Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11 / 86. szám
1998. április 11., szombat 7. oldal Kellemes Húsvéti Ünnepeket: Hat új áldozópappal gyarapodott a piarista szerzetesrend Papszentelés a Nagytemplomban A felszentelendő!! leborulva hallgatják a könyörgésként énekelt litániát. A mai egyház történetében ritka pillanat, hogy egyetlen szertartás keretében hat új papot szenteljenek. Az elmúlt szombaton ez történt Kecskeméten a Nagytemplomban, a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyházában. A szentelést azonban nem a kalocsa-kecskeméti érsek végezte, mivel a papszentelés ezúttal nem „a főegyházmegye szolgálatára” történt. Piarista szerzeteseket szentelt föl Dé- kány Vilmos, az Eszter- gom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, aki szintén piarista szerzetes. Piarista, aki egyszerre szerzetes, tanár és pap. Nincs rábízva olyan egyházi közösség, mint egy plébánia, így az egész helyi és az egyetemes egyházat szolgálni tudja. Hivatása a hitre és tudásra nevelés. A papszentelés úgyszólván házi ünnepsége volt a kecskeméti piaristáknak, hiszen az új papok - Tőzsér Endre teológus, Czeglédi Zsolt történelem-angol szakos, Nagy Attila történelem-földrajz szakos, Hollai Gábor fizika-informatika szakos, Pető Gábor történelem-latin szakos tanár, valamint Szilvásy László teológus - a rend kecskeméti gimnáziumában érettségiztek 1989-ben. Szentelő püspökük, Dékány Vilmos pedig Kecskeméten született. A legérdekesebb kecskeméti papszentelés az lehetett, amikor 1985-ben Marosi Izidor váci segédpüspök éjszaka, az üres Nagytemplomban titokban szentelte fel Balázs Imre szlovákiai piaristát, aki az akkori Csehszlovákiában illegálisan működő rend tagja volt. Ennek részleteiről a Vasárnapi Petőfi Népe holnapi számában olvashatnak. B. F. I. ^/Leisten báránya a címe annak az üdvözletnek, amelyet a szájjal és lábbal festő művészek - közöttük megyei alkotó is van - a húsvéti ünnepekre szánt egyik lapjukra rajzoltak. Gyógyító böjti koplalás A világvallások szinte kivétel nélkül előírják a tavaszi böjtöt. A szertartás azonban nem csak a hivők körében terjedt el, mert ősrégi a felismerés, hogy a szervezetet szinte kitakarítja egy-egy rövidebb-hosszabb idejű koplalás. Ehhez az ünnephez kötődő böjt élettani magyarázata, hogy húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik. Ilyenkor már hosszabbodnak a nappalok, jelentősen nő a bennünket érő fény- és hőmennyiség. Ezzel párhuzamosan felgyorsul a szervezet anyagcseréje is, időszerű és indokolt tehát eltávolítani a felgyülemlett salakanyagokat. A tavaszi tisztítókúrát elsősorban az egészségi állapot és az életkori sajátosságok figyelembevételével kell megtervezni. Másképp kell megszabadulnia a méreganyagoktól például annak, aki bőségesen fogyaszt állati fehérjét, vagyis az év majd minden napján húst eszik, és emellett keveset mozog. Másféle böjt ajánlható annak, aki mondjuk vegetáriánus, azaz növényi koszton él, és rendszeresen karbantartja fizikumát. A nagy húsfogyasztóknak ajánlatos tisztító gyógynövényekből készült teát fogyasztaniuk, méghozzá minél többet, ez fontos kiegészítője lehet a gyümölcs- vagy zöldségkúrának. A vegetáriánusok esetében szintén jó hatású a teázás. Az első mise a kápolnában Még a felszentelés napján megtartották az első szentmisét Kecskeméten