Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-25 / 47. szám

Hefon: 76/518-2C : 76/481-386 i .................................. POLITIKAI HIRDETÉS ““ Egyre kevesebb a kórházi ágy. Egyre drágábbak a gyógyszerek. A diákoktól alig kétmilliárd forint állami bevétel érdekében tandíjat szednek. A GAZDASÁGI VISSZAÉLÉSEK ELKÖVETŐI A SZEMÜNKBE NEVETNEK. NlNCS PÉNZ AZ UTCÁKAT ELBORÍTÓ, OTTHONUNKBA IS BETÖRŐ BŰNÖZÉS MEGÁLLÍTÁSÁRA. Három magyar család közül egy nem tudja kifizetni villany-, gáz-, fűtésszámláját. Minden tizedik családot a kilakoltatás veszélye fenyeget. A MOST ISMÉT TERVBE VETT, DUNÁRA ÉPÜLŐ NAGYMAROSI DUZZASZTÓGÁT A SZLOVÁKOKKAL TÁRGYALÓ KORMÁNYDELEGÁCIÓ SZERINT 600 MILLIÁRD FORINTBA KERÜL. EZ MINDEN MAGYAR CSALÁDRA 250 000 FORINT TERHET RÓ. MIÉRT KELL ÖNNEK ÉS CSALÁDJÁNAK SAJÁT 250 000 FORINTJÁBÓL GÁTAT ÉPÍTENIE? Ennyiből minden családnak jutna GYES, GYED, családi pótlék, iskoláztatási támogatás. A gátépítés költségének hu­­szada elég, hogy az egyetemekről helyhi­ány miatt senkit se kelljen eltanácsolni. Kétszer annyian kapnának esélyt a tanu­lásra és ezen keresztül az elhelyezke­désre. 10 milliárd forintból minden ú­­jonnan felvett egyetemistának kulturált diákszállás jutna. És végre valóban meg­fizethetnénk a tanárok munkáját. A gátépítésre fordított 600 milliárdból a szégyenteljes és megalázó állapotban lévő egészségügy egészét európai színvonalra emelhetnénk. De ennyiből futná a tb-já­­rulék 25%-ra csökkentésére, a gyógyszerek árának mérséklésére, az egészségügyben dolgozók jövedelmének megduplázására, a mentőszolgálat talpraállítására is. GÁTAT A GÁTNAK! Ágh István (író), András Ferenc (filmrendező), Dr. Andrásofszky Barna (egyetemi tanár, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke), B. Farkas Tamás (rendező), Bakó Lajos (pénzügyi tanácsadó), Balás-Piri László (közíró), Balázs Béla (egyetemi tanár), Dr. Balogh Ádám (egyetemi tanár), Balogh Edit (építészmérnök), Dr. Balogh János (ökológus, akadémikus), Dr. Barkóczy István (művé­szettörténész), Bartha László, Bella István (író), Bencze Gyula (fizikus, akadémikus), Bicskey István (irodalomtörténész, egyetemi tanár), Bitskey Tibor (színművész), Bodonyi Csaba (építész), Boksái Zoltán (kémikus, egyetemi tanár), Botos Katalin (közgazdász, egyetemi tanár), Dr. Borhidi Attila (akadémikus, az Országos Környezetvédelmi Tanács Tagja), Dr. Boross Imre (ügyvéd, közíró), Borsi-Kálmán Béla (történész), Bőzsöny Ferenc (tanár), Budai Ilona (népdal­­énekes), Cseh-Szombathy László (szociológus, egyetemi tanár), Csernyus Lőrinc (építész), Csillag Ádám (filmrendező), Csiszár Imre (rendező), Csorba József (infor­mációs tanácsadó), Czakó Gábor (író), Czigner Jenő (egye­temi tanár), Dr. Dános Valér (ny. rendőrtábornok), Deák Ernő (a Bécsi Napló főszerkesztője), Dohy János (aka­démikus), Döbrentei Kornél (költő), Dr. Duda Attila (ügyvéd), Duray Miklós (az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke), Dvorszky Hedvig (szerkesztő), Eigel István (festő), Elek István (közíró), Faggyas Sándor (újságíró), ifj. Fasang Árpád (zongoraművész), Farkas Ipoly (építészmérnök), Fehér M. István (filozófiatörténész), ferencz Éva (énekművész), Földi Péter (festő), Fonyódi Ilona (gyógypedagógus), Frenreisz Károly (zenész), Fritz Tamás (politológus), Dr. Freund Tamás (kutatóorvos, egyetemi tanár), Galgóczy Árpád (műfordító), Gereben Ferenc (művelődésszociológus), Gergely Katalin (néprajzkutató), Gerzson Pál (egyetemi tanár), Gion Nándor (író), Görömbei András (irodalom­­történész, egyetemi tanár), Granasztói György (történész, nagykövet), Grendel Lajos (író), Dr. Gyihák Émő (kémiai tudományok doktora), Győri József, Gyurkovics Tibor (író), Dr. Gyurkovics Henrik (biológus), Gyurkovics Miklós (történelemtanár), Halzl József (energetikus, az MVM Rt. volt vezérigazgatója), Dr. Harmati Béla (Magyar Evangélikus Egyház püspök elnöke), Hámori József (biológus, akadémikus, a JPTE rektora), Hankiss Ágnes (író), Harmati István (közgazdász), Harrach Péter (teológus, az MKDSZ alelnöke), Heller Tamás, Hermann Róbert (történész), Hintsch György (filmrendező), Dr. Horváth Balázs (ügyvéd), Horváth jános (közgazdász, egyetemi tanár), Dr. Iván László (egyetemi tanár), Jankovics Marcell (filmrendező), Jókai Anna (író), Kalász Márton (író), Kalmár Béla (a Munka Világa Alapítvány elnöke), Keserű Katalin (művelődéstörténész), Kemács Gabriella (szerkesztő), Keszthelyi Lajos (egyetemi tanár), Dr. Kéthelyi Miklós (egyetemi tanár), Kis Gy. Csaba (irodalomtörténész), Kiss István (fizikus), Király Zoltán (egyetemi tanár), Klement Zoltán (akadémikus), Kodolányi Gyula (író), Kocsár Miklós (szerkesztő), Kolozsvári Papp László (író, műfordító), Dr. Kopp Mária (magatartáskutató, egyetemi tanár), Kosa László (néprajzkutató, egyetemi tanár), Kovács István (író, egyetemi docens), Kovács Kolos (operaénekes), Dr. Kovács László (egyetemi tanár), Kovács Orsolya, Dr. Kovácsi Aladár (olimpiai bajnok), Kozma Tamás (egyetemi tanár), Dr. Kőrös Endre (akadémikus) és Kőrös Endréné, Dr. Kővári Béla (ügyvéd), Kristóf Attila (író), Kurucz Gyula (író), Dr. Lanczendorfer Erzsébet (orvos, a KÉSZ győri szervezetének elnöke), Dr. László Gyula (történész), Lázár Ervin (író), Lovas István (atomfizikus, egyetemi tanár), M. Kiss Sándor (történész), Mádl Ferenc (nemzetközi jogász, egyetemi tanár), Makovecz Imre (építész), Matolcsy György (közgazdász), Mellár Tamás (közgazdász), Mezey Katalin (író), Mikovszky Tibor, Mohai V. Lajos, Molnár Attila (elmélettörténész), Morelli Edit (festőművész), Nemcsák Károly (színművész), Nemeskürty István (történész), Novák Ferenc (koreográfus), Oláh János (költő), Dr. Ormos Pál (MTA Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézet Igazgatója), Pálinkás József (fizikus, ról, hogy a bősi erőmű nemhogy a befek­tetett milliárdokat képtelen kitermelni, de még működtetése is ráfizetéses. Ez megkérdőjelezi a koncessziós megoldás lehetőségét. A koncesszió ellen szól az is, hogy a beruházás a kormány szerint 50- 60 év alatt térül meg, a bősi létesítmé­nyeket azonban 25 évre tervezték. Azt pedig, hogy a koncessziót végül a mi pénztárcánk bánja, a bőrünkön tapasz­taljuk az autópályáinkra épült sorom­póknál. A SZLOVÁK FÉL KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYE NEM KÍVÁNJA EZT. Idézet a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből: “Magyarországot és Szlováki­át egyaránt kártérítési kötelezettség ter­heli és mindketten jogosultak kártérí­tésre.” (152. pont) “Magyarország jogosult kártérítésre a Duna elterelése eredményeként elszen­vedett károkért, miután Csehszlovákia a C-variáns üzembe helyezésével, majd Szlovákia annak üzemeltetésével meg­fosztotta Magyarországot a közös vízi erő­források Magyarországot jogosan meg­illető részétől és ezeket a forrásokat lé­nyegében saját javára aknázta ki.” (152. pont) “Tekintettel arra, hogy mindkét fél el­követett egymást keresztező jogellenes cselekedeteket, a bíróság meg kívánja jegyezni, hogy a kártérítés kérdése kielé­gítően megoldható volna egy átfogó ren­dezés keretében, ha mindkét fél lemon­dana pénzügyi követeléseiről és ellenkö­veteléseiről.” (153. pont) BŐS-NAGYMAROS VÉGLEGES MEGOLDÁSA NEM KÍVÁNJA EZT. A természetes körülmények megvál­toztatása később újabb beavatkozást tesz szükségessé. A duzzasztó miatt pangó víz algásodik, ez a vízminőség romlásához vezet. A duzzasztás után kialakuló több tíz négyzetkilométer kiterjedésű, több e­­melet magas hatalmas víztömeg nyomá­sa a vízből kiülepedő szennyező anyago­kat a kavicsos altalajba préseli. Ezzel tönkreteszi a Balaton vízmennyiségének háromszorosát kitevő tiszta, sértetlen ivóvízkészleteinket. A pilismaróti gát megépítése után a Duna medrében be­álló változások csak újabb gátak építésé­vel ellensúlyozhatok. Ez újabb százmilli­­árdok kiadását jelenti. A HAGAI NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG NEM KÍVÁNJA EZT. Idézet az ítélet 134. pontjából: “A Bíró­ság azt a tényt sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Nagymaros nem épült meg. Hiszen azzal, hogy gyakorlatilag mind­két fél elvetette a csúcsenergia-termelő üzemmódot, felépítésének nincs többé semmi értelme.” A DUNA HAJÓZHATÓSÁGA, A VÍZHOZAM MEGNÖVELÉSE NEM KÍVÁNJA EZT. A nemzetközi hajózó útvonal kívánal­mainak a Duna duzzasztás nélkül is ele­get tesz. A Rajna-Majna csatorna merü­lési mélysége kisebb, mint amit a Dunán a duzzasztóművel el akarnak érni. Szé­lessége is kisebb, mint a dunai hajózási útvonal. Télen éppúgy nem hajózható, mint a Duna. A hajózást nem az utat elzáró gát, hanem a folyamatosan áram­ló nagyobb vízmennyiség szolgálja. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÜGYE NEM KÍVÁNJA EZT. Ha Magyarország részesedni kíván a víz­lépcső által termelt villamosenergiából, akkor előbb ki kell fizetnie a szlovák fél által megépített C-variáns létesítményei árának felét. Ez többszáz milliárd forint. A korszerűsödő ipar egyre takarékosabb energiafelhasználó. Magyarországnak nincs szüksége a drága bősi villamos­energiára. Európában és az egész világon energia túltermelés és túlkínálat van. A GAZDASÁGTALAN ÜZEMELTETÉS ELLENE SZÓL ENNEK. Az üzemeltetés fenntartásához hatal­mas mennyiségű iszap rendszeres kotrása szükséges. Az iszap veszélyes hulladék, melyet különleges tárolóban kell elhe­lyezni. Ez óriási költséget emészt föl és az egész beruházást gazdaságtalanná teszi. A BEFEKTETÉS ÉSSZERŰSÉGE NEM KÍVÁNJA EZT. Nincs olyan síkvidéki vízierőmű sehol a világon, amely működésének néhány éve után ne okozna súlyos pénzügyi kö­vetkezményekkel járó környezeti gon­dokat. A Német Szövetségi Kormány 1997-ben kétmilliárd márkát, azaz kb. 220 milliárd forintot költött a felső-raj­nai vízlépcsőrendszer okozta károk mér­séklésére. Egy szlovák lap nemrég számolt be ar­A JÓZAN ÉSZ SEM EZT KÍVÁNJA. KEMÉNY FORINTOKRÓL VAN SZÓ. MEGDOLGOZTUNK ÉRTE. ENNEK A PÉNZNEK MÁSHOL A HELYE. Ennyi pénzből végre tellne igazi nyug­díjemelésre. Olyanra, amely valóban ja­vítaná a nyugdíjas korú polgárok életét. Vagy jutna kutatásra, fejlesztésre, ész­szerű beruházásokra. A kis- és középvál­lalkozások támogatására. A mezőgazda­­sági családi vállalkozások fejlesztésére. Hitelekre. A munkanélküliek égető gondjainak megoldására. Munkahelyte­remtésre. Megfizethető árú lakásokat építhet­nénk. A gát árából az ország egészének szennyvíztisztítási problémáit megold­hatnánk. És még mindig maradna 100 milliárd forint, ami elég 10 modern, széles, 4 sávos Duna-híd építésére. Vagy költhetnénk a biztonságot te­remtő rendőrség megerősítésére. A gátra szánt összeg feléből a tervbevett kb. 300 km autópálya helyett 600 kilométernyi épülhetne. Ráadásul 10 év helyett mindössze 5 év alatt. Ez a gát.a Dunára épül, DE AZ ÖN ÉS CSALÁDJA BOLDOGULÁSÁNAK ÁLLJA ÚTJÁT. akadémikus, egyetemi tanár), Dr. Párducz Árpád (tudó­­mányos tanácsadó), Pethes György (egyetemi tanár), Petőcz András (költő), Pomogáts Béla (irodalomtörténész, a Magyar írószövetség Élnöke), Pungor Ernő (akadémikus), Rabár Ferenc (közgazdász, egyetemi tanár), Rókusfalvy Pál (pszi­chológus, egyetemi tanár), Rosonczy Ildikó (műfordító), Sajgó Mihály (egyetemi tanár), Dr. Sándor Péter (egyetemi tanár), Schlett István (politológus), Schmidt Mária (törté­nész), Siklósi József (építész), Dr. Sík Tibor (egyetemi tanár), Simái Tivadar, Dr. Simon Miklós (egyetemi tanár), Sneé Péter (közíró), Solymosi Frigyes (egyetemi tanár), Speidl Zoltán (újságíró), Dr. Supka Magdolna (művészet­történész), Szabados György (zeneszerző), Sza­­kolczai György (irodalomtörténész, egye­temi tanár), Szegedy-Maszák Mihály (irodalomtörténész, egyetemi tanár), Szeghalmi Elemér (irodalomtörté­nész), Szendrő Borbála (egyetemi adjunktus), Szentkirályi Zoltán A (építész), Szesztay András (szociológus), Szilágyi László (kémikus, egyetemi tanár), ^ Szőcs Géza (költő), Dr. Szőkefalvy Nagy Zoltán T (egyetemi tanár), Szűcs Fe­­renc (ref. teológus, egyetemi tanár), Tamás Attila (iroda­lomtörténész, egyetemi ta­­h < nár), Tar Pál (nagykövet, a Batthyány Lajos Alapítvány el­nöke), Taxner Ernő (irodalom­­történész, egyetemi tanár), Teliér M Gyula (szociológus, műfordító), ,&>**''* Tőkéczki László (történész), Török Bálint (közíró), Török Ferenc (egyetemi tanár), Tóth Erzsébet (a Magyar Mozgókép Ezért arra kérjük önt és családját, hogy adjon hangot véleményének a Fidesz - Magyar Polgári Párt az ország bármely részéből a helyi hívás áráért hívható telefonvonalán. Azt kívánjuk az SZDSZ politikusaitól, hogy véleményüknek megfelelően él­jenek a kormány ügyrendjében rögzített vétójogukkal és akadályozzák meg a gát felépítését. Arra szólítjuk fel a hatalomból hama­rosan távozó kormány szocialista mi­nisztereit és személyesen Horn Gyula miniszterelnök urat, hogy a gát ügyében ne hozzon döntést az Országgyűlés jóvá­hagyása nélkül. Alapítvány főtitkára), Tóth Gy. László (politológus), Tóth István György (közgazdász), Dr. Varga Csaba (jogfilozófus, egyetemi tanár), Varga Károly (vegyész, egyetemi tanár), Varga Károly (szociológus, egyetemi tanár), Vida Gábor (egyetemi tanár, a hágai perben a magyar álláspontot kép­viselő delegáció tagja), Dr. Vizy Béla (orvos), Dr. Weszelovszky Zoltán (mérnök), Zaizsa Márta (újságíró), Zalaváry Lajos (építészmérnök), Zelnik József (egyetemi docens). rí r% Magyar r mm- Polgári Párt oh'HQ'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents