Petőfi Népe, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-13 / 10. szám

1998. január 13., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 11. oldal A gyér piaci felhozatalból üdítő színfoltnak számított az utóbbi napokban Baján a bősé­ges káposztakínálat. A vitamindús kelkáposztát hetven, míg a simát negyven forintért kínál­ták kilogrammonként a kofák. fotó: lórinczi csaba Sikeres esztendőt zártak a félegyházi vállalkozók Sikeres évet zárt tavaly a kis­kunfélegyházi Memorex Ingat­lanforgalmazó Társaság. Ra­dies Róbert, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: az elmúlt év forgalma megegyezett a Bokros-csomag bevezetése előtti év (’93.) forgalmával. Az igazgató szerint az 1994-es mélypont után fokozatosan ja­vultak az értékesítési feltételek az ingatlanpiacon. Igaz, legin­kább még mindig a nagyon drága és a nagyon olcsó laká­sokat keresik, de érezhető a ke­reslet növekedése a középár­fekvésű lakások iránt is. Ami azt jelenti, a polgárok ismét jó befektetésnek tartják az ingat­lanokat. A tavalyi évben a cég ezek­nek az igényeknek maximáli­san meg tudott felelni. Ugyan­akkor rendkívül megnőtt a ke­reslet az ipari típusú ingatlanok iránt, de ezeket az igényeket egyelőre még nem tudják ma­radéktalanul kielégíteni. Hasonló elégedettséggel vá­laszolt lapunk kérdésére Bo- zóky László, a Kunép Kft. ügy­vezetője is. A jelentős ipari be­ruházásoknak (vágóhíd, autó­pálya, közintézmények) tulaj­doníthatóan a ’96-os és a ’97-es év is fellendülést hozott az épí­tőiparban Félegyházán. A cég sikeres évet tudhat maga mö­gött. Vállalásaikat határidőre és jó minőségben elvégezték, a munkaszerzés sem okozott problémát. Sajnos erre az évre valószínűleg a stagnálás és némi visszaesés várható - véle­kedett Bozóky László. Gulyás Sándor Magyar-lengyel vámtárgyalások Lengyel-magyar szakértői tár­gyalások kezdődtek hétfőn Var­sóban egyes mezőgazdasági termékek megemelt vámja ügyében. A lengyel kormány ja­nuár elsejétől egyoldalúan vá­mot vetett ki a CEFTA megálla­podás keretében korábban vámmentesen importálható ma­gyar kukoricára, paradicsomsű­rítményre és takarmány félékre. A megbeszélések a tervek sze­rint ma fejeződnek be. A magyar szakértők az egyre inkább elmérgesedő konfliktus feloldása érdekében ültek tár­gyalóasztalhoz. Az olcsó ma­gyar termékek ellen korábban a lengyel parasztok tiltakoztak és fenyegetőztek, a vámok beveze­tése óta viszont a magyar terme­lők követelik, hogy Budapest korlátozza a lengyel mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari áruk bejutását a magyar piacra. Nyolcszoros színvonalkülönbséget kellene behozni 2002-ig Megyénkben is fokozódik az érdeklődés Mikor lehet nálunk bérreform? a minőségbiztosítás kialakítása iránt A magyar bérrendszer és a hozzá kapcsolódó elvonások struk­túrája többé kevésbé megfelel a piacgazdaság körülményeinek. Ám a hazai bérszínvonal és a bérhez kapcsolt közterhek nagy­sága már jelentősen eltér az Európai Unió tagországaiban ta­pasztaltaktól. Átfogó, központi bérreformmal azonban nem rendezhető ez a csatlakozásunkat több szempontból nehezítő kérdés - hangsúlyozza dr. Hegedűs Miklós, a Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója.-Mekkora különbségeket kel­lene behoznunk?- Az európai országok bér- színvonala nyolc-kilencszerese a mienknek. Azonban a mun­kaerő termelékenysége is öt­hatszoros eltérést mutat.- Nem félő, hogy a korábbi- aknái is nagyobb számban ván­dorol majd nyugatra a magyar. munkaerő? i, - Kétségtelen, hogy az euró­pai országok szemszögéből az új tagok csatlakozásával kap­csolatban ez a legkényesebb kérdés. Attól tartanak, hogy a szabad tőke-, szellemi- és mun­kaerő-áramlás következtében a jól képzett, szakmailag felké­szült, de rendkívül alacsony bérű munkaerő keletről el- özönli majd Európát. Ez le- . nyomhatja az ottani béreket is, továbbá elviselhetetlen mére­tűvé fokozza a munkanélkü­liséget.