Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-26 / 48. szám
^ 1 MEGOLDÁS Négy nyelven beszélt a pincérnő Hétköznapi Európa Amikor a közelmúltban egy hollandiai kis étteremben jóízűen falatozgattam egy amerikai módra megsütött nagy darab marhaszeletet, akkor jöttem rá arra, hogy miért is pont Maastrichtban írták alá az Európai Unióról szóló alapszerződést. Addig ugyanis nem értettem: mi köze lehetett a nagypolitikának ehhez a kisvároshoz. Hogy bírták rá a hollandusok a büszke franciákat, vagy a magukat még mindig nagyhatalomnak gondoló briteket arra, hogy idejöjjenek megegyezni Európa egyéb nemzeteivel. Ez a település mindössze akkora, mint mondjuk Szeged, csak nincs trolibusz-közlekedés. Persze folyója, a Maas akkora, mint a Tisza, de ez akkor sem lehet magyarázat a kérdésre. Az étteremben, ahová betértem, éppen sramlizenére mulatoztak a vendégek, akik a szomszédos németországi Aachenből ruccantak át, hogy kirúgjanak a hámból. A pincémó' előbb hollandul, aztán németül, majd franciául üdvözölt. Miután látta, hogy válaszolni egyetlen említett nyelven sem tudtam, megkérdezte, hogy esetleg tudok-e angolul. Na, ekkor megnyugodtam, s kinyögtem: Yes! Ekkor már sejtettem, hogy nem maradok éhen. Majd szegényes angoltudásomat összeszedve elmagyaráztam, hogy én bizony töröm Shakespeare nyelvét. A pincémó' rögtön hellyel kínált, s egy angol nyelvű étlapot nyomott a kezembe. Majd megkérdezte', hogy vegetáriánus vagyoke, mert ha igen, akkor hús nélküli vacsorát szolgálnak fel. Magam egy amerikai steaket választottam. A pincérnő, mintahogy ez a legtöbb helyen szokás, azt is megkérdezte, hogy jól átsütve, esetleg félig sütve szeretném elfogyasztani az ételt. A vacsora jó volt. Fizettem, visszamentem a szállodába. Végül is nem történt semmi. Csak annyi, ami e tájon ma már hétköznapi dolog. Az emberek ismerik egymás nyelvét. Flamandul, németül, franciául, s az iskolában tanult angol nyelven eltársalognak. Ismerik és tisztelik egymás kultúráját. Ez a város a latin és germán civilizáció metszéspontján fekszik. Az ehhez a civilizációhoz tartozó államok alakították meg az Európai Uniót. Talán ezért is itt írták alá az uniós szerződést. Barta Zsolt Bemutatkoznak a testvértelepülések Tiszaalpár Tiszaalpár és a dán Kjellerup között már több mint hét éve igen szoros baráti kapcsolat van, ami 1996-tól hivatalos szintre emelkedett. Mint azt Barton András, a község polgármestere elmondta, a dánok 1990-ben azzal a céllal keresték meg Tiszaalpár akkori önkormányzatát, hogy szeretnének egy magyarországi településsel testvérvárosi kapcsolatot kialakítani. Már az év végén egy kisebb delegáció látogatott el Alpárra, köztük Dánia magyarországi nagykövete, és különböző előadásokat tartottak, illetve tárgyalásokat folytattak. A látogatások egyre gyakoribbá váltak, különösen a két település iskolája között alakult ki szoros együttműködés. — Kjellerup A dánok mind gazdasági, mind közigazgatási téren megosztják európai uniós tapasztalataikat Tiszaalpárral, segítenek a különböző pályázatok benyújtásában. Legutóbb például a magyar fél 2000 ECU támogatást nyert, több rendezvény megszervezéséhez. A magyar delegációnak már számos továbbképzést tartottak, hogy jobban megismerjék az uniós követelményeket, illetve, hogy eredményesebben fel tudjanak készülni a várható tagságra. A polgármester a kapcsolatból egyedül a gazdasági együttműködést hiányolja. Mint mondta, ehhez még sok feltételnek teljesülnie kell. Kontra György Az Európai Unió küszöbén A. Petőfi Népe kétoldalas melléklete A felzárkózás bizonságpolitikai háttere