Petőfi Népe, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-08 / 6. szám

hétről hétre Elkészült a város hosszú távú fejlesztési Hogyan értékeli az elmúlt esztendőt, és mit vár 1998-tól - kérdeztük Katona László kecskeméti polgármestert. Jelentős sikernek tartom, hogy az önkormányzat pénzügyi gaz­dálkodása viszonylag kiegyen­súlyozott volt - mondja Katona László polgármester. A korábbi finanszírozási és hitelgondok nem merültek fel olyan mérték­ben, mint a megelőző két évben. Noha az első fél évi bevételek késése miatt szükség volt hitel- felvételre, nyártól már kedve­zően alakult a gazdálkodásunk. Fél éven keresztül átlagosan 100 millió forintot a banknál még letétbe is tudtunk helyezni, a kamatokból bevétele szárma­zott a városnak. A pénzügyi kö­telezettségeinknek határidőre eleget tudtunk tenni, és néhány tízmilliós maradvánnyal zár­tunk. Az önkormányzat hitelál­lománya 1997-ben több mint 200 millió forinttal csökkent, mintegy 900 milliós tartozása van még a városnak. A második fél évben az uszoda korszerűsí­tésére vettünk fel nagyon ked­vező konstrukciójú hitelt. Az év vége felé pedig a vásártér áthe­lyezése miatt vállalt 40 milliós hitelfelvételt az önkormányzat. A kölcsönt a vásárigazgatóság fizeti vissza, a kamatait pedig az önkormányzat.- Az új vásártér osztatlan el­ismerést aratott. A megközelí­tése azonban nem teljesen megoldott. Mit terveznek tenni ennek javítására?- Felmerült annak az igé­nye, hogy a vásártérre való ki­jutást a Róbert Károly körút fe­lől is biztosítsuk. Ha minden a terveink szerint alakul, akkor az új bekötőút - egy szolidabb méretű parkolóval - tavaszig el fog készülni.- A megyei területfejlesztési tanácsról az egy éve adott in­terjújában igencsak leszedte a keresztvizet. A legutóbbi pénz­osztás hogyan sikerült Kecske­métnek?- A megye polgármesterei­vel és a megye vezetőivel tör­ténő jó együttműködés sikeré­nek tartom, hogy a területfej­lesztési tanács a kecskeméti pá­lyázóknak több mint 100 millió forintot szavazott meg. Annak ellenére, hogy a város és tér­sége nem tartozik a hátrányos helyzetű területek közé. Úgy érzem, hogy Kecskeméttel szemben jelentősen csökkent az ellenérzés.- Mi nem sikerült tavaly a tervek szerint, érték-e a csaló­dások?- Sajnos nem valósult meg a plakátmúzeum és a városháza sarkán a galéria sem. Szűntek meg munkahelyek is, elsősor­ban a konzervgyárban és a bá­bolnai tulajdonban lévő Bame- válnál. Ezt én sajnálatosnak tar­tom, de különösen azt, hogy most mint önálló egység meg­szűnik a kecskeméti Bamevál, sorsáról még csak nem is tájé­koztattak bennünket.- A sikerekre, gondolom, szívesebben emlékszik.- A tavalyi év egyik legna­gyobb sikere, hogy átadtuk az Katona László ÉZI új épületét. Elkészült a Hegedűs-köz csapadékelveze­tési tanulmányterve, a kivitele­zés több éves ütemezésben va­lósulhat meg, hiszen 70-80 millió forintba fog kerülni. Át­adták a katonatelepi jelzőlám­pás csomópontot. A városban nyolc utca kapott szilárd burko­latot - döntően a Műkertváros­ban. Területfejlesztési támoga­tással kapott aszfaltszőnyeget a Beretvás-köz. Nem önkor­mányzati forrásból készült el a város és a térség számára az évezred beruházásának tekint­hető autópálya-szakasz, vala­mint az elkerülő és bevezető szakaszok. A megyei önkor­mányzat beruházásában Kecs­keméten adták át a kórház on- koradiológiai intézetét és ma­gánberuházásban az új műve- seállomást. A város életébe in­tegrálódott, és fontos szerepet tölt be az új könyvtár. Látvá­nyosan fejlődött a német tulaj­donban lévő kadafalvi Heli- port-park, ahol jelenleg egy 15 ezer négyzetméteres ipari csar­nok építése 75 százalékos ké­szültségben van. Az átadás után várhatóan egy újabb, hasonló nagyságú csarnok építése kez­dődik. Egyébként szerencsénk volt a német tulajdonossal. A Heliporthoz ugyanis a Homok­bányától saját költségén vezette ki a csatornát. így lehetőség lesz arra, hogy önkormányzati szervezéssel a kadafalvi polgá­rok is csatornát kapjanak. Kecskemét hét belterületi ut­cájában - a Hunyadi- és a Mű­kertvárosban - összesen 3,5 kilométer szennyvízcsatorna épült. Továbbra is fontosnak tartjuk a gázvezeték-építést. Tavaly mintegy 6 kilométer hosszúságban, a város tíz térsé­gében épült gázvezeték. Belsőnyír, a Kőrösihegy és Úrrét térségében az elavult elektromos távvezetékek kor­szerűsítésére került sor. A leg­több polgárt a járdaépítési ak­ció mozgatta meg, több mint 20 ezer négyzetméter járda épült egy év alatt. Nagyon fontosnak tartom, hogy 2010-ig elkészült a város hosszú távú fejlesztési terve, amit a képviselő-testület meg­tárgyalt és jóváhagyott. Ennek évenkénti ütemezése, végrehaj­tása természetesen függvénye lesz a mindenkori pénzügyi le­hetőségeknek. Kecskemét stabilitását dön­tően persze az önkormányzaton kívüli gazdasági környezet határozza meg. Itt elsősorban a vállalkozásokra gondolok, amelyek foglalkoztatják a pol­gárok jelentős részét, illetőleg teljesítik azokat az adóbefizeté­seket, melyekből az önkor­mányzat ellátja a feladatait. A vállalkozások Kecskeméten az elmúlt évben gyarapodtak, erő­södtek, biztonsággal lehet szá­mítani a kölcsönös együttmű­ködésre. Folyamatosan fogad­juk a Kecskemétre beruházó vállalkozásokat, és megpróbál­juk a megfelelő feltételeket számukra biztosítani. Fontos­nak tartjuk, hogy az önkor­mányzat is rendelkezzen olyan megfelő infrastruktúrájú terü­lettel, amit ki tud ajánlani. Ezért vásároltunk meg egy 27 hektáros területet ipari park cél­jára. Tavaly Kecskemét számos konferenciának, kiállításnak, nagyszabású rendezvénynek is otthont adott, melyek az idelá­togatók és Kecskemét érdek­lődő polgárai részéről elisme­rést váltottak ki. Új kezdemé­nyezés volt a Kecskeméti Nyár elnevezésű program, ami ked­vező fogadtatásra talált.- Kecskemét jórészt a kon­ferenciák, kulturális, tudomá­nyos rendezvények városa. Évente sok új létesítményt is át­adnak. A polgármesternek ezek milyen protokolláris elfoglalt­ságot, kötelezettséget jelente­nek?- Egész éven át igen jelen­tős események zajlanak Kecs­keméten. A legkisebbtől a leg­terve nagyobbig a megfelelő módon egyformán kell ezeket támo­gatnunk, hiszen a legkisebb is részese a város történéseinek. Az esetek nagy részében a pol­gármestert felkérik védnök­ségre, megnyitó tartására, kö­szöntésre. Ezek a felkérések természetesen nem a szemé­lyemnek, hanem a polgármes­teri címnek szólnak. Ha kettő vagy három rendezvény nem egy időben van, általában el szoktam fogadni a meghíváso­kat, hiszen ezek a rendezvé­nyek gazdagítják a várost.- Az önkormányzat ön sze­rint milyen évre számíthat 1998-ban?