Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-10 / 34. szám

p A PN-KALAUZ VENDEGE A vidék pékmestere Palásti József 38 éves, nős, két gyermek édesapja. Kun­szálláson lakik, de nevét a me­gye határain tül is ismerik: ő a társtulajdonosa a Palásti és Pólyák Pékáru Kft.-nek. Sike­res vállalkozása mellett tavaly egy új újabb céget alapított. Fagyasztott pékáruk gyártásá­val és forgalmazásával kezdett foglalkozni. Kecskeméten a Fecske utcában júliusban kezdtek el dolgozni a gépek, s rövid időn belül elérte, hogy alig van olyan bolt a megyé­ben, amelyben ne érződne a friss pogácsa ellenállhatatlan il­lata. Az üvegablakos elektro­mos kemencékben sült For­­netti termékek sikere azonban jóval nagyobb a vártnál. Ez pe­dig meglepő, mert látványpék­ségek - amikor a vásárló előtt sütik az árut - évtizedek óta működnek Nyugat-Európában, s Magyarországon is legalább 10-12 cég foglalkozik fagyasz­tott pékáruk eladásával. Palásti József azonban egy picit vala­hogy másképpen csinálja.-A Fornetti termékek sike­rének az a titka, hogy én a kor­szerű nyugati technológiával hazai ízeket gyártok. Tömeg­árut, amit ismernek és szíve­sen fogyasztanak az emberek. Olyat, amitől jól lehet lakni, és a pénztárca sem bánja meg. Szóval nem libamájjal és gesz­tenyével töltött kifliket akarok a vásárlókra erőltetni, hanem friss pogácsát kínálok a bol­tokban. Csak amíg korábban a pogácsák napokig száradtak a boltok polcain, a Fornetti pogá­csái melegen kerülnek a kosa­rakba. Óriási a különbség!-Volt olyan kereskedő, aki még a boltját is átalakította, mert nem tudta elhelyezni a kemencét. Miért szeretnek ennyire pogácsát sütni a bolto­sok? Palásti József- Mert megéri. A kis üzletek tulajdonosait ugyanis egyre jobban fojtogatják az áruház­láncok, amelyek áraival nem tudnak versenyezni. Csak egyet tehetnek: a szolgáltatá­saik körét és színvonalát bőví­tik. Például friss pogácsát süt­nek a vásárlóiknak. Ráadásul a rendszerhez történő csatlako­zás egyetlen fillérükbe sem ke­rül a kereskedőknek. Ponto­sabban csak a 150 ezer forint biztosítékot kell kifizetniük. A boltosnak semmi kockázata nincs. Mi adjuk a kemencéket, megtanítjuk azok használatát, javítjuk, szervizeljük a beren­dezéseket. Ki lehet próbálni, hogy mennyire jövedelmező a dolog. Akinek pedig nem jön be a számítása, visszakapja a 150 ezer forintot és barátságban elválunk.- Szinte már mindenhol vannak kemencék, lassan telí­tődik a piac. Nem fél attól, hogy saját konkurenciájává válik?- Nagyon sok olyan helyen nem vagyunk még ott, ahol szeretnénk. Jelenleg 300 sü­tési pontunk van, de szerintem ebben az évben képesek le­szünk 700-800 látványpéksé­get működtetni. Mert mi nem a nagykapacitású, nagyforgalmú kemencékre helyezzük a hangsúlyt, hanem a pár ezer lakosú kis falvakat szeretnénk ellátni - s nem csak a megyé­ben. Még ebben a hónapban egy újabb telephelyünk kezdi meg a működését Kecskemé­ten. A Dunántúlon pedig For­netti Pannon néven egy új gazdasági társaság jött létre a termékeink gyártására. Mert nem hiszek azoknak a közgaz­dászoknak, akik azt állítják, hogy egy kezdő vállalkozásnak feltétlenül veszteségesnek kell lennie. Én ezt nem merem megkockáztatni. Mérlegelve a piaci viszonyokat, mindenkor a tisztességes haszonra törek­szem. A kenyér árát például 18 hónapja nem emeltem, s egy darabig nem is fogom. A liszt ára ugyanis csökkent, és sike­rült a működési költségeimet is lényegesen lefaragni. Jelenleg úgy 3 százalékkal növekedtek a kiadásaim, amit viszont még ki tudok gazdálkodni. Ráadásul szerencsére már nincs olyan mértékű infláció, hogy évente többször kellene árat emelni.