Fél évszázadra eldőlhet az ország sorsa Látszólag nincs összefüggés, ám valójában rendkívül szoros a kapcsolat Magyarország leendő NATO-tagsága és az EU- bővítés folyamata között. Bár formailag két különböző szervezetről van szó, s egyik sem része a másiknak, mégis ezer szállal kapcsolódik egymáshoz a szövetség és az unió. Annak ellenére, hogy nem mindegyik NATO-tag tartozik az unióhoz, illetve fordítva. E problémáról kérdezte lapunk munkatársa dr. Simonyi Andrást, Magyarország NATO-hoz akkreditált brüsszeli nagykövetét. A diplomata elmondta: az a tény, hogy jövőre az ország tagja lehet a szövetségnek, az EU bővítés szempontjából kedvező tárgyalási pozícióba hozta Magyarországot. A nemzetközi tőkebefektetőket megnyugtatta az, hogy része leszünk egy biztonsági zónának. Ez ugyanis javí-Simonyi András tóttá az ország külpolitikai és gazdasági megítélését is. Megemlítette, hogy a NATO- csatlakozási folyamat fontos dátuma lesz március 9- e. Várhatóan az amerikai szenátus ekkor dönt arról, hogy támogatja-e a magyar belépési szándékot. A nagykövet megítélése szerint a szenátorok több mint kétharmada pozitívan viszonyul az igényünkhöz. Megemlítette, hogy a NATO berkein kívül az unió egy saját biztonsági szervezet megerősítésén tevékenykedik. Ennek a neve: Nyugat-Európai Unió. A közeljövőben Magyarország szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait az egyébként szintén brüsszeli központú szervezettel. A nagykövet elmondta, hogy valószínűleg jövő év tavaszán, április 4-én veszik fel az országot a NATO tagjai közé. Ez, mint mondotta, akár fél évszázadra is meghatározhatja az ország fejlődési lehetőségét. A felvételig azonban a hadsereg tisztjeinek be kell illeszkedniük a NATO szervezeteinek a munkájába Brüszszelben, s Budapesten. Az elöljárók többségének meg kell tanulnia angolul, s a hazai légtér ellenőrzését a nyugati követelményekhez kell igazítani. Simonyi András szerint nagy az esélye annak, hogy a taszári és a táborfalvai katonai bázisokat továbbra is használják majd az amerikaiak. A NATO boszniai békefenntartó tevékenységére ugyanis szükség van. A hadsereg fejlesztésével kapcsolatban megjegyezte: a NATO nem szól bele, hogy mikor és mennyiért újítja fel az ország a sereg védelmi fegyverzetét. Azonban a korszerűsítést elkerülni nem lehet. Mint mondotta, csak az az ország várhatja el, hogy segítsenek egy esetleges katonai konfliktus idején, amely másoknak is hajlandó és képes erejéhez képest segítséget nyújtani. Barta Zsolt Bizonyítvány, melyet a Lajtán túl is elfogadnak A kelet-európai országok közül Magyarországon teremtették meg elsőként annak lehetőségét, hogy az Európai Unió nagy részén elfogadott Európai Számítógép-felhasználói Jogosítványt megszerezhessék a gyakorlott felhasználók. A Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ (KKK) biztosítja a jogosítvány (angol rövidítéssel ECDL) megszerzésének vizsgafeltételeit és a szükséges képzést. Az ECDL megszerzéséhez hét vizsga szükségeltetik, melyet három év alatt tehetnek le azok, akik megfelelő alapokkal rendelkeznek a személyi számítógépek és szoftverek kezelésének terén. Hogy az ECDL-t megszerezhesse valaki, ahhoz otthonosan kell mozognia a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés és az Internet vagy a belső hálózatok világában. A vizsgázótól elvárják azt is, hogy gyakorlott felhasználója legyen az adatbáziskezelő programoknak, és ne legyen számára idegen a grafikai szoftverek alkalmazása sem. Tary Ferenc, a KKK igazgató-helyettese elmondta lapunknak, hogy az ECDL vizsgarendszere a gyakorlati