Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-11 / 59. szám

1998. március 11., szerda Tisztelt Szerkesztőség: 7. oldal __________________Cikkünk Nyomán__________________ Hogyan fog a Termostar ceruzája? Az 1998. január 29-én, a csü­törtöki Petőfi Népe 5. oldalán megjelent „Jár-e bérleti díj a lakóközösségeknek?” című cikk gondolatait továbbfűzve, hadd írjam le azt a visszás hely­zetet, ami a mi társasházunk közösségét is hátrányosan és igen méltánytalanul érinti. Társasházunkban két kazán­házat üzemeltet a Termostar hőszolgáltató: az egyik kazán­ház szolgáltatja nekünk, az Arany János u. 10. és 12. számú ház lakóközösségének a hő­energiát. Ez így rendben is van, de a másik húsz négyzetméte­res kazánházunkból a Homyik János körúti üzletsort látja el hőenergiával. Sajnos csak most, négy évvel a megvétel után ébredtünk fel, hogy ez így nem mehet tovább. Felszólítottuk a Termostar igazgatóját, hogy 1998 január­jától fizessen használati díjat a húsz négyzetméteres helyisé­gért - s itt a város központjában igen méltányos összeget, nem bérleti, hanem használati díjat határoztunk meg. A válasz, hogy a tanácsi rendszerben is ingyen használta a kazánházat, ezután is ingyen veszi igénybe, figyelembe sem véve, hogy tulajdonosváltás tör­tént, hiszen az alapító okiratban világosan saját közös tulajdo­nunkba mentek át vételkor ezek a helyiségek. Sem bérleti díjat, sem haszná­lati díjat nem hajlandó fizetni, s azt mondta, döntéséről majd írásban értesít. Ez a mai napig nem történt meg, ehelyett jött egy levél, szerződés mellékelve hozzá: miszerint a társasház ál­tal az eddig fizetett 1188 Ft-os havi átalány karbantartási díjat felemeli 4133 Ft-ra. Mivel szá­molni mi is tudunk, ez három és félszeres emelés. Nem tudom, hogy fog a Termostar ceruzája, s az átalánydíjban mit számolt ilyen magas összeggel, hiszen április 15-étől, a fűtés leálltától október 15-éig, a fűtés kezde­téig gyakorlatilag nem végez a házunkban semminemű karban­tartási munkát, s úgy gondolom, a havonta lakásonként fizetett számlán szereplő alapdíjban a karbantartás is benne foglalta­tik. Rofa Tiborné, közös képviselő Minden tenyérnyi zöldet védenünk kell! 1998 elején megszűnt a kecs­keméti széchenyivárosi bu­szalközpont. Ennek közleke­dési vonatkozásaival nem fog­lalkozom, viszont a környéken lakók kérését és álláspontját szeretném tolmácsolni. A volt buszalközpont terü­lete ezentúl legyen közterület, maradjon park, és simuljon környezetéhez, ahol kórházak, iskola, óvoda, bölcsődesor van, ahol az egymilliomodik hektárnyi erdőtelepítés parkja és a csónakázótó található. Felháborít bennünket az a hí­resztelés, miszerint a területet benzinkút vagy kisebb bevá­sárlóközpont építése céljára eladnák. A kiserdő, az egymil­liomodik hektárnyi erdőtelepí­tés emlékparkja elhanyagolt állapotban van. A futóhomo­kos Kecskeméten minden fát és minden tenyérnyi zöldet vé­denünk kellene. Ennek szellemében kérjük azt is, hogy a Nyíri út-Akadé- mia körút kereszteződésében lévő, évek óta elhanyagolt gyepfelület, a sarki zöld bolt melletti felület is őrizze meg zöldfelület jellegét: ott rende­zésre, fásításra, parkosításra kerüljön sor. A terület igen sű­rűn lakott, a fenti javaslatokat mindez alátámasztja