- Van-e esélyünk felzárkózni a csatlakozás évéig ? Agrárgazdasági kilátások A Gazdaságkutató Rt. egy-kétszázalékos növekedést prognosztizál 1998-ra az ag­rárgazdaságban. A szakem­berek a belső kereslet további bővülésével, a beruházások te­rén megindult élénkülés foly­tatódásával számolnak, u- gyanakkor meglehetősen ked­vezőtlen képet festenek a kivi­telről. Tavaly az élőállatok és az ál­lati termékek felvásárlási ára 23,2, illetve 23,9 százalékkal emelkedett, szemben a növé­nyek és a kertészeti termékek 9,3 százalékos árnövekedésével. Az állattartók tenyésztési kedve szempontjából fontos a takar­mányárak idei várható csökke­nése, ez azonban feltételezhe­tően maga után vonja majd az élőállatok felvásárlási árának mérséklődését is. A mezőgazdasági beruházá­sokban 1996-ban megindult élénkülés az elmúlt évben is folytatódott. A kutatók a nem­zetgazdaság ágazatai közül - 1997 második negyedévében - az agrárgazdaságban regisztrál­ták a legnagyobb, 38,6 százalé­kos növekedést. A gazdaságkutatók az idén a mezőgazdasági termékek iránti belső kereslet - erőteljes diffe­renciálódással kísért - bővülé­sével számolnak. Az exportot il­letően már borúlátóbbak, mivel külpiaci lehetőségeink kihasz­nálásának eddig sem keresleti, sokkal inkább kínálati korlátái voltak. Tavaly visszaesett az OECD-, illetve az EU-orszá- gokba irányuló agrárkivitel, jól­lehet számottevően növekedett a közép- és kelet-európai, főként a CEFTA-országok piaca. Ösz- szességében 1998-ra az elmúlt évivel azonos mértékű, 2,8 mil­liárd dolláros agrárexportot va­lószínűsítenek a szakemberek.- Végső soron egy ország termékeinek, szolgáltatásainak nemzetközi versenyképessége döntően a munkaerő költségé­től függ. Ez pedig akkor növe­kedhet számottevően, ha a ter­melékenység gyorsabban nő. A mai termelékenységi lemara­dást a 2002 táján esedékes csat­lakozásig nem lehet teljes mér­tékben felszámolni, s ezáltal a bérszínvonal-különbségeket megszüntetni. A nyolc-kilenc­szeres bérkülönbség azonban reményeink szerint szép lassan csökkenni fog, mert a magyar gazdaság termelékenysége egyre nagyobb tempóban nö­vekszik. A tb-, az egészségügy- , az oktatásreform következté­ben talán a közterhek aránya is csökkenhet. Németh Zsuzsa Pénzjutalom az adóbesúgóknak A német szövetségi kormány és két tartomány képviselői között a napokban elvi egyetértés jött létre arról, hogy bizonyos ese­tekben készek pénzjutalmat fi­zetni azoknak, akik információ­ikkal segítik az adócsalók lelep­lezését. Jürgen Stark, a szövet­ségi pénzügyminisztérium ál­lamtitkára a megbeszélés után hangsúlyozta, hogy az adatszol­gáltatók megjutalmazása nem vezethet a besúgás, a rágalma­zás, az embertársak lejáratásá­nak ösztönzéséhez. Az adat- szolgáltató információi nem származhatnak illegális úton szerzett iratokból. Megállapod­tak abban is, hogy pénzjutalmat csak az kaphat, aki az államnak különösen nagy kárt okozó adó­csalási ügyben segíti a hatósá­gokat. A végleges döntés előtt további tárgyalásokat folytatnak a tartományok. Elvittek a kémek 300 milliárd dollárt Hozzávetőleg háromszázmil- liárd dolláros üzleti-szellemi veszteséget okozott tavaly az amerikai vállalatoknak a kül­földi és belföldi ipari kémke­dés. A Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) véleménye sze­rint legkevesebb huszomhá- rom ország - köztük Németor­szág, Franciaország, Oroszor­szág, Kína, Izrael és Dél-Korea - titkosszolgálata fokozta gaz­dasági-ipari hírszerzési tevé­kenységét az Egyesült Álla­mokban. A Los Angeles Times hétfői számában idézte az Amerikai Iparbiztonsági Társaság felmé­rését, amely kimutatta, hogy tavaly több mint ezeregyszáz, bizonyítékokkal alátámasztott ipari kémkedési esetre derült fény, és legalább további öt­százötven gyanús incidenst je­lentettek a hatóságoknak. A felmérés szerint a gazda­sági hírszerzésre szakosodott ügynökök fő célpontjai a csúcstechnológiai fejleszté­sekkel foglalkozó - egyebek között a kaliforniai Silicon Valley-i székhelyű - cégek, de élénk az érdeklődés a feldol­gozóipari és szolgáltatói ága­zatok iránt is. A legkereset­tebb információk a kiszemelt vállalatok kutatási és fejlesz­tési stratégiái, gyártási és pia­celhelyezési tervei, vevőköri listái. A lap emlékeztetett rá, hogy a vonatkozó, 1996-ban elfo­gadott törvény bűncselek­ménynek minősítette az ipari kémkedést, amely tizenöt évi szabadságvesztést és tízmillió dolláros pénzbüntetést vonhat maga után.- A gazdaság ipari ágazatában zajló folyamatok egyik fő jel­lemzője, miszerint a vidéki kis- és középvállalkozások körében is fokozódik az igény arra, hogy multinacionális világcégek be­szállítói legyenek - mondja Dánfy László, a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Szervezetének kebelé­ben működő Regionális Minő­ségközpont vezetője. - Egy ilyen pozíció azonban csak ak­kor érhető el, illetve szilárdít­ható meg, ha a kisvállalkozás is kiépíti a maga minőségbiztosí­tási rendszerét.- A jó minőség eleve köve­telmény minden technológia megtervezésekor. Ehhez képest milyen többletet jelent a minő­ségbiztosítási rendszer?- A magyar szabványnak, az európai normáknak, illetve a kü­lönösen szigorú ISO9001 -9002- es szabványoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszerről akkor beszélhetünk, ha egy erre szakosodott, független szakértő cég vizsgálja meg az ezt igénylő vállalkozás tevékenységét az alapanyag-beszállítástól a mun­katársak felkészültségén keresz­tül a berendezések alkalmassá­gáig és állapotáig. A technológia és a munkaszervezés minden fá­zisa kapcsolatban lehet a tennék minőségével, s egy minőségi ké­zikönyvben pontosan rögzíteni kell, hogy ennek a kapcsolat- rendszernek az egy es elemei utó­lag milyen bizonylatok alapján ellenőrizhetők. A minőségbiz­tosítás végső célja így a fogyasz­tóvédelem, mert a felelősségle­bontás olyan mértékű, hogy hiba esetén utólag pontosan kiderít­hető: ki a felelős? A mai piaci versenyben az a vállalkozás, amelyik nem ren­delkezik egy tanúsítvánnyal iga­zolt minőségbiztosítási alap- rendszerrel, aligha számíthat arra, hogy a világpiacon elismert komoly cégek beszállítója, vagy partnere lehessen. B. F. I. JJ VAN EGY HELY A NAP ALATT... jj ■ : É If Kiskunmajsa fürdő­város. Ezt a rangot vívta ki magának az alig több mint tíz éve átadott gyógyfürdő ál­tal, amelyet már az or­szág határain kívül is sokan ismernek. Az Ópusztaszer és Bugac közelében ta­lálható gyógyfürdő egyedülállóan szép környezettel várja látogatóit egész év­ben. A Kiskunság roman­tikáját, a homokbuc­kák, a védett galago­nyások különleges hangulatát és a termál­fürdő gyógyító erejét ajánlja mindenki fi­gyelmébe a für­dőkomplexumot üze­meltető Jonathermál Rt. A majsai fürdőt 1988-ban nyilvánítot­ták gyógyfürdővé. A kutakból feltörő 72 Celsius-fokos, nát- rium-hidrokarbonátos gyógyvíz kiválóan al­kalmas mozgásszervi elváltozások és idült megbetegedések gyó­gyítására, műtétek, és törések utáni rehabili­tációra. A gyógyhatásúk mellett a fürdő egyik vonzereje abban rejlik, hogy - eltérően az át­lagtól - nem a város­ban épült fel. Távol a zajtól, a nyüzsgéstől az Alföld csendje veszi körül. Tökéletes pihenési és kikapcsolódási le­hetőséget nyújt. Az ezer négyzetmé­teres fürdőcsarnokban feszített víztükrű úszómedence is mű­ködik. Egy 100x75 mé­teres strandmedence egészíti ki a fürdő­komplexumot. A gyógyfürdő mellett 44 szobás, II. osztályú motel és az öt hektá­ron elterülő kemping kínál szálláslehetősé­get. Ezenkívül sportolási lehetőségek, játszóte­rek és horgásztó is ta­lálható a fürdőnél. A jegyzékben benne van a ruhatár, a sza­una és a sportpályák használatának lehető­sége is. Minden pénteken és szombaton 18.30­22.30 óráig éjszakai fürdőzésre is van lehe­tőség. Tehát ne feledjék! „Van egy hely a Nap alatt.. .” (858)

Next

/
Thumbnails
Contents