Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

1998. február 19., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Felszámolási eljárás indul a Heliport Kft. ellen? A jogerőre emelkedett bírósá­gi határozat alapján megkez­dődhet a kecskemét-kadafalvi székhellyel bejegyzett, száz­százalékosan német tulajdon­ban lévőTechnik-Park Heliport Kft. felszámolása - tájékoztatta tegnap a sajtót Balázs István, az eljárást hitelezőként kezdemé­nyező szegedi Könnyűszerke­zet-építő és Szolgáltató Kft. (KÉSZ) ügyvezető igazgatója. A másodfokon eljáró Legfel­sőbb Bíróság döntése a magyar cég és a magyar-német vegyes vállalat közötti, több mint egy esztendeje húzódó üzleti vita végére tett pontot. Az ügy előzménye, hogy a szegedi KÉSZ Kft. - tekintettel több száz milliós kintlévőségeinek behajthatatlanságával kapcsola­tos tapasztalataira - tavaly márciusban kísérletet tett a ka­­dafalvi magyar-német vegyes vállalatnál végzett, ám ki nem fizetett építmények visszabon­tására. A KÉSZ eredetileg 35 millió forint körüli követelése ekkorra az időközben rárakó­dott kamatokkal együtt megha­ladta a 40 milliót. Természetesen megkérdez­tük a döntésről Barta Pált, a ka­­dafalvi Technik-Park Heliport Kft. képviselőjét is, azonban elmondta: az ügyben egyelőre nem kíván nyilatkozni. Polgármesterek randevúja Kiskunfélegyházán Ki kapja a Városok Kulcsát? Az Év Polgármestere, az Év Alpolgármestere és az Év jegyzője kitüntető cím mellett a Városok Kulcsát is átadják az arra érdemeseknek már­cius 6-án, a kiskunfélegyházi önkormányzati randevún. Az immár hagyományos prog­ram fővédnöki posztját ezúttal Kuncze Gábor belügyminiszter tölti be, a házigazdák: Ficsór József helyi polgármester, va­lamint dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés elnöke. A várhatóan hétszáz részt­vevő délelőtt miniszterekkel és államtitkárokkal teázhat (eddig Baja Ferenc, Kiss Péter, Lotz Károly és Vastagh Pál fogadta el a meghívást), majd szekció­üléseken vitatkozhat a megyei önkormányzatok és a városok kapcsolatáról. A médiumok és a helyható­ságok viszonyát boncolgató fó­rumot gazdasági és pénzügyi szakemberek részvételével pó­diumbeszélgetés követi, később polgármester-újságíró fociran­gadó és bugaci kirándulás la­zítja a komoly témákat. Az Év Polgármestere, Alpol­gármestere és Jegyzője kitünte­tést azoknak a személyiségek­nek nyújtja majd át a belügy­miniszter, akik a sajtóban köz­zétett kérdőív nyomán a leg­több szavazatot kapták válasz­tóiktól, míg a Városok Kulcsát - a polgármesterek voksa alap­ján - a településekért legtöbbet tett miniszter kaphatja meg. A találkozó egyik színfoltjá­nak számít majd A mi városunk címmel meghirdetett karika­túra-pályázatra beérkezett raj­zok kiállítása. T. M. A nyugdíjat havonta fizetik El kell egyszer odáig jutni, hogy ne a Pénzügyminiszté­rium állítsa össze a társada­lombiztosítás költségvetését, hiszen 1992 óta egyetlen eset­ben sem teljesült az, amit a PM szakemberei jósoltak - közölte tegnap Kovács Pál. Az Országos Egészségbiztosí­tási Önkormányzat elnöke szakszerűtlennek és elfogadha­tatlannak nevezte a Pénzügy­minisztériumnak azt az elkép­zelését, hogy a társadalombiz­tosítási járulékot az APEH szedje be. A tb-járulék a nyug­díjrendszer és az egészségügy fenntartására szolgál, nem pe­dig arra, hogy abból esetleg az állami költségvetés hiányainak pótlására lecsipegessenek - mondta. Kovács Pál szólt arról, hogy az elmúlt év végén a két társa­dalombiztosítási ágazat együt­tes kinnlevőségei meghaladták a 258 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy a két ágazat „kő­keményen hozzájárult a gazda­ság talpon maradásához”. Ha ezt a pénzt egyszerre kivonnák a gazdaságból, az összeomlana - mutatott rá. Kovács Pál - reagálva a Gazdasági Bizottság tegnapi javaslatára - kifejtette: a egész­ségbiztosító nem negyedévente fizet a kórházaknak, s a nyug­díjbiztosító sem negyedévente fizeti a nyugdíjakat. Ézért nem lehet, hogy a vállalkozók ne­gyedévente fizessék a járulékot. Ez is azt jelzi - mutatott rá hogy a PM illetékeseinek fo­galmuk sincs a tb működéséről, lebecsülik a társadalombiztosí­tást és az egészségügyet. Verbuválják az orvoscsoportot Pápa, Kecskemét és Taszár repülőtere fogadhatja a harci gépeket Ma kezdi a felkészülést, s egy hét múlva már indulásra kész az esetleges Irak elleni támadás során egészségügyi feladato­kat ellátó magyar orvoscsoport. A parlament döntése értel­mében a nemzetközi akciót légterünk és három katonai repü­lőterünk megnyitásával is segítenénk. Tegnap reggelig több mint hetven katonaorvos és civil egészségügyi dolgozó jelent­kezett a honvédség berkein be­lül közzétett felhívásra, azon­ban csak körülbelül ötvenen szállhatnak fel egy esetleges Irak elleni légicsapás bejelen­tésekor az Öböl-térségébe in­duló repülőgépre - tudtuk meg Sajner Gyula ezredestől. A honvédség szóvivője el­mondta, hogy a legtapasztal­tabb sebészek és baleseti sebé­szek mellett aneszteziológu­sok, toxikológusok, valamint a fertőzéses és trópusi betegsé­gek kezelésében jártas kato­naorvosok kerülhetnek be a 10-15 szakasszisztenssel ki­egészített csapatba. Nem felté­tel a fiatal kor vagy az erőseb­bik nemhez való tartozás, de a fizikai és a pszichés állóké­pesség igen. Ezért számíthat­nak némi előnyre azok a je­lentkezők, akik már kipróbál­ták a szokatlan klímát a ko­rábbi Öböl-menti akció során. Mint megtudtuk, a zavarta­lan felkészülés érdekében nem hozzák nyilvánosságra annak a budapesti egészségügyi in­tézménynek a nevét, ahol egyebek mellett saját jogállá­sukról, az ENSZ-határozatok­­ról és a célállomás - valószí­nűen Kuvait - helyi és vallási szokásairól szereznek fontos információkat az „ötvenek”. A tananyagot a vegyi és bakteriológiai önvédelemről szóló ismeretek egészítik ki, s mindenki megtanulja a szemé­lyes holmijához tartozó pisz­toly kezelését is. A szóvivő hozzátette: egészségügyi és gyógyászati felszereléseket, eszközöket nem visznek magukkal a ma­gyarok - azokat a fogadó or­szág kórháza biztosítja majd -, de annak nincs akadálya, hogy valaki például kedvenc sziké­jét betegye útipoggyászába. Mint megtudtuk, a pápai, a kecskeméti s leginkább a ta­­szári katonai repülőtér alkal­mas az esetleges bevetésben részt vevő, nyugati harci gé­pek fogadására. Erre akkor ke­rülhet sor, ha a gép hazánk légterének átrepülése közben kedvezőtlen időjárási viszo­nyok vagy meghibásodás mi­att leszállni kényszerül. Sajner ezredes szerint a szövetséges erők elsősorban az igen nagy befogadóképességű C-5-ös, Galaxy típusú repülőket állít­ják hadrendbe (ezek „hasá­ban” akár kisebb repülőgépek is elférnek), de a C-30-as Herkuleseket is kedvelik. A 13-14 000 méter maga­san repülő monstrumok szá­mára a magyar légi irányítás külön folyosót jelöl ki. Leszál­lásukhoz a legalább 3000 mé­ter hosszú kifutópálya mellett különleges leszállító és navi­gációs berendezésre, s angol nyelven beszélő reptéri sze­mélyzetre is szükség van. A kijelölt három magyar repülőtéren az üzemanyag­utántöltést, a nukleáris, vegyi és bakteriológiai biztosítást, a harci cselekmények során esetlegesen a gépre tapadó szennyeződések eltávolítását, a tűzvédelmet, valamint javí­tás esetén a tároló kapacitást is garantálni tudják - hangsú­lyozta informátorunk. Takács Mariann Az F-14B gépek anyahajóról szállnak fel. FOTÓ: FEB A jövő héten: döntés a civil szervezetek támogatásáról Ismét kevés a szétosztható pénz Az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Költségvetési Tá­mogatását Élőkészítő Bizottsága tegnap javaslatot fogadott el a különféle civil közösségek idei támogatásáról. A