Petőfi Népe, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-21 / 17. szám

8. oldal Tisztelt Szerkesztőség! 1998. január 21., szerda Mosni, tisztálkodni tudunk, de inni már nem tanácsos? Ha nincs szerződés, nem is létezem? Tizenkilenc éves vagyok és elkeseredett. Édesapám és a testvérem munkanélküli, édesanyámmal ketten dolgoz­tunk, értük is. Boldog voltam, amikor munkát találtam, hi­szen a munkaügyi központ segítségével elvégeztem egy tanfolyamot és a végzettsé­gemnek megfelelően sikerült elhelyezkednem. A 30 napos próbaidő után közölte velem a főnök, hogy továbbra is al­kalmaz, végezzem úgy a munkát, mint eddig. Egyetlen apró különbség akadt csak: ekkor már - ellentétben a próbaidővel - nem írtunk semmiféle szerződést. Bíztam a főnökömben, hiszen mun­kám volt, fizetést is kaptam - zsebből. Igazán nem gyanakodtam, s amikor beteg lettem, orvoshoz mentem, aki táppénzre vett. Visszamentem a munkahe­lyemre, hogy szóljak a dolog­ról, ekkor a főnök megkér­dezte: mit gondolok, ezt a táppénzt kifizeti majd nekem valaki. Kérdésemre, hogy mi­ért ne, hiszen be vagyok je­lentve, már nem kaptam egy­értelmű választ. Rövidesen pedig közölte velem, hogy ki vagyok rúgva. Akkor kezdtem gondolkodni: hiszen én nem írtam alá semmit, nincs szer­ződésem, feltehetőleg nem is vagyok az egészségbiztosító­nál bejelentve, jószerivel nem is létezem. Akárhova mennék jogorvoslásért, nem tudom bi­zonyítani az ott eltöltött - méghozzá munkával eltöltött - idő egyetlen percét sem. Próbáltam a főnökkel be­szélni, kérdezősködni, de a végén megfenyegetett, hogy ha sokat ugrálok, elintézi, hogy lakóhelyünkön sehol ne kapjak munkát. Tudtam, ez nem üres fenyegetés, hiszen nem nagyvárosban élek, itt mindenki ismer mindenkit, pillanatok alatt el lehet az ilyesmit intézni. Arról nem is beszélve, hogy a barátnőm éppen így járt: a „szájalás” után november óta nem talál munkát. Most tehát ott tartunk, hogy a családban három munkanél­küli van, kezdjük elölről az egészet. Nem adom fel, ismét keresek munkát, s remélem, hogy a végzettségemmel talá­lok is, ha kell, a megyeszék­helyre megyek, ott mégis több a lehetőség. Keserű tapaszta­lataimat pedig azért írtam le, hogy legalább azok tanuljanak belőle, akik most indulnak el - esetleg friss végzettséggel és teli bizalommal - munkát keresni. Név és cím a szerkesztőségben Hova mehetünk a kutyáinkkal? Az új esztendő alkalmából sokan tesznek különböző fogadalma­kat. Érdekelne, mint kecskeméti lakost, hogy vajon a Bácsvíz Rt. elnök-vezérigazgatója megfo­gadta-e, hogy 1998. január 1-jé- től kizárólag első osztályú (szín­telen, szagtalan, íztelen és tiszta) ivóvizet fog szolgáltatni a me­gyeszékhely százhúszezres la­kosságának. Annál is inkább kíváncsi va­gyok rá, mert a Bácsvíz Rt. az el­sők között volt a közszolgáltatás terén, amely az 1998. évi ár­emelkedés bejelentésével bor­zolta a kisnyugdíjasok, alacsony keresetűek, munka nélkül ten­gődök népes táborát. Amikor a Petőfi Népében pár évvel ezelőtt szóvá tettem, hogy a szolgáltatott (vezetékes) ivó­víz minősíthetetlenül büdös, un­dort keltőén lápszagú, a válasz az volt: bizonyára egy csőrepe­Meglepődve kaptam kézhez ja­nuár 10. után a nyugdíjpénztár levelét, melyben közlik velem, hogy 4740 Ft-tal csökkentik nyugdíjamat, mert a házastársi pótlékot ezután közvetlenül fe­leségemnek küldik. Az egészet nem értem, mert eddig soha nem volt házastársi pótlékom, mert szerintük már olyan „ma­gas” volt a nyugdíjam, 31 9000 Ft, hogy ebből ketten „fény­űzően” megéltünk. A másik meglepetés akkor ért, amikor feleségem is kapott egy levelet és közölték vele, hogy 5500 Ft nyugdíjat kap, mint házastársi pótlékot. Ekkor elkezdtem számolni, és a kö­vetkező eredményre jutottam. Ha én a decemberi 31 900 Ft-os nyugdíjamra kaptam volna meg a nyugdíjemelést, úgy januártól kaptam volna 38 120 Ft-ot. Ám így, mivel levontak az alap­nyugdíjamból, kapok 32 456 Megint eltelt egy év, az Erdei Ferenc Művelődési Ház is va­lószínű számvetést tesz, végig gondolják, mit tettek jól. Én a művelődési ház szor­galmas látogatói közé tartozom, szeretném leírni és az újság ha­sábjain eljuttatni a művelődési ház vezetőihez véleményemet az év rendezvényeiről. Ha azt írom, hogy gratulálok a ház vezetőjének, és összes Gyógypedagógiai intézmé­nyünkben élő 293 gyermek és kollégáim nevében szeretnénk az 1998-as évre nagyon sok bol­dogságot, szeretetet és egészsé­get kívánni a Máltai Szeretet­szolgálat Kecskeméti Csoportja minden egyes tagjának. Ezúton szeretnénk megkö­szönni a rendszeres ruhaado­mányokat és azt a három szép ülőgarnitúrát, ami karácsonyi meglepetés volt. Nekünk na­gyon nagy dolog volt, mert a gyermekek környezetét még otthonosabbá tehettük. Szűkös anyagi lehetőségeink nem en­gedik meg, hogy félmillió fo­rintot elkölthessünk egyszerre három társalgó berendezésére. Köszönjük az eddigi adomá­nyokat és arra kérjük a szeretet­szolgálat dolgozóit, hogy na­gyon sokáig végezzék ezt a ne­héz, áldozatos munkát, amit minden nap végeznek azokért az emberekért, akiknek re­ményt, élelmet, szeretetet és hi­dés kijavítása során jutott a veze­tékbe homok, agyag, stb. Egy szó sem esett a válaszban arról, hogy a víztisztító berendezések elavultak, hogy a nyersvíz ké­miai szűrése nem felel meg több éve a Magyar Szabvány vonat­kozó előírásainak. Arról sem, hogy a káros gázok, íz- és szagta­lanító anyagok eltávolításának milyen technikai akadályai van­nak és arról sem, hogy pangó, al- gás víz is kerülhet a hálózatba. A városi lakosság legnagyobb része ilyetén kényszerpályán mozog. A méregdrága ivóvíz - egyelőre - mosásra, zuhanyo­zásra még megfelel, de főzésre, ivásra teljesen alkalmatlan. Ezek a gondolatok - is - foglal­koztattak, amikor a Bácsvíz Rt. által szolgáltatott „ivóvízből” készült ünnepi levesem kana- lazgattam. Nagy István, Kecskemét Ft-ot, tehát nekem 1,7%-ot emeltek. Hogy meg nem sza­kadtak bele szegények! Ha ehhez hozzáadom a fele­ségem részére kegyesen bizto­sított 5500 Ft-ot, akkor kiderül, hogy az összes folyósítás közel 200 Ft-tal kevesebb, mintha hagyták volna az én nevemen a nyugdíjat teljes egészében. Ugyanis a tőlem jogtalanul le­vont 4740 Ft-hoz nem tették hozzá a 19,5%-os emelést, azt csak 16%-kal emelték. így le­het becsapni országot-világot! Bizonyára azoknak, akik így rendelkeznek, nem számít 200 Ft. Nekünk bizony számít! És nyilván ugyanezt a rendezést több millió nyugdíjasnál meg­csinálták és lám, megint sikerült az öregek bőrén több százmilliót megtakarítani. Gratulálok kor­mányunk szociális érzékenysé­géhez! Varga László, Kecskemét dolgozójának, akkor azt hi­szem, ezt nagyon sok nyugdí­jas, nem nyugdíjas, iskolás, művészpártoló, kecskeméti polgár nevében is teszem. Hi­szen az 1997-es évben annyi sok szép kiállításon vehettünk részt. A művelődési ház összes dolgozójának erőt, egészséget kívánok. Dr. Kupa László, Kecskemét tét adnak arra, hogy minden ember jó, csak az, aki ritkán kap szeretetet, az ritkán tud adni, de aki sok figyelmet, sze­retetet kap, annak szinte köte­Három éve rendszeresen kijá­runk a kutyákkal a kecskeméti Széchenyi-szobor közelében lévő parkba. Sem mi, sem az ebek - fajtiszta németjuhász, dog, kuvasz, tacskó keverék, spániel - soha nem bántanak senkit. Játszanak, s persze ugatnak. De van a környéken két jóakarónk, akik már notóri­usan kihívják a rendőröket, s azok rohannak is. A többes szám nem véletlen, volt úgy, hogy öt (!) autóval érkeztek. Előfordult, hogy egy órán belül ugyanazok a rendőrök kétszer is zaklatnak bennünket. „Elta­karodjanak innen!” - és ha­sonló felszólításokkal. Volt úgy, hogy az egyik kutyás tár­sam családosán - feleségével és három kiskorú gyermekével ­Felháborodással vettem tudo­másul a Gong Rádió születés- napi rendezvényén az ott „szol­gálatot teljesítő” biztonsági őrök tiszteletlen viselkedését. Az em­lített diszkó után a tánctér szélén körberakott székeken foglaltam helyet, hogy megkíméljem ma­gam a félórás sorbanállástól a kabátomért. Mivel a sor elég hosszú volt, úgy gondoltam, hogy nyugodtan ülhetek addig, ameddig a tömeg elvonul a ruha­tár elől, és így nem kell állva vár­nom a kabát kézhezvételére. Ek­lessége újra megtanítani ember­társait a tiszteletre és a szere- tetre. A Máltai Szeretetszolgálat tagjai ilyen csodálatos embe­jött. Akkor is kihívták a rend­őrt, aki igazoltatta a békés famí­liát. A férfinál nem volt szemé­lyi, s nem fogadták el az asszo­nyét. A gyerekek szeme előtt és fülük hallatára ordítozni kez­dett az egyenruhás, aki még be is ültette a kocsiba az apukát. Hangsúlyozom, a kutyák soha senkit nem bántanak, s nincsenek gazdik nélkül. A környéken nincs nyugodt he­lyen kutyafuttató. Van a kórház (!) közelében, a Reile Géza ut­cánál, a városközpontban, a Domb Áruháznál, a főútvonal mellett. Jelöljön ki nekünk is egy he­lyet az önkormányzat, s mi azt rendben tartjuk. Ez az öt kutya össze van szokva. Hová, hány kilométerre vigyük őket össze­kor egy biztonsági őrnek kinéző személy modortalan és durva módon felállásra szólított fel, mire én közöltem, hogy csak a sorbanállást szeretném mel­lőzni. Ő ezzel mit sem törődve erőszakkal felrántott a székről és a szülőanyámat gyalázta. Mi­után kényszerítésére beálltam a sorba, a sztorit elmesélte kollé­gáinak, akik közül az egyik rám­nézett és megfélemlítés gyanánt azt mondta, hogy „ne nézz rám, mert kinyomom a szemed!” Ennek nyomán több kérdés is rek. Köszönet nekik: Tonács Éva igazgató, dr. Varnyú Andrásné igazgatóhelyettes, Erdélyiné Szóród Borbála diákotthon-vezető. veszni az idegen ebekkel? Mi­ért uszítják ellenünk a rendőr­séget, amelynek alkalmazottai annyira ráérnek az ebadta ügyekkel foglalkozni. Ők leg­alább annyira bosszút esküdtek ellenünk, mint a feljelentők. Minden eszközt megragadnak, hogy eltiltsanak innen bennün­ket. Jól ismernek már bennün­ket a négylábúinkkal együtt, s mégis a személyi igazolvánnyal próbálnak bennünket sakkban tartani. Legutóbb magam is kaptam büntetést, mert a kutya­sétáltatás közben - a néhány száz méterre odébb lévő laká­sunktól - az ismerős rendőrnek nem tudtam felmutatni e do­kumentumot. Sz. A. Kecskemét, Akadémia krt. felmerült bennem, pl.: miért nem volt a rendezőn személyesen jel­zés, vagy az őket alkalmazó biz­tonsági kft. emblémája, joga van-e a rendező személyeknek a kulturált szórakozás útjába állni, kényszeríthet-e valakit, hogy hagyja el a helyiséget, nem kel- lene-e törvényben szabályozni a biztonsági őrök feladatát és azok fellépésének eseteit (mint pl. a rendőrökét)? Ha istennek akarja magát képzelni az ember, akkor elég biztonsági őrnek lennie? Varga Katalin Humánus magatartás és emberi hang Édesanyám két hetet töltött a kecskeméti megyei kózház III. belgyógyászati osztályán és két hetet a IV. belgyógyászati osz­tályon. Szeretnék a mindkét részlegen dolgozó orvosok és nővérek lelkiismeretes munká­járól beszélni. Az utolsó percig humánus magatartás, korrekt­ség és emberi hang jellemzi őket. Külön köszönet dr. Schmidt Ilona és dr. Bruncsák András főorvosoknak, az ott dolgozó beosztott orvosoknak, főnővérnek, nővéreknek. A IV. belgyógyászati osztálynak, ahol anyám utolsó napjait töl­tötte, az emberi hozzáállást, az együttérzést szeretném megkö­szönni. Köszönet dr. Laza Erika orvosnak, a főnővémek és minden ott dolgozónak. Kí­vánom, hogy az egészségügy­ben dolgozók végre erkölcsi és anyagi megbecsülést kapjanak ezért a nehéz és humánus mun­káért. Dr. Walter Ferencné Kecskemét Akihez naponta járunk Bukovszki László négy éve árulja a kecskeméti nagyállomás csarnokában lévő standon az újságokat. Reggel 5-től délután ötig folyamatosan kínálja a sok olvasnivalót az utazóknak. Elmondta, hogy a nála kapható lapok között van­nak olyanok, amelyeket maga is szívesen forgat, köztük a Petőfi Népét is. A hét minden napján nyitva tart, tehát a Vasárnapi Pe­tőfi Népét is meg lehet nála vásárolni. Olvasószolgálat Összeáll a kép! Hamarosan eldől, ki nyeri a Fiat Unót, a Petőfi Népe-lapcsalád nyereményjátékának fődíját. A Petőfi Népe előfizetői, a Vasár­napi Petőfi Népe vásárlói és aPe- tőfi Népe Alapár olvasói néhány napon belül össze tudják állítani a nyolc részletből kirakható ké­pet. Ezt kell majd, levelezőlapra ragasztva, 1998. január 26-áig beküldeni a szerkesztőség cí­mére. Átadható a helyi szerkesz­tőségekben is, a terjesztési ügy­nökségeken, illetve a Fiat Dalos és Gyulai Autóházban (Kecs­kemét, Szt. László krt. 27.). Sorsolás: február 7-én! A nyereményautót már több te­lepülésen is megtekinthették az érdeklődők. A sorsolásig még látható a Dalos és Gyulai Autó­házban, ugyanott, ahol február 7-én délelőtt 10 órakor a nyilvá­nos sorsolást tartjuk. A köz­jegyzőjelenlétében zajló - Sze­rencsejáték Felügyeletnek beje­lentett - sorsoláson bárki szemé­lyesen is részt vehet. A nyertese­ket értesítjük és nevüket a lapban közzétesszük. Még folytatható! „Folytassa - színes tévéért!” címmel a múlt pénteki lapszám­ban egyszerű játékot indítot­tunk: egy mondat első felét kö-' zöltük, a második felét pedig a Vasárnapi Petőfi Népében. A teljes mondatot 22-éig várjuk szerkesztőségünk címére. Tehát ma még nem késő postára adni a megfejtést tartalmazó levelező­lapot, illetve holnap délig átad­ható olvasószolgálatunknál. Vasárnapi meglepetés Azok számára, akik a hét hetedik napján megvásárolják a Vasár­napi Petőfi Népe következő számát, meglepetést tartoga­tunk. Keressék az újságárusok­nál és a vasárnap is nyitva tartó üzletekben! Olvasószolgálatunk száma A 06-80/480-756-os telefon­számon olvasószolgálatunk in­gyen hívható hétfőtől péntekig, délelőtt 8 és 11 óra között. Cí­münk: 6000 Kecskemét, Sza­badság tér 1/A. Megint az idősek bőrén takarékoskodnak? Mindig a művelődés szolgálatában Nekünk nagyon nagy dolog volt A gyerekek rögtön ki is próbálták a karácsonyi meglepetést. Ne nézz rám, mert kinyomom a szemed!

Next

/
Thumbnails
Contents