Petőfi Népe, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-27 / 22. szám

1998. január 27., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 11. oldal Gyengén fejlődnek a kisvállalkozások Már nem lehet a régi, megszokott módon termelni Most érdemes fajtát váltani Szél István szerint van esélye a magyar mezőgazdaságnak. Kevés ember az Kunadacson, akinek nincs köze a nagy zöld le­vélhez, a dohányhoz. A ritka ki­vételek közé tartozik Szél Ist­ván, aki a több lábon állás híve és a családi gazdaságban a sertés éppen úgy megtalálható, mint a különböző kertészeti és szántó­földi kultúrák.- Hogyan lehet ma egy csa­lád megélhetését biztosító gaz­daságot irányítani?- Ma már nem elég, hogy jó gazda legyen az ember, hanem tudni kell, mit lehet biztonságo­san és nyereséggel eladni. Nem lehet csak gabonát termelni, mi­vel ennek a terménynek az ár­mozgása kiszámíthatatlan. O- lyan kultúrákat kell a vetésfor­góba állítani, amelyek viszony­lag kis területen magas árbevé­telt produkálnak. Figyelni kell az új technológiákat és fajtákat - úgy a növénytermesztésben, mint a sertéshizlalásban -, már nem lehet a régi, megszokott módon termelni. Ez nagyon igaz a sertéstartásra is; jelenleg na­gyon jó a felvásárlási ár, ami ki­csit kiegyenlíti a kitartó terme­lőknek a múlt ráfizetéses vagy nullszaldós éveit. A gond ott van, hogy nem hívják fel a gaz­dák figyelmét a fajtaváltás szük­ségességére, elkerülhetetlensé­gére. Saját állományból állíta­nak be kocákat, zugkannal fe­deztetnek és ebből csak minő­ségromlás lesz. Most kell törzskönyvezett ál­lományt beállítani, átállni a mi­nőségi hússertésre, ami elkerül­hetetlen lesz az EU-hoz való csatlakozáskor a piacon maradás végett. Az intenzív sertésfajták takarmányozását, tartási körül­ményeit, nagyobb állomány ese­tében a gyógyszerezésüket is meg kell tanulni.- Mekkora területen érdemes ma megélhetést biztosító tevé­kenységet folytatni?- Néhány tíz hektár vélemé­nyem szerint elég egy család megélhetéséhez, ha a megfelelő növényt megtalálja valaki. Mi részben saját, másrészt bérelt földeken, körülbelül 80 hektá­ron termelünk és sertéseket hiz­lalunk. Mivel adottak a személyi és tárgyi feltételek, vállalkozó­ként ez a munkám. De kapcso­latban állok kistermelőkkel és különböző növények (fűszer- paprika, paradicsom, cukorrépa, napraforgó) termeltetését is in­tegrálom. Ezzél a kiegészítő szolgáltatással segítem fenntar­tani ezt a kis gazdaságot, megél­hetést biztosítani a családomnak és néhány állandó kisegítőnek.- Önt a közelmúltban meg­választották a Magyar Agrár­kamara küldöttgyűlésének tag­jává. Mit tart legfontosabb feladatának?- Gazdatársaim érdeke az, ami az enyém is. Szabad, szektorsemleges feltételrend­szerek megteremtése. Segíteni kell a piacra jutást, a termelők gyors informálását és fontos­nak tartom a jó szaktanácsa­dást. El kell érnünk, hogy az agrártámogatások minél széle­sebb termelői réteget éljenek el és a támogatások reálértéke megmaradjon a jövőben. Ha mi, gazdálkodók képesek le­szünk a váltásra, és minőség­ben verhetetlenek leszünk, lesz jövőnk az igényes, de jól fizető Európában is - véli Szél István. Farkas Pál A vállalkozások fejlesztésének lehetőségeiről és az azokat érintő jogszabályi változások­ról tájékozódhattak a napok­ban a jánoshalmi vállalkozók. A helyi önkormányzat keres­kedelmi és vállalkozói bizott­sága szervezte azt a fórumot, amelyen Gilyán György, az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium közigazgatási államtitkára és Székács Anna, a Pénzügymi­nisztérium főcsoportfőnöke tartott előadást. A GDP tavalyi növekedése 3,5-4 százalékra tehető - mondta Gilyán György. - Ezen belül az ipar teljesítménye az év első tíz hónapjában 10,5 százalékkal bővült. A mezőgazdaság értéke­sítése 4 százalékkal, a kereske­delemé 10 százalékkal növeke­dett. A legnagyobb, mintegy 20 százalékos növekedés az ide­genforgalom