tudást preferálja. A képzés, melyet a KKK nyújt a vizsgázni akaróknak, szintén nem elméleti jellegű, hanem a legújabb szoftverek alapos megismertetésére tö-A legügyesebb diákok nemzetközi oklevelet szerezhetnek. fotó: Walter Péter rekszik. Tary Ferenctől megtudtuk, hogy az ECDL különlegessé! többek között az adja, hogy azok is megszerezhetik, akik nem végeznek semmiféle tanfolyamot, hanem autodidakta módon, vagy például iskolai tanulmányaik során tesznek szert a megfelelő tudásra. A vizsgaköltségeket így a diákok számára kedvezően állapították meg. A KKK szándéka ezzel az, hogy minél több középiskolás szerezhessen - akár még az érettségi előtt - EU-konform diplomát. A vizsgázónak vizsgakártyát kell vásárolnia. Ez 7000 forintba kerül, diákoknak 5000 forintba. A vizsgák egyenként 1500 forintot kóstálnak, a diákoknak 1000 forintban határozták meg a vizsgadíjat. Akik számítógép-kezelői vagy szoftverüzemeltetői vizsgát tettek az elmúlt három évben, azok az ECDL vizsgák egy része alól mentességet kapnak. Az ECDL az ezredforduló után alapkövetelmény lesz az Európai Unión belül mindenki számára, aki az informatikában dolgozik. A skandináv államokban már most is munkaadói elvárás az, hogy az ECDL birtokában legyen a számítógépet kezelő alkalmazott. Ökrös Az unió mezőgazdaságáról dióhéjban 4. Jóváhagyta az idei és a jövő évre vonatkozó agrárárjavaslatait az Európai Bizottság. A csomag beleillik az Európai Unió azon törekvésébe, hogy a közösségi költségvetés felét kitevő mezőgazdasági kiadások ne növekedjenek. Az idei agrárköltségvetés 40,4 milliárd ECU (44 milliárd dollár, ez kb. 9200 milliárd forint), és a bizottság jövőre is ezen a szinten kívánja tartani. A bizottság csupán a kender- és a marhaszektorban nyúlt hozzá korábbi javaslataihoz. A kendert illetően 25 százalékkal, hektáronként 537 ECU-ra csökkentették a központi segélyt, mert veszélyesen nő e növény termőterülete: a jelenlegi 23 ezer hektárhoz képest jövőre már 35-40 ezer hektárt tesz majd ki. A marha esetében 10 százalékkal megemelték annak az állatállománynak a mértékét, amely után a spanyol és portugál tenyésztők különtámogatást kaphatnak. Spanyolországban 650 ezerre, Portugáliában 166 ezerre nő a támogatásnál figyelembe vett állatok száma. Mindezzel párhuzamosan a bizottság egy évvel kiterjesztette a szőlőtelepítések tilalmát. Az árcsomag bemutatásakor Franz Fischler mezőgazdasági biztos rámutatott: az unió agrárpolitikájának jövője a mezőgazdasági reformot is tartalmazó, bővítési intézkedéscsomag sikerétől függ. Mint ismeretes, az unió közös mezőgazdasági politikára fordított kiadásai az Európai Mezőgazdasági Tanácsadó és Garanciaalapon keresztül történnek. Ez finanszírozza az árgaranciákat, a tárolási költségeket, a közvetlen termelői jövedelem-támogatásokat, az áruk marketingjét célzó támogatásokat is. A közös politika eredményeként 30 év alatt az agrártermékek mennyisége - pl. tej, bor, cukor, hús, gabona - óriásit növekedett az EU- ban. Elfogadható fogyasztói árakkal stabilizálták a piacot. Világméretű kereskedelmi kapcsolatok segítségével garantálták a fogyasztók rendszeres ellátását. A gazdálkodók jövedelme az 1970-es évek végéig folyamatosan nőtt, bár ez megváltozott a 80-as évek során. B. Zs. CalmnaféEk Olívaolaj Vaj Marba-« Föföíőn tairiúluí» ii’iiair Óriási készletek az unió éléskamráiban. Ábránkon látható, hogy 1994 júniusában, aratás előtt 48 napi gabona, 35 napi olívaolaj, 63 napi vaj, kétheti marha- és borjúhús és csaknem egyhavi fölözött tejpor várt felhasználásra. A napokat a függőleges beosztás jelzi.