Házban a javaslatról a képviselők döntenek majd. A részletekről lapunknak Ró­zsa Edit, a bizottság alelnöke elmondta: az Országgyűlés ilyen céllal az idei esztendőre 221 millió 100 ezer forintot szavazott meg a költségvetés elfogadásakor. Az 1994-ben létrehozott bi­zottság pályázatokat írt ki öt területre. A szerda estébe nyúló ülésünkön írásba foglalt véleményünket a jövő hét ele­jén terjesztjük elő. A szociális, egészségügyi és karitatív szervezeteknek ösz­szesen 91 millió forintot sza­vaztak meg. A gyermek- és if­júsági szervezetek - a bizott­ság javaslata alapján - 47 mil­lió 650 ezer forintot kapnának, a környezetvédelmi szervező­dések több mint 37 és fél mil­liót, a kulturális szektor szin­tén több mint 61 milliót, míg az „egyéb” kategória 53 millió 650 ezer forintra számíthat. A képviselő asszony nem tagadta: ezek az összegek na­gyon szerények - különösen, mert sokfelé osztódnak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a civil szervezetek nem­csak ebből a költségvetési for­rásból kapnak támogatást. A Gyermek- és Ifjúsági Tanács, valamint az érintett tárcák kü­­lön-külön is rendelkeznek erre a célra elkülönített keretekkel. A civil szervezetek náluk is pályázhatnak. A parlamenti bizottság a hozzá beérkezett több ezer pá­lyázatból 700-at fogadott el. Éz azt jelenti, hogy története­sen egy vidéki olvasókör leg­feljebb 100-150 ezer forintot kaphat erre az évre. Még így is próbáltak lobbyzni képviselők egyes szervezetek érdekében. Szalóky Eszter Kitüntetett alkotmánybíró. Tudományos munkássága és életútja elismeréseként Göncz Árpád államfő - a miniszterel­nök kezdeményezésére - a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal ki­tüntetést adományozta Szabó Andrásnak, az állam- és jogtu­dományok doktorának, az Al­kotmánybíróság tagjának. Az exminiszter közbeszól. A rendőrség kettős irányításának veszélyeire hívta fel a figyelmet szerdán Boross Péter, az MDF alelnöke. A politikus „a kisszerű rivalizálás múltból ismert példá­jának” nevezte azt, ami a minisz­terelnök és a belügyminiszter között az utóbbi időben zajlik. Elfogadhatatlannak ítélte, hogy akormányfő-a belügyminiszter hatáskörét elvonva - a Minisz­terelnöki Hivatalban kívánja koordinálni a bűnüldözést. Metész: Kosa cáfol. Az or­szággyűlési képviselő-választá­sokig bizonyosan nem hívja össze a Metész közgyűlését az érdekképviselet elnöksége - közölte Kosa Gyula, a Mező­­gazdasági és Érdekvédelmi Szövetség elnöke. KI fizessen a TÁKISZ-nak? Az önkormányzatok rendszeres pénzügyi, törvényességi ellen­őrzését a közigazgatási hivata­lok végezzék - javasolják a Te­rületi Államigazgatási és Köz­­igazgatási Információs Szolgá­lat (TÁKISZ) átvilágításában részt vevő elemzők. A tanul­mány készítői javasolják a TÁ­­KISZ-ok finanszírozási rend­szerének újragondolását is. Nem veszélyes hastífusz. A Magyarországon élőkre nem je­lent veszélyt a kárpátaljai hastí­fuszjárvány - nyilatkozta szer­dán az Országos Epidemioló­giai Központ járványügyi osz­tályvezetője. Csohán Ágnes ugyanakkor a Kárpátaljára uta­zóknak azt tanácsolta, hogy fordítsanak különös figyelmet a kézmosásra, a fogyasztott éte­lek, italok tisztaságára. Metész-Mzottság. Zacsek Gyula, valamint Pongrácz Ger­gely meghallgatásával folytatta munkáját szerdán a tavaly no­vember 3-ára, Budapestre beje­lentett és a rendőrség által betil­tott rendezvénnyel kapcsolatos kérdéseket vizsgáló parlamenti bizottság, a Képviselői Iroda­házban. Zacsek Gyula, a Metész sztrájkbizottságának tagja, a demonstráció bejelentője el­mondta, hogy véleménye szerint a rendőrség törvénysértő módon tiltotta be a megmozdulást a gyü­lekezési jogról szóló törvényre hivatkozva. Pongrácz Gergely könnyek között azt vallotta, hogy a magyar zászló megszent­­ségtelenítése miatt nem enge­delmeskedett a rendőröknek, és továbbhajtott kocsijával. Cefrefogás Hildpusztán Helyzetkép a ciklus vége előtt Torgyán behozhatatlan előnnyel vezet a parlamenti „beszédversenyben” Véghajrá előtti helyzetképnek is beillik az a vaskos kötet, ame­lyet a közelmúltban tettek közzé a Ház munkájáról. A számok­kal, adatokkal írt krónika ugyanis a ciklus kezdetétől a múlt év végéig terjedő időszakot öleli át - bemutatva a törvénygyár éle­tének szinte minden mozzanatát. A jogalkotásban alighanem ne­hezen megismételhető teljesít­ményt nyújtottak a honatyák: 243 törvényt, 222 törvénymó­dosítást és 418 országgyűlési határozatot szentesítettek. Eh­hez mérten a 331 napot igénybe vevő ülések, a 2720 óra és 10 perces időtartamot kitöltő ple­náris vita nem is tűnik soknak. A matematikai pontosságú kimutatások azt is elárulják, hogy ’94 júniusától ’97 végéig a patinás falak között 29 492 felszólalás hangzott el, amelyek 1734 óra 3 percet fogyasztottak a Ház időkeretéből. A képviselők aktivitását, sze­replésének gyakoriságát ille­tően Torgyán József verhetet­lennek bizonyult, s ha a ciklus végéig már meg sem szólal, ak­kor sem veszélyezteti senki az elsőségét a parlamenti „retori­kaversenyben”. A tavaszi ülés­szak kezdetéig a kisgazdák el­nöke 1615 alkalommal szólalt föl, s napirend előtt vagy alatt összesen 101 órán és 5 percen át érvelt, vitatkozott. A további sorrend: dr. Pusztai Erzsébet (Néppárt) 583 hozzászólás (időtartam 31 és fél perc), Sep­­sey Tamás (MDF) 504 (38 és fél perc) és Kuncze Gábor (SZDSZ) 504 (31 perc 10 má­sodperc). Á képviselő hölgyek között Pusztai Erzsébet mögött Dávid Ibolya (MDF) és Dobos Krisz­tina (MDF) holtversenyben a második-harmadik, egyaránt 290 felszólalással. Holtverseny alakult ki a leg­­szófukarabb képviselők között is: dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ), dr. Leitner Gábor (Fidesz) és dr. Szabó Tamás (MDF) tudniillik egyszer sem kért szót a plénumon. A parlamenti ülésrend válto­zásainak krónikájából kiderül, hogy a „legmozgékonyabb” honatya, dr. Schamschula György és Fekete György volt: mindketten négyszer változ­tatták helyüket a patkóban. Schamschula az MDF-ből ki­lépve előbb a függetlenekhez, majd a kisgazdákhoz ült át, ám pár hét múlva visszatért a füg­getlenek közé. Fekete szintén az MDF-frakcióból költözött a függetlenek közé. Innen a KDNP képviselőcsoportjához vezetett útja, amikor e frakció megszűnt, ő is visszatért a füg­getlenek soraiba. (koós) (Folytatás az 1. oldalról) Igencsak felbolydult Hajós- Hildpuszta környéke, amikor kiderült, hogy a Hajósvin Kft. hosszúhegyi borászati üzemé­ben 2 millió liter cukorcefrét fog­laltak le a vámosok és a rendő­rök. A hírre az üzemben dolgozó munkások nagy része szerda reg­gelre beteget jelentett, és nem ment be a munkahelyére. Volt, aki megjósolta, hogy itt valami nagy disznóság készül, ugyanis napokkal ezelőtt három heli­kopter körözött a borkombinát felett. Többen arra gyanakodtak, hogy valami nagy üzlet készül Hilden. Tegnap pedig azt fur­­csállották, hogy a telep tulajdo­nosai eltűntek a környékről. A cégbírósági bejegyzés sze­rint három borászati vállalkozás is jelen van a telepen. Az itteni termelést és az üzleteket azon­ban az ismert vállalkozó, F. F. irányította. Opel Vectrák visszahívása Magyarországon összesen 2 450 olyan Opel Vectra sze­mélygépkocsi van, amelyeket még 1997 júliusa előtt gyártot­tak, s amelyeket a kézifék ká­­beljének cseréje miatt a szervi­zekbe visszahívnak levél útján - mondta el szerdán Dános Ánd­rás, az Opel Hungary szóvivője. A tartóssági és a vásárlói tesz­tek már az elmúlt évben jelez­ték, hogy a kézifék kábelje idő előtt elöregedhet. Ennek kap­csán az azóta készült személy­­gépkocsik kézifékjében már megerősített kábelt használnak.

Next

/
Thumbnails
Contents