-Hogyan sikerült a költsé­geket lefaragni?- Azokban a pékségekben például, amiket megvásárol­tam, azonnal kidobtam az ösz­­szes régi kemencét. Új techo­­lógiával új termékeket állítok elő. Szerintem úgy nem lehet tovább működtetni valamit, ahogyan az tönkrement. Mert ha valaki ugyanazt csinálja, mint a többiek, de attól más eredményt remél, az hiú áb­rándokat kerget. kezdőknek és profiknak Méltányosságra számíthatnak a késlekedők Havonta valló egyéni vállalkozók Ettől az évtől kezdve havonta kell bevallást készíteniük - és ennek megfelelően tb-járulékot fizetniük - az egyéni vállalko­zóknak. Vajon a megnöveke­dett adminisztráció, s az ezzel kapcsolatos utánajárás, kiadás arányban van-e az intézkedés­től várt eredményekkel? Hideg József, a megyei egészségbiz­tosítási pénztár igazgatója sze­rint azokat az egyéni vállalko­zókat feltétlenül kedvezően érinti a változás, akik tavaly vi­szonylag magas jövedelemre tettek szert, mert - ellentétben a korábbi évekkel - most már nem az előző évi jövedelem a járulékfizetés alapja, hanem mindig az adott havi, ún. vál­lalkozói kivét. (Vagyis az egyéni vállalkozó „fizetése”.) De - ahogyan korábban is - a járulékminimumot mindenkép­pen meg kell fizetni, akkor is tehát, ha nem történt ilyen ki­vét. (A járulékminimum főfog­lalkozású vállalkozók esetében a minimálbér (19 500 forint) 39+10 (7+ nyugdíj- és 3% egészségbiztosítás) százaléka, azaz 9555 forint. Ezen felül fi­zetendő az egészségügyi hozzá­járulás, amelynek összege ja­nuár hónapra még 1800 forint volt, februártól azonban már havi 2100 forint.) Valamennyi egyéni vállalkozó számára elő­nyös továbbá, hogy a havi be­vallás mellett pontosabbá, nap­rakészebbé válik folyószám­lája. Minden egyes bevalláshoz mellékelni szükséges ugyanis a járulék befizetését tanúsító csekk stb. másolatát. így a fo­lyószámla-tulajdonosok időben értesíthetők, ha esetleg tartozá­suk keletkezne, hogy a kamat - ráadásul tudtukon kívül - ne halmozódjék fel. Papírforma szerint egyéb­ként a mai nap a január havi társadalombiztosítási járulékok bevallásának és befizetésének határideje. Ám ha ennek most valaki mégsem tud eleget tenni, de bevallását, befizetését telje­síti, kérés nélkül - erre az egy alkalomra vonatkozó - különös méltányosságra számíthat. IPOSZ-MSOSZ tiltakozás Törvényellenes, hogy az egészségbiztosítási pénztárak a kisiparosoktól és a kiske­reskedőktől a januári össze­sítő bevallásokhoz a befize­tési igazolást is kérik - szö­gezi le az IPOSZ és a KI­­SOSZ a sajtóhoz és az OEP- hez hétfőn eljuttatott tiltako­zásában. A két képviselet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának a­­zonnali intézkedését kérte. Közleményük szerint az egészégbiztosítási pénztárak a januári összesítő bevallást nem hajlandók átvenni, csak a bevallás szerinti összeg befi­zetésének igazolásával e­­gyütt. A törvényi előírás