és meg­erősíti. Rózsi Antal közös képviselő, Nyíri Úti Lakásfenntartó Szövetkezet Az istenadta nótaköltő Gyakorlatozz, hogy győzz, s hogy élhess! Ha nincs körülöttünk elég igazi háború, akkor csinálunk ma­gunknak! Múlt szombati pihe­nőnapomon repülők, helikop­terek zúgására, mentőautók, tűzoltókocsik vijjogására, rob­banás hangjára ébredtem. Ha nem olvastam volna, hogy pol­gárvédelmi gyakorlat lesz a hét végén, azt hittem volna, hogy este van, és a férjem a tévé előtt ülve az esti híradóműsorok egyikét nézi. Pesszimista ter­mészetem miatt én mást nézek, ijesztenek a világ szinte min­den tájáról érkező háborús hí­rek. Szóval, nem szeretem a fe­lesleges pánikot. Elég a repü­lőzajból a „kijelölt” repülési napokon, elég az éjjel hallatszó igazi robbanás hangja, ami egy újságospavilon végét jelen­tette, és még sorolhatnám to­vább... Bizonyára sok embernek meg tudták magyarázni a nyi­tóbeszédben a gyakorlat szük­ségességét. Engem nem tudtak meggyőzni! Csak azt tudom, hogy szeretteimet összefogva, a liftről is megfeledkezve - ha tudnék -, úgy menekülnék a tízemeletes házban lévő laká­sunkból, hogy a lábam se érné a lépcsőket! És végül: a napi kenyérgond­jaim mellett az jutott eszembe, mennyibe került ez nekem, ne­künk, háziasszonyoknak? Kiss Sándorné, Kecskemét Nem vagyok én sem polgári vé­delmi szakember, tehát azt nem tudom, mibe került ez nekünk. De ha a gyakorlaton bemuta­tott „fogásokkal” csak pár em­ber életét mentik majd meg „élesben ” (ne adj’, Isten, hogy sor kerüljön rá!), már megérte elviselni az összes kellemetlen­séget - a szintén a környéken lakó szerkesztő'. A sporttevékenység ösztönzése? „Visszajött az űzött, agyonhaj­szolt lélek, / Amit csak álmod­tam, amibe csak hittem! / Ma­gyar Dankó Pista, áldjon meg az Isten, / Hogyne szeretnélek, hogyne szeretnélek...” Ady Endre írja ezeket a so­rokat Dankó című versében ar­ról a cigányprímásról, akinek művészete mérföldkövet jelen­tett. Korának zenés kávéházai- ból az idegen nyelvű dalokat ki tudta szorítani a magyar zene. Szegény cigány család gyermekeként látta meg a nap­világot 1858-ban Szegeden. Pósa Lajos verseire komponált dalait nem különböztették meg a népdaloktól, énekelték or­szágszerte. Nehéz, küzdelmek­kel teli életet mért rá a sors, de szorgalmával, tehetségével ki­vívta magának a megbecsülést. Nem követelt, művészetével mindig többet tett a nemzet asz­talára, mint amennyit onnan várt. Bizonyította, hogy a meg­becsülést nem kikényszeríteni kell, hanem kiérdemelni. Példaképül szolgálhat a mai cigányságnak, mert életművé­vel méltó helyet foglal el a ma­gyar zenekultúrában. Pósa La­jos, Gárdonyi Géza, Móra Fe­renc és Tömörkény István tár­sasága látta meg benne a „mű­vészettel áldottan megvert mu­zsikust”. A tüdőbaj kettétörte életpá­lyáját, 1903-ban örökre elné­mult Dankó Pista hegedűje. Ha a Tisza-parton sétálva megál­lunk a szobra előtt, ma is fü­lünkbe susogja a szél azokat a nótákat, melyeket muzsikálva oly szívhez szólóan kacagott vagy sírt a hegedű húrja. Ruszkovics János, Kunszentmiklós A szegedi Dankó Pista Emléké­ért Alapítvány az „istenadta nótaköltó'” születésének 140., halálának 95. évfordulója al­kalmából az idén számos ren­dezvénnyel emlékezik meg a Ti- sza-parti