Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

4. oldal Világtükör 1997. december 1., hétfő Barátként érkezett. fotó: feb/rejuter Jekatyerinburgban - az egykori Szverd- lovszkban, Jelcin szűkebb hazájában - tartják meg az európai „trojka” (az orosz és a francia elnök, illetve a német kancel­lár) csúcstalálkozóját 1998 első felében. Erről állapodott meg Borisz Jelcin és Helmut Kohl. A hármas csúcsértekezlet pontos időpontját és napirendi kérdéseit később határozzák meg. A két politikus megegyezett abban is, hogy tavasszal ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, ezúttal Németországban, és ezt a konzultációs formát a jövőben rendsze­ressé teszik. Változik a találkozók formája Továbbra is feszült az izraeli helyzet A palesztin kormány felszólí­totta az Egyesült Államokat és az európai országokat: gyako­roljanak nyomást Izraelre, hogy vonja vissza csapatait Ciszjor- dániából. Jasszer Arafat a Pa­lesztina felosztásáról hozott ENSZ-döntés 50. évfordulóján pedig ismételten arra kérte a vi­lágszervezetet, hogy Palesztina kapjon állami státust. Jelenleg csak a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ren­delkezik megfigyelői státussal az ENSZ-ben. A világszervezet 1947. november 29-én döntött úgy, hogy az addig brit mandá­tum alatt lévő Palesztinát egy zsidó, egy arab és egy különle­ges nemzetközi státusú terü­letre (benne Jeruzsálemre és Betlehemre) kell osztani.. Benjamin Netanjahu kizárta egy független palesztin állam létrejöttét a közeli jövőben, bár azt is hangsúlyozta, hogy to­vább akarja vinni a közel-keleti békefolyamatot. Az izraeli kormányfő Helmut Kohlhoz fordult segítségért. Arra kérte a német kancellárt, hogy segítsen elsimítani a Jeru­zsálem és Washington között keletkezett feszültséget. Az amerikai vezetés ugyanis Ne- tanjahut teszi felelőssé a béke­folyamat megakadásáért. Szombaton több száz telepes tüntetett Jeruzsálemben a cisz- jordániai korlátozott csapat­kivonási terv ellen. Izraeli katonák több mint 40 palesztint sebesítettek meg a Jordán folyó nyugati partján lévő Betlehemben, amikor kö­veket dobáló tüntetőket igye­keztek könnygázzal és gumi­lövedékekkel szétoszlatni. Izraeli repülőgépek az Irán- barát Hezbollah feltételezett ál­lásait bombázták vasárnap haj­nalban Dél-Libanonban, ahol korábban pokolgépes merény­letet követtek el. Lemondott Václav Klaus Sajtóhíresztelések titkos svájci villáról és számlákról Kohl elismerése Moszkvának Románia újabb kisebbségvédelmi okmányt írt alá A közös Európa közepén A sűrű köd miatt Horn Gyula kormányfő nem tu­dott Szarajevóba, a Kelet­európai Kezdeményezés kormányfőinek szombati csúcsértekezletére utazni. A magyar delegációt ezért a péntek óta Boszniában tar­tózkodó Kovács László kül­ügyminiszter vezette. A Közép-európai Kezdemé­nyezés legutóbbi grazi csúcs- találkozója óta két olyan ese­niszter. „Az új helyzet kihí­vást jelent az Európai Unió és a NATO tagjait is magába foglaló Közép-európai Kez­deményezés számára. Ma­gyarország, amely meghívást kapott a NATO-ba, és alkal­mas arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Unióba való felvételről, kész lépéseket tenni a kontinens új megosz­tottságának elkerülése érdeké­ben.” - jelentette ki Kovács László. Csonka csúcs: az időjárás közbeszólt. fotó: feb/reutef A média hatására? A kormányfő engedett a nyomásnak, fotó: feb/reuter Lemondott Václav Klaus cseh kormányfő, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke azt követően, hogy Josef Lux, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) elnöke, miniszterelnök-helyettes be­jelentette pártjának kilépését a kisebbségben lévő prágai kormánykoalícióból. A cseh kormányválság hosszú folyamat következménye, közvetlen kirobban­tója azonban az a tény, hogy a Nova nevű kereskedelmi televízió megvá­dolta Václav Klaus pártját: privatizá­ciós előnyökért mintegy 160 millió ko­rona értékben titkos bankszámlát nyi­tott Svájcban, ahol a kormányfőnek sa­ját villája is van. Václav Klaus mindkét állítást kategorikusan cáfolta, és a tele­víziós magántársasággal szemben rá- galmazási pert helyezett kilátásba. Mindezt akkor közölte, amikor Sza­rajevóból hazaérkezve, Prágában beje­lentette a maga és kormánya lemondá­sát. Egyúttal bejelentette azt is, hogy nem kíván egy újabb kormányban részt venni. (Václav Havel köztársasági el­nök kijelentette, hogy örömmel venné a miniszterelnök és a kabinet távozását.) Klaus egyelőre nem döntötte el, hogy a december közepén tartandó rendkívüli kongresszuson újra indul-e a pártelnöki tisztért. A pártvezetés ugyanakkor megbízta Václav Klaust és Ivan Pilip alelnököt, hogy az ODS nevében ve­gyenek részt a Havel köztársasági el­nök által kezdeményezett kormány­alakítási tárgyalásokon. Josef Lux már korábban megje­gyezte: Pilipben látja azt a személyt, aki az igazságosságot, a jogállamiságot, a polgárok tulajdonhoz és igazsághoz való jogát, mint legfőbb demokratikus értékeket garantálni tudja. Václav Havel a lemondás hivatalos átvétele után