Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-15 / 292. szám

IV. Petőfi Népe-melléklet 1997. december 15., hétfő A területfejlesztési források szétosztása Bács-Kiskun megyében 1997-ben A Bács-Kiskun Megyei Terü­letfejlesztési Tanács az 1996. évihez hasonlóan az idén is pályázatot írt ki a területi kie­gyenlítést (gazdasági-társa­dalmi elmaradottság mérsék­lését) és a célelőirányzatot (a gazdaság fejlesztését) szolgáló pénzügyi támogatási for­mákra. Előnyt kapott az infrastruktúra A kiegyenlítő keretre 1997- ben 189-en pályáztak, össze­sen 2600 millió forintot kérve. A kiegyenlítési célok között - amelyekre csak önkormány­zatnak nyújtottak be pályáza­tot - kiemelt hangsúlyt kapott a termelő infrastruktúra kiépí- . tésének a támogatása. 1996- hoz képest új színfolt volt a támogatási rendszerben a tu­rizmus, a természetvédelem, a szociális foglalkoztatás, vala­mint az egészségügyi gép- és műszerbeszerzés megkülön­böztetett kezelése. A tanács a gondos előkészí­tést követően 108 pályázót ré­szesített összességében 778 millió forint támogatásban, amely az idei pénzügyi kere­ten felül tartalmazza a jövő évi támogatás egynegyedét is. A termelő infrastruktúra fej­lesztések a kiegyenlítő pályá­zatok mintegy felét képviselik, a további pénzeszköz iskolai fűtéskorszerűsítésre, közcélú gép- és műszerbeszerzésre és környezetvédelmi célú terület- rendezésre fordítódik. Néhány beruházást a teljesség igénye nélkül érdemes külön is kie­melni a támogatottak közül. A tanács döntése nyomán föld­gázhálózat épül Csiké- ria-Kunbaja-Bácsalmás tér­ségében, fejlesztik a szenny­vízhálózatot Solton, Aposta- gon, Dunavecsén és Vaskúton, az ivóvízellátást Izsákon, Táz- láron, Jánoshalmán és Tisza- alpáron, a belterületi és össze­kötő utakat Soltvadkerten, Kunszentmiklóson és Szabad- szálláson. A legkedvezőtlenebb mun­kanélküliségi rátával sújtott kistérségeket - Bácsalmás és Kunszentmiklós térsége - a tanács kiemelten kezelte. Fel­zárkóztatásuk érdekében a megyei átlagot másfél-kétsze­res mértékben meghaladó faj­lagos támogatást nyújtott a munkahelyteremtést ösztönző termelő infrastruktúra kiépíté­sére. A többi térség esetében a döntéshozó szerv a források arányos elosztására törekedett. Több száz új munkahely A céltámogatási keretből el­nyerhető, vissza nem térítendő támogatásokra 119 pályázó összesen több mint 1300 mil­lió forintos igényt nyújtott be. A Területfejlesztési Tanács 53 pályázónak ítélt oda összesen 508 millió forintot, élve azzal a lehetőséggel, hogy a jövő évi támogatás 25 százalékát már az idén felhasználja. A céltámogatási keret fel­osztásának priorizálása során a munkahelyteremtő beruhá­zások ösztönzése került az első helyre. Az új munkahelyek létreho­zásának az előtérbe helyezé­sével több mint 400 állásra van ígéret a különböző projek­tek révén. Számos új termelő­beruházás kezdődhet meg a céltámogatások segítségével, így többek között Kiskunfél­egyházán és Kiskőrösön hűtő­házat, Hajóson varrodát, Izsá­kon öntödét építenek. A legnagyobb céltámoga­tásban a bajai Duna Kötött­árugyár Kft.