Petőfi Népe, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-10 / 8. szám

1998. január 10., szombat Megyei Körkép 5. oldal A megyei önkormányzat mérlege Amerikai vendégek a fogadáson. (Folytatás az 1. oldalról) Ünnepi beszédében dr. Balogh László köszöntötte mindazon személyiségeket és szervezete­ket, akikkel s amelyek tagjaival együtt szolgálták Bács-Kiskun megyét s az itt élő polgárokat. Köszöntötte a megyei közgyűlés tagjait, a városok, nagyközsé­gek, községek polgármestereit, jegyzőit, kiemelve a megye és a települések országosan is példa­értékű összefogását. Köszön­tötte a megyében működő egy­házak képviselőit, akik segítet­tek a helyzetértékelésben, az égető szociális problémák meg­oldásában, és kijelentette, hogy a jövőben is mindig számíthatnak a megyei közgyűlés figyelmére, támogatására. Köszöntötte a megyei kamarák képviselőit, a megyében működő pártok veze­tőit, akik készek voltak a konst­ruktív együttműködésre, a fele­lős együttgondolkodásra. Köszönet illeti munkájukért Bács-Kiskun országgyűlési képviselőit, valamint a megye köz- és jogbiztonságáért felelős szervek munkatársait is. Dr. Balogh László 1997-re visszatekintve értékelte a me­gyei közgyűlés munkáját. Kie­melte, hogy a testület vállalt fel­adatát sikeresen teljesítette. 1997-ben is biztosították a me­gyei intézmények zavartalan működését. Elkészült a művese- állomás és az onkoradiológiai központ, sikeres volt a települé­sek és a megye összefogása a Démász- és a Dégáz-részvények értékesítésében, 1,3 milliárd fo­rint felosztásáról döntöttek a te­rületfejlesztési tanácsban. Bács­almáson felavatták a hazájuk el­hagyására kényszerült menekül­tek emlékművét. A partnerváro­sokkal és a testvérmegyékkel együtt sikeres nemzetközi kon­ferenciát rendeztek Kecskemé­ten, Együtt Európáért címmel. Ötéves fennállását ünnepelte a megyében mpködő Dán Kultu­rális Intézet. Az egész ország­ban nagy figyelmet keltett a Bács-Kiskunban megrendezett NATO-tanácskozás, amely hozzájárult a népszavazás sike­réhez. Újabb megyebeli telepü­lések kaptak városi címet: Izsák és Solt. Szólt a megyei közgyűlés el­nöke a regionális szerveződé­sekről, a távlatos jövőt megala­pozó területfejlesztési és rende­zési terv munkálatairól. A fel­mérések azt mutatják, hogy a megkérdezett megyei polgárok több mint 90 százaléka Bács- Kiskun megyéhez tartozónak érzi magát, itt képzeli el saját és családjajövőjét, boldogulását. A megye a legtágabb otthon és a legszűkebb haza. 1997 végén s az új esztendő, a Petőfi-emlékév nyitányaként a megyei ön- kormányzat a kiskőrösi pol­gárok közös­ségének tulaj­donába adta a költő szülőhá­zát. A megyei önkormány­zatcélja 1998- ban is az, hogy erősítse pol­gárainak kö­tődését, elő­segítse az al­kalmazkodást az európai és a nemzeti fejlő­dés által meg­szabott követelményekhez.- Az új esztendő kihívásai­val, feladataival, nehézségeivel és örömeivel vár bennünket. „A jövő ma van, és ha nem sietünk, máris tegnap lesz” - idézte az ismert mondást dr. Balogh László. Mit reméltünk 1998-tól? Reméljük, hogy békében, egyet­értésre törekvőén végezzük el a még ránk váró feladatokat, hogy céljainkat elérve megyénk pol­gárainak életminőségét javíthat­juk. Mit várunk? Várjuk a megyék szerepkörének további bővíté­sét. A térségek érdekeinek meg­fogalmazásával és összegzésé­vel egy karakteres megyekép fo­kozatos kibontakozását. Várjuk, hogy céljaink megvalósításához a megye Önkormányzata meg­kapja a neki jogosan járó eszkö­zöket. Azért dolgozunk, hogy jó gazdálkodással, a települések­kel összefogva minél több külső erőforrást hozzunk Bács-Kis- kunba. Mit teszünk? Befejezzük a cik­lus elején megfogalmazott, ön­magunkra mért feladatokat. Mindenekelőtt a tavaly-tavaly- előtt megkezdett, elhatározott beruházásainkat. Üzembe he­lyezzük a veszélyeshulladék- égetőt, átadjuk a kiskunhalasi elmeszociális otthon