arra kérte Václav Klaust és kormányát, hogy az új kabinet létrejöttéig ügyvezető kormányként maradjon hivatalában. Rendszeressé teszik a német-orosz politikai konzultációkat A Moszkva melletti Zavidovóban, a „Ruszj” elnöki rezidencián tartották meg va­sárnap Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár nem hivatalos ta­lálkozóját. Kohl a vnukovói kormányrepülőtérről helikopterrel utazott Jelcin nya­ralójába, amely Moszkvától 130 kilométerre északnyugatra fekszik. annyiban is, hogy a legfelső szintű meg­beszéléseken ezentúl a kulcsminiszterek is részt vesznek. Minthogy az orosz elnök és a német kancellár véleménye szerint nap­jainkban a kötetlen találkozók mindin­kább főszerepet kapnak, a politikusok egy közös víkendről is megállapodtak, amit a nyáron a Bajkál-tónál töltenek el. A találkozón Helmut Kohl nagyra érté­kelte az iraki rendezésért tett orosz erőfe­szítéseket. Szó esett a menedzserképzés­hez ígért bonni segítségről: jövőre csak­nem ezer fiatal orosz szakember képezheti magát tovább Németországban. Atlanti krónika Biztonság: Gibraltártól Izmirig Fontos változásokról hoz döntést a NATO közelgő decemberi csúcsértekezlete. Nemcsak a keleti bővítés ügyében várható határozat: a tanácskozás megjelöli a parancsnoki szerkezet átalakításának leglényegesebb feladatait is. Másfél évig tárgyaltak az észak-atlanti szervezet diplo­matái az első pillantásra pusz­tán szakmainak nevezhető kérdésekről. Arra kerestek vá­laszt, hogy hosszabb távra vál­tozzék-e, s ha igen, miként az Egyesült Államok „vezénylési szerepköre” a szervezet euró­pai haderejének irányításában. Párizs korábban csak azzal a feltétellel tért volna vissza a szövetség katonai szerveze­tébe, ha a korábbinál jóval na­gyobb szerepet kaphat a pa­rancsnoki struktúrában. Spa­nyolország teljes jogú tagságát e struktúrában viszont Gibral­tár kérdése hátráltatta. Míg az előbbit nem sikerült Franciaország szája íze szerint rendezni, addig a tengerszoros ügyében megvan az alku. A brit fennhatóság alá eső terület felett a jövőben joga lesz Madridnak korlátozott katonai ellenőrzést gyakorolni. Kényesebb kérdés a gö­rög-török ellentét a larisszái főhadiszállás ügyében. An­kara „kézenfekvőnek” tartja, hogy a görög térséget a NATO izmiri, tehát török regionális parancsnoksága alá helyezzék, míg Athén már csak a két or­szág Ciprussal kapcsolatos el­lentétei miatt is önálló pa­rancsnokságot szeretne. Kelet-Közép-Európában most főként a tagfelvétel áll az érdeklődés homlokterében, noha hosszabb távon az új ta­gok számára is elsőrendűen fontos, hogy élvezzék a meg­újított parancsnoklási szerke­zet előnyeit. Még akkor is, ha a hírek szerint a decemberben jóváhagyandó rendezés állító­lag csak három-öt évig lesz érvényben. Toronyi Attila Funar önmaga pártelnöke Kolozsvári rendkívüli kon­venciójukon az „Egységpárt elnökévé” választották hívei Gheorghe Funart, Kolozsvár polgármesterét. A tanácsko­zást azonban nem ismeri el az RNEP hivatalos vezető­sége, amelynek legtöbb tagja . szombaton Bukarestben - szavakban - az „eltúlzott na­cionalizmus” ellen foglalt ál­lást. Hírek röviden A Liberális Internacionálé ülésén Orbán Viktor Fidesz-MPP el­nök mellett újabb magyar tagja van a liberális pártok és moz­galmak gyűjtőszervezete, a Li­berális Internacionálé legfőbb vezető testületének, amelybe az oxfordi kongresszuson bevá­lasztották az SZDSZ képvisele­tében Eörsi Mátyást, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkárát. Indiai kormányválság Az indiai kormánykoalíció ösz- szeomlása után megkezdődött a versengés a politikai pártok kö­zött. A hindu Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt) úgy döntött; hogy hivatalosan nem támaszt igényt a kormányalakí­tásra, ellenben megakadá­lyozza a Kongresszus Párt azon törekvéseit, hogy a kiírandó vá­lasztásokon többséget szerez­zen a parlamentben. mény is történt, amelynek ha­tása volt környezetünk bizton­ságára. Az egyik a daytoni békeegyezmény végrehajtása, a másik pedig az euroatlanti intézmények bővítésének megkezdése. Az euroatlanti in­tegráció bővítése pedig hozzá­járul majd a parlamentariz­mus, a jogállamiság és a piac- gazdaság közösen elfogadott értékeinek térhódításához kon­tinensünkön, mondotta a mi­A Közép-európai Kezdemé­nyezés tagállamainak csúcs- találkozójának jelentős esemé­nye volt, hogy Románia csat­lakozott a szervezet kisebbségügyi okmányához. A tagállamok között egyet­értés alakult ki abban, hogy erősíteni kell az együttműkö­dési rendszer szervezett kere­teit. Eszerint a tájékoztatási és a dokumentációs központot ál­landó titká'sággá alakítják át. Számunkra az ön kényelme és biztonsága a legfontosabb. Ezért a november 15. és december 31. között megrendelt Ford Mondeohoz most 4 db Michelin téli gumit adunk ajándékba. Móczás Autóház 6500Baja, Szegedi út 11. Hovány 6000Kecskemét, Szent László krt. 20. Szalay Autóház 6000Kecskemét, Katonatelep Uni-service 6400Kiskunhalas, Széchenyi u. 87. Jövőbe vezet % ! Á*'

Next

/
Thumbnails
Contents