a széchenyivárosi új kápolnában. Az épülő templom és közösségi ház kápolnáját az elmúlt szombaton szentelte fel Karl Josef Räuber pápai nuncius. Gyertyafényes körmenetek E hét végén Bács-Kiskun megyében is sok településen szerveznek a templomokban körmenetet. Kecelen például a S zentháromság-templomban ma este, a hét órai szentmise után gyertyás feltámadási körmenetre várják a híveket. Ugyanebben a városban, a Szentcsalád-templom mellett ma este nyolc órakor a tűz körül gyülekeznek az érdeklődők. Ezalatt megkezdődik a legszentebb éjszaka lényegének és szertartásának kommentálása, ráhangolódás a komoly, áldozatok árán átélt, az úrért átvirrasztott éjszaka megünneplésére. Késő este, 20.30 órakor fény- üníiepség, tűzszentelés, húsvéti gyertya megáldása lesz. Holnap délelőtt pedig a kilenc órakor kezdődő ünnepélyes szentmise után lesz a körmenet. Róma virágvasámaptól a feltámadásig Hívő keresztény, mindenekelőtt római katolikus számára aligha kínálkozik nagyobb élmény, mint Rómában, a Vatikánban, a pápa közelében eltölteni a húsvét előtti napokat. Rómában virágvasámapon, a húsvét előtti vasárnapon kezdődik a nagyhét. sA pápa pálmaágat szentel (a mi vidékünkön barkát, melynek hamujából lesz a következő évi hamvaszószerda hamuja). A Szent Péter téren, a bazilika körül Jézus Jeruzsálembe történt dicsőséges bevonulásának emlékére látványos körmenettel emlékeznek hívők tízezrei. Hétfő, kedd és szerda a húsvéti háromnapos lelkigyakorlat áhítatában telik. Jézus kínszenvedéseire és Júdás árulására egykoron olajszenteléssel emlékeztek Róma katedrálisaiban. Ezt a szent olajat használták keresztelésre, bérmálásra, oltár- és papszentelésre. Nagycsütörtökön már fehér kendő takarja az oltárkeresztet a lateráni bazilikában is, ahol mise közben a pápa a felebarát iránti alázatos szeretet jelképeként megmossa 12 éltes paptársa lábát. A szertartás eme felemelő és szívet melengető részét csak nagyon kevesen láthatják a zsúfolt ka- tedrálisban, mivel a festői egyenruhában feszítő svájci gárdisták és a rendezők jórészt eltakarják a történteket. Ekkor szólalnak meg a feltámadásig hallgató római harangok utoljára, hogy hirdessék: Gloria in excelsis Deo - Dicsőség Istennek a mennyekben. A nagypéntek a Jézus halála miatti gyász és szomorúság napja a világban, ekként Rómában is. Krisztus kereszthalálának mélységesen mély fájdalmára emlékezvén a papok - a pápával, bíborosokkal, püspökökkel, kanonokokkal az élen - az oltár előtt térdre-arcra borulnak, majd Szent János szavaival emlékeznek a kínhalálra. A nagypénteki csonka mise végén az oltáriszentséget a Megváltó koporsójává átalakított egyik mellékoltárra viszik. II. János Pál nagypénteki hagyományt teremtett azzal, hogy a Szent Pé- ter-bazilikabal oldali kereszthajójának egyik gyóntatószékében, személyes meghallgatás után, tucatnyi hívő bűneire ad feloldozást. Nagypéntek estéjén csak a fáklyák lobognak a római ko- losszeum peremén, amikor megkezdődik a keresztúti áhítat, a kálvária a csaknem 2000 esztendős falakon, amelyek a hagyomány szerint hitüket vértanúhalálukkal is vállaló keresztényekre emlékeztetnek. Zarándokok, turisták, rómaiak százezreinek áhítatos sorfala között vezet végig a keresztút Róma legősibb helyein, és egy ókori kettős templom teraszán végződik. Apszisán messze világít a tűzkereszt. A nagyszombat Rómában is a csönd, az elmélkedés, a Megváltó kínjaira és halálára emlékezés napja. Az Örök Városban kialakult liturgia szerint az istentisztelet a tűzszenteléssel kezdődik: hagyományosan, kovából csiholt szikra kelti a lángot, amellyel meggyújtják a Jézus Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát, azzal pedig még hármat, a Szentháromság szimbólumát. A keresztvíz megszentelése utáni miséből már sugárzik az Üdvözítő feltámadása miatti öröm, és a Glóriára újra megkondulnak Róma és a keresztény világ harangjai, fölhangzik a húsvéti alleluja: Dicsérjétek az Urat! Róma nagyhetének záróeseménye a Szent Péter téri húsvéti nagymise. A pápa által bemutatott istentisztelet részeként hangzik el az Urbi et Orbi, a városnak és a világnak, a teljes búcsúval járó apostoli áldás II. János Pál, Szent Péter 263. utódának szájából. Az új élet jelképe a húsvéti tojás Kevesen tudják, miért ajándékozzuk meg a húsvéti locsol- kodókat színezett, főtt tojással. Egyáltalán honnan ered a húsvéti asztal hímes, pingált tojással és naposcsibével való díszítésének hagyománya? Egy bibliai időkből származó legendáról van szó. Jeruzsálemben az egyik templom oltárképén ma is látható az a jelenet, amely magyarázatot ad a kérdésre. A képen Mária Magdolna egy tojást nyújt a római császárnak. Az elbeszélés szerint ugyanis a császár kinevette a Jézus feltámadásáról beszélő asszonyt. Ekkor Mária Magdolna a következőket mondta: „Ez a tojás semmi jelét nem mutatja az életnek. Most feltöröm neked”. És lám, egy sárga pihéjű csibe bújt ki a kemény burokból. Tulajdonképpen egy rendkívül meggyőző hasonlatról, szemléltető példáról van szó. Egy olyan metaforáról, melyekből bőven találunk a Szentírásban. A jelenet hús- vétvasámap reggelére utal, amikor a Jézus sírjához járuló jámbor asszonyok nem találták a holttestet. Az írás szerint a Megváltó - aki sokkal csodálaAz új élet jelképe, a tojás nem hiányozhat húsvétkor a kínálótálakról, a vendégváró koszorúkról. A keceli Bárkában ha- gyományszerűen tojásfát díszítenek. fotó: pulai Sára tosabban lépett ki a kőbe vájt lent meg nekik. Ezért lett a sírkamrából, mint Magdolna feltámadás, az új élet jelképe csibéje a tojásból - később je- a tojás. Király László Nyuszimúzeum Tamáskodó gyerekek egyszerre több húsvéti nyuszi létezéséről is meggyőződhetnek: több mint 1500 tapsifülesnek ad otthont Münchenben a világ első és egyetlen húsvétinyuszi-múze- uma. így a gyermekek és felnőttek is megtanulhatnak egyet s mást, ha végigjárják a kiállítótermeket. A nyúl mint a húsvéti tojás és ajándékok hozója új keletű, 1682-ből származik az első cáfolhatatlan bizonyíték róla. Meg kellett azonban küzdenie a rókával, a kakassal, a gólyával és a kakukkal is, mielőtt egyértelműen neki tulajdonították volna a húsvéti piros tojást. A múzeumban láthatók a XIX. és a XX. század különféle nyuszijai - szövetből, plüssből és gumiból készült tapsifülesek a babaszoba polcain, vagy önfeledt játék közben sebesen lengő hintákon. A gyűjtemény magvát egy idős hölgy bocsátotta rendelkezésre, aki a nyulakkal akarta magára irányítani unokái érdeklődését. A múzeum - létrehozója, Manfred Klauda szerint - rendkívül népszerű, mivel „az állami múzeumokban az emberek 95 százaléka unatkozik”. A nyusziknál éppen ennek az ellenkezője tapasztalható.
