Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-22 / 298. szám

(IW Hordhatod kontybán, lófarok­ba kötve, tüsire vágva, tupí- rozva, hátrafésülve, zselével rögzítve, ahogy a divat és a hangulatod diktálja. Van azonban néhány zenész, aki­nek a hajviselet a mániája. Megkülönböztető jelzésként ékeskedik a fején, és már hoz­zátartozik az „imidzséhez". Lássuk őket! Zsolt, az UFO zenekar frontem­bere:- Ismerősök mennek el mellet­tem az utcán, ha simára vagyok fésülve. Kifejezetten a zenekar miatt találtam ki a tüskésre so­dort, „földönkívüli” tincseket. Édesanyám a fő hajszobrászom, tíz perc alatt elkészíti a művet. Amikor először néztem meg a tü­körben az antennáimat, tuti jó­nak találtam, és ma már el sem tudom képzelni, hogy nélkülük lépjek fel. Kozsó, az Ámokfutós hajválto­zásai japán ihletésűek:- Régebben, a Szomorú szamu­ráj idején eredeti japán írásjeleket nyírattunk a kobakunkra. Nem­csak a hajamat, de a szemöldö­A képek láttán egyre határo­zottabb az érzésünk: az „agyas hajak" viselete enyhén szólva is fertőző. (Egyébként a bandák szíve-joga, hogy mivel akarnak egyediek lenni!) De te vigyázz, el ne kapd, mert se otthon, se a suliban nem fog­nak megtapsolni! kömet és az oldalszakállamat is fazoníroztatom, és hogy mi jöhet még azután... azt nem tudom! Az Emergency House „lánysá- ga és legénysége” sem marad le az extrém viseletek terén.- Sokan nem hinnék el, hogy ÜV-narancssárga tüsim helyén derékig érő hajzuhatag lengede­zett - mondta Kacsa. - Erős egyéniség vagyok, valami olyat akartam, amilyen nincs senkinek. Kerek fejemhez hagyom a tüskés frizurát, de háromnaponta változ­tatom az „agyam” színét.- Először úgy gondoltam: csak semmi feltűnés! - így Kriszta. - Egyszerű, fonott hajat viseltem, és a rózsaszín „Barbie ba­bás” csak kísérlet volt. Nem mondom, megbá­mulnak az utcán. Most a barack­színbe sedtem be­le, de ha nem áll- nék min­den hétvé­gén színpadra, simán szőke lennék.- A fonás reggel ki­lenc körül kezdődik - mondta Norbi -, köz­ben kis reggeli, délután kettőkor ebédszünet, vacsora nincs, és hajnal felé készen is van vele a barátnőm. Az ihle­tet Zoltán Erika Kék gyöngy című albuma adta. Nagyon szeretem őt, így a hajam meg- kékült. Régen csíkos görög­dinnye fazonom volt, néhányszor feliratok jelentek meg a fejemen, szóval ez a dili gyerekkorom óta tart.- Először megpróbálták tupí- rozni a keveset, amit hordtam - hallottuk Ráheltől -, ezért úgy festettem, mintha há­romezer voltos áram szaladt volna át rajtam. A banda miatt megnövesztettem a hajamat, de néha zavar, ha a tánc közben be­kapom a fürtjeimet. Ha nem len­ne az Emergency House, talán kopasz lennék. FIATALOK MAGAZINJA 1997. DECEMBER TELE A FONOM ÉLMÉNNYEL! Alszol? A füleden ülsz? Otthon vagy? Na mi van, vedd már fel! Megint csak a rögzítő... Pedig nagyon szeretném hallani a hangodat! Legalább a hangodat! Beszélgessünk... Tele a fonom élménnyel! Hát neked? Volt-e már, hogy egy hívás megváltoztatta - vagy megmentette - az életedet? A telefon beleavatkozott-e már a barátságaidba, a szerelmeidbe, szerzett-e örömet, okozott-e szomorúságot? Várjuk „tele a fonom" sztoridat: SZERVUSZ 1368 Budapest, Pf. 165. GYŐZTES KECELRŐL. A hetedikes Lavati Anette egyike a huszonnégy ál­talános iskolásnak, akik győztek a Douwe Egberts Magyarország Kft. „Készüljünk együtt a karácsonyra" országos rajzpályázatán. Rajztanár- nőjétől - Támm Lászlónétól- kapott biztatást, és a képen mögötte látha­tó rajzával nyerte el az egyik díjat. Anette kissé elfogódottan nyilatko­zott: „Szüleim és nővérem is velem örültek. Azt akartam ábrázolni, mi­lyen a bevásárlási nyüzsgés, a lázas készülődés, és mennyire fontos, hogy ezekben a napokban is együtt legyen a család! Mint mindig..." Levél a „második első" szerelemről és teszt a biza­lomról az 5. oldalon VANNAK MÉG JÓ FEJEK? Szavazásra ingerlő cikkünk all. oldalon BEKACSINTÓ Látod? Nem látod? Na látod, mégis van újságod! Nem hi­szel a szemednek? Csípjünk meg? Pedig igaz. Ez a te la­pod, a fiatalok magazinja, annak is első jelentkezése, amit akár karácsonyi ajándéknak tekinthetsz. Ilyenkor - ünnepek táján - gyakran eszünkbe jut: mi­lyen jó volna, ha az évben többször is lehetne karácsony, tele meglepetésekkel. Hányszor? Sokszor... Legalább ha­vonta. Ezzel az óhajjal abszolút egyetértünk, de a naptárt - saj­na! - nem tudjuk átformálni. Arra viszont van esélyünk, hogy jövőre is rendszeresen találkozzunk, de hogy a mi el­ső „laprandinknak” lesz-e folytatása, az tőled is függ. Ha tetszik neked a SZERVUSZ, ha van véleményed vagy ellenvéleményed vele kapcsolatosan, ha tudsz ne­künk néhány pompás ötlettel, megtörtént sztorival - ne­tán saját verssel vagy írással - szolgálni, ne légy rest, fogj papírt-tollat! Döngesd a jövőre nyíló lehetőségek kapuját; a te kor­osztályod áll minden felfelé vezető grádics alján. Akard, ami neked jó, ami érted-veled van a világba kitekintés és a felnőtté válás kalandos, ámbár sokszor göröngyös útjain. Kacsintsunk össze, hátha sikerült barátokká válnunk az első találkozásra. Akkor nyugodtan köszönhetünk egymásra legközelebb egy harsány „szervusz!”-t... Egyébként sok szép ajándékot, egész családodnak bol­dog új évet, neked a téli szünetre rengeteg élményt kíván újdonsült barátod-barátnőd, a SZERVUSZ!

Next

/
Thumbnails
Contents