sze­rint ugyanakkor az összesítő bevalláshoz csak a tárgyhó­napot megelőző hónap beval­lása szerinti összeg befizeté­sét kell igazolni. Mivel múlt évben a kisiparosoknak és a kiskereskedőknek nem volt ilyen kötelezettsége, így a de­cemberi befizetést nem tudják mellékelni. A termelők magasabb árat kérnek a feldolgozóktól Válságban a pecsenyecsirke-ágazat Nehézségekkel küszködik a hazai pecsenyecsirke-ágazat. Az érvényben lévő felvásárlási árak ugyanis nem garantálják a termeléssel járó, folytono­san növekvő költségek fedeze­tét. Ha záros határidőn belül nem történik e téren előrelé­pés, beláthatatlan helyzetbe kerülhet a honi baromfipiac. A kialakult helyzet megvitatá­sára január 28-án országos fó­rumot szervezett Csatári József, a kunfehértói Előre Mezőgazda­­sági Szövetkezet elnöke. A ta­nácskozáson a termelői oldal képviselői arra próbáltak ma­gyarázatot találni, hogy miért ju­tottak ilyen kiszolgáltatott hely­zetbe a feldolgozókkal szemben, amikor ők csakis a tisztes meg­élhetésért, a létezéshez elenged­hetetlen minimumért küzdenek. A felvásárlók 165 forint/kg-os ajánlata messze nincs összhang­ban az általuk produkálható 170 forint körüli kitermelési költsé­gekkel. Ezt a különbséget a köz­ponti forrásokból beígért 5 forin­tos kilónkénti támogatás sem el­lentételezi, nem marad belőle az elkerülhetetlen állagmegóvási munkálatok finanszírozására, a szükségszerű fejlesztésekre. A feldolgozók küldöttei nem vitatták az előállítási kiadások nagyságát, ennek ellenére úgy nyilatkoztak, hogy a csirkehús alacsony árszínvonala miatt nem tudnak a mostaninál magasabb árat fizetni a termelőknek. Csákváriné Csordás Judit, a Baromfitenyésztők Országos Választmányának elnöke a fel­dolgozók monopolhelyzetének letörésére, az áralku kikénysze­rítésére összefogást, szövet­ségbe való tömörülést javasolt a termelőknek. Mint elmondta, hivatalos érdekképviselet nélkül nem juthatnak előbbre. A Föld­művelésügyi Minisztérium kép­viselője úgy nyilatkozott, hogy a tárca nyitott a fórumon elhang­zott termelői problémák fogadá­sára, az ágazat esetleges további segítésére, jóllehet lehetőségei behatároltak. A Földművelés­­ügyi Minisztériumnak nincs be­leszólása az árak alakításába, mert a szerződéseket a felvásár­lókés termelők egyéni alku alap­ján kötik meg. A tanácskozáson jelen volt Nagy Géza, a bábolnai feldol­gozó képviselője, aki elmondta, hogy cégük elsősorban az önfi­nanszírozóktól vásárol pecse­nyecsirkét. Az első számú szempont, hogy azoktól a terme­lőktől vásárolnak, akik kiváló minőséget produkálnak. A szak­ember nem vitatta a jelenlegi előállítási költségek nagyságát, de üzemük nem tudja vállalni a termelők által kért összeget, cé­gük 168 forintos árat ígért. A halasi baromfi-feldolgozó felvásárlási árait Debrecenben határozza meg a többségi cégtu­lajdonos Hajdú-Bét Rt. A rész­vénytársaságon belül - ágazati rendszerben - idén jött létre egy termeltetői szervezet, amelynek a feladata az árualap - csirke, pulyka, húsliba, májliba, pecse­nyekacsa, májkacsa - előállítta­tása. Az rí. tavaly 18 millió darab pecsenyecsirkét termelt, amely­nek felét saját telepeiken állítot­ták elő, a többi csirkét kisterme­lőktől vásárolták fel. Az idei tervük 42 millió darab pecse­nyecsirke. Kálmán Sándor, a Hajdú-Bét Rt. brojlercsirke- és pulykaága­zatának igazgatója elmondta, hogy sok kiskunsági termelővel már megkötötték, illetve folya­matosan kötik a szerződéseket a kunfehértói fórum óta. A meg­egyezések valamennyi termelő­vel egyéni tárgyalások révén születtek meg, de a felvásárlási árakat üzletpolitikai okokra hi­vatkozva nem közölték lapunk­kal. Tapodi Kálmán Szja cégautók után Csütörtökig lehet befizetni a cégautóknak a normát megha­ladó üzemanyag-túlfogyasztása utáni 44 százalékos személyi jövedelemadót. Új kiviteli engedélyek Új kiviteli engedélyeket kell beszerezniük azoknak a terme­lőknek, akik gabonát kívánnak j kivinni az országból - tájékoz­tatta hétfőn a sajtót Gárdosi Pé­ter, az Agrárrendtartási Hiva­tal helyettes vezetője. A régi kiviteli engedélyeket nem újít- j ják meg. A kivitel feltételei azonban április 1-je után is lé­nyegében megegyeznek a je- j lenlegi szabályozással. A búza kivitelére folyamatosan adják j ki az exportengedélyeket, mennyiségi korlátozás nélkül. Árpából 100 ezer tonnát lehet j kivinni az országból folyama­tosan. Egy-egy exportáló | mennyiségi korlátozás nélkül j viheti ki ezt a gabonafajtát. Idén 150 tonnás aranytermelés Pekingi remények szerint Kína f idén 150 tonna aranyat termel -1 közölte a kínai fémipari mi- J nisztérium illetékese, akit a | | Reuters idézett. Az ágazati elő- j irányzat 1998-ra ugyan 115 tonna, de mint az illetékes f hangsúlyozta, mindent meg- ? I " tesznek annak céljából, hogy a 1 mennyiség 150 tonna legyen. André Kostolany kilencvenkét éves Budapesten ünnepelte tegnap 1 92. születésnapját a világ egyik 1 legismertebb tőzsdeszakér-1 tője, a magyar származású | | André Kostolany. A Budapesti f Értéktőzsde kereskedési tér- í mében köszöntötték. Kosto-1 lány elmondta: a tőzsdén ,,ját- I szók” magas kort élnek meg, J mert állandóan használniuk kell agyukat és ez kondícióban tartja őket. A perek ellenére maradt a profit j A Philip Morris amerikai f | élemiszer- és dohányipari 1 konszern profitja gyakorlati­lag változatlan maradt 1997-1 ben 6,3 milliárd dollárral, j Jóllehet külön terhet róttak a | cégre a dohányzásellenes pe- | rek három amerikai szövet- § j ségi államban, és az árfo-j lyamok sem kedveztek a vál­lalatnak. A forgalom 4,1 j százalékkal 72 milliárd dol­lárra emelkedett - közölte a % Philip Morris New Yorkban. 1 Szerkeszti: A. Tóth Sándor PROFITHOLDING KECSKEMET RT. Mit ír elő az új jövedéki törvény? Az év első napjától változtak a jövedéki törvény egyes passzu­sai. A legfontosabb változások­ról a bajai vámhivatal tájékoz­tatta lapunkat. Az új törvényi szabályozás alapján jövedéki terméknek minősül az ásvány­olaj, az alkoholtermék, a sör, a pezsgő és a dohányáru. A fű­szerpaprika-őrlemény január 1- jétől már nem tartozik a jövedéki termékek közé. Jövedéki engedélyt kell kér­niük az illetékes vámhatóságnál a jövőben is a nagykereskedők­nek és a vámraktárak üzemelte­tőinek. A kiskereskedelmi egy­ségeknek ezután a helyi önkor­mányzattól kell beszerezni a működési engedélyt. Ebben elő­­írják, hogy milyen jövedéki ter­méket forgalmazhat az üzlet. Et­től eltérni nem szabad. Például az éttermekben ezután nem áru­síthatnak dohányárut. A benzin­kutaknál levő üzletekben pedig mindennemű szeszes ital értéke­sítése tilos. Az új törvény szerint kereskedelmi mennyiségnek számít: a motorbenzinből (a gép­jármű tankján kívül) 40 liter, egyéb benzinből 20 liter. Petró­leumból 50 liter, gázolajból 100 liter, tüzelőolajból 3500 liter, ci­garettából 1000 szál, szivarból 200 darab, fogyasztási dohány­ból 1000 gramm. A sörből 50, pezsgőből szintén 50, az alko­holtermékekből 10 litert megha­ladó mennyiséget nem szabad tartani a beszerzést igazoló számlák nélkül. P. H. Magángazdák téli iskolája A héten két előadással folytató­dik a jánoshalmi köny vtárban a magángazdák számára szerve­zett Téli Mezőgazdasági Aka­démia. A következő előadás feb­ruár 11-én 15 órakor kezdődik, ahol dr. Latos Stanislaw beszél az aminosav szerepéről a serté­sek takarmányozásában. Feb­ruár 12-én a nádudvari KITE Rt. képviselői tájékoztatják az ér­deklődőket a tavaszi fajtaajánla­tukról, a hitellehetőségekről. Kiss Zoltán Szabad egy táncra? Reménykeltő volt a hangulat az elmúlt hét végén, a Budapesti Érték­tőzsdén. Ebben nem kis szerepet játszottak a továbbra is jó egész­ségnek örvendő, fejlett részvény­­piacok, de a fejlődő országok tőzs­déin is optimisták voltak a befek­tetők. Az elmúlt időszak nagy esései után végre emelkedésnek indultak a távol-keleti és kelet-európai rész­vényárfolyamok. A dollár gyengült kissé a márkával és a jennel szem­ben, de ennek fundamentális okai nincsenek. A BUX értéke a hét végén 7.937 pont volt, ami csaknem 7%-os nö­vekedés egyetlen hét alatt A for­galom a hét első felében az utóbbi időszaknak megfelelően gyenge volt, de hét végére előkerültek a ve­vők és felhajtották az árakat. Ki­emelkedő teljesítményt nyújtott az utóbbi időben mostohagyerek­­szerepre kárhoztatott TVK. Az egész héten stagnáló árfolyam pénteken vágtába kezdett, és az amúgy is kedvező hangulatban egymásra licitáló vevők 3 400 Ft-ig hajszolták az árat (9% emelkedés). Az előző heti pesszimizmus után ismét régi fényében ragyogott a Richter Gedeon részvénye. Növek­vő forgalom kísérte az ár egy hét alatti 11%-os emelkedést (22.110 Ft). Még mindig az eladók diktálnak az OTP-részvények piacán, 8.340 Ft-os történelmi csúcsot ért el az árfolyam pénteken. Az átlagnak megfelelően drágult a MÓL rész­vénye. Nagyot ugrott a BÁV (+15%), miután engedélyt kapott arra, hogy maga nyújtson záloghiteleket. Még mindig lefelé tendál a Prímagáz árfolyama, átlag alatti teljesítményt nyújtott a MATÁV és a gépipari részvények. A kárpótlási jegy 900 Ft körül ingadozik, a forgalom elhanyagol­ható. A júniusi és a decemberi 1 éves spread értéke egész héten 2.200 pont alatt ingadozott, Így volt ez pénteken is, de a zárásra mind­kettő kitágult: a december 2.300 pontra. A tőzsdén kívüli sztárok a szoká­sosak: enyhén tovább emelkedtek az áramszolgáltatók (kivéve az EL­­MÜ-t), keresik a Richter elsőbbségit (az előző cserék miatt már alig van papir a piacon, ráadásul ezek is aránylag biztos kezekben), vala­mint az OTP elsőbbségit. Az árfo­lyam egyre jobban közelíti a törzs­­részvényét, mert a várakozások szerint az idei közgyűlés dönt a tör­zsrészvénnyé alakításról, és a cse­re hasonló feltételű lesz a Richter papírokéhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents