a szákban ficánkoló halakat az egyik törzsvendég. - Ha hiszitek, ha nem, nekem van egy három és fél kilós törpém! Ezen aztán vita támadt, és ahogy lenni szokott, virtusból fogadások is kötődtek. Öt liter konyak forgott kockán! Míg egyesek a mérleget hitelesítették, emberünket elküldték haza a törpéért. Jött is, egy rongyba csavarva be is állított vele. Azonnal a mérlegre tette, és láss csodát: pont három és fél kilót nyomott! A röhej csak akkor szakadt ki a jelenlévőkből, amikor a ki- bugyolált csomagból egy gipsz kertitörpe bukkant elő. Mondanom sem kell, a hír gyorsan körbejárt, s azóta a törpe szóra gyorsan mosolyra húzódnak a szájak. Lejegyezte: Papp Zoltán Sikeres vállalkozások A testépítés modern centruma Régi igazság, hogy a férfiak izmosak és erősek, a hölgyek pedig vékonyak és csinosak szeretnének lenni. S Kecskeméten van egy hely, ahol mindkét nem álmai rövid idő alatt teljesülhetnek. A férfiak néhány hónap alatt erőtől duzzadó izomzatot, a hölgyek feszes combokat, formás csípőket „varázsolhatnak” maguknak. Persze szakszerű edzői segítségre és modern, minden igényt kielégítő erősítő- és izomfejlesztő gépekre is szükség van mindehhez. A kecskeméti POWER CENTER mindezt egyszerre nyújtja. A Március 15. utca 1/1 szám alatt található POWER CENTER egy éve nyitotta meg kapuit. Á kívül-be- lül tetszetős, gonddal tervezett testépítő szalonban több mint harminc testépítő gép és eszköz áll a vendégek rendelkezésére. A testépítő szalon vezető edzője, Garas György szerint sikerük titka az, hogy személyre szabott edzésterv szerint dolgoznak, s folyamatosan adnak szakmai segítséget azoknak a férfiaknak, akik a testépítés miatt, illetve azoknak a nőknek, akik az alakformálás végett keresik fel a POWER CENTERT. Sőt, a testépítés mellett figyelnek a vendégek helyes táplálkozására is, s az alakformálást, izomfejlesztést természetes alapanyagú táplálékkiegészítőkkel is segítik. Vendégkörüket bővítendő a testépítő szalon e hónaptól jelentős kedvezményt ad áraiból. Az egy hónapos, korlátlan számú alkalomra vonatkozó családi bérlet mindösz- sze 5000 forintba, a férfi bérlet 4000 forintba, a nők, diákok, katonák havi bérlete 2000 forintba kerül. A napi jegy pedig mindössze 500 forint. A POWER CENTER hétköznap reggel 8-tól este 9-ig, szombaton reggel 9-től 17 óráig tart nyitva. Telefon: 76- 476-377.
