Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-02 / 281. szám
1997. december 2., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 11. oldal Virágfesztivál Kecelen, tél elején Készül a remekmű. A felvétel a tavalyi versenyen készült. Dél-Magyarország leglátványosabb virágfesztiválját csodálhatják meg az érdeklődők e hét végén Kecelen, a sportcsarnokban. A Flóra ’97-re hazánk különböző tájairól ötvenhárom virágkötő jelentkezett, akik már december 4-én, csütörtökön elkezdik a megmérettetést. A másnapi megnyitóra a zsűri felállítja a rangsort, hiszen ekkor lesz a díjátadás is. Ám ezúttal nemcsak a kész remekművek láthatók, hanem a felnőtt versenyzők a harmadik, az úgynevezett meglepetés-feladatot a közönség előtt készítik el. A virágerdőt és a dísznövények színpompás bemutatóját majd negyven termelő cég, illetve egyén garantálja, s lesz látványstand. A fesztivált dr. Csiha Judit privatizációs miniszter pénteken délelőtt 10 órakor nyitja meg. A háromnapos rendezvényhez kapcsolódó program Bozsó János festőművész jubileumi kiállítása, amely 11.30 órától a Könyvtár és Művelődési Ház nagytermében látható. A Mun- kácsy-díjas alkotó munkásságát dr. Dankó, a László Kalocsa- kecskeméti Főegyházmegye érseke, metropolita méltatja. A művész születésnapja alkalmából készült művészeti albumot dr. Lovas Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője mutatja be. B. Szabó Erzsébet keramikust B. Boros Ilona keceli iparművész megnyitóbeszédét meghallgatva ismerhetik meg az érdeklődők. Ugyancsak pénteken, délután két órakor lesz az a szakmai tanácskozás (helye a kék iskola tornaterme), amelynek témája a vágottvirág-termesztés napi problémái. A látogatók ezen a napon este hétig nézelődhetnek, miközben 15 órakor kötészeti bemutatóban is gyönyörködhetnek. December 6-án és 7-én reggel nyolc órától várják az érdeklődőket, akik szombaton este 7-ig, vasárnap este 6-ig nézelődhetnek, miközben többször láthatják, miként születnek a különféle alkalmakra való csokrok. Ugyancsak a közönségnek szánják a gyakorlati növényismertetőt. Miután e nemzetközi rangú eseménysorozat egybeesik a Mikulás érkezésével, természetesen a szervezők az idén sem feledkeznek meg a gyerekeknek való meglepetésekről. P. S. Nehéz eladni a kiskőrösi bort A kiskőrösi hegyközségbe tartozó termelők körülbelül harmada tett eddig eleget az új keletű, szüreti jelentési kötelezettségének. A beérkezett adatok szerint mintegy kétszázhúszezer hektoliter idei borról tud a hegyközség a városban. A korábbi évekről megmaradt készletekről nincs adat. Az őszi munkák elcsendesültével most már kezd megélénkülni az élet a hegyközségi irodában. A gazdák folyamatosan adják le a szüreti jelentéseket, a forgalmazók pedig igénylik a származási bizonyítványokat, hiszen az Országos Borminősítő Intézet csak az ezzel a papírral alátámasztott tétel bevizsgálását végzi el. Nehezíti az ügyintézést, hogy néhány nyomtatványnál átfedés van és hogy a bizonyítványt csak Kecskeméten adhatják ki. Az idei szüret tanulsága, hogy az alföldi szőlőfajták közt is megindult egyfajta differenciálódás. Az úgynevezett in- terspecifikus fajták igen alacsony áron keltek szőlőként, ez pedig továbbgyűrűzik majd a boráraknál is. A környékbeli forgalmazók még nem vásárolnak bort. Jó részük .szőlőből vett nagyobb tételt, így nem is tervez borvásárlást. Akinek mégis van ilyen szándéka, az is inkább későbbre halasztja. A szőlőárakból kiindulva az asztali fehér fajtákra 45-55, a vörösekre 55-65 forintos felvásárlási árat jósolnak, bár tudják, hogy a minőségi borokért 80 forintot is meg kéne adni, de nekik is a piac diktál. A nagyobb cégek a hazai értékesítés mellett keletre tudnak még eladni. A nyugatra eladott tételek elhanyagolhatók. Sokan foglalkoznak a palackozás gondolatával, mert érzik, hogy a vásárlói igények, ha lassan is, de ebbe az irányba haladnak. Nagy gondot jelent az alföldi, különösen a kiskőrösi borok megtépázott hírnevének visszaszerzése, aminek a hátrányait szinte minden kereskedő érzi. A termelők zokszó nélkül tesznek eleget a különböző jelentési kötelezettségeknek, de az eladás tekintetében nem túl bizakodók. Úgy érzik, ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak. A térségben ismert, megbízható vállalkozók kapacitása véges, az újakhoz pedig, okulva a szüretben nem fizető cégek példáján, félve visznek mintát. Akinek van tartaléka, az inkább kivár és csak április-májusra tervezi az idei termés eladását. Török Zuzsa A talajerő-utánpótlás jótékony hatású, ha még a fagyok előtt kikerül a trágya a földekre. A bócsai Tyúkász Balázsék hobbiföldjében meg is terem minden, ami kell a konyhára. Az őszi-téli csapadék mélyre viszi a hatóanyagot. Tavasszal aztán még jól áttárcsázzák a kis birtokot, s megkezdhetik a korai vetést, palántázást. fotó: pulai Sára A belga Parasztszindikátus segítsége a Nagykun Gazdakörnek Értékelték a karcagi Nagykun Gazdakör flamand kormány támogatásával megvalósuló hároméves fejlesztési projektjének első évi eredményeit és tapasztalatait. A vasárnap Karcagon lezajlott találkozón emlékeztettek arra, hogy a két ország kormánya 1995-ben írta alá azt az együttműködési megállapodást, melynek alapján a belga Egyesült Parasztszindikátus kapta azt a feladatot, hogy segítse a magyarokat a piacra jutásban, az európai uniós versenyképesség elérésében. A karcagiak a hároméves időtartamra egy csomagológépet és hozzávaló csomagolóanyagot kaptak ingyenesen a külföldiektől, hogy a gazdakör árui magasabb feldolgozottsági fokon jussanak el a fogyasztókhoz. Az értékelésre érkezett belga küldöttség mostani magyarországi vizitjén megtekintette a csomagológépet működtető vállalkozást, a készített termékeket, felkeresett több magángazdaságot és ellátogatott a Debreceni Agrártudományi Egyetem eurokon- form növényfajtákat nemesítő karcagi kutatóintézetébe. Szolnokon a projekt első évének elemzése mellett bemutatkoztak azok a belga és flamand cégek, amelyek üzleti kapcsolatot keresnek Magyar- országon. Dél-Amerika legnagyobb szélparkja Argentínában Patagónia a világ teljes energiaszükségletét fedezni tudná jelenlegi szintjén, ha megoldható lenne az ott fújó szelek hasznosítása - közölte Buenos Airesben egy Carl Jochen Winter nevű német mérnök. Winter professzor, az Ener- gon nevű cég vezetője szerint Argentína a nem hagyományos, tiszta és megújítható energia nagy exportőre lehetne, ha hasznosítani tudná azt az óriási szélenergia-potenciált, amelyet Patagónia - Argentína déli része - rejt magában. Ehhez az kellene, hogy hidrogénné változtassák a szél erejét. Hidrogénnel foglalkozó szakértők konferenciáján felszólalva Winter a jövő energiájának nevezte a hidrogént, mivel az tiszta, vagyis nem termel szén-dioxidot és megújítható forrásokból állítható elő. Közölte, hogy Németországban, Kanadában, Japánban és az Egyesült Államokban kísérletek folynak a hidrogén felhasználásával olyan területeken, mint a vegyészet, az élelmezés, a hűtés, a fűtés vagy a szállítás. Sehol másutt nem fúj olyan erősen és folyamatosan a szél, mint Patagóniában - írta az AFP hírügynökség. Az ottani másodpercenkénti 9-11 méteres átlagsebesség jóval nagyobb, mint Németországban vagy Dániában, ahol pedig a legelőbbre jár a szél villamos árammá alakítása. Két hónapja egyébként a patagóniai Comodoro Riva- daviában üzemel Dél-Ame- rika legnagyobb szélparkja. Somogyi szelénes és kálciumos kenyér Kutatási eredményeinek hasznosításával kiemelkedő piaci lehetőséghez jutott a Kaposvárott működő Somogy megyei Sütőipari Rt. A rákos megbetegedések és a csontritkulás megelőzését segítő szelénes, illetve kálciumos kenyeret a megyén kívül Budapestre és néhány nagyobb városba is szállítják, s a jelzések szerint a hazai kenyérgyárak majd mindegyike szeretné megvásárolni a gyártási jogot. Határainkon túlra is eljutott a termék híre olyannyira, hogy Kijevben Magyar Kenyér néven leányvállalatot hoztak létre a Sütév Rt. néhány különlegesnek számító tartós termékének forgalmazására, a szelénes és a kálciumos kenyér gyártásának előkészítésére. Vincze Károly, a Sütév Rt. vezérigazgatója az eddigi tárgyalások alapján úgy látja, a jövő év elején megkezdhetik a tartós termékek szállítását Ukrajnába.