-t részesítették, 50 milliót kap a szitanyomás­technológia bevezetésére és a cég legalább 50 fővel növeli alkalmazottai létszámát, de je­lentős beruházás a kunszent- miklósi Katalizátorgyár is. A kitűzött céloknak megfelelően Az egyik legérdekesebb pro­jektet az érsekhalmi Borászati Szövetség nyújtotta be: másfél millió forintért saját időjárás­előrejelző rendszert építenek ki. Összefoglalva, a pályázati kiírásban megfogalmazott cé­lok teljeskörűen érvényesültek a döntések nyomán mind a ki­egyenlítő, mind a célkeret ese­tében. A decentralizált pénz­eszközök körültekintő odaíté­lése dinamizálni fogja a me­gye gazdaságát az infrastruk­túra modernizációja révén és ezzel hozzájárul a megye fel­zárkóztatásához. A felzárkózás érdekében azonban 1998-ban decentrali­zált fejlesztési alapok további növelésére van szükség 1998- ban, hogy Bács-Kiskun me­gyében is jó eséllyel megvaló­sulhasson a strukturális átala­kulás és megteremtődjenek a tartós gazdasági és társadalmi felemelkedés feltételei. Dr. Balogh László Területfejlesztési terv és -rendezési terv készül A megye jövőjéről tanácskoztak Kedvező helyzetű települések a megyében. Halmozott hátrányban lévő települések. Területfejlesztési fórumot rendezett a múlt héten Kecs­keméten a megyei önkor­mányzat, a területfejlesztési tanács, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Alföldi Tu­dományos Intézete, valamint a városfejlesztési tudományos intézet. A fórumon a készülő megyei területfejlesztési kon­cepció előmunkálatainak tük­rében világították meg a résztvevők Bács-Kiskun me­gye jövőjének kilátásait.- A foglalkoztatás bűvkö­rében élünk - mondta előadá­sában dr. Kiss István, a me­gyei vállalkozói központ ve­zetője. A termelékenység leg­alább ennyire fontos, muatott rá, s kifejtette: egy-egy térség teljesítőképessége nem a fog­lalkoztatottságtól, hanem az ágazati szerkezettől függ. Dr. Iványosi Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóhelyettese a készülő terv természetvédelmi, dr. Ró­nay István pedig vízrajzi vo­natkozásaira mutatott rá. Abo- nyi Géza, a megyei kézműves­kamara titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy „ne csak az ipari parkok álmát kergessük”, hanem törődjünk a legfeljebb 10 főt foglalkoztató mikrovál- lalkozásokkal is. Az ő hitelfel­vételi lehetőségeik ugyanis igen szűkösek, mivel általában nem rendelkeznek a bankok ál­tal megkövetelt fedezettel. Bács-Kiskun lakossága 1970-től 1990-ig 25 ezer fővel csökkent, s a csökkenés tovább folytatódik. A tendencia ugyan nem rosszabb az országos át­lagnál, az egészségügyi muta­tók és a halálozások alakulásá­nak tekintetében viszont a me­gye igen rosszul áll - mutatott rá dr. Nánásiné dr. Tóth Éva. Bal oldali ábránkon, melyet dr. Csatári Bálint, az MTA Al­föld Tudományos Intézetének igazgatója tárt a fórum elé - mi­nél sötétebb színnel rajzolva -, a kedvező helyzetben lévő me­gyei települések vannak kie­melve. A helyzet a szakembe­rek szerint annál kedvezőbb, minél jobb a gazdasági helyzet, az infrastrukturális ellátottság, minél magasabb az iskolai vég­zettség, s minél többen dolgoz­nak a szolgáltató szektorban. Annál kedvezőtlenebb viszont a helyzet (jobb oldali ábra), mi­nél gyengébb az infrastruktúra, alacsonyabb az iskolai végzett­ség, s magasabb a munkanélkü­liség és az agrárfoglalkoztatott­ság. B. F. I. Minden esetben További információ: 06-80-450-450 • Internet cím: www.westel. hu Arra az esetre, ha valakinek mindent hatszor kell megismételnie. f ............................................................................................................. L EGKEDVEZŐBB PERCDÍJAK A Westel 0660-as mobiltelefonnal mondanivalóját nem kell rövidre fognia. Optimálisan kialakított díjcsomagjaink mindig lehetővé teszik, hogy bárhonnan, bármikor a legkedvezőbb percdíjakkal telefonálhasson. Nálunk Ön már nettó 12 Ft-ért is beszélhet, internet felhasználóként pedig havidíj­mentesen akár nettó 3 Ft-ért elérheti a világhálót.

Next

/
Thumbnails
Contents