Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-16 / 293. szám

1997. december 16., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 11. oldal Létkérdés az áfészek összefogása Szarka Balázs, V agoné Bállá Eszter és Martus Gyula. Az áfészek bolthálózata a legna­gyobb magyar és egyben az egyetlen hazai tulajdonú élelmi­szer-kereskedelmi lánc. Idén az összárbevételük 145-150 milli­árd forint lesz. Az Általános Fo­gyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége III. kongresszu­sát december 10-11-én Kecs­keméten tartotta. Megyei kül­döttekkel beszélgettünk.- Lehet a 260 áfészt valami­féle egységnek tekinteni a ma­gyar gazdaságon belül? - kér­deztem Szarka Balázst, a kecs­keméti UNIVER elnökét. Gyorsul az integráció- Föltétlenül, ezt a kongresszus léte is kifejezi. Ötvenéves a múl­tunk. Egykor a vidék ellátását kaptuk feladatul, ebből alakult ki egy mozgalmi jelleg. A rend­szerváltás újat hozott: most már nem egy központi elosztás vég­rehajtói vagyunk. Piaci körül­mények közt dolgozunk, mint bárki más. A kongresszus a többi közt épp azt vizsgálja egyéb­ként, hogyan tudunk egységesek maradni, sőt erősíteni az egysé­get. Véleményem szerint a tér­ségi együttműködés, integráció fel fog gyorsulni.- A multik láncai mekkora veszélyt jelentenek?- A nyugati tőke megjelenése a kereskedelemben nagy kihívás számunkra. Különösképpen azért, mert a versenyben nem egyenlő feltételek mellett indul­hattunk. A multik többéves adó- kedvezményt kaptak a magyar államtól, mi nem. Nálunk nincs se fekete-, se szürkegazdaság, mi tisztességes adót fizetünk. Ebből eredően a technikai, üzleti színvonalunk alacsonyabb. Kérdés, hogyan tudunk így ver­senyezni? Át kell alakítanunk a kereskedelmet. De sajnos ez veszteségek néikül nem megy. Már az elmúlt öt évben sok áfész vagyon- és forgalomveszteség­gel zárt. Viszont az átalakítással az áfészek egy bizonyos köre versenyképessé tud válni.- Az UNIVER az országban a legnagyobb az áfészek közt, de már a nevében nem áfész.- UNIVER Kereskedelmi, Ipari és Gazdaszövetkezet a ne­vünk. Sajátos a profilunk. Nem­csak kereskedelemmel foglal­kozunk, hanem élelmiszer-ipari termeléssel is. Tegnap az állam­titkár azt mondta, az áfészek ak­kor tudnak versenyezni a mul­tikkal, ha nem külföldi, hanem magyar élelmiszer-ipari termé­keket forgalmaznak. Mi már ré­gen ezt tesszük. A térségünk me­zőgazdasági terményeit feldol­gozzuk és a késztermékeket részben a saját üzlethálózatunk­ban, áruházainkban forgalmaz­zuk, részben pedig értékesítjük más kereskedőknek. Féltett pozíciók- Szintén a legnagyobb áfészek egyike a kiskunfélegyházi IN­TEGRÁL. Exportban érdekelt. Mi lesz, ha belépünk az Unióba?- fordultam Martus Gyula el­nökhöz.- Semmi megrendítő válto­zástól nem kell tartanunk. Ugyanis a mi profilunkat, a hí­zottliba-feldől gozást, a májérté­kesítést nyugaton nem csinálják. A franciák hízottkacsamáj-elő­állítással foglalkoznak. A várha­tóan velünk együtt bekerülő ke­leti országok közül a lengyelek sovány libával vannak a piacon. Tehát a konkurencia, a helyzet mai állása szerint, nem veszé­lyezteti az exportunkat. A hízott - liba-máj előállítása egyébként egy külön szakma, az INTEG­RÁL környezetében nagy ha­gyománya van. Ezt úgy egyik napról a másikra nem lehet meg­tanulni. Ha diszkriminatív in­tézkedésekkel nem taglóznak le bennünket, akkor menni kell en­nek az exportnak uniós tagsá­gunk idején is.- Jó piaca van a libamájnak?- Nagy az igény az INTEG- RAL-termékekre. Az exportunk hatvan százaléka egyébként nem nyugati, hanem keleti, japán tá­nyérokba kerül. A kereslet ma­gyarázata a minőségben rejlik. Nekünk idén is megvolt a szük­séges alapanyagunk, míg má­soknál hiány mutatkozott. A pi­acunk bővülőben van. Rövide­sen útnak indítjuk próbaszállít­mányainkat Kínába és Thai­földre. A távoli országokban a libának nem a máját, hanem a lá­bát, a fejét és ami az európai em­bert meglepi: a belét várják tő­lünk. Afelé tartunk, hogy a vízi- szárnyasnak szinte minden ré­szét értékesítjük.- Ez a kongresszus ad valamit egy első számú vezetőnek?- A hozzászólásokban el­hangzottak olyan felvetések, amelyeket a kereskedelemben mi is meg kell hogy fontoljunk. Nálunk egyébként az ipar az erő­sebb, de ezzel a területtel a kong­resszus nem foglalkozik. Nem jellemző az áfészekre az ipari te­vékenység. Ami a kereskedel­met illeti, nagy összefogásra van szükség, hogy versenyben tud­junk maradni.- És van, lesz összefogás?- Mi, akik ezt hangoztattuk a felszólalásunkban, komolyan gondoljuk. De sajnos az esetek többségében nem értik meg en­nek az elkerülhetetlenségét. Fél­tik a saját pozíciójukat. Ez meg­gátolja az összefogást. Pedig mi egymással nem konkurálunk.- A kongresszuson beszéltek a PRO-COOP hálózat fontossá­gáról. Mi a szerepe tulajdonkép­pen? - Kérdésemre a harmadik küldött, Vágóné Bállá Eszter, az Alföld PRO-COOP Bt. kereske­delmi igazgatója válaszolt:- Az előző kongresszus dön­tött úgy, hogy az új piaci körül­mények, a növekvő konkurencia miatt létre kell hozni a saját be­szerző szervezeteket. Hogy a szállítókkal szemben egysége­sen léphessünk fel. Egységesen szerezzük be a 260 áfész 4 ezer boltjának az árut. Természete­sen a nagybani beszerzés előnyei érdekében. Tizenegy PRO- COOP alakult az országban. S én azt gondolom, az áfészek talpon maradásában igen lényeges volt a megvalósított közös beszerzés. Megalakult, önkéntes alapon, az elmúlt időszakban a COOP-üz- letlánc is az áfészek boltjaiból.- Milyen elveket követnek a beszerzésben?- A magyar termékeknek el­sőséget adunk. Ez üzleti érdek is, hiszen akkor van vásárlóerő, ha az embereknek - az iparban is - van munkájuk. Megújuló arculat-Úgy tűnik, most igen fontos lenne az áfészek üzletláncának gyors felődése.- A kongresszusnak is fontos témája a COOP-üzletlánc jövő­beni építése. Ez azt jelenti: aje- lenleginél egységesebb arculat­tal, választékkal és árpolitikával jelenjünk meg a vásárlók előtt. És valóban üzletláncszerűen működjünk. Csak akkor tudunk versenyben maradni, ha kor­szerű módszereket alkalma­zunk. A vevőnek észre kell ven­nie a megújult arculatot, az egyeztetett akciós politikát és nem utolsósorban az üzletlánc szolid árpolitikáját. A. T. S. Majsa pereskedik a termálkutakért (Folytatás az 1. oldalról) Időközben megkezdődött a termelőszövetkezet felszámo­lása, a gyógyfürdőkomplexu­mot a Jonathermál Rt. üzemel­teti. A bíróság nemrégiben el­fogadta a Jonathán MgTsz zá­rómérlegét és a vagyonfelosz­tási javaslatot. A negyven hite­lező közül egyelőre 39 elfo­gadta ezt - a hitelezőket száz­százalékosan kifizetnék -, egyedül a város jelentett be fel­lebbezést a határozat ellen. Egyelőre bizonytalan, hogy mikorra fejeződhet be a majsai termelőszövetkezet felszámo­lása. Ha a város nem vonja vissza keresetét, akkor a Leg­felsőbb Bíróság fog dönteni az ügyben. Addig viszont napi nyolcvanezer forint késedelmi díjat kell fizetni, amely az üz­letrész-tulajdonosokra jutó részt apasztja. A tagok, illetve az üzletrész-tulajdonosok rész­vények formájában remélhet­nek értékpapírokat vagyonje­gyeikért. A város közgyűlése ma is­mét napirendjére tűzte a Jonat- hánnal kapcsolatos ügyet. A múlt heti közmeghallgatáson a település vezetői ígéretet tettek arra: csak olyan kompromisz- szumot hajlandóak elfogadni, amely a város és az 1800 üz­letrész-tulajdonos javát szol­gálja. T. K. Munkanélküliekből nem hivatásos természetőrök Munkát adnak a gyógynövények Hihetetlen lehetőségek marad­tak kihasználatlanul az utóbbi években megyénk gyógy- és fűszernövény-kereskedelmé­ben. A nyolcvanas évek végéig déli szomszédaink voltak a leg­komolyabb vetélytársaink. Mi­után Jugoszlávia tagköztársa­ságaira hullott, Albániában el­uralkodott a káosz, a nyugat­európai felvásárlók felszámol­ták addigi gazdasági kapcsola­taikat a Balkánon. Hazánk föld­rajzi fekvése és természeti adottságai miatt a termesztett és a vadontermő fűszerek, illetve gyógynövények piacait kutatva a fejlett országok kereskedői bennünket szemeltek ki.- Bács-Kiskun területén, Fájsz, Bátya, Hajós, Érsek­halma, Nemesnádudvar, illetve Baja környékén mintegy 40 hektáron folyik tervszerű gyógynövény-termesztés - mondja Csordás Csaba, a Her- bária Bács-Kiskun és Tolna megyei kirendeltségének szak­embere. - A kiskunsági ho­mokvidéken csak idén 20 ezer kilogramm borókabogyót gyűj­töttek be az emberek. Terveink ugyan még nem véglegesek, de már most elmondhatom, hogy szeretnénk megkétszerezni a termesztett mennyiségeket. A Bácskában újnak számít majd az édeskömény, a koriander, a fehérmustár és a macskagyö­kér. A körömvirág, a majo­ránna, a bazsalikom, a borsi- kafű, azután a lestyán- és az angelikagyökér már a többéves tapasztalat szerint egyre jobban elterjed. Az egyes vadontermő növényekre négyszer akkora a piaci igény, mint amennyit be tudunk gyűjteni. A vadontermő fűszer- és gyógynövények közül a me­gye területéről különösen az akácvirágra, a bodzavirágra, a bojtorjángyökérre, a csalánle­vélre és az ezüsthársvirágra számítanak jövőre nagyobb mennyiségben, mint az idén. Egyébként a vadontermő nö­vényeket tartós munkanélkü­liek szedik. Az Alföldi Regio­nális Központ hamarosan dönt arról a pályázatról, mely sze­rint a térségében 15-20 köz­munkást lehetne alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy a mun­kaadó (a Herbária) fizeti a havi minimálbért, azon felül az árjegyzék szerint kifizeti a leadott gyógynövényeket, és az alkalmazottakat kiképezik megfigyelést végző, nem hiva­tásos természetőröknek. Király László A térség gazdálkodására épülő szakmai oktatás Kiskunfélegyházán Februárban helyezik üzembe az új húsfeldolgozó tanüzemet A félegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkás- képző és Szakközépiskola az egyik legfejlődőbb intézménye a városnak. Vőneki Ottóné igaz­gatónő szerint azért, mert szak­maszerkezete jól képviseli a tér­ség gazdálkodási, megélhetési hagyományait, igazodva a mun­kaerőpiaci elvárásokhoz. A me­zőgazdasági szakközépiskola és a technikusképzés mellett ker­tész, állattenyésztő, lótenyésztő, hentes és mészáros, valamint pék szakmákban folyik szak­munkásképzés. A színvonalas szakmai okta­tás érdekében már korábban cé­lul tűzték ki a saját tanüzemi rendszer kiépítését. Ennek egyik állomása volt a tanvágóüzem lé­tesítése, mely egy húsfeldolgozó üzemmel bővült, ennek üzem­behelyezése várhatóan jövő év februárjában lesz. A megyében egyedülálló húsfeldolgozó tan- tizemben a diákok teljeskörű ok­tatást kapnak. Az elsődleges fel­dolgozás mellett elsajátíthatják a darálást, aprítást, a csontozást, valamint a készítménygyártást is. A hentes és mészáros tanu­lóknak lehetőségük van a nagy­üzemi technológia elsajátítására is a nemrégiben megnyílt fél­egyházi vágóhídon. A mezőgazdasági szakközép- iskola 200 hektáros tangazdasá­gon gazdálkodik, ahol a kertész­jelöltek a szőlő- és gyümölcs-, valamint a zöldségtermesztést tanulhatják meg. Az iskola saját sertésfarmmal és november óta lóistállóval is rendelkezik. A lo­vakat egy szülő adta az iskolának a téli hónapok idejére, hogy a di­ákok megtanulhassanak lova­golni. Vajda Piroska ®erü2?l TÁJÉKOZTATÓ az EMITEL Rt. szabad árformába sorolt árairól Az EMITEL Távközlési Részvénytársaság tájékoztatja tisztelt előfizetőit és ügyfeleit, hogy az alábbiakban felsorolt szabadáras előfizetői szolgáltatások dijai 1998. január 1-jétől a következők szerint változnak: Csak az árváltozással érintett árakat soroltuk fel. Valamennyi árat 25% áfa terhel! Szolgáltatás megnevezése ÁFA nélküli ár Készülékbérleti díj Ft/hó/db 160 Kezelői szolgáltatások dija Kézi kapcsolás pótdíja Ft/db 195 Ébresztés: esetenként Ft/db 60 állandó Ft/hó 400 Hívott költségére kért beszélgetés (R) pótdíja Ft/db 60 Díj- és időközlés, ha a beszélgetés napján kérik díjmentes Egyéb üzemeltetői szolgáltatások Előfizetői alapadatok felvétele • Ft/év díjmentes további adatok felvétele, adatonként 700 Előfizetői alapadatok módosítása és megjelentetése Ft/db 120 változás az adatkezelés módjában Ft/db 650 Számcsere (előfizető kérésére) Ft/db 1000 Felszólító levél díja, díjtartozás esetén Ft/db 190 Jogviszony-felmondással kapcsolatos tevékenység díja Ft/db 1700 Kiszállási díj:- leszerelt készülékért Ft/db 1200- hibaelhárításkor előfizetői tulajdonú készüléknél - helyben Ft/db 1200- vidéken Ft/km 130 Visszakapcsolás díja Ft/alkalom 2350 Rosszakaratú hívás megfigyelésének díja Ft/10 nap 1200 Előfizetői többletszolgáltatások díjai Híváskorlátozás tartós, egyszeri díj, belföldi és/vagy nemzetközi Ft/alkalom 430 jelszóval, egyszeri díj Ft/alkalom 430 aktiválásonként 2 impulzus jelszócsere Ft/alkalom 300 Tarifajel, díjszámláláshoz, 12 kHz Ft/hó 290 Hívásrészletezés- rendszeres igény esetén legalább 3 hónapig eiső 20 tételig 160 ezen felül, 20 tételenként 60- egyedi első 20 tételig 350 ezen felül 20 tételenként 60 Szöveges tájékoztatás számváltozásról Ft/hó 700 Utánküldés, egyszeri díj Ft/bejeleníés 350 48G90

Next

/
Thumbnails
Contents