Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-17 / 64. szám

1998. március 17., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 11. oldal A vadászok félnek az orwadászoktól A kiskőrösi mellett nyolc kör­nyékbeli vadásztársaság képvi­selői és a települések rendőrei voltak a vendégei annak a meg­beszélésnek, amelyet a kiskő­rösi vadászházban tartottak az elmúlt hét végén. A valameny- nyiüket érintő téma az orvva­dászat visszaszorítása volt. A megbeszélés apropóját a tavaly februárban elfogott, kiskőrösi orvvadásznál lefoglalt trófeák visszaszolgáltatása adta. Mint arról korábban beszá­moltunk, lakossági bejelentés nyomán bukkantak a helyi rendőrök egy külterületen lévő házban a frissen elejtett két őzre. A nyomozás során a la­kásból harminckét őztrófea, két szarvasagancs és két vaddisz­nóagyar került még elő, amik­kel kapcsolatban erős volt a gyanú, hogy szintén orvvadá­szatból származnak. Az év má­sodik felében befejeződött bí­rósági eljárás azonban csak a két őz leterítésében találta bű­nösnek a tettest. A büntetés pe­dig a két vad árának megtérí­tése, ami százhúszezer forint, harmincezer forint pénzbírság és a nyegyvenezer forintos perköltség megfizetése volt. A vadásztársaság szerint azonban körülbelül tíz-tizenkétmillió forint az a kár, amit az orvva­dász nekik okozott, ők ugyanis nem hisznek a tettes azon véde­kezésének, hogy a lakásban ta­lált, kikészített trófeákat az er­dőben elhullajtva találta. Mint Stubner József, a kis­kőrösi vadásztársaság elnöke elmondta, tehetetlennek érzik magukat az orvvadászokkal szemben. Túl azon, hogy az ilyen esetekben igen nehéz a tettenérés, a vadászok félnek is a csapatostól, fegyverrel járó orvvadászoktól. Az utóbbi idő­ben változott az orvvadászat, jellege is. Míg korábban főleg saját fogyasztásra lőttek ki az orvvadászok egy-két vadat, addig mára előtérbe került a haszonszerzési szándék, hisz a Vlrághalmi Elemér, a kiskőrösi Széchenyi Vadásztársa­ság titkára a visszakapott trófeákkal. fotó: pulai Sára. fővárosban 2700-2800 forint egy kiló őzgerinc. A rendőrök és a vadászok vé­leménye megegyezett abban, hogy dobbal megfogni ugyan nem, de elriasztani lehet a „ve­rebet”. Vagyis a legcélraveze­tőbb megoldás, hogy a terüle­ten tartott gyakori járőrözések­kel elriasszák az orvvadászo­kat. Azokon a területeken, ahol már élnek ezzel a lehetőséggel, észrevehetően csökkent az ille­téktelenül vadászók száma. A rendőrség jelenlévő képviselői együttműködési készségükről biztosították a vadásztársasá­gok képviselőit. Nagyban segí­tené azonban munkájukat, ha a vadászok tartotta járőrözések során rádiótelefonon tartanák a kapcsolatot a hatóság emberei­vel, csökkentve ezzel az esélyt, hogy az esetleg tetten ért orv­vadász elillanjon a helyszín ről. A másik bizonyító erejű megoldás a videokamerával, fix tereptárgynál készített fel­vétel lehet. Bár mindezek a kezdeményezések csak kevés eredménnyel kecsegtethetnek, amíg a vadásztársaságok nem tesznek rendet a saját portáju­kon, és nem szűrik ki maguk közül azokat, akik a legális, társaságon belüli vadászat mel­lett kapcsolatot tartanak az orvvadászokkal, esetleg ma­guk is csatlakoznak hozzájuk. Török Zsuzsa A Cserszegi fűszeres és a Zweigelt vitte el a pálmát a jánoshalmi versenyen Lehetne jobb is az évjárat A Jánoshalmi Gyümölcs- és Szőlőtermesztők Egyesülete nemrégiben rendezte meg hagyományos borversenyét, amelyre immmár tizenötödik alkalommal került sor. Idén a tavalyinál több, összesen 83 minta vett részt az alföldi bo­rok nemes versenyében. Az évjárat tapasztalatait dr. Kerényi Zoltán kandidátus, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet osztályvezetője, a zsűri tagja így összegezte:- Az elmúlt év időjárása nem igazán kedvezett a terület bor­szőlőinek. Az é vj árat nem olyan, mint amit a szakemberek vár­tak. Ez nem a termelők hibája, hanem az időjárás tette átlagos­sá a borokat. Sok bor még fej­letlen volt, s most még nem mu­tatkozott meg az, ami áprilisban már megmutatkozhatott volna az évjárattal kapcsolatban. A borbírák az érmek odaíté­lésénél mindezeket a hiányossá­gokat figyelembe vették, s ez meglátszott az érmek arányában is. A korábbi évekhez képest kevesebb bor kapott aranyér­mes minősítést. A 47 fehér­bor közül ötöt, a 36 vörösbor közül pedig hármat jutalmaztak aranyéremmel. A fehérborok versenyében Babicz Ferenc ré­mi Cserszegi fűszerese kapta a legjobb minősítést. A Borota­Jánoshalma Hegyközség ván­dorserlegét Horváth Eleonóra vehette át, a borotai termésű Rajnai rizling boráért, amely a hegyközségben a legjobb volt. A legjobb jánoshalmi fehérbo­rért járó polgármesteri elisme­rést, ezüstérmes borával Mon- dovics Vince érdemelte ki. A vörösborok versenyében a legtöbb pontszámot dr. Geiger Ferenc Zweigelt bora kapta. A gazda ezzel másodszor vehette át a hegyközség vándorserle­gét, amely a területen előállított legjobb borért jár. A legjobb já­noshalmi vörösborért járó ju­talmat Kadarka boráért Kiss László vehette át névrokonától. Piaci zűrzavar, bizonytalan gazdák A termelés fontossága mellett a bácskai gazdákat is az foglal­koztatja leginkább, kinek és mennyiért tudják értékesíteni majd terményüket. Ide tartozik még a kérdés is: mikor lesz az áruból pénz? Ugyanis még sok gazda vár a tavaly átadott ga­bona árára, a többi között Garán és Vaskúton. Ezt a piaci zűrza­vart még tetőzi, hogy az elmúlt években hiába hirdették meg a garantált árakat a mezőgazda­ságban, azokat nem mindig tar­tották be. Kérdés tehát: az idén működik-e ez a rendszer? Az is zavaró tényező, hogy a gazdáknak kisebb az értékesí­tési esélyük, mint a nagy szö­Somogyi fagykárok Somogy megye legnagyobb gyümölcsösében, a siófoki Gyümölcstermelő Rt. mintegy 30 hektáros kajszibarackosában 85-90 százalékra becsülhető a fagykár. Gelencsér József vezér- igazgató szerint most még van esély arra, hogy a fák felsőbb ágain lesz némi termés, bár újabb fagyokra kell számítani. Maximálható a taxiviteldíj A települési önkormányza­tok képviselő-testületei ezentúl megállapíthatják a személytaxi- -szolgáltatásért felszámítható legmagasabb árat - tartalmazza az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló, hétfőn el­fogadottjogszabály. A kormány a júniusban hatályba lépő új tár­sasági és cégtörvény rendelke­zéseit kívánta beépíteni az 1998- ra vonatkozó adótörvényekbe, a számviteli törvénybe és a társa­dalombiztosítási járulékfizetés­sel kapcsolatos törvénybe. A gazdasági társaságokról szóló törvény új előírásai közül a legjelentősebb változást az előtársaságként való működés bevezetése jelenti. Eszerint a cégbírósági bejegyzés napjáig a gazdasági társaságok előtársa­ságként működhetnek. Mivel az előtársaság üzletszerű gazda­sági tevékenységet folytathat, eszközeiben, forrásaiban válto­zások következhetnek be, ezért szükséges volt rendezni az ezzel kapcsolatos adózási, társada­lombiztosítási és számviteli kérdéseket. A 19 jogszabály módosítását tartalmazó törvénycsomag ré­szét képezik a kockázati tőkebe­fektetésekről szóló törvényhez kapcsolódó adózási és számvi­teli szabályok is. A törvény mindezek mellett - többek kö­zött - megoldja az ingyenes uta­zás korhatárának 70 évről 65 évre történő leszállítása miatti fogyasztói árkiegészítés-csök­kenés ellensúlyozását. Eszerint a vasúti közlekedésben 8 száza­lékról 12 százalékra, a távolsá­gi autóbusz-közlekedésben 3,5 százalékról 8 százalékra, a helyi autóbusz-közlekedésben Buda­pesten 16,5 százalékra, a megyei jogú városokban 15,5 százakra, egyéb településeken pedig 12 százalékra emelkedik az árki­egészítési kulcs a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegé­szítésről szóló törvényben. A törvénycsomagban foglal­taknak nincs közvetlen költség- vetési hatása. A jogszabály jú­nius 16-án lép hatályba. Tőkebefektetések ígéretesen induló vállalkozásokba Elsősorban a kis- és közepes vállalkozások fejlesztéséhez szükséges források előteremté­sét hivatott elősegíteni a kocká­zati tőkebefektetésekről, a koc­kázati tőketársaságokról, vala­mint a kockázati tőkealapokról szóló, hétfőn elfogadott törvény. A magyar tőkepiacról ugyanis hiányoznak azok a szereplők, amelyek tőkével beszállnának az ígéretesen induló, illetve az olyan nagy növekedési képes­ségű, működő vállalkozásokba, amelyek az általánosan elfoga­dottnál nagyobb befektetői koc­kázatot hordoznak magukban. A törvény a jogi és pénzügyi feltételek megteremtésével ösz­tönzi a vállalkozásokba befek­tető kockázati tőketársaságok és kockázati tőkealapok tevé­kenységét, valamint a megta­karításoknak a kockázati tőke- társaságokba és kockázati tőke­alapokba áramlását. A kockázati tőke a megfelelő intézménye­ken keresztül a vállalkozások­nak olyan vissza nem térítendő finanszírozást nyújt, amelynek révén osztozik az esetleges nye­reségben és veszteségben egy­aránt. A törvény azonos tőkeköve­telményeket állapít meg a társa­ságok és az alapok számára egyaránt. Eszerint a jegyzett tőkéjük nem lehet kevesebb 500 millió forintnál. A kockázati tőketársaságok és tőkealapok mentesülnek a nyereségadó megfizetése alól. Törvény a géntechnológiáról Szabad libatollat tépni Engedélyhez köti az állatkísérle­tek végzését, és kimondja az ál­latkínzás tilalmát az a törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Or­szággyűlés az állatok védelmé­ről és kíméletéről. Az állatot nem szabad kínozni stb., ugyan­akkor továbbra is engedélyezi a libatoll tépését, valamint a liba- és kacsatömést. A törvény ér­telmében az állat életét elfogad­ható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Az elfo­gadható okok közé tartozik az élelmezési cél, a prémtermelés, az állományszabályozás, a gyó­gyíthatatlan betegség, a kárte­vők irtása, a tudományos kuta­tás és a másként el nem hárítha­tó támadás megakadályozása. Az élet kioltása csak kábítás után történhet, kivéve a gerincte­len állatokat, a házilag levágott baromfikat és nyulakat. A génsebészet és a biotechnoló­gia tudománya az elmúlt más­fél évtizedben jelentősen fejlő­dött, és ma már egyre gyakrab­ban használnak fel géntechno­lógiai módosítással előállított szervezeteket. Az Országgyű­lés által elfogadott törvény - a nemzetközi egyezmények ren­delkezéseinek figyelembevéte­lével - szabályozza a géntech­nológiai beavatkozásokat. Géntechnológiával állítanak elő mikrobákat, vetőmagvakat, új tulajdonságokat hordozó nö­vény- és állatfajtákat, gyógyké- szítményeket, kozmetikumokat, állati takarmányokat. A jogszabály kimondja: az emberi szervezetet, az embertől származó sejteket, sejtrészeket és az emberi géneket csak kór­megelőzési, kórfelismerési és gyógykezelési célból szabad géntechnológiával módosítani. Géntechnológiával nem módo­síthatók a védett természetes szervezetek. A törvény rendel­kezik arról, hogy a géntechno­lógiai hatóság figyelembe veszi a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság állás­pontját. E testület tagjaira az Akadémia, több miniszter, az OMFB ügyvezető elnöke, társa­dalmi szervezetek tesznekjavas- latot. A törvény 1999. január el­sején lép hatályba. vetkezeteknek. Ezért minél előbb össze kell fogniuk. Mike István gazdajegyző szerint az emberek egyre sűrűbben ke­resik fel hivatalában ilyen kér­désekkel, ugyanis a Bácská­ban biztató képet mutat a határ. Bár az őszi gabonák még bok- rosodás előtt állnak, jó idő esetén, megfelelő agrotechni­kával hozhatóak a tavalyi ter­mésátlagok. Ezért nem árt oda­figyelni a növényvédelemre, a tápanyag-utánpótlásra. Mike István szólt arról is, hogy a Bácskában nincs átren­deződés a vetésszerkezetben, továbbra is a kalászos gabona és a kukorica a meghatározó növény. A sokat ígérő napra­forgóárak sem ösztönzőek. A gazdák nem mernek belevágni termesztésébe, mert az elmúlt években sokan megégették a kezüket. Úgy látja, egyre keve­sebb a megbízható felvásárló, ezért