- Az anyagi lehetőségeink miatt legfontosabb feladatnak az önkormányzat és intézmé­nyei működésének biztosítását tartom. Bízom benne, hogy az 1998-as költségvetés tárgyalá­sakor ezt az egyéni képviselők is elfogadják majd. Ugyanis, ha túlméretezett, újabb hitelekre épülő költségvetést fogadunk el, az komolyan veszélyeztetné az önkormányzat pénzügyi egyensúlyát. A látványos fej­lesztések, beruházások - remé­nyeim szerint - a magántőke, a vállalkozói szféra részéről vár­hatók 1998-ban.- Végül engedjen meg egy személyes kérdést: indul-e ősz­szel a polgármester-választá­son?- Igen. A különböző felmé­résekből és a személyes talál­kozásokból tapasztalt bizalom miatt úgy érzem, hogy ezt fel kell vállalnom. Csónakos harcsahorgászatot terveznek Hiába az enyhe, olykor tavaszias idő, a kecskeméti Vízmű-tó a téli hónapokban zárva van. Elvermeltek a halak a mélyebb vi­zekben, a horgászok most a felszerelésüket tisztítják, és enge­délyt váltanak az idei idényre. Tereprendezés A megyei területfejlesztési tanácstól elnyert pénz miatt az elmúlt évben el kellett kezdeni a kecskeméti ipari park kivitelezését. A terep- rendezésre kiírt pályázatot bírálták el egyelőre, amit a Polydom Rt. nyert el. A te­reprendezési munka bruttó költsége 20 millió 50 ezer forint. Galambkiállítás A kecskeméti V-97 Ga­lambtenyésztő Egyesület évi hagyományos kiállítását január 10-11-én tartja a Ko­csis Pál mezőgazdasági is­kolában. Szombaton 8-18, vasárnap 8-16 óráig váiják az érdeklődőket. A szabadidőközpont tavaiban az elmúlt évben amurból fogtak a legtöbbet. Mivel kevés volt a vízinövény, éhesen kapott ez a kedvelt halfaj a pecások csalija­ira. Az sem volt ritka, hogy 15-20 kg-os példányok kerül­tek horogvégre. Pontyból és ke­szegből az év utolsó hónapjai­ban viszont nagyon gyér volt a kapás. Továbbra is sok harcsa bújik meg a tó mély árkaiban, s csak találgatni lehet a méreteiket. A horgászok szerint több kapitális nagyságú harcsa található a vízben, melyek óriási pusztítást végeznek a halállományban. Kozma Károly üzemvezetőtől megtudtuk, nem nagyon lehet lehalászni ezeket a ragadozó halakat, ezért a horgászokra vár az a feladat, hogy túlszaporodá- sukat megakadályozzák. A tó­rendszer gondozásával megbí­zott mérnök elmondta, hogy tervezik a késő tavaszi és őszi hónapokban (a strandszezonon kívüli időszakban) bizonyos napokon, a tó meghatározott ré­szén a csónakból történő, élő- csalis harcsahorgászat engedé­lyezését. Ehhez azokat csóna­kokat lehetne igénybe venni, melyeket a strandolók használ­nak. A módszer kidolgozása ér­dekében a helyi szakemberek az elmúlt szezonban Kecske­métre hívták Soltész Kálmán országosan elismert harcsahor­gászt, aki a helyi körülmények figyelembevételével részt vesz az ötlet pontos kidolgozásában. Véleménye szerint jó esély van arra, hogy nappal, csónakból horgászva horogra kerüljenek a bajszos ragadozók. Ezt az állí­tását a gyakorlatban is alátá­masztotta, hiszen egy-két nap alatt több, 10 kiló alatti pél­dányt ki is fogott a kecskeméti Vízmű-tóból. Valószínű, hogy ha a csónakból történő horgá­szás megvalósul, a nagy fogás reményében felbuzdulnak a pe­cások, s mivel egy jókora har­csa kifárasztása akár órákat is igénybe vehet, izgalmas hor­gászkalandokat nézhetnek majd végig a parton sétálók is. A jövőben is lesz alkalman­kénti éjszakai horgászat, s az is jó hír, hogy márciustól folya­matosan telepítenek kárászt, keszeget, pontyot a tóba. A horgász felnőtt napijegyek ára ötven forinttal drágul, így hoz­závetőlegesen egy kiló ponty áráért, azaz 600 forintért lehet majd egy napon keresztül re­mélni a nagy fogást. Addig azonban az érdeklődőknek még sokat kell várniuk, mert a nagyközönség számára csak április elején nyílik meg a sza­badidőpark. Szappanos Benedek Kecskeméti állásajánlatok A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ kecs­keméti kirendeltségén (Klapka utca 34.) regiszt­rált állásajánlatok listája 1998. január 5-e és ja­nuár 11-e közötti idő­szakban: 1 kereskedelmi igazgató, 1 ügyintéző, 3 géplakatos, 1 villamoshálózat-szerelő, 2 villanyszerelő, 1 bádogos, 2 ravatalozó, 30 varrónő, 1 titkárnő, 3 segédápoló, 1 dajka, 20 betanított mun­kás, 1 konyhai kisegítő, 20 mechanikai műszerész, 10 betanított szerelő, 15 elekt­roműszerész, 5 animátor. KECSKEMÉT Születtek: Peterdi Ádám (dr. Hauser Hajnalka) Nagykőrös, Peterdi Zalán (dr. Hauser Haj­nalka) Nagykőrös, Lórik László (Juhász Irén), Molnár Mandula (Vígh Jelena), Kapás Bence (Nagy Hajnalka), Bódogh Réka (Hajagos Irén) Ágasegyháza, Garzó Alexandra (Mészáros Márta), Hajagos-Bali Dóra (Varga Erika) Nagykőrös, He- rédi György (Magyari Ilona) Kiskunfélegyháza, Nagy Eszter (Kővári Ágnes Piroska) Lajos- mizse, Tanács Gergő (Szabó Krisztina), Szabó Patrik (Bozó Irén), Kőrös Zoltán (Szőcs Er­zsébet), Gyurgyik Fatime (Varga Erzsébet) Kunpeszér, Vörösmarty Anna (Zagyi Erika), Gereben Dorka (Bresák Zita). Meghaltak: Balázs István, Trepák Zoltán, Urbán Lajos, Anyakönyvi Hírek Szabó János, Török Sándor, Varga Sándor (Szabadszállás), Sárközi József (Helvécia), Far­kas István (Helvécia), Ábel Pé­ter, Festő Jánosné Adamik Juli­anna, Szakács János (Soltszent- imre), Horváth Sándor (Duna- vecse), Túri Kiss Lajos (Nyár- lőrinc), Szili Sándor János, Or­bán Gyula Györgyné Túri Te­rézia Zsuzsanna, Kiss Ferenc (Szentkirály), Kovács József Sándor (Ballószög), Tóth Fe- rencné Tóth Emma (Kerekegy­háza), Dénes Ottóné Szenészi Mária, Herczeg Istvánná Beke Veronika Ilona, Major István, Détári Lászlóné Trecskó Er­zsébet, Baranyi Terézia, Polgár Imréné Varga Mária Julianna, Orlov Károly (Lajosmizse), Daczi Antal (Fülöpháza), Ta­nács József (Nagykőrös), Né­meth Gábor (Tiszakécske), Bo­ros Imre, Grotkoski Fülöpné Szatmári Erzsébet, Farkas Ist­vánná Takács Julianna, Csányi Béla, Góbiné Lipták Mária, Ha- lutkai Istvánná Kovács Luca (Tiszakécske), Cséplő Berta­lanná Tóth Katalin (Izsák), Te- renyi László (Lajosmizse), Győri László (Fülöpszállás), Gesmay Károlyné (Bárány Er­zsébet) Tiszakécske, Papp Sán- domé Papp Etelka (Orgovány), Farkas Sándor (Nagykőrös), Varga Jánosné Farkas Eszter, Börönte Imre, Bódi Mihályné Péter Lujza (Tiszakécske), Ha­lász Ferencné Varga Rozália, Kiss Lászlóné Rubos Ilona (Kerekegyháza), Rapi Istvánná Szabó Terézia (Izsák), Túri Ba­lázs, Végh János (Kunszent- miklós), Tóth-Kalocsai Ella (Budapest), Tormási Sándor, Oláh Józsefné Kosa Margit (Ballószög), Böddi József Ist­ván (Kaskantyú). ém w 1j§ r pi 118 Ilí iPJäyp § m ISra Sátortető kerül Kecskeméten, a Horváth Döme körúti panelházra. A tetőszerkezeteket a földön szerelik össze, majd daruval fogják felrakni a helyükre. Ezzel a módszerrel új lakáso­kat alakítanak ki a tetőtérben. fotó: banczik Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents