Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-17 / 40. szám
4. oldal Világtükör 1998. február 17., kedd A NATO-erők Boszniában A boszniai elnökválasztás előtt szinte bizonyosan nem csökkentik a boszniai nemzetközi erők létszámát - szivárgott ki a NATO-tagországok állandó nagyköveteinek hétfői ülése után Brüsszelben. A nagykövetekből álló Észak-atlanti Tanács döntött a jelenlét meghosszabbításáról, ám az elfogadott tervet még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A választás után várható a csapatok némi csökkentése. Az Egyesült Államok zágrábi nagykövete cáfolta azt, hogy Washington horvátországi NATO-támaszpontok létesítését szabta volna előfeltételként ahhoz, hogy Zágráb csatlakozhasson a NATO békepartneri programjához, vagy magához a szervezethez. Kleridesz maradt a ciprusi elnök Két választási forduló után Gláfkosz Kleridesz hivatalban lévő ciprusi elnököt vasárnap újabb öt évre a szigetország államfőjévé választották. A 76 esztendős Kleridesz a Demokratikus Tömörülés jelöltjeként a szavazatok 50,8 százalékát szerezte meg. Ellenfele, az 59 éves, független Georgiosz Jakovu volt külügyminiszter 49,2 százalékot kapott. Az újjáválasztott államfő kijelentette, hogy nemzeti egységkormányt akar alakítani az összes politikai párt bevonásával. Az új kabinetnek a jövő hónapban kell tárgyalásokat kezdenie az 1974 óta kettévágott sziget újraegyesítéséről és az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Kleridesz a megszálló török csapatok kiűzésére szólított fel, s kijelentette: a menekülteknek vissza akarja adni otthonaikat. India választ Feszült légkörben, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg hétfőn Indiában az előrehozott parlamenti választások első fordulója. A véres hétvégét követően a százezernél több kirendelt katona és rendőr ellenére a szavazás első óráiban legalább tucatnyian meghaltak, s valószínűleg részben emiatt is rendkívül alacsony volt a részvételi arány. A választási kampány utolsó hetét heves erőszakhullám jellemezte; az elmúlt napok folyamán csaknem 40-en, szombaton és vasárnap pedig több mint 70-en vesztették életüket különböző összecsapásokban és a robbantások miatt. Kofi Annan közvetítő tevékenysége az utolsó reménysugár Sivatagi vihar előtti csend Megkezdte az elnöki létesítmények feltérképezését az a nemzetközi szakértői csoport, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkár küldött Irakba a válság megoldására. Diplomáciai körökben arról beszélnek, hogy gyakorlatilag megkezdődött a visszaszámlálás. Miként 1991-ben, a Sivatagi vihar fedőnevű akció előtt, ezúttal is megélénkültek az egyeztető tárgyalások. Az arab országokat végiglátogató iraki külügyminiszter hétfőn Ammánból Bejrútba utazott tovább. A jordániai lapok szerint Mohamed Szaid asz-Szahafelutazása előtt bejelentette, hogy szerdán Párizsban találkozik Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, akinek közvetítő tevékenységét sokan az utolsó reménysugárnak tekintik az Irak elleni amerikai katonai csapás elhárítására. John Howard ausztrál miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy kedden indulnak az öböl térségébe az esetleges Irak elleni támadáshoz csatlakozó ausztrál egységek. Ausztrália már korábban jelezte, hogy mintegy 250 fős, kis létszámú, de igen korszerűen fölszerelt katonai erőt küld a térségbe. Az új-zélandi kormány döntése szerint a szigetország katonákkal és repülőgépekkel csatlakozik az Egyesült Államokhoz és szövetségeseihez az Irak elleni esetleges hadműveletekben. Jenny Shipley kormányfő hangsúlyozta, hogy országa a diplomáciai megoldás sikeréért lép fel, s csak akkor támogatja az emberáldozatokkal is járó katonai akciót, ha Irak továbbra sem hajlandó teljesíteni az ENSZ fegyver-ellenőrzésre vonatkozó követeléseit. Oroszországnak komoly gazdasági érdeke fűződik a legújabb iraki válság békés rendezéséhez, hosszabb távon pedig az Irak elleni gazdasági embargó megszüntetéséhez - írja a The Wall Street Journal Europe. A lap szerint az orosz olajtársaságok eddig 800 millió dollár olcsó olajat vásároltak Iraktól, más orosz cégek pedig 100 millió dollár értékű gyógyszert szállítottak oda az ENSZ élelmiszert olajért programja keretében. Az orosz hadiipar is erősen várja az embargó végét. Háborús „divatbemutató” a palesztinai Ramallahban. FOTÓ: FEB/REUTERS Hírek röviden Fellendült a gazdasági élet Ausztria keleti határtérségeiben a gazdasági fejlődés felgyorsult, általában sokkal több munkahely keletkezett, mint másutt Ausztriában - írja a Der Standard osztrák független lap. A legjobban Burgenland északi és középső részén nőtt a foglalkoztatottak száma. A Sinn Fein nem kívánatos A brit kormány kiutasította a Sinn Feinnek, az IRA terrorszervezetének képviselőjét a rendezési tárgyalássorozat újabb dublini fordulójáról - közölte Gerry Adams, a katolikus párt vezére. Tajvani légiszerencsétlenség Lezuhant a tajvani China Airlines Cl 676. számú járatának Airbus 300-asa, fedélzetén 182 utassal és 15 tagú személyzettel. A gép Báliról szállított nyaralókat haza Tajpejbe. A fedélzeten volt a tajvani központi bank kormányzója, Seu Juan-dong és felesége, valamint a bank három alkalmazottja is. A szerencsétlenség leszállás előtt, a repülőtér közelében történt. A yorki hercegnő síbalesete Sarah Ferguson yorki hercegnő síelés közben Svájcban balesetet szenvedett, és megrepedt a kulcscsontja. Sérülése nem olyan súlyos, hogy félbe kellene szakítania az üdülést - jelentette az AP hivatalos közlemény alapján. Zuhanórepülésben az olajár Az OPEC-országokban termelt olajfajták átlagos ára a múlt héten hordónként 13,72 dollár volt, az előző heti 14,14 dollár helyett. Havannai figyelmeztetés Kubában a pápai látogatás óta 300 bebörtönzött részesült kegyelemben. Ez azonban nem jelenti, hogy ezentúl szabad utat kap a hivatalostól eltérő véleménynyilvánítás - figyelmeztetett Roberto Robaina havannai külügyminiszter. ________________Hírháttér________________ Moszkva, Peking, Öböl Bár a ma kezdődő orosz-kínai miniszterelnöki találkozó napirendjén természetesen számos fontos kétoldalú kérdés is szerepel, a megfigyelők ezúttal a két szomszédos nagyhatalomnak az elhúzódó iraki válsággal kapcsolatban várható állásfoglalását tartják világpolitikai következményeit tekintve a legjelentősebbnek. Mind Kína, mind Oroszország a Bagdad elleni esetleges katonai fellépés következetes ellenzői közé tartozik. Ráadásul Moszkva és Peking vétójoggal rendelkezik a Biztonsági Tanácsban, így adott esetben meg tudja akadályozni a jogi szempontból nélkülözhetetlen ENSZ- felhatalmazást a küszöbön álló amerikai offenzívához. A washingtoni beavatkozás összehangolt ellenzése persze bonyolult hátteret takar. Nem csupán arról van szó, hogy Oroszország és Kína egyaránt busás gazdasági hasznot remél az Irakkal köthető ügyletekből. Még csak nem is arról, hogy Bagdad eddigi tetemes adósságainak törlesztése még kilátástalanabbá válnék egy újabb, pusztító hatású légicsapás-sorozat után. Legalább ennyire fontos, hogy Moszkva és Peking az Egyesült Államok szuperhatalmi befolyásának és eszköztárának korlátozását igyekszik elérni. Elvégre egy újabb, hatásos fellépés Bagdad ellen még szembeötlőbben bizonyíthatná Washington gyakorlatilag „egyeduralkodó" pozícióját a világ diplomáciai és katonai színpadán. Emellett szinte elhalványul a gigászi szibériai energiatervek, az orosz áramszállítások, a határkijelölések ügye. Szondy Gábor Egy nyilatkozat utóélete A vízumkényszer ötlete túllép a belpolitikán A magyar miniszterelnököt a külföldiek elleni uszítással vádolják - ezzel a címmel számolt be a Die Welt című német lap hétfői számában a Fenyő-gyilkosság után tett kormányfői nyilatkozat „váratlan utóéletéről”. Az ügyben nem a bűncselekményről van szó, hanem a statisztikáról. Arról, hogy azt nem képesek értelmezni - olvasható a lapban. A szerző szerint Horn Gyula a gyilkosság után úgy döntött, hogy a nép szája íze szerint fog beszélni, hiszen májusban választások lesznek. A német napilap megírta, hogy a miniszterelnök 80 százalékosnak mondta a külföldiek részvételét a bűnözésben, holott az nem éri el az 5 százalékot. A kínos melléfogás miatt a miniszterelnök magyarázkodni kényszerült, és nemcsak azért, mert a tévedést mindenképpen korrigálni kell. Az ellenzék ugyanis jogilag bizonyítható külföldiellenes uszításról kezdett el beszélni. A magyar kormányfőnek a bűnözésről tett kijelentéseivel foglalkozik a román sajtó is. Az Adevarul azt írja: „Horn Gyula kockázatos kijelentései, valamint az az elképzelés, hogy a bűnözéssel szemben megoldás lehet a vízumkényszer bevezetése a szomszédos országok állampolgárai számára, olyan politikai balfogás, amely arányainál fogva túllép a magyar belpolitika keretein.” A szlovákiai magyarság törvényesen küzd jogaiért Bugárék a balkáni út ellen Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) elnöke úgy látja, hogy Vladimír Meciar harmadik miniszterelnöksége alatt a szlovákiai magyarság helyzete roszszabbá vált, mint amilyen a kommunista rendszer idején volt. „Magyarország és Szlovákia viszonya megromlott. Amikor a két ország aláírta az alapszerződést, nagyon kedvező volt a fogadtatás. Később azonban kiderült, hogy egy dolog a dokumentumot aláírni, és másik dolog azt teljesíteni” - nyilatkozta a politikus. „A magyar kisebbséget a dokumentum aláírása óta több jogától is megfosztották, s ez ellentétes az alapszerződés szellemével. Ami az alapszerződést illeti, még az ellenőrző mechanizmusa sem kezdett el működni” - véli Bugár Béla abban az interjúban, amelyet hétfőn közölt a Lidové Noviny című cseh polgári napilap. „Meciar úr harmadik kormányának színre lépése, 1994 óta a magyar kisebbség szinte minden jogát elveszítette” - hangsúlyozta Bugár, és hozzátette: a szlovákiai magyarság autonómia-törekvéseit „kizárólag törvényes úton” kívánja érvényesíteni. A „balkáni utat, a háborús megoldást senki sem akarja, ez abszurd vád.” Észak angyala. Elkezdték a helyére emelni Nagy-Britannia legnagyobb szobrát Gatesheadnél, Északkelet-Angliában. A 20 méter magas, 200 tonnás alkotás szárnyainak fesztávolsága azonos egy Jumbo Jetével. Bírálói szerint a gigantikus mű elvonja a hatalmas forgalmú autópálya használóinak figyelmét, s ez balesetekhez vezethet. fotó: feb/reuters Vita a német kancellárjelöltekről Az ellenzéki szociáldemokraták után hétfőn a német kormánykoalícióban is vita támadt arról, hogy ki a legalkalmasabb kancelláijelölt a szeptemberi országos választásra. Sokáig úgy tűnt, hogy a Helmut Kohl kancellár vezette keresztény-liberális koalíció számára fel sem vetődik a kérdés, hiszen a több mint másfél évtizede hatalmon lévő Kohl már majdnem egy évvel ezelőtt közölte: ismét indul. S jelölését az illetékes testületek azóta meg is erősítették. Az elmúlt hónapokban azonban többször fölvetődött, hogy a hivatalos utódnak kiszemelt Wolfgang Schäuble meddig várjon még. A keresztény pártok parlamenti frakcióját vezető 55 éves politikus felkészültsége, meggyőző ereje sok esetben segítette ki a bajból a kormányt, amely az elmúlt hetekben, hónapokban számtalan jelét adta tehetetlenségének, s egyre veszít népszerűségéből. A ZDF-televízió megbízásából végzett legújabb felmérés szerint a keresztény pártok szavazóinak az utóbbi időben megváltozott a véleménye, s most először Schäuble áll a népszerűségi lista élén. A megkérdezettek közül a keresztény pártok híveinek 49 százaléka szerint a frakcióvezető, míg 44 százalék szerint Kohl lenne a jobb kancellárjelölt. Magukat megnevezni nem kívánó kereszténydemokraták közölték: a szociáldemokrata kancellárjelölt megnevezésével egy időben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) is új jelölttel álljon elő Schäuble személyében. A szociáldemokraták vezetése eközben igyekezett csillapítani a vihart, amely a párt balszámyának egyik minapi elemzése miatt tört ki. Az állásfoglalásban ugyanis - felrúgva az eddigi „hallgatási fogadalmat” - a liberális gazdaságpolitikai nézeteket valló Gerhard Schröder ellen foglaltak állást. A balszámyhoz tartozó Oskar Lafontaine pártelnök egységre, a nyilvános vita azonnali abbahagyására szólította fel pártját. A közvélemény-kutatások szerint a párt szavazótábora Schrödert tartja alkalmasabbnak.