ajánlatos, hogy óvatosak legyenek a gazdák. A tavaszi talaj-előkészítés­ben ügyelni kell a kevés ned­vesség megőrzésére. Minél előbb el kell végezni a talaj le­zárását. Nem szabad spórolni a tápanyag-utánpótlással, mert csak ezzel nyerhető minőségi termény. A minőséggel pedig elébe lehet menni a kereskedői kifogásoknak. Papp Zoltán A formalingyár próbaüzeme Csaknem másfél milliárd fo­rintos beruházással készült el a kazincbarcikai Borsod- Chem legújabb üzeme, a formalingyár, amelyben hét­főn megkezdődtek az üzemi próbák. A borsodi vegyipari cég egy évvel ezelőtt, 1997. február 25-én írt alá szerző­dést vegyes vállalat alapítá­sáról az osztrák Krems Che­mie AG-val. A magyar tár­saságnak 66, az osztráknak 44 százalékos tulajdoni há­nyada van az új gyárban. Hosszú távú befektetés - öngondoskodás Az MKB Első Országos Nyugdíjpénztár tagjainak egyéni számláján gyűjtött tőke hozama: az 1996. évben 37% felett, az 1997. évben 32% felett. Várjuk a belépőket és az érdeklődőket az önkéntes és a magánpénztári tagságra. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Kecskemét, Katona József tér 1. Tel.: 76/484-584(10256» DUNAHOLDING BROKERHÁZ RT. Értékpapírpiac 1998. március 06-március 13. Nép László A csillagok együtt állnak Az elmúlt hetet Ismét Jó hangulatban töltötték a befektetők a világ legfontosabb tőzsdéin. Csú­csokat döntött a New York-I, londoni, frankfurti és párizsi részvénypiac. A Távol-Kelet majdhogynem esemény­telenül tengette napjait, ez alól csak Japán volt kivétel, ugyanis újabb korrupciós botrány robbant ki. Az Indonéz gazdasági válság tovább mélyült, de a környező országokban már látszik az alagút vége. A nagyobb tőkés befektetők mosta­nában kezdenek visszatérni ezekre a piacokra. A dollár kissé gyengült a márkával szemben, de a Jent gyen­gítette az előbb említett skandallum, és a most már szinte nyilvánvaló Japán gaz- daságl recesszió. Régi­ónkban továbbra Is Lengyelország a favorit: a tőzsdeindex Ismét ez évi csúcsára emlkedett. Az Itthoni részvények közül a MÓL volt a hét nyertese. A piac átlagát - a BUX 1%-kal került feljebb a hét fo­lyamán • meghaladóan, csaknem 6%-ot emelkedett és pénteken 6.140 Ft-on állította be történelmi csúcsát. (E tény alapján már rövid távon Is megérheti Jegyezni a papírból, mert az árfolyam már a kibocsátás maxi­mumára felett van, de a részletre vásárlás akkor Is megérné, ha köz­ben az ár visszazuhanna.) Mindeközben a többi papír háttérbe szorult: az OTP 10.000 Ft fölé ugrott, de az áttörés egyelőre nem elkerült, és zárásra e szint alá süllyedt. A MATÁV piaca Is optimizmusról árul­kodott, de az árfolyamnak Itt sem elkerült meghaladnia eddigi maxi­mumát. A gyógyszerpapírok nem voltak Igazán kedveltek: a Richter péntekre kicsivel lejjebb került, mint egy héttel azelőtt, az Egls azonban esett. A piac leértéklete a BorsodChemet Is, bár az előre­jelzések folyamatosan növekvő nye­reségről szólnak. A Globus azonban megugrott (Igaz, csak a nagyobb kö­tésekben), a gyárvételről szóló hír­adás hatására. A NABI árának emel­kedése azonban rejtélyesnek Is tűnhet: az 1997-ben elért, Igencsak gyenge vállalati eredmény egyszeri tételeknek köszönhető, így Idén várhatóan megugrik a nyereség. A kárpótlási Jegyek piacán elülni látszik az eddigi eufória, az ár beállt 1.100 Ft-ra. Az ÁPV Rt. döntése még mindig várat magára a következő • talán az utolsó? - jegyfelhasználási lehetőségről. A BUX határidős piacon csak az éves decemberi spreadnél állt helyre az optimizmus, a Június esetében to­vábbra Is 2.000 pont környékén mozog a spread értéke. Az OTC-n már lerágott csontnak tűnik az áramszolgáltató-részvények dominanciája, de az áremelkedésük töretlen. ÉDÁSZ-t 180%-on, DÉMÁSZ-t 175%-on keresik, lassan éledezik a TITÁSZ és az ELMÜ piaca is. Folyamatosan kúszik felfelé az Antenna Hungária, de a Sasad és a Tigáz egyelőre megtorpant. (7539) L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents