Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-29 / 302. szám
1997. december 29., hétfő Hazai Tükör 5. oldal A hagyományos tüzelőért is a zsebbe kell nyúlni Bő a kínálat szénből, fából Sokan fűtenek napjainkban is hagyományos tüzelőanyagokkal. De vajon milyen szénből, fából a kínálat? És ami nem kevésbé fontos: mennyibe kerülnek? Dr. Halmágyi József né, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium osztály- vezetője szerint a telepek országszerte gazdag választékot kínálnak, semmiből nincs hiány, mindenféle tüzelőanyag kapható. Bőséggel van például szén. A hazai bányászat termelésének kiegészítése, valamint a választék bővítése végett a kereskedelmi cégek szenet Oroszországból, Szlovákiából, Németországból és Lengyelországból, brikettet pedig Németországból hoznak be.- Hogyan alakultak az árak?- A hazai barnaszén mázsája 7-800 forint - válaszolta a minisztériumi szakember. - Az import barnaszenek ára 1000 forint, a nagy kalóriájú fekete szeneké 1700 forint körül alakul. A hazai brikettért körülbelül 1200 forintot kell fizetni, a német brikett sokkal drágább, az ára 2000 forint fölé is kúszik. A tüzelőanyagok alapvető fogyasztási cikknek minősülnek, ezért azokat csak 12 százalékos áfa terheli.-Mindenütt egységes árakkal találkozik a vásárló?- Nem! Már csak azért sem, mert az alapárakat a szállítási díj növeli. Nagy valószínűség szerint például ugyanaz a szén Debrecenben más áron vásárolható meg, mint Budapesten. Sok függ attól, hogy melyik határállomáson lép be a szállítmány, vagy melyik hazai bányából származik a tüzelő. A Komáromnál beérkező szlovák szenet például a távolabbi nagyvárosokban akár 50 százalék szállítási díj is terhelheti. Az orosz szén viszont Debrecenben olcsóbb, mint a fővárosban. Rájön, vagy rájöhet az árakra a telepről a lakáshoz szállítás költsége is. Kereskedője válogatja, ki hogyan számol, kinek mi az előnyös.-A vásárló is számol: ha magasabb kalóriájú szenet vásárol, amiből kevesebbet kell felhasználnia, tetemes pénzt takaríthat meg. Mi erről a véleménye?-Ezzel azért vigyázni kell, mert nem bizonyos, hogy az adott lakás kazánja, vagy kályhája elviseli a nagyobb kalória- értékű szén tüzelését anélkül, hogy károsodna.- Sokan tüzelnek fával. Milyen a kínálat?- Tüzelőfát nem importálunk, a hazai erdőgazdaságok az idén is teljes egészében ki tudják elégíteni az igényeket. Sem a mennyiségre, sem a választékra nem lehet panasz, az alapár 700 forint körül alakul.- Nyilván más az ára az úgynevezett kandallófának, és más a hasított fának...- Az erdőgazdaságok többnyire hasábfát árulnak. Azokat a nagy kereskedők saját fűrésztelepükön, a kisebbek pedig rendszerint - többen összefogva - közös telepen dolgozzák fel. Nyilván ez a szolgáltatás megdrágítja a fát. Elég sok kereskedő viszont a nagyobb forgalom érdekében csak a legkisebb haszonkulccsal számol. Koós Tamás Télen sem áll le a munka az M3-as autópályán ősszel már Füzesabonyig Télen is építik az M3 autópályát, várható, hogy 1998. szeptember 1-jén megindulhat a forgalom Budapest és Füzesabony között az út teljes hosszában. Az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő Rt.-nél elmondták, hogy folytatódik a főváros és Gyöngyös között az úttest felújítása és a Gyön- gyös-Füzesabony közötti új szakasz építése. Különleges kötésgyorsítókat adagolnak a puha anyagba és így zavartalanul haladhat a munka akár még 5 fokos hidegben is. A Budapest-Gyöngyös közötti 56 kilométeren ezekben a hetekben telepítik az informatikai rendszert és a segélykérő hálózatot. Ugyancsak most helyezik ki az egész hosszon végighúzódó védőkerítést is. A Gyöngyösig terjedő szakasz fölött 30 híd ível át, ezeket jövőre újítják fel. A Gyöngyös-Füzesabony közötti 43 kilométeren az alap földmunkája, a cementalap és a 10 centiméter vastag alsó aszfaltréteg csaknem teljes egészében elkészült. Hat centiméteres „középső” aszfaltréteg, majd 4 centiméter vastag legfelső, úgynevezett kopóréteg kerül erre, az utóbbi az építés végső szakaszában. A Gyöngyös és Füzesabony közötti szakaszon 36 hidat alakítanak ki, köztük két nagy átjárót, amelyeken a Budapest-Miskolc vasúti fővonal, illetve a 33-as számú közút halad át. Készül négy vadátjáró, és az M3-as két oldalára 5 környezetvédelmi szempontból is megfelelő, színvonalas pihenőt terveznek. K. T. Világbanki kölcsön az oktatásügynek Magyar Bálint az esélyegyenlőségről, a pedagógusbérekről Egyszerre kell a tudás és az esélyegyenlőség feltételeit megteremteni - mondta az MTI-nek a kultuszminiszter. Magyar Bálint nyilatkozatában arra is kitért: az oktatás újraállamosítása semmiképp nem célszerű, mert a központi finanszírozás kiszolgáltatottabbá tenné a képzés egész rendszerét.- A tankötelezettség 18 éves korig szóló kiterjesztése, a Nemzeti alaptanterv - amely 16 éves korig írja elő az általános műveltségi tárgyak kötelező oktatását -, valamint az iskolai informatikai program egyaránt az esélyegyenlőség megteremtését szolgálja. Fejlődő felsőoktatás A középiskolai oktatás kiterjesztésének hangsúlyozása azért is fontos, mert a felsőoktatás hatalmas léptekben haladt előre. Míg 1990-91-ben 77 ezer volt, addig az 1996-97-es tanévben már 142 ezerre nőtt az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók száma. Hét évvel ezelőtt csak minden negyedik, a múlt tanévben már minden második érettségizett fiatal bejutott a felsőoktatásba. Ha tehát nem akarjuk, hogy a felső- oktatás minőségileg felhíguljon, akkor annak bővülésével lépést kell tartania a középiskolai oktatásnak is. A pedagógusok bérezése kapcsán a miniszter rámutatott: a nemzet felemelkedését csak az oktatás képes igazán megalapozni. Ha innen elüldözzük azokat, akik igazán tehetségesek, akkor vétünk a nemzet érdekei ellen. Miután még nincs önálló pedagógus-bértábla, ennek egyes elemeit külön-külön kell hozzáilleszteni a minőségi teljesítmény honorálására alkalmatlan közalkalmazotti Fő a minőség! fotó: feb bértáblához. Az Országgyűlés közelmúltban meghozott döntése alapján a pedagógusoknál jövő év szeptemberében bevezetik a minőségi bérpótlékot. Mffliárdok bérpótlékra Ez 1998-ban 2,5 milliárd, az ezt követő évben csaknem 15 milliárd, 2000-ben pedig 26 milliárd forint pótlólagos forrást teremt a bérekre a közoktatásban. Mindez egyben azt is jelenti, hogy jövő ősszel a pótlékalap 40 százalékánál - havonta legkevesebb 5400 forintnál -, a rákövetkező tanévben pedig a pótlékalap 70 százalékánál - legkevesebb 10 500 forintnál - nem kaphatnak kevesebbet azok a pedagógusok, akik részesülnek a minőségi munka honorálására fordítandó keretből. A felsőoktatásban is fontos. hogy olyan helyzetet teremtsünk, amikor a legtehetségesebb oktatók a pályán maradnak, illetve ezt választják élethivatásukként. Rangos ösztöndíjak A Széchenyi-ösztöndíjjal, a következő évben életbe lépő Bolyai-ösztöndíjjal, a vezetői oktatói pótlék kötelezővé tételével, továbbá egy központi vezetői oktatói pótlék kétlépcsős bevezetésével két év alatt teljessé tesszük az átállást a minőségi bérrendszerre a felsőoktatásban. A képzés minősége szempontjából fontos a kreditrendszer kiépítése is, amely lehetővé teszi az átjárhatóságot és a legkülönbözőbb szakok sokszínű kapcsolódását. Fokozatosan törekedni kell az egyetemek kutatási, illetve kutatói kapacitásának helyre- állítására is. Ebben az évben normatív, illetve pályázati úton 1,6 milliárd forintot juttattunk erre a célra. Az oktatási, a pénzügyi tárca, valamint a Magyar Nemzeti Bank delegációja a napokban fejezte be tárgyalásait Washingtonban világbanki kölcsön feltételeiről, s várhatóan a jövő év első felében megnyílnak a források a hazai felsőoktatás számára. A hat évre szóló 250 millió dollárból 180-190 milliót az integrálódó intézmények központi beruházásaira fordítunk. A kölcsönből egyébként támogatni kívánjuk a diákhitellel kapcsolatos intézményrendszer megteremtését, kísérleti programok indítását és az egyetemek informatikai rendszerének bővítését is. Várhatóan a tavasszal új törvény születik a büntetőeljárásról A gyanúsított fusson a pénze után Heves vitákat váltott ki szakmai körökben a Büntető-eljárási Kódex 604 szakaszból álló tervezete, amelyet nemrég kezdett tárgyalni a parlament. A törvény-előkészítők szerint több okból elkerülhetetlenné vált a csaknem negyedszázada született, jelenleg hatályos jogszabály átdolgozása. Dr. Konkoly Csaba, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta lapunknak: 1994-ben hoztak kormányrendeletet a büntető- eljárás reformjáról. A korszerűsítést egyebek között új elkövetési módok elterjedése és a bűncselekmények számának emelkedése indokolja. Lényeges módosítás lenne a nyomozás határidejének megváltoztatása. A jövőben legfeljebb két év alatt kellene eldönteni a gyanúsítottról, hogy bíróság elé állítják vagy nem. Ez eddig nem volt időbeni korláthoz kötve. Új az is például, hogy az ügyész mellőzheti a vádemelést, ha az ügyet jelentéktelennek értékeli. Szélesedik a vádlott távollétében lefolytatható tárgyalások köre, azaz minden „ismeretlen helyen tartózkodó” esetében lehet per, és ítélet is születhet. Szó van az óvadéki rendszer bevezetéséről. Ez a tárca álláspontja szerint csak annak az esetében alkalmazható, akinek büntetése nem több 8 évnél, és azért kellene letartóztatni, mert félő: nem jelenik meg a hatósági kihallgatáson. Mintegy az illető „fusson a pénze után” meggondolásból vezetnék be tehát a jövőben az óvadékot. Nagy várakozás előzi meg az újfajta tanúvédelmet. Lényege: ezentúl a tanú nevét nem hoznák nyilvánosságra, a különösen védett tanúkat pedig csak az úgynevezett nyomozási bíró hallgatná ki, és a tárgyaláson az ott elhangzottakat mint vallomást ismertetné. Szalóky Eszter Várakozás alatt Nem alakult várakozásainknak, a két nép érdekeinek megfelelően a magyar-szlovák viszony - nyilatkozta a rádió tegnapi Világóra című műsorában Kovács László külügyminiszter. Mint mondta, a szomszédos ország nem mutatott készséget, hogy a kisebbségi jogok biztosításában előbbre lépjen. Nem egyezett bele például abba, hogy a kisebbségi vegyes bizottságban kisebbségi képviselők is helyet foglaljanak. Ez pedig alapkövetelmény, mert nélkülük nem lehet megállapodni, döntéseket hozni. Kovács rámutatott: bízik abban, hogy a szlovák vezetés belátja, ha az ország valóban tagja akar lenni a NATO-nak, az Európai Uniónak, teljesítenie kell a szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Ha Szlovákia nem tartja magát a nemzetközi és európai normákhoz, akkor nemcsak a NATO- és EU-bőví- tés első köréből, hanem a továbbiakból is kimarad. Ez túl nagy engedmény lenne a nacionalista erőknek. * Éj intézeti státus. 1998. január elsejétől megszűnik az akadémiai státusa a Magyar Tudományos Akadémia veszprémi Műszaki Kémiai Kutató Intézetének, valamint a miskolci Bányászati Kémiai Kutató Laboratóriumnak. A két MTA-kutatóintézet kari önállóságú egyetemi kutatási-fejlesztési egységként folytatja tevékenységét. Segítő ügyeletek. Az ünnepek alatt a szokásosnál valamivel kevesebben fordultak tanácsért, segítségért a Kék vonalhoz, azaz a gyermek és ifjúsági telefonszolgálathoz. Az éjjelnappal működő Lelki elsősegély telefonszolgálatnál azonban szünet nélkül fogadták a hívásokat. Elsősorban a magányérzetükkel és a betegségükkel küzdők kerestek vigaszt az ügyeletnél. A segélykérők jelentős többsége 40 év fölötti nő volt. Borszentelés. A bor ne az emberi nyomorúság forrása, hanem az élet megszépítésének eszköze legyen - ezekkel a szavakkal ajánlotta Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke Szent János oltalmába szombaton, az Egri Főegyházmegye védőszentjének napján, az idei termésből származó újbort, mint az emberi munka jelképét. Az egri bazilikában megrendezett, immár hagyományos Szent János napi borszentelésre a Vinunt Agriensis Borlovagrend tagjainak menete hozta el a Krisztus vérét is jelképező italt. 1997- ben 152 ezer mázsa olyan szőlő termett a borvidéken. Magyar orvosok az amerikai hetes ikrekről, az ikerszülések számának emelkedéséről Legjobb inkubátor az anyaméh Hazai orvosi berkekben a búcsúzó óév egyik legnagyobb szenzációjának tartják a novemberben lowában sikeresen levezetett hetes ikerszülést, s kivált azt, hogy a négy kisfiú és a három kislány egészséges, hamarosan elhagyhatja a kórházat. Dr. Garamvölgyi György, a Schöpf-Merei Ágost Kórház- és Anyavédelmi Központ főigazgatója hozzáteszi: hetes ikerszülést már följegyeztek az orvosi krónikákban, de olyat még soha, mint lowában, ahol mindegyik magzat viszonylag nagy, 1100-1500 grammos testsúllyal, épségben jött a világra és életben is maradt. A hazái intézetek hasonló szülészeti kuriózumokkal még nem szolgáltak, de sikeres négyes ikerszülés már nálunk is lezajlott. Az 1985. január elsején érkezett „kvartett” abból a szempontból keltett nagy feltűnést, hogy az apróságok mindegyike 2 kilónál nagyobb súly- lyal látta meg a napvilágot. Garamvölgyi dr. megjegyzi: az ikrek életkilátásai szempontjából nem a születési súly a meghatározó, hanem a terhességi idő. Ezen a téren magyar viszonylatban is érzékelhető a fejlődés. Mert míg például a ’80-as évek elején az ikerterhességek 62 százaléka a 30. hét előtti szüléssel ért véget, jelenleg ez az arány 57 százalék alatt van. S a napi orvosi gyakorlat ott tart, hogy a kettes ikerterhességek nagy részét normál ideig ki tudják hordani a kismamák. A legjobban ellátott hazai gyógyintézetekben egy évtized alatt 5 százalékkal sikerült csökkenteni a 2500 gramm alatti ikerszületések számát. Dr. Siklósi György, a SOTE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora és dr. Konczwald László, az Országos Szülészeti Intézet főorvosa egyaránt azt jósolja, hogy a következő években, évtizedekben minden korábbinál több iker látja meg a napvilágot. Az emelkedő tendencia hazánkban is megfigyelhető: 1982-ben ezer szülés közül 1,9 volt ikerszülés, napjainkban ez az arány 2,3-2,5 körül mozog. Az okok az orvostudomány fejlődésében keresendők. Növelik az ikerszülések esélyeit például a meddőség elleni gyógyszeres kezelések. Hasonló következménnyel jár a mesterséges megtermékenyítés módszerének terjedése. A lombikban történő fogamzást követően ugyanis általában háromnégy petesejtet helyeznek a méhbe, hogy közülük legalább egy magzattá fejlődjön. Az esetek nem kis részében azonban a legtökéletesebb inkubátorban, az anyaméhben nem egy, hanem két-három palánta is életképesnek bizonyul. Deregán Gábor Drága dolog a találmány A most befejeződő évben 95 millió forintot juttatott a költségvetés magyar találmányok megvalósításának támogatására; jövőre 125 millióra nő ez az összeg. Világszerte elismerten tehetségesek ugyanis a magyar szakemberek, ám ahhoz, hogy ötleteikből valóság legyen, pénz kell. A Feltalálók Országos Szövetségében elmondták: egy-egy találmány levédése például - külföldön, legkevesebb három-négy országban - akár 5-6 millió forint is lehet. A gyógyszeriparhoz vagy az autóiparhoz kötődő találmányoké ennél is több, márpedig a magyarok - egyebek között - éppen ezeken a területeken vannak igazán „otthon”. A szövetségnek jelenleg 98 feltalálóval van szerződése, és ezek közül 25 találmányt sikerült az idén más országban is bevezetni. Az autóipar körébe tartozik például egy speciális sebességváltó, de van néhány, már-már a fantázia világát idéző különlegesség is. Ilyen például a láncmeghajtás nélküli kerékpár, vagy az a labdarúgócipő, amellyel állítólag jobban lehet a labdát irányítani, és több gólt lehet rúgni, mint a hagyományossal. A támogatásra pályázni kell. A kérelmet a Szabadalmi Hivatalhoz lehet benyújtani, az odaítélésről szakmai bizottság dönt. Ha a találmányt nem sikerülne értékesíteni se itthon, se külföldön, a kölcsön összegét veszteségként az állam magára vállalja. (koós) I
