Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-10 / 34. szám
4. oldal Világtükör 1998. február 10., kedd Európa-szenátor: Josef von Ferenczy A földrész egyesüléséért tevékenykedő antwerpeni Európai Szenátorok Egyesülete tagjai közé választotta Josef von Ferenczy médiamenedzsert. A tiszteletbeli szenátorok között olyan személyek találhatók, mint Václav Havel cseh államfő, Edward Heath volt brit miniszterelnök, Walter Scheel német exelnök, Hans-Dietrich Genscher, egykori német külügyminiszter és Horn Gyula. A kecskeméti születésű üzletember első szenátori beszédében hangsúlyozta: mint „szenvedélyes magyar, hűséges német és lelkes európai” elsősorban azt tartja szem előtt, hogy közelebb hozza egymáshoz a sokáig megosztott földrész népeit. A kezdeményezésére alapított ALFA-TV idén kezdi meg sugárzását a keletközép-európai térség számára. * Köztársaság lesz Ausztrália az államszövetség centenáriumán. Az alkotmányozó gyűlés hétfőn úgy döntött, hogy 2001. január 1-jén kimondják a Windsor-ház trónfosztását. Kijátssza a pozsonyi kormány a szlovákiai németeket a szlovákiai magyar kisebbséggel szemben: a németek lojálisnak számítanak, a magyarokat pedig ellenségként állítják be - írja hétfői cikkében a Die Presse című osztrák jobboldalikonzervatív lap. A cikk szerint Vladimír Meciar kormányfő egyre kevésbé tűri a kritikát, s a magyarokat hibáztatja Szlovákia nyugati rossz híre miatt. Tényfeltáró látogatásra a horvátországi magyarság helyzetének alaposabb megismerésére hétfőn Eszékre érkezett a Magyarok Világszövetségének küldöttsége. A delegációt Csoóri Sándor elnök vezeti, akinek kíséretében van Dobos László regionális elnök és Duray Miklós választmányi tag. A második forduló dönt majd a ciprusi elnökválasztáson. Február 15-én Jeorgiosz Jakovu korábbi'külügyminiszter és a mögötte valamivel lemaradt Glafkosz Kleridesz jelenlegi államfő méri össze erejét. Kiszabadítottak öt lengyel túszt Csecsenföldön a biztonsági erők. A december közepén elrabolt külföldieket Groznijban tartották fogva, és az elmúlt hetekben hétszer szállították őket más helyre, hogy megnehezítsék a nyomozást. Tovább csökkent az OPEC- olaj ára: a nyersolaj hordónként 14,14 dollárba kerül. Amerikai zászlókat égettek Bagdadban. Az iraki hadsereg felkészült egy esetleges támadás fogadására - közölte Szultán Hasem Ahmed al-Dzsabburi tábornok, iraki védelmi miniszter. Ausztrália támogatja az amerikai katonai beavatkozást. fotó: feivheuters Szélsőségesek összecsapása Magdebnrgban. Több mint 200 embert vett őrizetbe hétfőre virradóra a német rendőrség. A baloldali és jobboldali szélsőségesek összeverekedésében több mint 50 személy, köztük 32 rendőr megsebesült. fotó: feb-keuters Politikai összeomlás is bekövetkezhet A Nyugatot felelősség terheli az ázsiai pénzügyi válságért Ha nem sikerül rendezni a délkelet-ázsiai térség gazdasági problémáit, évtizedekre kiható politikai bizonytalanság, sőt összeomlás várható - jelentette ki Henry Kissinger. A Nyugat sokáig nem tett semmit a fenyegető válság elhárításáért, pedig a Nemzetközi Valutaalap idejekorán észlelte az ázsiai gazdaságok megroggyanásának előjeleit. Kissinger amerikai exkülügyminiszter szerint az USA és szövetségesei figyelmét elkerülte, hogy nem csupán regionális pénzügyi problémáról van szó, késlekednek az átfogó szerkezeti-társadalmi reformok is. A „kistigrisek” úgy, értek el gyors növekedést, hogy megmaradt a családi klánok uralma, virágzott a korrupció, ám ez nem szegte a nyugati befektetők kedvét. Délkelet-Azsiában úgy látszott párosítani lehet a tekintélyelvű államhatalmat a piacgazdasággal. A mostani bajok láttán azonban nem volna helyes, ha az Egyesült Államok gyógyírként egyszerűen a demokrácia átfogó nyugati modelljét ajánlaná a válságövezetnek - nyilatkozta az egykori amerikai fődiplomata. A térség gondjainak kezelésére Kissinger alkalmatlannak találja a Nemzetközi Valutalap „szokásos segélycsomagját”, mert a késve és kapkodva végrehajtott intézkedések (a drasztikus takarékosság, a támogatások befagyasztása és egyebek) általában csak