város szülöttéről. Az emlékév programjában szere­pel egyebek között Dankó-kot- ták és a nótaköltőt ábrázoló sorszámozott képeslap megje­lentetése, szegedi prímásver­seny, s természetesen számos Dankó-est - a szerk. Néhány, a technikai sportszö­vetséghez tartozó klub bíróság­hoz fordult a személyi jövede­lemadó állampolgárok által a sport céljára felajánlott 1 %-ának visszatartása miatt. A bíróság a kiubokjavára dön­tött, de nem jogerős az ítélet, mert az APEH nem fogadta el a döntést és fellebbezett, s to­vábbra is visszatartja a szóban forgó kluboknak megítélt 1‘fo­ot. A bíróságok leterheltsége miatt elhúzódnak az ügyek, és így ki tudja, mikor jutnak az ál­lampolgárok által felajánlott és a megyei bíróság által is jogosnak tartott pénzükhöz a szűkösen élő kis sportszervezetek. Úgy tűnik, az APEH illetéke­sei vagy nem tudják, vagy nem veszik tudomásul, hogy a „sportverseny nem verseny- sport”. (Ugyanis arra hivatkozva tartották vissza eredetileg or­szágszerte a felajánlott 1%-ot, „hogy aki versenyeztetéssel is foglalkozik, annak nem jár” a felajánlott összeg.) Hogy a sportverseny nem ver­senysport, arra bizonyíték az alábbi idézet (Sportlexikon, II. kötet, 1013. oldal): „Tömeg­sport: Feladata: a szabadidő tu­datos, rendszeres és színvonalas eltöltése rendszeres testmozgás­sal, versenyzéssel, szórakozás­sal és felüdüléssel. Fejlesztésé­nek módszerei között találhatók versenyszerű és nem verseny- szerű elemek, időleges akciók és állandó mozgalmak. Szoros kapcsolatban áll a verseny- és él­sporttal” - írja a szaklexikon. Ebből is látható, hogy a sport- verseny nem egyenlő a verseny- sporttal, tehát e címen visszatar­tani az állampolgárok által fel­ajánlott 1%-ot enyhén szólva minden jóindulatot nélkülöző cselekmény, mert mint a megyei bíróság határozatában írja: „A jogalkotónak nem lehetett az a szándéka, hogy oly módon ösz­tönözze a sporttevékenységet, hogy kizárja a versenyzés lehe­tőségét. A sporttal, mint tevé­kenységgel a versenyzés a ver­senyszellem szorosan összefügg (mindegy, hogy milyen szinten) és annak hiányában a sport el­vesztené alapvető lényegi is­mérvét) - hangzik a megyei bí­róság határozatában. Mező István, oki. sportszervező ő a mi kedvenc postásunk Akasztóról kaptunk levelet, amelyben a község „legked­vesebb és legsegítőkészebb” postásáról; Horváth Jánosné Juliskáról írnak olvasóink. Huszonegy éve járja a Fő utcát, mindig van mindenki­hez egy kedves szava, egy bá­torító mosolya. Bárki is for­dult hozzá ügyes-bajos dol­gával, problémájával, ha le­hetséges volt, mindig elren­dezte, segített. Ha mással nem tudott, hát jó tanáccsal. Balesete óta nélkülözik kedvencüket. Teljes felépü­lést kívánnak neki, s nagyon- nagyon várják vissza. Csillagos ötös a bajai szolgáltatónak Ez év február 16-án levelet küldtem a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft. igazgatójá­nak, melyben a dunafürdői üdü­lőterületen előfordult szemét- szállítási problémáimmal for­dultam hozzá. Február 20-án! - nem tévedés - kezemben volt Pécsett a válasz, amelyben érte­sítettek, hogy kérésemet teljesí­tették. Ezúton köszönöm a gyors és korrekt intézkedést. Molnár József, Pécs, Kodály Z. u. 19. Megkerült pénztárca Köszönöm Illés Lászlónak, a