Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-07 / 32. szám
4. oldal Világtükör 1998. február 7., szombat Göncz Árpád Ho Si Minh-ben A hétmillió lakosú Ho Si Minhvárosba, korábbi nevén Saigonba érkezett pénteken Göncz Árpád és felesége, valamint a kíséretében lévő magyar delegáció. A köztársasági elnököt a fővárosban, Hanoiban ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással búcsúztatta vendéglátója, Tran Duc Luong vietnami államfő. Ho Si Minh-város Vietnam ipari és kereskedelmi központja, amely az összes vietnami ipari termelés 30 százalékát, a kereskedelem 25 százalékát adja. A köztársasági elnök üzletemberek részére szervezett fórumon vett részt. Az államfő beszámolt a hallgatóságnak a magyarországi gazdasági átalakulás főbb állomásairól, a stabilizációs program eredményeiről. Szólt arról, hogy gazdaságunk egyszer már jelen volt Vietnamban. Mint mondta, ma is megvan a lehetőség arra, hogy az igényes modernizáción átesett magyar gyógyszeripar, élelmiszer-feldolgozó ipar, járműipar és az elektronikai ipar jelen lehessen a délkeletázsiai országban. Göncz Árpád a fórumot követően városnézésen vett részt, este pedig találkozott a helyi magyar kolónia tagjaival. Német vélemény a Hom-kormányról „Horn Gyula magyar kormányfő Közép-Európa Tony Blairjeként csinálhatott volna történelmet, mert az általa vezetett szocialisták a szabaddemokratákkal közösen olyan liberális reformpolitikát folytattak, amely nagyobb stabilitáshoz és növekedéshez juttatta az országot” - írja a Handelsblatt című német gazdasági napilap pénteki számában. A májusi választások közeledtével azonban sok minden megváltozik, és egyes szocialista politikusok most inkább szocialisták, mint liberálisok - véli a lap „A Hom-kormány szárnyalása merészségre indítja Budapestet” című cikkében. - „Népszerűségi előnyének növelésére az MSZP populista lépésekre szánta el magát, időlegesen befagyasztotta az energiaárakat, ingyenes repülést ígért a nyugdíjasoknak, s élesen bírálta a szabaddemokratákat.” A Handelsblatt szerint „a gazdasági szárnyalás nyilvánvalóan elbizakodottá tette a magyar kormányt.” Az újság állításának bizonyítékaként azt hozta fel, hogy Budapest nem kívánja meghosszabbítani a februárban lejáró hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. Koccintás Colombóban. Srí Lanka (akkori nevén Ceylon) 50 esztendeje vívta ki függetlenségét. Ebből az alkalomból Chandrika Kumaratunga elnök asszony fogadta Károly herceget. A brit trónörökös megbékélésre szólította fel a tanul lázadókat. fotó: feb/reuters Bagdadnak feltétel nélkül végre kell hajtania az ENSZ határozatait Bíróság elé állítanák Szaddámot Közös stratégia körvonalazódott az iraki tömegpusztító fegyverek ellenőrzése ügyében támadt konfliktus kezeléséről az amerikai-brit tárgyalásokon. Bili Clinton és Tony Blair szemmel láthatóan igyekszik elvenni az élét annak a ténynek, hogy gyakorlatilag ketten állnak ki teljes mellszélességgel a katonai beavatkozás mellett. Washington és London lát még ugyan esélyt a diplomáciai megoldásra, de eltökélten folytatja a katonai előkészületeket, hogy végső eszközként csapások mérésével kényszerítse térdre Bagdadot. Mindkét fél hangsúlyozza: még ha ellentétek mutatkoznak is a többi szövetségessel - elsősorban Oroszországgal és Franciaországgal - a válság megoldási módját illetően, a végső cél tekintetében teljes az összhang. Bagdad nem bújhat ki a felelősség alól, hanem végre kell hajtania a világszervezet követeléseit. Brit sajtóértesülések szerint négy napon át napi kétszáz súlyos légitámadást terveznek az iraki katonai fellépés részletein dolgozó amerikai és brit stratégák arra az esetre, ha döntés születik a fegyveres beavatkozásról. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint a katonai erő alkalmazása „csak végső érv és a legutolsó eszköz lehet abban, hogy Irakot rákényszerítsék az ENSZ határozatainak megtartására. Bagdad ugyanakkor elutasította Kofi Annan javaslatát, amelynek értelmében Irak a jövőben 5,2 milliárd dollár értékű olajat exportálhatna élelmiszerért cserébe. Kormánya nevében Derek Fatchett brit külügyminiszterhelyettes hivatalosan is felvetette, hogy Szaddám Húszéin diktátort nemzetközi törvényszék előtt kellene elszámoltatni az emberiség ellen elkövetett bűneiért. Hírek röviden Ismét eredménytelen választás A várakozásoknak megfelelően ismét eredménytelenül végződött pénteken a szlovák parlamentben az elnökválasztás első körének második fordulója. A második kör első fordulóját 30 napon belül kell megtartani, de egyik parlamenti pártnak sincs jelöltje. Valószínűleg Mihal Kovác egyelőre utód nélkül marad. Széchenyi-emléktábla Kenyában Gróf Széchenyi Zsigmond Afrika-utazó'és író születésének 100. évfordulója alkalmából az Afrikai Tábortüzek Alapítvány, illetve a kenyai Block Hotels szponzorálásával készült emléktáblát avatott fel Tóth András magyar nagykövet a kenyai Masai Mara Nemzeti Parkban. Berlin és a holocaust Neves értelmiségiek felhívása nyomán Németországban ismét fellángolt a vita arról, hogy milyen emlékművet állítsanak Berlin szívében a holocaust európai áldozatainak. Felvetődött, hogy a több mint tíz éve zajló vitát zárják le, és mondjanak le az emlékhely létesítéséről, ám Helmut Kohl kancellár továbbra is ragaszkodik az emlékmű felállításához. Földrengés Afganisztánban Több mint négyezer ember vesztette életét az észak-afganisztáni Tahár tartományban pusztító súlyos földrengéssorozat következtében. Az első nagyobb rengés - amelyet azóta több is követett - a tádzsik határtól mintegy 50 kilométerre eső Rusztak városát érte, és a környező falvak tucatjait is romhalmazzá változtatta. Romániában drágul a benzin A román állami olajtársaság mától 10 százalékkal emeli az üzemanyagok árát az áfa és más adók növekedése, valamint a lej leértékelődése miatt. A jó minőségű benzint literenként 3000 lejért árusítják az eddigi 2750 lej helyett, a dízelolaj 2400 helyett 2700 lejbe kerül. i Funar és a kétnyelvű táblák Sorozatos pénzbüntetések magyar feliratért A Szabadság című kolozsvári lap szerint bírósági útra terelődött a várossal határos Kisbács községben felállított és a Funar kolozsvári polgármester emberei által eltávolított kétnyelvű táblákkal kapcsolatos vita. A táblákat a román kormány helyi közigazgatási sürgősségi kormányrendelete alapján szombaton állították fel több közeli falu határában. Azóta lemázolták, tönkretették és kidöntötték őket, Gheorghe Funar hivatala pedig 40 millió lejes bírsággal sújtotta Rozsnyai József kisbácsi alpolgármestert. Az RMDSZ és a község vezetői a prefektúrához és a bírósághoz fordultak. Buchwald Péter alprefektus nem zárta ki, hogy az ügyben eljárás indulhat Gheorghe Funar ellen. Ugyancsak a Szabadság számol be arról, hogy a kolozsvári bíróság jóváhagyta azt a 20 millió lejes büntetést, amelyet a polgármesteri hivatal a lap szerkesztőségére azért szabott ki, mert kis méretű utcai névtábláján - 1990 óta - magyar szöveg is olvasható. Az oktatási törvény szenátusi - a magyar kisebbség anyanyelvű oktatását több tekintetben korlátozó - változatának képviselőházi keresztül-erőltetésére kívánja felhasználni George Pruteanu szenátor Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa romániai látogatását. Iráni rakétafejlesztés Orosz segítséggel Teherán is fegyverkezik Miközben Moszkva helyteleníti az iraki fegyverkezést, állítólag katonai rendeltetésű felszereléseket szállít az iráni rendszernek. Egy washingtoni lap szellőztette meg az amerikai titkosszolgálatnak, a CIA-nak azt az értesülését, miszerint az INOR orosz haditechnikai vállalat különleges fémötvözeteket szállít Iránnak. Ezek segítségével a fundamentalista állam képes lehet majd nagy hatótávolságú rakéták előállítására. A tengerentúli kémek azt is kiderítették, hogy az oroszok - „tekintettel a két fél régi kapcsolataira” - igen alacsony, mindössze néhány tízezer dolláros áron szállítják az árut a teheráni megrendelőnek. Az üzlet, amelyben állítólag a két külkereskedelmi cég vezetője egyezett meg, azért is kínos, mert Al Gore amerikai alelnök legutóbbi moszkvai látogatása alkalmával Borisz Jelcin cáfolta a vádakat, hogy fegyvereket vagy alapanyagokat szállítanának Iránnak. Az orosz államfő biztosította az amerikai kormányt: Teherán nem kap orosz segítséget atom-, illetve ballisztikus rakéták kifejlesztéséhez. Amerikai vélemény szerint az ennek ellenkezőjére utaló fejlemény a térség számos országát - főként Izraelt - nyugtalanítja. Ferenczy Europress A hatóság nem enged a biztonsági előírásokból Késésben a mohi atomerőmű Jan Husarcek, a nukleáris biztonságért felelős szlovák állami felügyelő szerv (UJD) szakértője szerint elhúzódik a mohi atomerőmű építése. Az illetékes a Die Presse osztrák lapban cáfolta azokat a korábbi híreket, hogy július 21-én üzembe helyezik az első reaktorblokkot. Január 20-án Peter Janesik, a mohi Atomenergiakutató Intézet munkatársa még úgy nyilatkozott, hogy az első blokkot a széles körű nemzetközi tiltakozás ellenére júniusban beindítják. „Senki nem tudja megmondani, mikor kerül erre sor, a dátumok folyton változnak. Talán augusztusban, talán szeptemberben” - mondta Jan Husarcek. Határozottan cáfolta, hogy hatóságával az erőmű üzemeltetői tárgyaltak az üzembe helyezés feltételeinek enyhítéséről: „Csak bejelentették, hogy tárgyalni akarnak az UJD-vel, de eddig nem tárgyaltak.” A Die Presse-nek Jan Husarcek úgy nyilatkozott, hogy tudomásával még nem tűzték ki a szakértői bizottság mohi látogatásának időpontját. A látogatásról Viktor Klima osztrák kancellár és Vladimír Meciar szlovák kormányfő állapodott meg. A szlovák atomerőművek biztonságáért felelős pozsonyi szakértő szerint még nem világos, hogyan kezeli majd az UJD ennek a bizottságnak a jelentését, különösen abban az esetben, ha a szakértők újabb feltételeket támasztanak a biztonság növelése végett. A pápa merénylőjét akarták kiszabadítani Börtönre ítélt légikalózok Egy német bíróság pénteken több éves börtönbüntetésre ítélt két török férfit, akik tavaly eltérítettek egy máltai utasszállító repülőgépet, hogy kikényszerítsék II. János Pál pápa merénylőjének szabadon bocsátását. Az egyik légikalóznak öt évet és kilenc hónapot, társának pedig négy évet kell rács mögött töltenie - jelentette az AFP és a Reuters. A 25 éves Nusret Akmercan és a vele egykorú Ismail Beyazpinar tavaly június 9- én, nem sokkal az indulás után kerítette hatalmába az Air Malta légitársaság Máltából Isztambulba tartó Boeing 737-es típusú repülőgépét, amelyen 76 utas és 6 főnyi személyzet tartózkodott. A géprablók egy pokolgépnek tűnő Szerkezettel arra kényszerítették a pilótákat, hogy az utasszállítóval a köln-bonni repülőtéren landoljanak. Túszaikért cserébe azt követelték, hogy bocsássák szabadon honfitársukat, Ali Agcát, akit Olaszországban életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek a pápa ellen 1981-ben elkövetett gyilkossági kísérlet miatt. A légikalózok végül több órás eredménytelen alkudozás után megadták magukat. A túszok közül senkinek sem esett bántódása. A gépeltérítők tettükért akár 15 éves börtönbüntetést is kaphattak volna. Meglepetés Kijevben A hivatalos ukrajnai látogatáson tartózkodó német államfő igazi meglepetésben részesült Kijevben. Áz eredeti tervek szerint a Mária-palotában csupán a német küldöttség nyújtott volna át egy orvosi készüléket a vendéglátóknak. Leonyid Kucsma ukrán elnök azonban teljesen váratlanul, meglepetésként átadott német kollégájának, Roman Herzognak három kisebb rajzot, amelyek egy brémai múzeumból valók. Az alkotásokat a második világháború végén szovjet katonák zsákmányolták. Ä rajzok művészi értéke nem ismert, átadásuk mégis különleges gesztus, mert Oroszországhoz hasonlóan Ukrajnában is kényes belpolitikai téma a háborúban zsákmányolt műkincsek ügye. Heroinhullám az Egyesült Államokban A négy évvel ezelőtt az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által megkötött Északamerikai Szabadkereskedelmi egyezmény, a NAFTA nagymértékben kibővítette és leegyszerűsítette e három ország között a kereskedelmet. A szabadabbá vált kereskedelmi forgalom egyik káros velejárójaként azonban egyúttal jelentős mértékben megemelkedett a Mexikóból az Egyesült Államokba csempészett kábítószer mennyisége is. A csempészet a Mexikót Kanadával összekötő 35-ös számú úton bonyolódik. Az egyezmény megkötése óta a dél-texasi határváros, Laredo, Észak-Amerika legnagyobb forgalmú átkelőhelyévé vált: a Mexikóból érkező tehergépkocsik száma az 1993-as 473 ezerről 1997-re 899 ezerre nőtt. Ugyanebben az időben a Mexikóból érkező heroinszállítmányok száma 122-ről 318-ra emelkedett. Laredónál a hatóságok adatai szerint nincs elég hivatalnok a napi több, mint 5000 tehergépkocsi tüzetes átvizsgálásához. Sok esetben csak árra van idejük, hogy egy röpke pillantást vessenek a jármű papírjaira. Közben a 35-ös út melletti, korábban álmos texasi kisvárosokban, mint például a Dallas melletti Planóban, vagy Démonban, Wacóban és San Marcosban széles körben terjed a Mexikóból származó olcsó heroin. 1997- ben rekordot döntött Texasban a drogfogyasztásból eredő halálesetek száma. A helyi rendőrség egyelőre tehetetlen a problémával szemben. A texasi igazságügyminiszter, Dan Morales veszélyes helyzetről beszél: 2000-ig a mexikói teherautók gyakorlatilag akadálytalanul eljutnak minden amerikai országúira és városba. Az amerikai vámosok a várhatóan egyre szaporodó gépkocsiknak legfeljebb a 10 százalékát lesznek képesek ellenőrizni. Morales ezért fokozott együttműködést szorgalmaz a texasi és az amerikai szövetségi hatóságok között. Szerinte szükség lenne elektronikus szállítmány-listákra is, amelyek révén követni lehetne a fuvarok útját a határokon keresztül.