újabb bonyodalmakhoz vezetnek. A délkelet-ázsiai térség és a világ pénzügyi-gazdasági bajainak orvoslására az Egyesült Államok most jobban tenné, ha szorgalmazná a legfejlettebb államok, a G7-ek „válságtanácsának” sürgős összehívását - indítványozza Henry Kissinger. (toronyi) Cáfolják a román elnököt Össztűz a magyar nyelvű oktatás ellen A jelek szerint több politikus közös álláspontra jutott abban, hogy Romániában ne legyen magyar nyelvű egyetem. Az anyanyelvű oktatás ellen harcoló Pruteanu szenátor elégedetten állapította meg egy rádiónyilatkozatban, hogy kevéssel a tanügyi törvénytervezet képviselőházi vitája előtt Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke megerősítette: a multikulturális egyetem híve. Ez az álláspont azonos Andrei Marga oktatási miniszter és a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektora elképzelésével. Ez a forma valójában külön tagozatot sem engedélyez a magyaroknak. A miniszter a szenátor sürgetésére azt állította, hogy a román államfő budapesti látogatásán nem esett szó magyar egyetemről. Megfigyelők úgy emlékeznek, hogy a román elnök az egyik sajtóértekezleten valóban nem magyar egyetemről, hanem új felsőfokú tanintézetekről beszélt, amelyeket három városban állítanának fel. Ezek egyikéről, a szatmáriról közben kiderült, hogy a Babes-Bolyai egyetem kétnyelvű kihelyezett tagozata lenne. Január 16-án azonban Emil Constantinescu a Göncz Árpáddal és a Horn Gyulával folytatott megbeszélésein megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Romániában a magyar nyelvű tanulási lehetőség. Az amerikaiak szigorítanák a bevándorlást Kapuzárás az Újvilágban A tavalyi adatok szerint az USA lakosságának kilenc százaléka, mintegy 25 millió ember született új hazájának határain kívül, s ez az arányszám tovább növekszik. Az első világháború előtt még túlnyomórészt európaiak özönlöttek az Újvilágba, napjainkban viszont zömmel képzetlen latin-amerikaiak és ázsiaiak. Ezért is szorgalmazza sok amerikai polgár a bevándorlás szigorú korlátozását. A szakértői elemzések azonban azt mutatják, hogy a szabad bevándorlás nem jár nagy hátránnyal. Az új polgárokat kezdetben ugyan támogatni kell, ám később általában megállnak a lábukon. Többségük fiatal, ami javítja az ország demográfiai mérlegét, és egyensúlyban tartja a nyugdíjrendszert. Á közhiedelemmel ellentétben a bevándorlók nem szegik meg gyakrabban a törvényeket, mint az ország régebbi polgárai, és a munkahelyeket sem veszélyeztetik, legfeljebb azokét, akik képzetlenek. Egyébként nem könnyű a védekezés a bevándorlás ellen. A jövevények a nyolcvanas években ugyan amnesztiát és tartózkodási engedélyt kaptak, de azóta újabb ötmillióan érkeztek. Felerészben mexikóiak, ami nem csoda: a több mint 3000 kilométeres határt nem lehet igazán lezárni. FEB Hírháttér Jelcin-vizit Rómában Idei első hivatalos külföldi látogatását kezdte meg hétfőn Rómában Borisz Jelcin. Útját már csak azért is az átlagosnál nagyobb figyelem kíséri, mert a Szovjetunió szétesése óta nem tárgyalj orosz államfő az olasz fővárosban. A mostani vizit során felként gazdasági kérdésekről lesz szó. Moszkva például - hatesztendei szünet után - újra hitelgaranciákkal segíti elő olasz vállalatok orosz földön megvalósítandó beruházásait. A kétoldalú kérdések mellett különös súllyal szerepel majd a tárgyalások napirendjén az iraki válság. Moszkva közismert módon az amerikai katonai beavatkozás legádázabb ellenzője, s Jelcin nyilván nem véletlenül szállt síkra épp római útja előestéjén „ egy multipoláris, tehát szuperhatalmak nélküli világért”. „A történelem arra tanít, hogy a világhegemónia megszerzésére tett erőfeszítések igencsak rövid életűnek bizonyulnak ” - célzott a „ túlzott amerikai hatalmi ambíciókra ” Jelcin. A háromnapos vizit csúcspontjának sokan a II. János Pál pápával tervezett találkozóját tekintik. A Moszkva szemében sokáig a legfontosabb ideológiai ellenfelek listáján szerepelt Vatikán meglátogatására ugyan már volt példa Jelcin életében, a megbeszélés mégsem lesz tét nélküli: elvégre a vatikáni diplomácia hosszú ideje igyekszik előkészíteni egy történelmi jelentőségű moszkvai utat a pápa számára. A megállapodást és a II. Alekszij pátriárkával tervezett párbeszédet azonban eddig Rómának a pravoszláv egyházzal fennálló ellentétei hátráltatták. Szondy Gábor Élő koncertet rendeznek New Yorkban a halott Elvis Presleyvel A modern elektronika diadala „Elvis Presley márciusban három koncertet ad a híres New York-i Radio City Music Hallban.” A bírt könnyen álhírnek tarthatnánk, ha nem tudnánk, hogy a mai számítógépes világban szinte már semmi sem lehetetlen. Elvis régi felvételei segítségével az elektronika révén „kel életre”, miközben a kíséretet valóban élő zenekar szolgáltatja. Az ilyen koncertek során egyébként a közönség annyira hozzászokott a kivetítőkhöz - mondják a könnyű műfaj lélektanának kutatói -, hogy már fel sem tűnik, ha olyasvalaki jelenik meg a hangfalak előtt, akit régóta nem láttak... Az „élőhalott” Elvis-koncertet öt éve szervezi az énekes hagyatékát gondozó szervezet, amelyet a volt feleség, a Dallassorozatból ismert Priscilla Presley irányít igen sikeresen. Tavaly, Elvis halálának huszadik évfordulóján tartották a nem hivatalos főpróbát Memphisben. Az akkori előadás bebizonyította, hogy a halál immár nem feltétlenül jelenti egy előadó karrierjének a végét. Erre egyébként egyre több eset utal. Jimi Hendrixé például, akinek több lemeze jelent meg holtában, mint életében! Vagy Nat King Cole-é, aki halála után „énekelt” duettet lányával, Natalie-val. A bizarr módon „fordított playbacktechnikának" mondható stílusnak és az egyre kifinomultabb digitális technikának köszönhetően immár határtalanok a (zenei) lehetőségek: Jerry Garda újra énekelhet a Grateful Deadben, John Lennőn visszaszállhat a Beatlesbe, Jim Morrison pedig kinyithatja a Doors ajtaját. Addig is, amíg ezek a tervek megvalósulnak, az „Elvis - A koncert” igazi csemegének ígérkezik. A digitális technika jóvoltából a régi felvételekről tökéletesen kitörölték a hangszeres kíséretet a Király hangja mögül, így a zenekar valóban teljes erőbedobással játszhat. Már ha egyáltalán hallanak valamit az Elvis-ntánia rajongóinak sikoltozásaitól... Ferenczy Europress A párizsi mentősök hibáztak egy amerikai könyv szerint Dianát meg lehetett volna menteni? A walesi hercegnő ma is élne, ha az augusztus végi párizsi baleset helyszínére kivonuló francia mentősök nem a helyszínen próbálják stabilizálni állapotát, hanem azonnal a közeli kórházba szállítják - ezt írja két amerikai újságíró megjelenés előtt álló új könyvében, amelyből a héten a londoni The Times közöl majd sorozat formájában előzetes kivonatokat. A hétfői londoni beharangozó szerint az amerikai Time magazin két párizsi tudósítójának könyve valósággal a vádlottak padjára ülteti a Dianához kivonult párizsi mentőegységet, a szerzők szerint ugyanis csaknem két órát tartott, mire a hercegnő kórházba került. A szerzőpárosnak nyilatkozó orvos szakértők szerint az a tény, hogy Diana a baleset után ilyen hosszú idővel még élve érkezett a műtőbe, arra utal, hogy ha azonnal sebészek kezébe kerül, életben lehetett volna tartani. A szakértők szerint a halál oka a tüdőverőér repedése és az emiatt bekövetkezett belső vérzés volt, de ha ez a véna teljesen meghasadt volna, Diana pillanatok alatt elvérzik a helyszínen. A hercegnő azonban még élt, amikor végre megérkeztek vele a kórházba, és a szerzők által megszólaltatott orvosok szerint ez azt jelenti, hogy a verőér nem szakadt fel teljesen. Ha Diana a baleset után egy órán belül műtőasztalra került volna, életét meg lehetett volna menteni - állította az egyik nyilatkozó amerikai szakértő. Diana halála után - elsősorban az arab világban, de Nagy-Britanniában is - szinte azonnal előkerült a hivatalos helyeken természetesen hevesen cáfolt összeesküvési elmélet. Ennek hirdetői szerint a brit trón várományosának édesanyját az udvar és a brit kormány tette volna el láb alól, nehogy Diana új udvarlója, a brit-egyiptomi Fajed klán satja, Dodi Fajed személyében hívő muszlim kerülhessen a brit királyi család környezetébe.