bevételeinél reali­zálódott. Gilyán György megjegyezte, hogy a kis- és középvállalkozá­sok fejlődése elmaradt az átlag­tól. Az ipari minisztérium az em­lített vállalkozások fejlesztése érdekében 4-5 pályázati lehető­ség kidolgozásán munkálkodik, amelyek várhatóan február vé­gén jelennek meg. A „csoma­gokban” lesznek nagyvállalko­zókat érintő, kereskedelmet fej­lesztő, valamint a kis- és közép- vállalkozások fejlődését segítő pályázati lehetőségek. A szak­tárca nagy hangsúlyt fektet az „ipari park” és a „beszállítói” programokra, amelyek elsősor­ban a kisebb vállalkozásokat érintik. Székács Anna elsősorban a hazai vállalkozások 99,8 száza­lékát kitevő, tíz főnél kevesebb személyt foglalkoztató mikro- vállalkozásokat érintő gondok­kal foglalkozott. Ezeknél a vál­lalkozásoknál a túlzott admi­nisztrációt szeretnék tovább csökkenteni. Nagy gondot je­lent, hogy az induló mikrovál- lalkozásokat a bankok nem fi­nanszírozzák, így ez a Vállalko­zásfejlesztési Alapítványra há­rul. A főcsoportfőnök elmondta, hogy a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által támogatott vál­lalkozások esetében kisebb a bukás aránya, mint a banki kihe­lyezések esetében. Az idén ösz- szesen 4 milliárd forint áll a Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány rendelkezésre. Újdonság, hogy nem korlátlan mértékű támoga­tást adnak az igénylőknek, ha­nem csak a bekerülési költség 75 százaléka erejéig igényelhető támogatás. A pályázati lehető­ségek március elején jelennek meg. Hallgatói kérdésre vála­szolva Székács Anna elmondta, hogy idén nem tervezik az adó- jogszabályok módosítását, de hosszabb távon a jelenlegi adó- szerkezet nem tartható. A sze­mélyi jövedelemadó átlagos ter­helése megfelel az európai át­lagnak, de ez nem igaz a kisjöve- delműeknél. A forgalmi adó mértéke viszont az európai átlag fölött van. A helyi adók rendsze­rét elképesztően rossznak tartja a főcsoporfőnök asszony, aki sze­rint az adószerkezet korrekció­jára a gazdaság teljesítményé­nek függvényében nyílhat lehe­tőség. Blázsik Sándor Bácska Expóra készülnek Baján Már folynak az előkészületek Baján az április 23-26. között megrendezendő Bácska Expo sikeréért. Amint Szőke Lajos főszervező elmondta, szeret­nék folytatni az elmúlt 6 év ha­gyományait és bemutatkozási lehetőséget adni Baja és von­záskörzete vállalkozásainak, hogy a nagyközönség képet al­kosson a bácskai gazdaság al­kotóelemeiről. Nemcsak a szakmai kiállítás a fontos, ha­nem az a kísérő gazdasági elő­adás-sorozat is, amelyen részt vesznek a vállalkozásfejlesztő alapítványok és az érintett ka­marák. Az idén először a ren­dezvénybe bekapcsolódik a Magyar Áruk Klubja. A Hajrá Hazai! kampány keretében sze­retnék javítani a magyar termé­kek elismertségét. Hosszú idő után Baja test­vérvárosa, ajugoszláviai Zom- bor is részt vesz a Sugovica- parti expón, amitől a szakem­berek azt várják, hogy javulni fog a határ menti gazdasági együttműködés. A rendezvény iránt már most jelentős az ér­deklődés. Már az is látszik, hogy a rendezőknek jól kell fel­osztani a Pósta Sándor sport­csarnokot és az előtte lévő par­kot, hogy valamennyi jelent­kező cég bemutatkozhasson. A rendezvényt kétévente fogják megtartani, és a közte lévő idő­ben kapnak helyet a szokásos termékbemutatók tavasszal és ősszel. Papp Zoltán A magyar fél további egyeztetéseket tart szükségesnek A lengyelek engedtek a vámvitában A lengyel illetékesek pénteken levélben tudatták a magyar fél­lel, hogy a vetőkukoricára 1300 tonnás, a sűrített paradi­csomra pedig 3000 tonnás vámkontingenst ajánlanak fel a korábbi vámkedvezmények fenntartásával - erről közle­ményben tájékoztatta hétfőn az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium a sajtót. A közlemény kitér rá: a ma­gyar fél eredményként értékeli és elmozdulásnak tartja a ko­rábbi lengyel álláspontról a le­vélben foglaltakat. Az egyezte­tések eredményeként tisztázó­dott az is, hogy 1998. március 31-ig a takarmánykukorica esetében is vámmentesen vámkezelhetők Lengyelor­szágban azok az áruk, ame­lyekre a magánjogi szerződé­seket legkésőbb a múlt év de­cember 31-éig a cégek megkö­tötték, és azokat január 8-áig kiállított számlákkal megerősí­tették. A magyar fél értékeli a len­gyel álláspont megváltozását. Ugyanakkor nem tartja elégsé­gesnek a kilátásba helyezett könnyítéseket. Különösen azért nem, mert a gazdaságilag legérzékenyebbnek tekinthető takarmánykukorica esetében - a lengyel illetékesek levele szerint - nem irányoznak elő kompromisszumos megoldási lehetőséget. Az IKIM sajtóközleménye leszögezi: a lengyel piacra szállított mezőgazdasági ter­mékek támogatásáról szóló lengyel felvetés téves, mivel hazánk évek óta nem alkalmaz támogatást a takarmánykuko­rica exportjára. Ez az informá­ció egyébként egyértelműen megtalálható a megfelelő Ma­gyar Közlönyökben. Ezért - a közleményben foglaltak sze­rint - tisztázni szükséges a len­gyel felvetés hátterét. Az IKIM tájékoztatása sze­rint akét fél jelenlegi álláspont­jaiban még meglévő különbsé­gek ellenére hazánk továbbra is mindkét fél érdekeinek figye­lembevételével törekszik a tár­gyalásokra. Reméli ugyanak­kor, hogy a lengyel fél is haj­landó lesz további kompro­misszumos megoldások kidol­gozására. Az álláspontok to­vábbi közelítése érdekében az IKIM sürgős látogatásra hívta meg a lengyel illetékesek dele­gációját Budapestre. Penészedik a betárolt kukorica Minőségi szemlét tartott né­hány nagyobb gazdaságban Komlósi Sándor bajai gazda­jegyző, hogy képet kapjon az ősszel betárolt nagy mennyi­ségű kukorica állapotáról. A ta­pasztalatok szerint sok helyen penészedik a mag. Főleg azo­kon a helyeken, ahol 15 száza­Fölkészülés a borversenyre A bajai kertbarát klub ma 17 órá­tól tartja összejövetelét a Be- reczki Máté kertészeti szakkö­zépiskola tanpincéjében. Ezen tanácsokat adnak a tagoknak ar­ról, hogyan kezeljék a hátralévő időben boraikat annak érdeké­ben, hogy eredményesen vegye­nek majd részt a város májusi, hagyományos borversenyén. Magas a munkanélküliség Bácsalmás környékén Nem mindenki emeli a kenyér árát A megyei munkaügyi központ bácsalmási kirendeltsége az elmúlt év végén 2156 munka- nélkülit tartott számon. Ez a szám az előző hónaphoz ké­pest majdnem 2 százalékos, az előző évhez képest pedig 10 százalékos növekedést mutat. A munkanélküliségi ráta Bács- Kiskun megyében itt a máso­dik legmagasabb. 14,6 száza­lék. A régióban a gazdaságilag aktív becsült népességszám megközelíti a 15 ezer főt. De­cember végén Bácsalmás tér­ségében 174 pályakezdő várt arra, hogy állást kapjon. A megyében a bácsalmási rész azzal is kiemelkedik, hogy itt a legmagasabb a jövedelem- pótló támogatásban részesülők aránya. Sok a munkanélküli a fal­vakban is, Katymáron 160, Madarason 254, Mélykúton 354, Tataházán 117 polgárnak nincs munkája. Az alacso­nyabb lélekszámú kisközségek további hátrányokat kénytele­nek elviselni, mivel az ön- kormányzaton kívül nincs számottevő munkáltató, illetve munkahely ezeken a települé­seken. Ebbe a kategóriába sorol­ható Bácsszőlős, Csikéria, Ké- leshalom és Mátételke is. Múlt heti cikkünkben azokról a sütőipari vállalatokról írtunk, akik különböző okokra hivat­kozva megemelték a kenyér árát. A kumszállási P & P Kft. nem emelt és aratásig valószí­nűleg nem is emeli a kenyér árát. Palásti József, a társaság egyik ügyvezetője elmondta: cége tizennyolc hónapja, a lisztár robbanásakor 103 fo­rintra emelte a kenyér kilo­grammonkénti árát. A 44 forin­tos lisztár azonban azóta fo­lyamatosan csökken, jelenleg 37 forinton áll. Az év eleji energiaár-emelés háromszáza­lékos drágítást indokolna. Ezt azonban a cég kigazdálkodj a, és nem emeli a kenyér árát. Túl azon, hogy nem emeltek árat, igyekeznek tovább javítani termékeik minőségét. Palásti József 1998 végéig 130 forintos átlag kenyérárat prognosztizált, de mint mondta, valószínűleg év végén is lesz 100 forintnál olcsóbb kenyér. Kukoricás szakember-találkozó A Pioneer Hi-Bred Magyaror­szág Rt., a DuPont-Conoco Hungary Kft. és az Agroker Kft. Kecskemét téli szakember­találkozót tart holnap délelőtt 10-től Kecskeméten a Tó Ho­telben. A többi közt ismertetik a Pioneer tavalyi kukoricakísér­leti eredményeit s hatékony nö­vényvédelmi technológiákat is bemutatnak. A résztvevőknek konzultációra is módjuk lesz. lék feletti víztartalommal tárol­ták be a termést. Az alulról jövő pára a kukorica felső rétegében lecsapódik és ott vizesedik. Ez jó táptalajt ad a különböző pe­nészgombák elterjedésének. Ahol nem kezelik megfelelően a betárolt terményt, a penésze­dés után nem lehet majd értéke­síteni, sőt az állatokkal feletetni sem. A gazdajegyző véleménye szerint több ezer tonna kuko­rica van veszélyben, és a gaz­dák, akik nem szellőztetik il­letve nem kezelik tárolóikat, nagy károkkal számolhatnak. P. Z. Profitholding Kecskemét Rt. 1998. jan. 16-23. Kiss Zoltán A minőség nem minden Hiába dicsérik agyba-főbe a magyar gazdaság teljesítményét a nemzetközi pénzügyi intézmények, ennél erősebb a távol-keleti események hatása. Az indonéz vállalatok szinte megbénultak, általános a likviditáshiány. A helyi valuta még folyamatosan veszít értékéből a dollárral szemben. Ez a tendencia rövid távon megfordulhat, ugyanis a zöld hasú a hét második felében erőteljesen gyen­gült a fontosabb devizákkal szemben. Európa keleti felén a tőzsdék nem mutattak különösebb aktivitást az ár­folyammozgások terén, szinte minden­hol az előző heti szintekhez közel zártak a piacok. A BUX heti egyenlege: 63 pont mínusz, zárás 7.576 pont, a forgalom egész héten közepesnek volt mondható. A iegnagyobb forgalmat a MÓL pro- • dukálta, az ár a hét közepén elérte az 5.200 Ft-ot, de a hét végére visszatért 5.000 Ft közelébe. Ezer forint környé­kén mozgott a MATÁV, az OTP pedig csaknem 200 Ft-tal került magasabbra egy hét alatt (a hét végi 7.520-as zárás pozitív várakozásokat sugall a legnagyobb magyar bank nyereségével kapcsolatban). A Richter árfolyama 3%-kal került lejjebb a hét folyamán, az Egisé azonban 7%-kal emelkedett (12.600 Ft). Az utóbbi időben egyre több elemzés lát napvilágot arról, hogy az utóbbi cég teljesítménye várhatóan közelíteni fog a nagyobb konkuren­séhez. Nem tudott erősíteni a TVK annak ellenére sem, hogy a menedzs­ment folyamatosan próbálja meggyőzni a befektetőket arról, hogy a cég nyeresége várhatóan idén nem csökken olyan mértékben, mint amire az árfolyam alapján számítanak a piac szereplői. Az átlagnál nagyobb mértékű volt a gép­gyártó cégek gyengülése. Éves mély­pontjára került a Prímagáz árfolyama (5.400 Ft), ami talán nem utolsósorban az eddig igencsak gyenge télnek tudható be. Negatív rekordot ért el a Gardénia árfolyama: 780 Ft jelenti az (eddigi) árfolyampadlót, de pénteken már 12%-kal magasabban állt az árfolyam. A várakozásokkal ellentétben gyengült az Inter-Európa, miután bejelentette az egyik legsikeresebb magyar magánbró­kercég felvásárlását (az új szerzemény összeolvad a bank eddigi értékpapír- forgalmazójával). Nagymértékben esett a Pick árfolyama, vélhetően a piacra került friss részvények is ludasak a dologban. A kárpótlási jegy árfolyama 900 Ft körül lebeg, a forgalom szűk. Egyelőre nin­csen konkrét felhasználási lehetősége a papíroknak, de várhatóan az áramszol­gáltatók lesznek a következő (zsíros?) falatok. A tőzsdén kívüli piacon lenyugodni látszanak a kedélyek. A DÉMÁSZ és az ÉDÁSZ piacán törékeny egyensúly lát­szik 135% környékén, a hét végére megszaporodtak az eladók. Az ÉMÁSZ ára 77%-on tetőzött, a TITÁSZ 70% alatt van még mindig. A mostani hosszból csak kis részt vett ki az ELMÜ, a DÉDÁSZ piacán pedig az erősödő árak ellenére is minimális a forgalom. (64)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents