Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-23 / 299. szám

­PN ‘V ; • Kalauz A kérdés továbbra is: mit kellene tenni a borhamisítók ellen? A műborászok nem filléres emberek Sokan hiányolták a borgyárosok elleni szigorú jogi fellépést. A borászat problémája a jogal­kotás tükrében című keceli fó­rumon dr. Vastagh Pál igazság- Ugyminiszter bonyolult társa­dalmi-gazdasági problémaként emlegette a homoki térség bor­ágazatának gondját, amely messze van attól, hogy meg­nyugtatóan lehessen róla be­szélni. A válság a büntetőjogba ütköző tevékenységgel tető­zött. De legyen szó bármilyen termékhamisításról, a büntető­jog a végső eszköz - mondotta a miniszter, aki ezután a nemré­giben elfogadott bortörvény je­lentőségéről beszélt, aminek ki kell várni a gyakorlati próbáját. Szólt a borkommandó esetle­ges megelőző hatásáról. Müller István tanácsos, a Földművelésügyi Miniszté­rium főborásza pozitívan érté­kelte az egyetértéssel elfoga­dott bortörvényt, miközben rá­irányította a figyelmet, hogy borhamisítás nemcsak az, ami­kor szőlőt sem lát az ital, hanem ha a fajta nevével visszaélnek. Az Országos Borminősítő Inté­zet főfelügyelője már megkér­dőjelezte a jogszabályok al­kalmasságát azzal, hogy tudo­mása szerint eddig még nem történt vádemelés borhamisítás miatt. Ugyanakkor a borkom­mandó - amelyben az OBI is részt vesz - tetemes költségeket emészt fel, s mégis veszélyben a térség szőlősgazdáinak meg­élhetése. Nem kell lámpavasra akasztani a hamisítókat, de sür­gető a megfelelő felelősségre- vonás - fogalmazott Kunszeri Miklós. Dr. Urbán András, aNemzeti Hegyközségi Tanács főtitkára a bort a nemzeti tudat hordozójá­nak, s nem egyszerű terméknek nevezte. Ezért is kellene a ha­misítók ellen jogerős ítéletet hozni, ami három év alatt még nem született. Reményét fe­jezte ki, hogy a bortörvény mi­előbb érezteti hatását, mert el­lenkező esetben a szakmáért dolgozók elvesztik hitüket. ‘Említést tett arról a műszerről, ami a bor hamisságának bizo­nyításához elengedhetetlen lenne, s az uniós államokban már régóta használt. A Bács-Kiskun megyei fő­ügyész, dr. Harajka István nem éppen kedvező számadatokat sorolt fel a borhamisítással ösz- szefüggően, s gyakorlatilag alátámasztotta a korábban fel­szólalók azon kijelentéseit, hogy eddig semmilyen hatha­tós büntetést még nem szabtak ki az érintettekre. Gergényi Pé­ter rendőr dandártábornok, megyei főkapitány kijelentette: akiket felelősségre vonunk, nem fdléres emberek, a legjobb ügyvédeket is meg tudják fi­zetni . Azt megerősítette, hogy a borkommandó az egész me­gyében dolgozik, de különösen az úgynevezett arany három­szögben, ahol a tisztes termelők megélhetését a legjobban ve­szélyezteti a hamisított lé. Schindler János, Kecel polgármestere azt tanácsolta az érintetteknek, hogy azokat vonják felelősségre, akik nem tudnak sem a szőlőről, sem a felvásárolt borról papírt fel­mutatni, s mégis bort adnak el. Annak is hangot adott, hogy azon gondolkodjanak az érintettek, miként tudná az állam közvetlenül a termelő­ket támogatni. Mert a 27 fo­rintos szőlőfelvásárlási árak mellett tovább szegényedik e térség több ezer embere. Dr. Négyessy László, Kis­kőrös vezető ügyésze szociá­lis segélynek nevezte az ed­dig kiszabott 20 ezer forintos bírságot. „Egy jól rendezett polgári államban nincs helye a kommandónak. Körülte­kintő jogszabályokra, rend­szeresen működő érdekképvi­seletre számítok. Ennek a ta­nácskozásnak ez a lényege!” - jelentette ki. Dr. Hegedűs Róbert, a kiskőrösi városi bí­róság elnöke állította, hogy a büntetőjog képtelen megol­dani a kérdést. Kevés a jelen­legi szabályozás. A komo­lyabb büntetés - szabadság- vesztés - nagyobb visszatartó erő lenne. Javasolta, hogy a térségben vezessék be az 50 kilogrammon felüli cukorvá­sárlások nyilvántartását. Bocsa polgármestere, Ei­fert Ferenc mint szőlőtermelő kért szót, annak a meglátásá­nak hangot adva, hogy a ha­tóságok és a szakma csak egymásnak dobálják a labdát. Volt, aki a borszakmában impotensnek nevezte a jog­rendszert. Mások úgy vélték, hogy az adózás oldaláról kell megfogni a hamisítókat. El­hangzott a hegyközségi szer­vezet támogatásának, meg­erősítésének fontossága, a ke­reskedők fokozott ellenőr­zése. Sokan arra hívták fel a figyelmet, hogy a szőlőterme­lés jövője forog kockán. Pulai Sára Ingatlaneladás, termőföld haszonbérbe adása Változik a jövedelemadó Nem kell adót fizetni jövőre az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után, amennyiben az ingatlant tulajdonosa 1983-ban vagy előtte vásárolta. A szemé­lyi jövedelemadó törvény mó­dosítása szerint ugyanis az ingat­lan megszerzését követő évtől számított öt éven túl az eladásból származó jövedelmet a hatodik évben 10 százalékkal, azután pedig évente 10 százalékkal nö­vekvő kulccsal csökkenteni kell. így a 15. évben a csökkenés mér­téke eléri a 100 százalékot, azaz a teljes eladási árat - mondta el Mészáros Gyuláné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adónemek főosztályá­nak vezetője. Nem kell adót fizetni a három hektárnál kisebb termőföld bér­beadásából származó jövedelem után sem. Amennyiben azonban a magánszemély tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő összes földterület az év során bármilyen rövid ideig is megha­ladja a három hektárt, akkor a haszonbérbeadásból származó jövedelem adóját teljes egészé­ben meg kell fizetni. 45 ezer tonna alma van hűtőtárolókban Egymilliárdos támogatás Az Alma Terméktanács mérleget készített arról, hogy mennyi támogatást nyújtott az állam az ipari alma feldolgozásához. A számvetés eredménye: 15 feldolgozó cég összesen több mint 1 milliárd forintot igényelhetett vissza az adó­hivataltól. A tervezett 270 ezer helyett 280 ezer tonna alma átvéte­lére kaptak ártámogatást azok, akik az október 1-je és november 30-a között átvett ipari almánál vállalták a 21 forintos kilónkénti árat. A feldolgozóknak kilónként 3 forint 80 fillér ártámogatást biztosított a költségvetés. A terméktanács véleménye szerint azonban célszerű lenne változtatni azon a gya­korlaton, hogy a termés na­gyobb részét ipari célra hasz­nosítják. Mint Inántsy Fe­renc, a terméktanács titkára elmondta: idén a termésnek csak egyharmada jutott étke­zési célokra, s az export alig tízezer tonna volt. Becslések szerint még mintegy 45 ezer tonna alma van hűtőtárolókban, ennek zömét exportra szánják. A feldolgozott ipari alma össze­sen 422 ezer tonna volt. Az ebből nyert sűrítmény egy ré­szét még a feldolgozók tárol­ják, mert a világpiaci ár jóval alacsonyabb a vártnál. Magánkézbe került a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek A nyíregyházi székhelyű Bige Holding Kft. szerezte meg a szolnoki Tiszamenti Vegyi­művek Rt. többségi tulajdont biztosító részvénypakettjét, az adásvételi szerződést pedig az elmúlt napokban írta alá az ÁPV Rt.-vel. Ezt Bige László ügyvezető igazgató jelentette be hétfőn szolnoki sajtótájé­koztatóján. Az új tulajdonos képviselője a vételárat üzleti titokként ke­zeli. Szerződésbeli kötelezett­ségeik közül csupán annyit közölt, hogy magukra vállal­ták a keletkezett környezeti károk megszüntetését. A me­zőgazdasági és vegyipari ter­mékek forgalmazásával fog­lalkozó cég a szolnoki műtrá­gyagyártás felfuttatását ter­vezi, ehhez külföldi gépsoro­kat kíván telepíteni Szolnokra. A megtermelt műtrágya eladá­sához saját kereskedelmi kap­csolatait is igyekszik majd kamatoztani. A Tiszamenti Vegyiművek Rt. megmaradt részének mos­tani eladásával lényegében be­fejeződött Szolnok nagy vegy­ipari üzemének magánosítása. Két üzemrésze már jóval ko­rábban elkelt, miután a mosó­porgyártó részleget az osztrák Henkel, a porfestékkészítő egységet pedig a Holland Co­lours cég vette meg. A Tiszamenti Vegyiművek műtrágyagyártó üzemét a ke­reslet nagyfokú visszesése mi­att csak többszöri nekifutásra sikerült értékesíteni. Vásárol a Volvo Az AB Volvo svéd jármű­gyártó csoport hétfőn bejelen- " tette, hogy 275 millió koroná­ért (36 millió dollárért) meg-1 I vásárolja a városi buszok leg­nagyobb észak-amerikai gyár­tóját, a kanadai székhelyű Nova Bus-t. A Kanadában 800, az USÁ-ban pedig 900 főt foglalkoztató cég piaci ré- f, szesedése 33 százalékos a két országban. Tavaly 1360 autó­buszt értékesített. Émász-részvények kárpótlási jegyért Az ÁPV Rt. kárpótlásijegy- : cserére ajánl fel az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató | Rt. még állami kézben lévő részvényeiből. Az ÁPV Rt. a | december 29-étől jövő év feb- ruár 13-ig tartó nyilvános for- 1 galomba hozatal során az I áramszolgáltató társaság alap­tőkéjének 6,51 százalékának | | megfelelő, összesen 198 638 darab, egyenként 10 ezer fo- I rint névértékű, névre szóló | törzsrészvényt kínál fel. Japán bankok vesztesége I A jelek szerint dollárszázmil- | I liárdoknak üthetik bottal a | I nyomát a japán pénzintéze-1 | tek. Legalábbis ez idő szerint | ;á több mint 223 milliárd dollár­ul ral felérő rossz adósság húzza | | a távol-keleti szigetország j vállalkozásainak vállát. Az I adatot az ország pénzügymi- § | nisztériuma tette közzé, és az | AP hírügynökség jelentette hétfőn. Mélyponton az olajár | 22 havi mélypontra esett a J I kőolaj világpiaci ára a szoká- | sósnál gyengébb téli kereslet I és annak hatására, hogy I- I rak olajexportjának felújítása | I nyomást gyakorol a piacokra | - közölte a Reuters. Á nyers­anyag ára az utóbbi hóna­pokban 20 százalékkal csök­kent. Az irányadónak számí- | tó északi-tengeri Brent kőo­lajfajta hordónkénti (1 I hordó=159 liter) ára hétfőn Londonban 17,39 dollár volt. Október elején a kőolaj hor- § I dónként 21,75 dollárt ért. A tél ellenére épül az M3-as Az eddig viszonylag enyhe | télnek köszönhetően ezekben 1 a napokban is dolgoznak az f útépítők az M3-as autópálya Gyöngyös-Füzesabony kö­zötti szakaszán. Az Északke-1 I let-magyarországi Autópálya I Részvénytársaság illetékese | hétfőn elmondta: az építés so­rán olyan technológiát alkal- | maznak, amely mínusz öt fo- 1 kig lehetővé teszi a munkát. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Ha december, akkor családi disznóölés December a hagyományos disznóölések ideje. Kiskunfél­egyházán is sokan vágnak disz­nót a közelgő ünnepek előtt. Nagyéknál vasárnap került kés alá a négy hízó legnagyobbika. Mint a házigazda elmondta, egy 130 kilogrammos sertés felnevelése körülbelül húszezer forintba kerül. A hozzávalókért (fűszerek, hagyma, rizs stb.) további tízezer forintot kell fi­zetni. Ez összesen harmincezer forint. Ha mindezt - húst, zsírt, szalonnát, kolbászt - a boltban veszik, majdnem a duplájába kerül. Disznót vágni tehát érdemes, még akkorús, ha az állatot nem magunk neveljük, hanem ter­melőtől vesszük meg. A hízó ára élősúlyban jelenleg kilón­ként 260-265 forintba kerül. Gulyás Sándor Pörzsölés után fontos az alapos tisztítás, amihez jó éles kést használnak a böllérek. Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben yazday, boldoy új esztendőt j kívánunk minden kedves partnerünknek, Vásárlónknak. TITÁN. Bács-Kiskun megyei Kecskemét, Nyíri út Értékesítési Centrum /UN1VIR Domb Áruház mellett; Diszkont Áruház Tel.: 76/415-910 titán (aj mail. dravanet.hu http:\\ www.titan.hu

Next

/
Thumbnails
Contents