második épületét. A jövőre irányuló hatá­sában is nagy jelentőségű a csa­ládi otthonok építése Hajóson, azoknak a gyermekeknek, akik­nek az életéből a legfontosabb, a család hiányzik. Nemzetközi hírnevüket szolgálja majd a most induló egyetemi szintű művé­szeti oktatás feltételeinek meg­teremtése a Nemzetközi Kerá­mia Stúdióban. Göncz Árpád köztársasági el­nök újévi köszöntőjében a „hall­gatag országépítés”-ről beszélt. En 1998-tól is ezt remélem. A megyét továbbépíteni - mind­nyájunk közös feladata. Nekünk azzal kell készülnünk az ország- gyűlési és az önkormányzati vásztásokra, hogy számba vesz- szük ígéreteinket, terveinket, be­fejezzük, amit elkezdtünk, és re­ális célokat jelölünk ki magunk és választóink elé. Kötelessé­günk mindent megtenni 1998 si­keréért, megyénk polgárainak boldogulásáért - mondta vége­zetül dr. Balogh László.- A megye olyan, mint a gyöngyfüzér - mondta az ün­nepséget követő pohárköszön­tőn Németh József, Bács-Kis­kun legfiatalabb városa, Solt polgármestere. - A települések a gyöngyök, a megyei önkor­mányzat pedig a lánc, ami ösz- szeköti őket. A rendezvényen a Kodály Is­kola diákjai és művésztanárai adtak műsort. A megye fiatal városa Németh Jó­zsef, Solt polgármes­tere: - A megye legfi­atalabb vá­rosa Solt. A városi cím elnyerésével a település megjelenésében még nem lett város, de lehető­séget kapott a várossá válásra. A városi cím kötelezettsége­ket, feladatokat ró az önkor­mányzatra, melyeket el kell látni. Meg kell szerveznünk azokat az intézményeket, me­lyek ellátják a térségi felada­tokat, így a gyámügyi hiva­talt, építésügyi hatóságot. Ezen intézményeknél jelent­kező feladatokat jól képzett, főiskolai, egyetemi végzett­séggel rendelkező személyek látják el. A többletfeladatok elvégzéséhez pótlólagos ál­lami támogatásban részesül a település. Ezen pótlólagos ál­lami támogatások a költség- vetés szerves részét képezik, a felhasználás és elosztás az önkormányzat feladata. A megye és a város kapcsolata harmonikus. A megyei ön- kormányzat megvásárolta a Solti Szociális Foglalkoztató Intézetet, hogy mint megyei intézmény a beruházásokat, fejlesztéseket megvalósít­hassa, korszerű körülménye­ket teremtsen az intézetben lakóknak. 1998-ban tervezi új gondozói szárny kiépítését a meglévők mellett. Á városi önkormányzat az intézet el­adásából származó összeget a városközpont rendezésére használja fel. Bács-Kiskun és Petőfi Barkóczi Fe­renc, Kiskő­rös polgár- mestere:- Petőfi neve elválasztha­tatlan a me­gyétől, mint József Attiláé a külvárostól. Itt vándoroltak a szülők megnyugtató egziszten­ciát remélve, itt látogatta meg őket fiuk, hol a lelkesedés édes mámorában, hol komoly lelki és alkotói válságot átélve. A megye települései: Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Szabadszál­lás, Dunavecse és Szalkszent- márton a szülők változó sikere­inek, napi gondjainak és öröme­inek emlékét éppúgy őrzik, mint a költő ábrándos, szerel­mes, mámoros, bánatos vagy éppen haragos lelkét. A megye turisztikai életében is meghatá­rozó súlyú a költő emléke. Ma a megyei Petőfi-emlékhelyeket ereklyék után zarándokolva jár­juk be. Minden hely más, és mégis Petőfi. Mi, kiskőrösiek különösen sokat kaptunk Pető­fitől, Hírnevet, tartást, lelkese­dést, emellett a város életének jelentős állomásai Petőfi-év- fordulóhoz köthetők. így 1973- ban a költő születési évfordu­lója kapcsán lett a település új­ra várossá, s a mostani évfordu­lós alkalom is megkapó moza­ikkal gazdagította a város arcu­latát. A jubileumi év méltó nyi­tányaként, új épületben új ál­landó kiállítás fogadja az érdek­lődőket. Ez a város és a Megyei Múzeumi Szervezet legőszin­tébb tisztelgése a költő előtt. Olyan kiállítási anyag várja ma Kiskőrösön a látogatókat, amely mutatja, honnan indult Petőfi, és hova érkezett. Kiegyensúlyozott volt és lesz a megye gazdálkodása Ficsór Jó­zsef, Kiskun­félegyháza polgármes­tere, a me­gyei önkor­mányzat pénzügyi bi­zottságának elnöke: - Nem volt könnyű év a tavalyi, mert menet közben sok jogi és finanszírozási vál­tozás történt. A költségvetés kiegyensúlyozott volt, intéz­ményeink színvonalasan mű­ködtek. Annak ellenére tudtuk kezelni az év közben jelent­kező pótigényeket is, hogy az állami normatívák nem fede­zik a költségeket. Fejlesztésre és intézmény-felújításra is ju­tott, bizonyítja ezt az új onko­radiológiai központ és a kis­kunhalasi pszichiátriai otthon bővítése. Sikerült finanszí­rozni a kötelezőn felül vállalt feladatokat is. Túlteljesültek a privatizációs bevételek, sok pénzt nyertünk pályázatokon. Így jutott például kórházi gép- és műszerbeszerzésekre is. Az idei esztendő kilátásai sem jobbak, mint a tavalyiak voltak, de újra kiegyensúlyo­zott gazdálkodásra számítok. A privatizációs bevételek csökkennek, ezért a költség- vetésben átrendeződés lesz. Jut azonban az önként vállalt feladatokra is. Persze csak annyi, amennyi a kötelezőek ellátásán felül marad. Együttműködésben vagyunk Széli Péter mint Baja polgármes­tere, így látja a megyei ön- kormányzat munkáját:- A megyei önkormány­zat és kistérségünk települései­nek együttműködése az elmúlt években az összefogás esélynö­velő erejét bizonyította. Ez kéz­zelfogható eredményt jelentett a Calix-, a Dégáz-, jelenleg pedig a Démász-részvények értékesí­tésénél. A kezdeményező me­gyénk néhány települése volt. A megyei önkormányzat elnöke és munkatársai a nagy feladatot je­lentő szervezés és lebonyolítás nehéz szerepét látták el úgy, hogy nemcsak jelentős anyagi hasznot, hanem a három megye települései együttes fellépésé­nek sikerét is elkönyvelhettük az elszámolásnál. Az intéz­mény-fenntartás néhány terüle­tén az együttműködés és a terü­letfejlesztési tanácson belül kia­lakult, egyre kiegyensúlyozot­tabb döntéshozatali gyakorlat azt igazolja, hogy képesek va­gyunk a megyei, a kistérségi és a települési érdekek egyezteté­sére és érvényesítésére is. Ma már igazolják mindezt pl. a gáz- , az út-, á szennyvízhálózat fej­lesztései vagy az onkológiai szakellátás megvalósult beru­házása. A nagyrégiók együtt­működésének is kezdeményező részesei vagyunk, remélem, en­nek első megvalósítható prog­ramja éppen a Duna alsó szaka­sza mentén kialakításra kerülő közös vállalkozási övezet lehet, így ígérkezik sikeres folytatás. Több pénzhez jutottunk Zsigó Vik­tor, Lajosmi- zse polgár- mestere:- Nagyra értékelem azt a munkát, amelyet a megyei ön- kormányzat a települések tu­lajdonában lévő részvények eladásának koordinációja so­rán végzett. Azok a községek, amelyek egyénileg értékesí­tették ezt a vagyont, legfel­jebb 60-80 százalékos árfo­lyamot tudtak elérni. Akik bíztak a megyei együttműkö­désben, és a közgyűlés elnö­kének egyeztető tevékenysé­gét elfogadva közösen kínál­ták eladásra az értékpaírokat, azok a Dégáz-részvényeket 105 százalékon, a Démász­részvényeket pedig 100 szá­zalékon tudták értékesíteni. Ez a százalékos különbség Lajosmizse esetében például 20 millió forintot jelentett, ami egy hozzánk hasonló nagyságú településen renge­teg pénznek számít. Ezt az összeget gyorsan el is költ- hetnénk, hiszen lenne bőven mire. Egyelőre azonban úgy döntöttünk, hogy félretesz- szük, mert segítségével egy komolyabb beruházás meg­kezdésére is gondolhatunk. Egy korábbi időszakban meglehetősen feszült volt a viszony a megye és néhány település - köztük Lajosmizse - között, a Calix-részvények értékesítése körül kialakult nézeteltérés miatt. A megye azonban végül korrekt módon rendezte ezt a kérdést. A közoktatás fejlesztése Mester Sán­dor, a Bács- Kiskun Me­gyei Közokta­tás-fejlesztési Közalapít­vány elnöke: - A köz­gyűlés tavaly Bács-Kiskunban is elfogadta a megyei közoktatás-fejlesztési tervet. A megalakult alapítvány feladata ezzel kapcsolatban az, hogy a terv megvalósítását előmozdító pályázatokat írjon ki, s a fejlesztésekre fordítható pénz szétosztásáról döntsön. Bács-Kiskunban jelenleg 76 millió forint áll az alapítvány rendelkezésére. Kilenc témá­ban írtunk ki pályázatot, ame­lyekre a beadási határidő de­cember eleje volt. Megkezdtük az értékelést. A nyertesek vár­hatóan február végén-március elején kaphatják meg a nekik jutó összegeket. Az alapítvány • által támogatott programok a következők: számítástechnika, pedagógiai szaktanulmányok, tehetséggondozás a diákottho­nokban, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása az óvodában és általános iskolá­ban, fogyatékos gyermekekkel kapcsolatos programok, nyelv- oktatás, nemzetiségi oktatás fej­lesztése, pedagógiai programok helyi összehangolása, kreativi­tás-fejlesztés, hagyományőrzés az óvodában és napköziben, pedagógiai programok kidol­gozása. Határidőre 370 pályá­zat érkezett be. A legtöbb pá­lyázó a számítástechnika, a nyelvoktatás, valamint a kreati­vitás-fejlesztés, hagyományőr­zés témakörében kísérletezett. A következő pályázati kiírás tavasszal várható. Vizet a Homokhátságra! Borbély La­jos, megyei főépítész:-A Homok­hátság víz­pótlása ügyé­ben nem si­került áttö­rést elérni. 1997-ben a vízvisszatartási technikára mintegy 320 milliót költöttek a megye területét le­fedő vízügyi igazgatóságok. Erre a célra az 1998. évi köz­ponti költségvetésben 370 milliót hagytak jóvá. Bács- Kiskun megye legnagyobb kincse az a természeti kör­nyezet, ami jellemzően csak itt, a Duna-Tisza közén talál­ható Európában. Nyilvánvaló, hogy a költségvetésből jóval nagyobb összeget szükséges a Homokhátság vízpótlásának a rendezésére elkülöníteni. A vízutánpótlás teljes körű meg­oldásáról - ami állami feladat - nem mondhatunk le, de a Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzat megpróbál a maga lehetőségei szerint is segíteni. A kis lépések taktikáját vá­lasztva mintaprojektet készí­tettünk a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó mintegy 300 négyzetkilométeres célterü­letre, Izsák térségére. A terve­zett beruházás mind gazda­sági, mind műszaki megoldá­saiban most már a gyakorlati tennivalókat tartalmazza, és reményeim szerint a központi területfejlesztési, valamint az Európai Unió strukturális alapjaiból támogatható lesz. Utóbbira jó példa az Ausztriá­ban megvalósított marchfeldi talajvízdúsító rendszer. Világbanki program Nemes János, a megyei kór­ház főigazga­tója: -Tavaly Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, va­lamint Jász- Nagykun- Szolnok megyék részvételével egészségügyi konzorcium ala­kult a Világbank által támoga­tott modernizációs program ki­dolgozására. Keressük azokat a pontokat, amelyeken közösen tehetünk valamit a lakosság jobb egészségügyi ellátása ér­dekében. Megpróbálunk speci­ális projekteket kidolgozni olyan témakörökben, mint pél­dául a nem kórházi ellátási formák regionális modernizá­ciója, így a háziorvosi szolgálat erősítése „praxisközösséggel” vagy a kórházon kívüli ápolási formák, így a háziápolás, vala­mint a hospice szolgálat fejlesz­tése. Fontos terv a sürgősségi ellátás fejlesztése is, a külterü­leteken élő emberek esély- egyenlősége jegyében. Jóma­gam szeretném, ha összpontosí­tanánk az erőket a népbetegsé­gek regionális visszaszorítá­sára, így például az alkolholiz- mus, öngyilkosságok, dohány zás, helytelen táplálkozás terü­letén. Külön témakör lehet a csontritkulás és a rehabilitáció. A program kidolgozását már­cius 31-ig kell befejezni. A ter­veket a Népjóléti Minisztérium Phare-irodája bírálja el, s ked­vező esetben 5-6 milliárd forin­tot kaphat a négy megyéből álló régió a fentebb megjelölt cé­loknak megfelelő új rendszer kialakítására. Az összeg üteme­zése a Világbankkal megkötött szerződések szerint alakul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents