Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-23 / 69. szám
1998. március 23., hétfő Petőfi Népe 7. oldal Háború a magzat nevében egy gyermek ellen A z egész országot felkavaró bírósági ítélet született pénteken Baján. Az ítélet hatálytalanította a 11 hetes terhes, tizenhárom éves, dávodi P. Katalin törvényes képviselőjének abortuszkérelmét. Az indoklás szerint azért, mert „a méhmagzat élethez való joga erősebb, mint a leendő anya önrendelkezési joga”. Mi történt valójában, hogyan fordulhatott elő, hogy egy kislányt szülésre köteleznek, milyen érdekek és szándékok működnek a háttérben, hogyan válhatott különböző szervezetek játékszerévé egy kiskorú gyerek? Ennek próbált lapunk utánajárni. A bajai kórház elutasítása Idén januárban teherbe esett a tizenhárom éves P. Katalin. Az apa egy huszonnégy éves bátmonostori fiatalember, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban megrontásért, bár vallomása szerint nem tudta, hogy kiskorú a lány. Amikor Katalin tudomást szerzett terhességéről, először a bajai családvédelmi szolgálathoz fordult segítségért. De ezzel szinte egy időben édesanyjának is bevallotta, hogy másállapotban van. A leány édesanyja - mint törvényes képviselő - a bajai kórházhoz fordult terhességmegszakítási kérelmével, amit meg is kapott. Amikor azonban Katalin hathetes terhesen jelentkezett az abortuszra, a kórház közölte vele, hogy nem hajtják végre a műtétet, mert polgári peres eljárás folyik ellenük. Mi történt időközben, miért változott meg a kórház álláspontja? Titoksértés Amikor P. Katalin a bajai családsegítőnél elmondta, hogy mi történt vele és segítséget kért, többféle tanácsot is kapott. Röviddel ezután, amint tudomásunkra jutott, a szolgálat egyik alkalmazottja - a rá is vonatkozó titoktartási kötelezettséget megsértve - Kormos Miklós bajai káplánhoz fordult és elmesélte neki az esetet. Információink szerint ezután a bajai pap a dávodi plébánossal, Kamen Péterrel együtt felkereste a kislányt és megpróbálták lebeszélni az abortuszról. Megkeresték a kislány édesanyját is, ugyancsak az abortuszról lebeszélni, sőt folyamatos lelki nyomást gyakoroltak rájuk, olyannyira, hogy a leány bátyja már másodszor be sem engedte őket házukba. Érveik között szerepelt, hogy gyilkosságot követ el a kislány, ha elveteti magzatát és azt is megígérték neki, hogy egyházi intézményben szülheti meg gyermekét, sőt ott is hagyhatja. Ezenközben a bajai káplán telefonon felhívta a magzatvédő Alfa Szövetség Bács- Kiskun megyei központját, ahol Bácskai Andrásnéval beszélt. Mivel Bácskainé betegségből lábadozott, a papot a szövetség főtitkárához, dr. Téglásy Imréhez irányította, Budapestre. Bácskainé arról tudott, hogy egy kislány segítséget kér, mert csupán ennyit hallott a paptól. (Aki egyébként Téglássy egyik nyilatkozata szerint tagja az Alfa Szövetségnek.) Feljelentés a magzat nevében Az Alfa Szövetség ekkor arra a lépésre szánta el magát, hogy feljelentéssel fordul a bírósághoz a magzat nevében, „tervezett csecsemőgyilkosság miatt”. A Magzatvédő Alfa Szövetség feljelentésére a bajai gyámhatóság egy miskolci(?) ügyvédet, Boós Tibort bízta meg a magzat védelmével ügygondnoki minőségben. A szövetség főtitkára - bár ezt az információnkat eddig nyilvánosan nem erősítette meg - személyesen százezer forintot helyezett letétbe a magzat javára, aki tulajdonképpen ezáltal vált jogalannyá. Még az eljárás megindulása előtt a bajai pap megkérte Wolf Bélát, a bajai bíróság elnökét, hogy a készülő perről tájékoztassa a kórház igazgatóját a perről és érje el, hogy ne hajtsák végre az abortuszt. Ez így is történt, annak ellenére, hogy érvényes engedély volt az abortuszra. Katalin a kórházi műtő helyett a bírósági tárgyalóteremben találta magát. Ezek után hozta meg példátlan ítéletét a bajai bíróság március 20-án. Itt Molnár Éva bíró kihirdette, hogy a bíróság hatálytalanítja a leány abortuszra irányuló jognyilatkozatát. A határozat ellen tizenöt napon belül lehet fellebbezni. Az Alfa Szövetség egyébként az eljárás során végig arra hivatkozott, hogy a leányanya meg akaija szülni gyermekét és ebben nyújtanak neki segítséget, holott a kislány többször a televízió kamerái előtt is kijelentette, hogy az abortusz mellett döntött. Országos tiltakozási hullám Az ügyben sürget az idő. Számos szervezet, magán- személyek sőt nemzetközi gyermekvédelmi szervezetek is tiltakoztak az ítélet ellen. Vizsgálatok sorozata kezdődik a napokban a példátlan és felháborító ügyben. A Habeus Corpus Munka- csoport tegnap küldte el levelét dr. Bodóczky Lászlóhoz, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnökéhez, melyben a mielőbbi döntést sürgetik, ameny- nyiben megérkezik a fellebbezés a bajai bírósági ítélet ellen. Levelükben egyebek között kijelentik: „Úgy véljük, hogy az elsőfokú bíróság döntése nemcsak minden jogalapot nélkülöz, hanem sérti a kiskorú alperesnek az Alkotmányban rögzített jogát a szabadsághoz és az emberi méltósághoz. Ugyancsak nélkülöz minden jogalapot ebben az ügyben a méhmagzati gondnok kirendelése, hiszen arra csak akkor van mód, ha az jogainak megóvása érdekében szükséges. Vajon a magzatnak mely jogára hivatkozhatott a gyámhatóság a gondnokrendeléskor? Ez akkora abszurdum, mintha az örökséghez való jogunkból a szüléink meggyilkolásához való jogunkat találnánk levezetni.” A Népjóléti Minisztérium és a Bács-Kiskun Megyei Gyámhatóság ma közös vizsgálatot kezd annak érdekében, hogy miként lehetne megoldani a tizenhárom éves Katalin abortuszát - mondta tegnap a tárca osztályvezetője. Alfa Szövetség: akik bíróság elé citáltak egy válsághelyzetbe került kismamát Az Alfa magzatvédő szövetség két éve létezik. Országos telefonos szolgálatot működtet minden megyében. Bács-Kis- kunban Bácskai Andrásné az Alfa hangja. Ő volt az, aki a bajai káplánt a szövetség főtitkárához, dr. Téglásy Imréhez irányította. Március elejétől a kislány ügyét a főtitkár „intézte”. A megyei Alfa-hang akkor még nem tudta a kislány nevét, nem ismerte lakhelyét, szociális körülményeit. Bácskainé nem tudja, hogy az akkor még titkosan kezelt adatokat ki, mikor és kinek adta ki. Az Alfa Szövetség főtitkára, dr. Téglásy Imre is megerősítette: a kislány környezete segítségével fordult az Alfához. Ő maga Katalinnal személyesen nem találkozott, gondjáról közvetett úton értesült. De úgy tűnik, ez is elég volt ahhoz, hogy beinduljon a szokásos ügykezelés. Az Alfa ugyanis ilyen esetekben megpróbál valamelyik anyás otthonban helyet keresni a kismamáknak, ahol a gyermek születéséig maradhatnak. A gépezet tehát beindult, s annak ellenére sem állt le, hogy Katalinék családi tanácsa döntött: a gyermeket el kell vetetni. Információink szerint erről az Alfa Szövetséget is értesítették. A kislány jelentkezett a bajai ÁNTSZ családvédelmi szolgálatánál, ahol életkorára, a terhesség kihordása és a szülés kockázataira való tekintettel az abortuszengedélyt megkapta. Ám hiába döntött a család, az Alfa Szövetség már gőzerővel intézkedett. Téglásy Imre szerint azért, mert érdemi információt arról, hogy a család a terhességmegszakítás mellett döntött, sem a szövetség, sem ő nem kapott. Ennek azonban ellentmond, hogy mire a kislány a bajai kórházban a terhességmegszakításra jelentkezett, már polgári peres eljárás folyt ellene a mé- hében lévő magzat nevében. Az eljárást egy miskolci ügyvéd kezdeményezte, aki a perben a szövetséget képviseli mint magzati gondnok. Amikor Téglásy Imrét telefonon felhívtuk, szűkszavúan nyilatkozott. Mint mondta: a szövetség állásfoglalásában minden benne van. Téglásy úr mindössze négy kérdésre volt hajlandó válaszolni:- A kislány maga kérte-e a segítséget a szövetségtől?- Nem, környezete segítségével kérte a szövetség segítségét. A kislánnyal személyesen nem találkoztam.- Menet közben megváltoztatta-e álláspontját?- Erről hitelt érdemlő információ nem jutott el hozzám.- Egy 13 éves kislány esetében nem kell mérlegelni az egészségügyi és szociális körülményeket, melyek a terhesség megtartása ellen szólnak?- Azok a szülészek és nőgyógyászok érvelnek ebben az esetben is az abortusz mellett, akik ennek veszélyeit nem mérlegelik. Holott tény, hogy mind a szülési szövődmények, mind az abortusz szövődményei 40- 40, tehát egyenlő százalékban fordulnak elő.- Nem gondolják, hogy ténykedésükkel kárt okoznak, amikor egy 13 éves lányt szülésre kényszerítenek?- Az a sajtó prekoncepciója, hogy egy 13 éves kislány nem képes szülni. Ki tudja azt megmondani, hogy dédanyáink, szépanyáink közül hányán szültek 13 éves korukban? A kislány esetében egyébként a szülésre való felkészítést egy országos hírű szakember vállalta - mondta a főtitkár. Az Alfa állásfoglalásában egyébként az áll: egyetlen esetben sem alkalmaznak erőszakot. Úgy látszik, ebben az esetben kivételt tettek. A szülészorvos véleménye Rendkívüli módon elítélem és példátlannak tartom, hogy bíróság elé citáljanak, s meghurcoljanak egy 13 éves kislányt. Olyan ügyben, amely a legszemélyesebb magánügye. Egy külső személy - még ha jó szándék vezérli is - egy eny- nyire autonóm ügybe, mint a gyermek vállalása vagy nem vállalása véleményem szerint nem avatkozhat be - mondta a közismert kecskeméti szülész- nőgyógyász, dr. Kovács A. Gábor.- Azt azonban le kell szögeznem, hogy az abortusz a legrosszabb családtervezési megoldás. Egyetlen felelősen gondolkodó nőgyógyász sem ajánlhatja ezt. Másrészt viszont az orvos nem is bírálhat felül egy olyan döntést, amelyet a család hozott, s a terhességmegszakításról szóló törvény alapján megengedett. Egy szülésznek mindent el kell követnie azért, hogy egészséges anyák egészséges gyermekeket szüljenek. Ám tudni kell azt is, hogy 13 éves korban az ivarérettség még kezdeti fázisban van. A terhességi szövődmények veszélye ebben a korban (terhességi mérgezés, középidős vetélés, koraszülés) lényegesen nagyobb, mint például 17-18 éves korban. Persze az abortusznak is van kockázata, de lényegesen kevesebb. Ma a terhességmegszakítást előtágítással (laminária) végzik, amely kivédi a méhszáj sérülését. S a rossz emlékű „kaparás” is a múlté, a terhességmegszakítás aspirációval (leszívással) történik. Ilyen esetben azonban nem a testet kell nézni, hanem az egész embert. A gyermek vállalása életre szóló döntés, a test érettsége mellett az emberi személyiség érettségét is megkívánja. Hiszen azt a gyereket fel kell nevelni. Képes-e erre egy gyermek? A konkrét ügyről az a véleményem, hogy bár igaz, az élet a fogantatással kezdődik, de a személyiségi jogok a születéssel. A magzatról dönteni - az anya joga. Á. E. Vizsgálatot indít az ügyben a Népjóléti Minisztérium A Népjóléti Minisztérium és a Bács-Kiskun Megyei Gyámhivatal ma közösen vizsgálja meg, miként lehetne megoldani a 13 éves P. Katalin abortuszát - adott tájékoztatást Gáspár Károly, a tárca gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetője tegnap. Mint elmondta: elemzik, hogy pontosan mit jelent az elsőfokú bírósági határozat, szükséges-e megvárni a másodfokú döntést az abortuszhoz. Megoldást keresnek arra, hogy amennyiben még érvényes a már kiadott engedély, akkor annak alapján, vagy egy új engedély kiadásával Baján, vagy másutt végezzék el az abortuszt. Kérték a helyi polgármestert, hogy nyugtassa meg a családot: a minisztérium az ügy megoldására törekszik. Tisztázni kívánják, hogy a gyámhatóság hol követett el hibát. A minisztérium szerint nem volt indok az eseti gondnok kirendelésére, aki később a pert elindította. A főosztályvezető hangsúlyozta: többen hivatkoznak az új gyermekvédelmi törvényre, de az nem tartalmaz semmi olyat, amely alapvetően átértékelné az alkotmánybírósági álláspontot, illetve megváltoztatta volna a magzatvédelmi vagy a családjogi törvényt. A Habeas Corpus Munkacsoport nevében Juhász Géza szóvivő nyílt levelet intézett dr. Bodóczky Lászlóhoz, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnökéhez. Ebben többek között ez áll: „Kérem. hogy amennyiben a kiskorú P. Katalin törvényes képviselője által benyújtott abortuszkérvény hatálytalanításáról a bajai bíróságon hozott ítélet ellen az Ön által vezetett bírósághoz fellebbezést nyújtanak be, szíveskedjen intézkedni, hogy a lehető leghamarabb hozzanak jogszerű döntést.”