Traverz Master dolgozójának, hogy elveszett pénztárcámat hiánytalanul leadta a munka­ügyi osztályon. A mai világban ilyen becsületes ember kevés akad. Szabó István, Fülöpháza Szakmán táncosok a fővárosban A szakmar! gyöngyös-bokrétás lakodalmast 1941. augusztus 20-án adta elő a szakmári táncegyüttes Budapesten, a Szent István-napi ünnepségen. Évekig járták az országot műsorukkal, csoportvezetőjük Kelemen Albert iskolaigazgató volt. A képen látható legények és leányok: a menyasszony: Boromissza Julianna, a vőlegény: Tóth Ferenc (aki a képet Szakmárról beküldte), az örömanya: Szabadi Istvánná, az örömapa: Takács Ferenc, a vőfély: Sztako István, valamint András Julianna, Tóth Margit, Török Julianna, Szabadi Mária, András Margit, Tóth Erzsébet, Tóth Julianna, Tóth Gergely, Dinnyés István, Sa- lacz Menyhért, Szabadi Ferenc, Tóth István, Kákonyi Lajos, Vörös Ferenc. Olvasószolgálat Akihez naponta járunk Lavati Andrásáé Ble- szák Eszter nemcsak ta­nult, hanem vérbeli keres­kedő is. Nagyon szereti az embereket. A keceli Fő téri elárusítóhelyen kollé­ganőjével - aki szintén Eszter - kétnaponta vált­ják egymást. Rendszere­sen ötven-hetven Petőfi Népét adnak el, illetve a vasárnapiból volt úgy, hogy kétszáz is kevés lett volna. Vevőkörük szinte állandó. Előfizetőknek féláron Lapunk régi és új előfizetői 50%-os engedménnyel vásárol­hatnak levélszekrényeket. A lá- dikák háromféle változatban kaphatók: zár nélküli, zárás és lépcsőházi zárás kivitelben. A lépcsőházi falra szerelhető, ugyanazon az oldalon található a bedobónyílás és a zárható ajtó. A levélszekrények megrendelhe­tők a Petőfi Népében megjelenő megrendelőszelvénnyel, szemé­lyesen a kézbesítőknél, a terjesz­tési ügynökségeken, illetve tele­fonon is: olvasószolgálatunk in­gyen hívható zöldszámán (06- 80/480-756). Ilyen jelentős en­gedménnyel azonban csak a Pe­tőfi Népe előfizetőinek tudjuk kínálni, ezért kérjük, hogy a fél­áron levélszekrényt rendelő nem előfizetők egyidejűleg előfize­tési szándékukat is jelezzék. Válasszon nyereményt! Jól választ, aki ezen a hétvégén is megvásárolja a Vasárnapi Petőfi Népét, hiszen a sok érdekes ol­vasnivaló mellett részt vehet a következő nyereményjátékunk­ban is. Pénteken egy könnyen megválaszolható rejtvényt és vá­lasztási lehetőséget ajánlunk ol­vasóinknak. A megfejtők - a Va­sárnapi Petőfi Népe segítségével - kiválaszthatják, melyik aján­dékot kérik, amennyiben a sor­soláson az ő cédulájukat húzzuk ki. Nagykőrösről kérdezték Több nagykőrösi olvasónk ér­deklődött: hogyan lehet előfi­zetni a Petőfi Népét, illetve hol lehet megvásárolni a Vasárnapi Petőfi Népét? Köszönjük a hívá­sokat, ezzel a telefonálók már tudják is a választ. Mindazok­nak, akik még nem próbálták ki a Petőfi Népe ingyen hívható zöldszámát, javasoljuk: telefo­náljanak, ilyen egyszerűen meg­rendelhető az újság. A Vasár­napi Petőfi Népe a városban minden újságárusnál kapható. Hétfőtől péntekig, 8 és 11 óra között ingyenesen hívható tele­fonszámunk: 06-80/480-756. Ma jár le a határidő A pénteki Petőfi Népe és a Va­sárnapi Petőfi Népe múlt heti közös játékának szelvényeit ma 16 óráig várjuk. Kérjük, ne fe­lejtsék el a cédulán megjelölni a kiválasztott nyereményt.

Next

/
Thumbnails
Contents