Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-26 / 72. szám

1998. március 26., csütörtök 11. oldal AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN Mit jelent számodra Európa? Nemrégiben Zwack Péter or­szággyűlési képviselő az Euró­pai Unióval kapcsolatos pályá­zatot hirdetett meg három kate­góriában. A győztesekkel be­szélgettünk. A Mit jelent neked, kecske­méti diáknak Európa kategóriá­ban a 10 és 14 esztendős diákok között Székely Gábor, a Refor­mátus Kollégium Gimnáziumá­nak 8/b-s tanulója szerezte meg az első helyet.- Nagy hatással voltak rám a különböző európai országok­ban tett utazások - mondta Gá­bor. - Azért, hogy megmaradja­nak emlékezetemben az élmé­nyeim, rajzos feljegyzéseket készítettem, amelyeket a pá­lyamunkámhoz is mellékeltem. Remélem, a csatlakozásunk je­lentősen megkönnyíti majd Székely Gábor mindenki számára az európai utazásokat. A történelem a ked­venc tantárgyam, ezért fantasz­tikus élmény, mikor magam is megnézhetem külföldön a régi cselekmények helyszíneit, a műemlékeket. Dolgozatomban kiemeltem, hogy csakis akkor válhatunk jobban európaivá, ha identitásunkat, értékeinket megőrizzük. Biztosan lesz hát­ránya is a csatlakozásunknak, de sokkal több desz az előnye.- Nem szabad szégyellnünk a magyarságunkat, kecskeméti- ségünket - mondja Kiss Beáta Nóra, a Kecskeméti Reformá­tus Gimnázium 11/a osztályos tanulója, aki a Kecskemétinek lenni Európában - európainak lenni Kecskeméten kategóriá­ban szerzett első helyet a 14-18 évesek között. - Legyünk büszkébbek arra, amink van és amik vagyunk. Úgy tapasztal­tam, hogy a külföldi országok népei között sokszor nagyobb az összefogás, mint a magyarok közt. Az angolnyelv-tanulás- ban, a beszédben még mindig le vagyunk maradva a nyugat­európai országoktól. Nagyon fontosnak érzem, hogy az or­szág anyagi helyzete is javul­jon a csatlakozás során. Ha egy német, angol, dán vagy holland stb. diák nálunk jár, akkor kedvére vásárolhat, be tud menni múzeumokba, bár­hova. Ezt mi külföldön nem tehetjük meg. Sőt, nagy anyagi áldozatok révén tud a többség Kiss Beáta Nóra akár a szomszédos országokba is eljutni. „Nem könnyű világpolgár­nak lenni ma Magyarországon. A világpolgár számomra az, aki ismeri, értékeli, ápolja mind az egyetemes, mind a magyar kul­túra hagyományait.” - írja pá­lyamunkájában Mészáros Mari­anna, a kecskeméti Bolyai János Gimnázium rajztanára, aki a Vi­lágpolgárnak lenni Magyaror­szágon kategória győztese lett a felnőttek között.- Saját értékeinket is jobban meg kell ismernünk - mondja a tanárnő kérdésünkre. - Kecs­kemét például nagyon gazdag kulturális értékekben, világhírű műhelyek működnek a város­ban. Ez mégsem tükröződik szerintem a helyi oktatásban. Azt látom, hogy inkább a számí­tástechnika és a nyelvterületek a hangsúlyozottak. A humánterü­leteket is jobban fel kellene vál­lalni. Nekem szívügyem az eu­rópaiság, s ebben a kultúra és a művészetek kiemelkedő fontos­ságúak. A diákokkal történj be­szélgetéseim alkalmával sok­szor azt tapasztalom, hogy nin­csenek is tudatában annak, hol jártak, mikor külföldön utaztak. Sokkal könnyebb úgy tanítani és tanulni, ha személyes élmé­nyem is kötődik a témához. Per­Mészáros Marianna sze ahhoz, hogy a magyar em­berek is többet tudjanak utazni, jobban érezzék az európaiságot, ne csak beszéljenek róla, ahhoz a fizetéseknek is emelkedni kell. Szappanos Benedek Hogyan is néz ki a dán gazda sertéstelepe? Bács-Kiskun testvérmegyéjébe, Viborgba gyakran utaznak me­gyei delegációk. A küldöttsé­gek programjai között több al­kalommal szerepelt eddig a kinti mezőgazdasági rendszer versenyképességének tanulmá­nyozása. A Dán Királyi Állat­orvosi és Agrártudományi Egyetem professzora, dr. Ko­vács György találkozott egy ki­látogató magyar delegációval, s ő kalauzolta 1995 decemberé­ben 45 honfitársunkat egy szakmai program során. Erről küldött egy írást szerkesztősé­günkbe, melyet a Kecskeméten működő Dán Kulturális Intézet juttatott el hozzánk. Az alábbi­akban a levélből idézünk. „Egy este a tanulmányút résztvevőinek alkalmuk nyílt dán gazdákat otthonukban meglátogatni. 6-7 személyből álló csoportokat egy-egy tol­máccsal vittek szét autóbuszon körülbelül 80 kilométeres kör­zetben. Az én csoportom Peter Andersen tanyásgazda vendége volt. (Talán helyénvaló megje­gyezni, hogy vendéglátónk nem a nagy meseíró leszárma­zottja, az Andersen név éppoly gyakori Dániában, mint a Ko­vács Magyarországon.) Peter gazda szép és nagy házáról, berendezéséről és a család vendégszeretetéről maradandó képet vittek haza a látogatók. De ebben az összefüggésben talán érdekesebb az a válasz, amit a hazaiak ágas-bogas kér­déseikre kaptak. Például arra, hogy hányán is segítenek Peter gazdának? Ő ugyanis 150 anyakocát és ezek évi szaporu­latát, 2500 vágósertést lát el. Ezeket 90 kilós súlyban adja el. A válasz: Martin és senki más. A 19 éves Martin legény is ott itta velünk a kávét. El­mondta, hogy a takarmánymes­teri képesítését másfél évi to­vábbképzőn fogja ősztől meg­toldani. Amikor este 10-kor mind­nyájan újra együtt voltunk, minden csoportból egy-egy személy tartott beszámolót. Többen csodálatuknak adtak kifejezést a termelésről és a szemmel láthatóan magas élet- színvonalról szólva.- De vajon átlag körüli vi­szonyokat láttunk? - kérdezték a jó hazaiak. - Ebben biztosak lehettek - mondtam érvek hí­ján, de jó lelkiismerettel. A vendégek úgy vélték, hogy a dánok saját elbeszélése szerinti napi 8-9 munkaóra nagyon ke­vés, és hogy kérges tenyeret itt nem lehet látni.- Az ám - mondtam -, de a 8-9 óra alatt sistereg is a munka a kezükben, amiben ugyan gyakrabban tartanak ce­ruzát, mint vasvillát, és az utóbbi esetben is kesztyűvel dolgoznak.” ☆ ^ A MEGOLDÁS ☆ Külügyminiszteri előadás a csatlakozás kérdéseiről Bács-Kiskun az Unió külső határa lesz A magyar kormánynak mindent el kell követnie a közbiztonság megerősítéséért, s meg kell akadályozni azt, hogy hazánk a külföldi bűnözők átjáróháza le­gyen. Magyarország NATO-ba és az Európai Unióba történő bekerülése nem emelhet falat országunk és szomszédaink közé. Nem jöhet létre egy új vasfüggöny. Minderről Kovács László külügyminiszter beszélt Kiskunfélegyházán, hétfőn egy lakossági fórumon. A miniszter szerint a jelenleginél szigorúbb határellenőrzést kell kialakí­tani. Magyarországot ugyanis EU-s tagsága és az ehhez kap­csolódó, úgynevezett schengeni egyezmény erre egyébként is kötelezni fogja. A külügyi tárca vezetője elmondta: Magyaror­szág lényegében új alapokra, új alapszerződésekre helyezte kapcsolatait a szomszédos or­szágokkal. Ezzel ugyan nem oldott meg minden problémát, de megteremtette a megoldás nemzetközi jogi kereteit. Az előadó szerint egy területen sajnos továbbra sincs előrelé­pés. Ez pedig a szlovákiai ma­gyarság jogainak garantálása és gyakorlati érvényesülése - hangsúlyozta a miniszter. De az alapszerződés mégis adott egy olyan eszközt a szolvákiai ma­gyarság és Magyarország ke­zébe, amelynek révén a kisebb­ségi jogok megsértése tetten érhető. Vajda Piroska Hercegszántói határátkelő. A déli kapukat meg kell erő­síteni, s erre az Unió is áldozni fog. fotó: tölgyesi Gábor Jánoshalmi diákvállalkozók nemzetközi sikere Ráéreztek az üzleti élet ízére A diákcég tagjai: Völker Maik, Ádám Erika, Keresztényi Attila, Pálinkás Orsolya, Lévai Sándor, Karászi Csaba. Holnap utaznak a jános­halmi Radnóti Miklós Gim­názium és Informatikai Szakközépiskola diákjai arra a franciországi orszá­gos vásárra, ahol 20 ország 127 diákvállalata mutatko­zik be. A Radnóti Miklós Gimná­zium 1996 szeptemberében indított be középfokú gazda­sági informatikusképzést érettségizett diákjai részére. Tavaly az intézmény bekap­csolódott a Young Enterprise programba, ami gyakorlati üzleti tapasztalatokat ad 15- 20 éves fiataloknak. Európa- szerte mintegy nyolcszázezer fiatal vett eddig részt a prog­ramban 1963, azaz a megala­kulás éve óta. Magyarorszá­gon hat éve indult a program. A jánoshalmi iskola hat diákja is létrehozott egy YE- diákvállalkozást Abyss De­sign Studio Rt. cégnévvel, melyet tanácsadó tanáruk, Győrbíróné Rácz Klára tá­mogat. A diákcég úgy műkö­dik, mint az igazi vállalkozá­sok. Fő profilja névjegykár­tyák, plakátok, szórólapok készítése mellett meghívók, egyedi (fényképes, felirato­zott vagy a megrendelő igé­nye szerint elkészített) borí­tékok, levélpapírok és szak- dolgozatok gépelése. Egy előzetesen benyújtott pályázatuk (a YE Alapítvány keretein belül) eredménye­ként lehetőségük nyílt a Yo­ung Enterprise Europe nem­zetközi tavaszi vásáron tör­ténő bemutatkozásra, amelyet a napokban március 27-29. között rendeznek meg Le Mans-ban, ahol húsz ország 127 diákvállalata lesz jelen. A rendezvényt a Francia Or­szágos Vásárral együtt tartják meg. Mindenhol lehet majd reklamálni Az Európai Parlament úgy dön­tött, hogy az Unió tagországai­ban egységesen 2 évben kell meghatározni a tartós fogyasz­tási eszközök szavatossági ide­jét. A szabályozás nemcsak a sa­ját országukon belül vásárló EU-állampolgárokat érinti, ha­nem az egész Unió területén ér­vényes. Vagyis például ha egy francia Olaszországban vásárol, akár Németországban is érvé­nyesítheti jogos követelését. 45 ezer áldozat az utakon évente Mennyi sört Évente 45 ezren lelik halálu­kat az Európai Unió tagálla­maiban bekövetkezett közle­kedési balesetekben, és 1,6 milliót tesz ki a sérültek száma. Pénzre átszámolva a kár meghaladja a 30 000 mil­liárd forintot! A közlekedésbiztonsággal foglalkozó bizottság összesen 65 pontba foglalta azt az in­tézkedési tervet, amelytől azt várják, hogy a balesetek ál­ihat a sofőr? dozatainak száma 2010-re 25 ezerre mérséklődjék. Az el­képzelések az eredményes brit, holland és skandináv ta­pasztalatokra támaszkodnak. Az már most látszik, hogy nehéz lesz a terv megvalósí­tása: még az olyan hétköz­napi kérdésekben sincs jelen­leg egyetértés, mint az egy­séges véralkoholhatár, a megengedett legnagyobb se­besség. Csökken a termékek ára, panaszkodnak a gazdák Az Unió tagországaiban arra panaszkodnak a parasztok, hogy mind kevesebb pénzhez jutnak, miközben Brüsszel egyre többet fordít az agrárpo­litikára. Az osztrák Franz Fischler, a mezőgazdaságért felelős biztos ezzel kapcsolat­ban úgy vélekedik, hogy a marhahús árának esése külö­nösen kedvez a fogyasztók­nak, a nagyobb kereslet pedig közvetlenül érzékelhető a te­nyésztők számára is. A sajt és az egyéb tejtermé­kek ára mintegy 15 százalék­kal esett, és ez összefügg a tejkvóták valamelyes emelésé­vel, ugyanakkor kedvező helyzetet is teremt a kivitel­ben. A fogyasztó- és az állatvé­delmi szervezetek azonban nehezményezik, hogy az Unió tervezett agrárreformja ke­vésbé fordít figyelmet a meg­felelő állattartásra és a kör-' nyezetbarát növénytermesztési technológiákra. Ezzel kapcso­latban Franz Fischlemek az a véleménye, hogy az életbe lépő szabályok a korábbinál jóval szigorúbbak és egyér­telműbbek. Sőt: azok a terme­lők, akik nem tesznek eleget ezeknek a kötelezettségeknek, nem részesülnek támogatás­ban. Az Európai Unió agrár­biztosa a kérdésben említett vidékként külön is megemlíti az olasz Pó-síkságot, Alsó-Ba- jorországot, Franciaország és Hollandia egyes részeit. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Barta Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents