Petőfi Népe, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-06 / 4. szám

\ 1998. január 6., kedd Hazai Tükör 5. oldal A kormánypártok egyelőre nem „kampányolnak’ Szemben az ellenzékkel Mentőöv a magyar mentőknek? A Népjóléti Minisztériumban azt tervezik, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) dol­gozói közül mindazok számára lehetővé teszik a korkedvez­ményes nyugdíjba vonulást, akik mentőautókon teljesíte­nek szolgálatot. A mentősök döntő többségét kedvezően érintő lépést Kökény Mihály népjóléti miniszter jelentette be a mentőszolgálatnál tett hét­fői látogatásán. A mentősök közül jelenleg csak a gépko­csivezetők részesülnek az öt­éves korkedvezményben, mi­közben az OMSZ hétezer köz- alkalmazottjából hatezer úgy­nevezett kivonulóként teljesít szolgálatot. A mentéssel kap­csolatos kiadásaira - amelyet ettől az évtől nem a tb-kasszá- ból, hanem a központi költség- vetésből finanszíroznak - az idén 7 milliárd forintot fordít­hat az OMSZ. A betegszállítási tevékenységet, beleértve a magánbeteg-szállítók munká­ját is, az egészségbiztosító tá­mogatja, ebben az évben 2,2 milliárd forinttal. A mentéssel összefüggő műszervásárlásra, illetve a gépkocsipark felújítá­sára 350-360 millió forint jut - közölte a miniszter. Kökény szerint mindez lehetővé teszi, hogy az Országos Mentőszol­gálat továbbra is jó színvona­lon működjék. Azt azonban a miniszter sem vitatta, hogy az új finanszírozással nem oldó­dik meg egycsapásra minden probléma. Mint Göbl Gábor főigazgató elmondta: a mentő- szolgálat továbbra is csaknem 200 millió forint forráshiány­nyal küszködik, jórészt azért, mert az elmúlt években támo­gatásnövekedésük rendre alatta maradt az energiaár­emelkedéseknek. A dolgozók 13. havi fizetését sem tudják saját erőből előteremteni. Az elmúlt években erre rendre elő­leget kértek az egészségbizto­sítótól, saját forrásuk most sincs erre a célra. A dolgozók fizetése még mindig rendkívül alacsony - a mentőorvosok bruttó átlagbére 63 ezer forint, a mentőtiszteké 51 900, az ápolóké pedig 29 ezer forint -, s hiába végeznek sokszor ne­héz körülmények között veszé­lyes munkát, csak 50 százalé­kos munkahelyi pótlékban ré­szesülnek. Göbl Gábor szerint a mentősöket mindenképpen 100 százalékos pótlék illetné meg, Kökény Mihály azonban leszögezte: erre az idén nincs lehetőség. Kétszázezer forinttal kell támogatni a párt kampányát A képviselőjelöltek a kisgazda vezérkar előtt Januárban még nem kezdik el választási kampányukat a koalíciós pártok, noha úgy látják: bizonyos ellenzéki erők - különösen parlamenti felszólalásaikban - novem­bertől már nyíltan a válasz­tók kegyeiért küzdenek. Az MSZP inkább az első negyed­éves törvényalkotó munkára, az SZDSZ február végi kül­döttgyűlésére összpontosít. Lamperth Mónika, a szocialis­ták képviselőcsoportjának he­lyettes vezetője érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a tava­szi ülésszakot megelőző, feb­ruár elsejei frakcióülésig az MSZP-s honanyák és honatyák csak látszólag „szabadok”. Va­lójában - mivel többségük egyéni körzetből jutott be a par­lamentbe - az őket megválasztó polgárok gondjaira fordítják a téli szünet egy részét. A képvi­selőcsoport szerint ugyanis leg­eredményesebben az elvégzett munkával lehet kampányolni. A frakcióvezető-helyettes hozzátette: nem veszik át az el­lenzéki gyakorlatot. Egyelőre nem tesznek közzé nagyhirde­tést, mint a Fidesz, és napirend előtti hozzászólásaikban is tar­tózkodni fognak az önreklámo­zástól. Sokkal fontosabbnak tartják a feszes törvényalkotó munkában való megfelelést. Különösen a büntetőeljárásról, a kisebbségek parlamenti kép­viseletéről és az önkormányzati képviselők összeférhetetlensé­géről szóló törvénytervezetre fordítanak nagy gondot. Varga Kristóf, az SZDSZ kampányfőnöke határozottan kijelentette: az új választójogi törvénynek megfelelően rövid „küzdelemre” készülnek. An­nak ellenére tartják magukat a Ház által megszavazott, a kam­pányidőszak kurtítását célzó szabályhoz, hogy - mint mondta - az ellenzék már rég megfeledkezett róla. A szabad- demokraták mindaddig semmi­lyen kampányeseményre nem is kerítenek sort, amíg a köztár­sasági elnök ki nem írja a vá­lasztásokat. Javában tart vi­szont a jelöltállítás - vala­mennyi körzetben megtalálták már az SZDSZ színeiben in­duló személyt és a jelöltek 85-90 százalékának „szentesí­tése” is megtörtént. A párt ügyvivői az új évben január 12-én ülnek össze elő­ször. Az ilyenkor szokásos te­endőkön túl szót váltanak majd a február 28-án sorra kerülő or­szágos küldöttgyűlés előtt zajló megyei küldöttértekezletek ta­pasztalatairól is. Mint megtud­tuk, a Nemzeti Sportcsarnok­ban tartandó rendezvény fő fel­adata az SZDSZ kormányprog­ram-tervezetének véglegesítése lesz. Az alapelveket - mint isme­retes - a küldöttek már a no­vemberi országos rendezvé­nyen jóváhagyták, s arról is megállapodtak, hogy a végső formába öntött változat szek­cióüléseken való megvitatá­sára, illetve elfogadására feb­ruár végén ülnek össze ismét. Takács Mariann A Független Kisgazdapárt Belgrád rakparti székházában az FKGP kibővített Országos Enöksége hétfőn megkezdte a párt képviselőjelöltjeinek meghallgatását. A mintegy száz fővárosi aspiráns - aki pályázat útján jelöltette magát - az országos elnökség előtt- ismertette helyi választási programját, valamint szakmai és politikai életútját. Horváth Béla, az FKGP El­nöki Kabinetjének vezetője az MTI-nek elmondta: nem ki­záró ok, ha valaki előzetesen más pártnak volt tagja. Az azonban szigorú követelmény, hogy a jelöltek semmilyen formában ne legyenek érintve az ügynöktörvény által. A képviselőjelölteknek 200 ezer forinttal kell hozzájárul­niuk a kampányhoz, de a sze­rény anyagi lehetőségű, ugyanakkor tehetséges kis­gazda politikusok esetében a párt magára vállalja ezeket a költségeket. A Független Kis­gazdapárt Budapest valameny- nyi választókörzetében sze­retne önálló országgyűlési képviselőjelöltet indítani, de az aspiránsok hivatalos listáját csak január második felében hozzák nyilvánosságra. A meghallgatott személyek kö­zött volt: Horváth Béla, az el­nöki kabinet vezetője, Szent- györgyvölgyi Péter volt köz- társasági megbízott, Pokol Béla, Torgyán József főtaná­csadója, Szabó János, Lányi Zsolt és Torgyán Józsefné Cseh Mária országgyűlési képviselők, Pősze Lajos, Sza­badi Béla, Boros Imre tanács­adók, Korényi Attiláné, az FKGP budapesti elnöke, Ros­tás Ákos önkormányzati kép­viselő és Balaton Péter, a Nemzeti Szövetség soros el­nöke. Torgyán József pártel­nök az MTI-nek elmondta: a meghallgatásokon a Kisgazda- párt káderállományát veszik számba, azokat, akikre számí­tani lehet majd mind a parla­menti munkában, mind pedig az önkormányzati tevékeny­ségben.- Nem személyek rivalizálá­sáról van szó - tette hozzá a politikus, majd leszögezte: az alulmaradt aspiránsok to­vábbra is segíteni fogják a győztes jelölt kampányát, csa­patmunkáról van szó, amely­ben mindenki együttműködik. Az FKGP elnöke elmondta, hogy a Kisgazdapárt és a KDNP kapcsolatainak alaku­lása a kereszténydemokraták felső pártvezetésével való végső megállapodástól függ. Vita az ülésszakról. Az or­szággyűlési frakciók nem tá­mogatják egyöntetűen azt a szocialista javaslatot, hogy március 15-én legyen a tavaszi ülésszak utolsó ülése. Horn Gábor (SZDSZ) szerint a par­lament utolsó ülésének napját a törvényhozási feladatokhoz, és nem egy ünnephez kell igazí­tani. Deutsch Tamás (Fidesz) szerint az Országgyűlés utolsó ülésének időpontja a választá­sok kiírásától függ, ami az ál­lamfő jogköre. Az óesztendő utolsó napja­iban alaposan megnövekedett a csempészforgalom a gyulai közúti magyar-román határátke­lőnél, ahol több tételben, össze­sen 91 rádiós magnót, 59 fúró­gépet, 15 000 tojást és 3 400 kü­lönféle táblás csokoládét kísé­reltek meg engedély nélkül ki­vinni Magyarország területéről. Elhalasztható választás. Elvileg lehetséges a májusban esedékes üzemi és közalkal- mazottitanács-választások elha­lasztása, bár a Munkaügyi Mi­nisztériumot hivatalosan még nem kereste meg ezzel az igénnyel az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala, közölte Héthy Lajos, a Mun­kaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Munkáspárti beadvány. Az adatvédelmi biztoshoz fordult a Munkáspárt, s kérte, hogy álla­pítsák meg: közérdekű infor­mációnak számít-e, mekkora összegű vámot, adót és illetéket térített vissza a magyar állam az elmúlt években az országban tartózkodó IFOR-, illetve SFOR-csapatoknak. A Mun­káspárt tavaly kétszer is kért a Pénzügyminisztériumtól tájé­koztatást a témában, de a tárcá­tól nem kaptak pontos adatokat. Több közszolgálati hír. Je­lentősen módosul a Magyar Te­levízió Rt. hírműsorainak rendje. A struktúraváltozás je­gyében 17 órakor új hírműsor jelentkezik az MTV2 csatorná­ján, s az esti Híradót egy idő­ben sugározza az MTV Rt. mindkét adása. László József aktuális műsorokért felelős al- elnök elmondta: reggel négy hosszabb hírösszefoglalót köz­vetítenek az egyesen, s az Ak­tuális politikai háttérműsor is ezen a csatornán látható, este tíz óra után. Ezer forint a kár. Szabály­sértési eljárást indít a Mezőkö­vesdi Rendőrkapitányság N. Géza egerlövői lakos ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy szán­dékosan megrongálta faluja re­formátus templomát. Bár a templom lelkésze, Gordos At­tila korábban templomgyalá- zásról és sátánista elkövetőkről beszélt, a rendőrség erre nem talált bizonyítékot. Az egy főre jutó GDP értéke Magyarországon, USD (1980-1996) USD 0 1000 2000 3000 4 000 5000 A jubiláló honvédség idei tervei 1998-ban a NATO-csatlakozásra való felkészülés lesz az idén éppen 150 éves honvédség legfontosabb feladata - tudtuk meg a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjétől. Erdélyi Lajos ezredes szerint az idén átvilágítják a honvéd­ség működését és gazdálkodá­sát, továbbá kijelölik az átala­kítás további irányait. Meg kell határozni, hogy milyen lesz az a honvédség, amely 1999-ben integrálódik a NATO szervezetébe. Folytatni kell a NATO-műveletekre ki­jelölt magyar egységek hiva­tásosjellegének kialakítását is. Az elképzelések szerint 1998-ban elkészül a nemzeti katonai stratégia, amelyet majd a parlament hagy jóvá. Az idén a minőségi haderőre­form kidolgozására kerül a hangsúly, a korábbi jelentős létszámcsökkentés után - mu­tatott rá a szóvivő. Az első negyedévben meg­kezdődik a francia Matra cég­től megrendelt csapatvédelmi rakéták szállítása. Az ezek működtetésére kijelölt szak­emberek képzése pedig Fran­ciaországban már meg is kez­dődött. Hamarosan kiírják az úgynevezett radartendert, hogy létrejöjjön a NATO-val egységes légtérvédelem. Az SFOR-ban tevékeny­kedő magyar műszaki alakulat - ha hozzájárul a parlament - részt vesz az 1998 második felétől formálódó nemzetközi békefenntartó erőkben is. A magyar katonák továbbra is aktív szerepet vállalnak a nemzetközi békefenntartás­ban, a többi között Cipruson és a Közel-Keleten. Gyilkosság nélküli képernyőt! Magyarországi gyermekbarátok levele a miniszterelnökhöz Mind nagyobb a társadalmi elégedetlenség a televíziós szóra­koztató műsorokban tapasztalható erőszak miatt. Ennek egyik megnyilvánulásaként „Gyilkosság nélküli képernyőt” címmel, országos kampányt hirdetett meg tegnap a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Hanti Vilmos elnök sajtótájé­koztatón kért nyilvánosságot akciójuknak. Elmondta, hogy első lépésként levélben fordul­tak Horn Gyula miniszterel­nökhöz, és a javaslataikat tar­talmazó dokumentumot hétfőn juttatták el hozzá. A gyermekbarátok arra kér­ték a kormányfőt: kezdemé­nyezze a médiatörvény módosí­tását. Egyértelműen ki kell ugyanis mondani, hogy a rádió- és televízióállomások csak a jogszabályban meghatározott időben sugározhatnak erősza­kot bemutató és már-már dicső­ítő programokat. Azt is rögzí­teni és tudatosítani kell, hogy a törvény ellen vétőknek jelentős pénzbírsággal kell számolniuk. Hanti Vilmos közölte: a ha­zai gyermekbarátok az osztrák testvérszervezet által elindított kezdeményezéshez csatlakoz­nak. Annak eszközeit, céljait is átvették, mivel úgy látják: Ausztriához hasonlóan hazánk­ban is komolyan veszélyezteti az ifjúságot a tömegkommuni­kációból áradó agresszió. Legfőbb feladatuk az, hogy meggyőzzék a média döntésho­zóit: a brutalitást, a spontán erőszakot ,.reklámozó” műso­rok rossz hatással vannak a fia­talok testi-lelki fejlődésére, s közvetve a jövő társadalmának békéjét is fenyegetik. A horror­filmek számának megsokszo­rozódása ugyanis azt jelzi, hogy e meggyőzésre szükség van. A mozgalomnak a szülőkhöz is van mondanivalója: szövet­ségesüknek tekintik őket akció­jukban. Ugyanakkor azt java­solják nekik, hogy a mások le­győzését, elpusztítását közép­pontba állító számítógépes programok helyett vásároljanak gyereküknek inkább romanti­kus, kalandos, a társadalmi be­illeszkedést, önkifejezést elő­segítőjátékokat. Mesterséges megtermékenyítés - több lehetőség A meddő házaspárok a jelen­legi hárommal szemben öt, egyes esetekben pedig hat alka­lommal kérhetnek mesterséges megtermékenyítést az idei esz­tendőtől kezdve. Ugyancsak januártól a foglalkozás-egész­ségügy orvosai csak akkor küldhetik a dolgozókat szak- rendelésre, ha arra munka­egészségügyi okokból van szükség. A tervekkel ellentét­ben ugyanakkor 1998-tól még­sem kell többet fizetniük a fog­orvosnál azoknak, akik az előző évben nem vettek részt fogászati szűrővizsgálaton. Magyarországon a házaspá­rok 10-15 százaléka meddő. Azok, akiknél a hormonkezelés vagy a műtéti beavatkozás sem hoz eredményt, csak a mester­séges megtermékenyítésben bízhatnak. Nálunk évente 250-300 lombikbébi jön a vi­lágra - hangzott el egy nemré­giben megrendezett budapesti konferencián. Az ilyen házas­párok mostantól az eddiginél nagyobb eséllyel nézhetnek a várt gyermekáldás elé: 1998- tól három helyett öt, egyes ese­tekben hat alkalommal téríti meg helyettük a mesterséges megtermékenyítés költségeit az egészségbiztosító. Mint Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője az MTI-nek elmondta, egy-egy ilyen be­avatkozásért körülbelül 200 ezer forintot fizet a tb a kórhá­zaknak. Tavaly Magyarorszá­gon mintegy 1400 alkalommal végeztek mesterséges megter­mékenyítést. A foglalkozás­egészségügy orvosai januártól csak akkor küldhetik szakren­delésre a betegeket, ha arra munkaegészségügyi okokból van szükség. A rendelkezés célja részben az, hogy a betege­kért alapvetően ne a foglalko­zás-egészségügyi, hanem a pá­cienst elvileg jobban ismerő háziorvos legyen felelős. Nem mindegy ugyanakkor az sem, hogy ily módon valamelyest csökkenthetők az indokolatlan vizsgálatok, ezen keresztül pe­dig a biztosító kiadásai. Erről Hargitai Mária, a szaktárca fő­osztályvezetője beszélt az MTI-nek. A Népjóléti Minisz­tériumtól származó információ az is, hogy a tervekkel ellentét­ben nem ettől az évtől, hanem csupán 1999-től kezdve kell többet fizetniük a fogorvosok­nál azoknak, akik nem voltak az elmúlt egy évben fogászati szű­rővizsgálaton.

Next

/
Thumbnails
Contents