Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-23 / 69. szám

4. oldal Világtükör 1998. március 23., hétfő Erdélyben meglepődtek a magyar parlamenten Az RMDSZ és a koalíció Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa megle­petéssel értesült arról, hogy a magyar Országgyűlés to­vábbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti­ségi kisebbségek intézmé­nyesített parlamenti képvi­seletére. Az RMDSZ Csíkszeredái ta­nácskozásán elfogadott állás- foglalás hozzáfűzi: „Bízunk abban, hogy a Magyarorszá­gon eddig is létezett széles körű kisebbségi jogok kitelje­sítéseként ez a politikai és tár­sadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó mó­don megoldódik.” A szövetség a megrendült koalíciós többség újjáépíté­sére javasolt azonnali tárgya­lásokat a román koalíciós partnereknek. Az RMDSZ rámutat: 1996 novemberében a koalíció pártjai garanciát kínáltak arra, hogy megkez­dődik a kisebbségek helyze­tének rendezése. Ennek a szándéknak az ismeretében vállalták a részvételt a kor­mányzásban. Ezáltal egy tör­ténelmileg is előzmény nél­küli helyzet alakult ki: létre­jöttek a többségi románság és a kisebbségben élő magyar­ság együttélésének feltételei. Az RMDSZ szerint a jelen­legi működési zavarok elle­nére a koalíciót továbbra is fenn kell tartani, de ehhez meg kell teremteni a jó együttműködés feltételeit. Választások Koszovóban Tirana nem ragaszkodik a függetlenséghez Pristinában vasárnap megtartották a koszovói albánok parla­menti és elnökválasztását, amelyet a jugoszláv hatóságok tör­vénytelennek minősítettek. A szavazóhelyiségeket helyi idő szerint kevéssel hét óra után nyitották ki. A választások során a „Koszo­vói Köztársaság” elnökét és parlamentjének 130 tagját vá­laszthatta meg 1,15 millió sza­vazásra jogosult polgár. A vá­lasztások eredményét a nem­zetközi közösség sem tekinti érvényesnek, mivel a világ or­szágai nem ismerik el az Ibra­him Rugóvá „elnök” által kiki­áltott független koszovói albán államot. Az 1991-ben megtar­tott függetlenségi népszavazás óta ez már a második koszovói albán választás: az első vokso­lás győztese a „koszovói Gan­dhinak” nevezett Rugóvá és az általa vezetett Koszovói De­mokratikus Szövetség volt. Az elnöki tisztre egyedül Ibrahim Rugóvá jelöltette magát, míg a parlamenti választáson 470 je­lölt indult. Hét párt, illetve szervezet bojkottálta a választásokat, mert vezetőik szerint az az al­bánok közötti ellentétek elmé­lyüléséhez vezethet. A nyugat­koszovói Drenica térségében, ahol a hónap elején mintegy nyolcvan albán vesztette életét a szerb rendőrséggel vívott ösz- szecsapásokban, nem nyitottak ki a szavazóhelyek. A szerb hatóságok nem hiva­talosan nyilatkozó képviselői Ibrahim Rugóvá a szavazóhelyiségben fóti'): feb/reuterí­közölték: nem akadályozzák meg a választásokat. Fatos Nano albán miniszter- elnök szerint a szerbiai Ko­szovó tartománynak tagköztár­sasági státust kellene nyújtani, az autonómia nem elegendő. A kormányfő elmondta, hogy Al­bánia szerint ilyen megoldás nem jelentene teljes független­séget, és nem járna a nemzet­közi határok módosításával sem. Tirana ezt fogja javasolni a nemzetközi közvetítőknek. Hírek röviden Nem állhat le a NATO bővítése A három tagjelölt ország nem tartja végzetesnek, hogy Washingtonban ideiglenesen levették a na­pirendről a NATO-bővítés jegyzőkönyvének ra­tifikálását. „Az amerikai Szenátusban történtek nem jelentik azt, hogy csökkennének a NATO bővítésének, illetve Magyarország csatlakozásá­nak esélyei” - nyilatkozta Kovács László kül­ügyminiszter. Lech Walesa lengyel exállamfő képtelenségnek minősítette azokat az amerikai félelmeket, hogy a NATO kibővítésének költsé­geit az amerikai adófizetőknek kell majd megfi­zetniük. Prága nem tart attól, hogy az amerikai szenátus döntése a NATO-kibővítési vita elnapo­lásáról veszélyeztetné a három közép-európai ál­lam csatlakozását a szervezethez. A francia szélsőjobb „számlája” A szélsőjobboldali francia Nemzeti Front szom­baton nyilatkozatban szólította fel a polgári jobb­oldal pártjait, hogy segítsék megválasztani maa párt elnökét, Jean-Marie Le Pent az ország délke­leti megyéit magába foglaló Provence-Al- pes-Cote d’Azur körzet elnökévé, cserébe azért a támogatásért, amelyet a Nemzeti Front nyújtott jelöltjüknek a Párizst és környékét jelentő Ile-de- France körzet elnöki posztjának megszerzéséhez. Castro az embargó enyhítéséről Fidel Castro „pozitívnak és konstruktívnak” ne­vezte az Egyesült Államok bejelentését, hogy enyhít a Kuba elleni blokádon, és engedélyezi a kubai kolónia tagjainak a szigetországba irányuló pénzküldeményeit, valamint a nem kormányzati szervezetek gyógyszerküldeményeit. Újabb csecsen túsz szabadult ki A csecsen terroristaellenes kommandó szombatra virradóan kiszabadított egy csecsen férfit, akit hat hónapja tartottak fogságban a kaukázusi köz­társaságban. Az akció során a hatóságok négy embprrablót letartóztattak. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország leg­nagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 9 9 /1 11. Jegyzési időszak: 1998. március 16-27, Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 18,00% Jegyzési árfolyam: 1998. március 16-24. között 99,70% 1998. március 25-27. között 100,00% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=17,93%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartal­mazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja: értékpapír-számlán tartható (Így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet): másodpiaci forgalmazásá­nak köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a há­lózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az ABN AMRO Bank, az Inter-Európa Bank kijelölt fiókjaiban), vala­mint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABNAMR0 (Magyar) Bank RL Kecskemét, Bap, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza • InWEiiróga Bank Rt Kecskemét • KSH Bank Rt Kecskemet, Baja • OTP Bank Rt Kecskemet. Baja, Kalocsa, Kiskőrös. Kiskunhalas. Kskunfélegytiíza, Bácsalmás, Izsák. Kecel, Kiskunmajsa, Sdtvadkert, liszakecske, Solt 1100 000 Ft nevettek alatti jegyzett az OTP Bank Rt nem tógád eft VALAMINT: Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Fiók 6000 Kecskemét, Szabadság tár 1 Kamatozó Kincstárjegy 1999/111. Hazánk vízfogadó ország Átmeneti mentességet kérünk az Európai Unió szabványaitól Magyarországnak újra kell gondolnia, milyen újfajta intéz­kedésekkel tudja hatékonyan megvédeni és felhasználni víz­készleteit. Ezt Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jelentette ki a víz világnapja alkalmából. Hozzátette: már az uniós csat­lakozás miatt is nagyobb anyagi szerepet kell az állam­nak vállalnia, de ösztönözni kell a felhasználókat is. A ha­tárainkon túlról érkező vizek szennyezésének megakadá­lyozása, az ebből eredő konf­liktusok feloldása érdekében Budapest saját erőfeszítésein túl köszönettel veszi a külföldi közvetítést, így egy amerikai szakintézmény friss ajánlatát is felszín alatti és felszíni víz­kincsünk távlati megóvására. Lotz Károly szerint a víz­minőség védelme Magyaror­szágnak az Európai Unió fel­vételi folyamatában döntő fon­tosságú. A napokon belül el­kezdődő tárgyalásokon e prob­lémakör lesz azon kevesek egyike, amelyben Magyaror­szágnak kérnie kell a derogá­ciót, a szigorú kritériumok tel­jesítésének késleltetését. Az ilyen átmeneti mentesség ké­nyes egyensúlyt kíván, hiszen ha a magyar fél túl sokat igé­nyel, az erősen késleltetheti a tényleges csatlakozást. Hazánk, amely hét állam­mal is szomszédos, „vízfoga­dóként” veszélyeztetett or­szág, s különösen fontos szá­mára, hogy megszülessenek az új határvízi egyezmények, me­lyek egyértelműen szankcio­nálják az olyan külországi szennyezést, amely másoknak okoz súlyos károkat. Veszélyben a Föld tüdeje A Föld tüdejének nevezik világszerte a brazí­liai őserdőket, ahol napjainkban kegyetlen tűz pusztít. A pokoli lángok láttán az ott élők egyenesen a világvégét emlegetik. Az Észak-Brazíliában pusztító tűzvész súlyos­ságát növeli a viharos erővel tomboló szél, amely fölkorbácsolja a lángnyelveket. Az őser­dőben pedig aligha vethetők be a tűzoltás leg­korszerűbb eszközei: a lángoktól körbezárt, 20 ezer lakosú Amapari városka lakói például csak vödreikkel tudnak védekezni. A brazíliai Roraima állam és Venezuela hatá­rán húzódó esőerdőben - ahol a kitört tűz még az indonéziai katasztrófát is túlszárnyalja - a maroknyi yanomami törzs már leszámolt az éle­tével, és - szemtanúk szerint - teljes belenyug­vással várja a véget. Településeiktől, Taure- pangtól és Macuxitól csupán 100 kilométer vá­lasztja el az égő erdőt. A yanomamik körében a mai napig elevenen él a legenda egy óriás tűzgolyóról, amely az égből szálland alá, ha az emberek mostohán bánnak a Földdel. Az indiánok hite szerint most bekövetkezik a világvége. (gy. z.) Itt a világ vége? FOTÓ: FEB/REUTERS A búcsúzó elnöki különgép fedélzetén történelmet írtak Nyugdíjba repül az Air Force One John Fritgerald Kennedytől Bili Clintonig - így fogalmaz­hatnánk meg röviden annak a repülőgépnek a történetét, amely hamarosan nyugállományba repül: az Air Force One az amerikai légierő egyik ohiói légibázisán pihen majd. Az akkori idők legkorszerűbb repülőgépének egyik példá­nyát, egy Boeing 707-est 1962 októberében „állítottak had­rendbe”, hogy az USA min­denkori elnökét szállítsa. A légierő által felügyelt gépnek ezért lett Air Force One a neve. Akkoriban Kennedy volt az elnök, és személyesen az ő kívánságára festették kék-fe­hérre az elnöki különgépet. Ezzel a Boeing 707-essel utazott 1963 júniusában John Kennedy a kevéssel korábban fallal körbeépített Nyugat- Berlinbe, ahol az elnök neve­zetes szavai („Ich bin ein Ber­liner”, azaz „Berlini vagyok”) elhangzottak. És a fedélzetén - amely az elnök holttestét rejtő koporsót szállította Wa­shingtonba a dallasi merénylet után - tette le az új elnök, Lyndon Johnson a hivatali es­küt. Richard Nixon ezen repült Kínába a történelmi nyitás ide­jén, és egy csendes-óceáni tá­maszpontra is, hogy köszöntse a Holdról visszatért amerikai asztronautákat. Kennedy óta hagyomány, hogy a mindenkori elnöki kü­löngép festése kék-fehér. A kissé korosodó gépet 1972- ben egy újabb 707-es teher­mentesítette, majd 1986-ban egy 747-es Jumbo is. Az első’ az első között pedig inkább al- elnököket, kiilügy- és védelmi minisztereket, fontos szenáto­rokat szállított. Egyszerre há­rom volt amerikai elnök tar­tózkodott például 1981-ben a fedélzetén: Nixont, Fordot és Jimmy Cartert vitte Szódat egyiptomi elnök temetésére. A különgép személyzetének egyik, ma már ugyancsak nyugdíjas tagja elmesélte a The Washington Postban, hogy voltak különleges pilla­natok. „Egyszer három elnök és dr. Kissinger várt a sorára a toalett előtt. Elég érdekes lát­vány volt...” FEB

Next

/
Thumbnails
Contents