Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-13 / 291. szám
Páholy Hatodik oldal TUDOMÁNY ES KULTÚRA VILÁGÁBÓL 1997. december 14., vasárnap Tudomány 100 éves az Aszpirin Már az orvostudomány atyja, Hippokratész görög orvos, aki időszámításunk előtt 460-377 között élt, alkalmazta. Ő egyszerűen fűzfakéregfőzetként ismerte és ajánlotta, mindenekelőtt hatásos fájdalomcsillapítóként. Csaknem százhetven esztendővel ezelőtt a müncheni Johann Andreas Buchner gyógyszerész sűrítette tovább a főzetet. Ebből a sárga masszából nyerte 1829-ben francia kollégája, Raffaele Piria olasz vegyész már szalicilsavat állított elő belőle. Elsőként a strass- bourgi Charles-Fréderic Gerhard kémikus készített acetil-szalicilsavat 1853- ban. Az első, korszerű gyógyszerként használható szalicilsavas fájdalom- és gyulladáscsökkentő szert a wuppertali Bayer festékgyár laboratóriumában állította elő dr. Fritz Hoff- mann. Súlyosan reumás édesapja kínjait akarta enyhíteni, miközben fölfedezte az új vegyületet, az ecet- savval házasított szalicilsavat. A felfedezés időpontja: 1897. Két évig próbálták, mielőtt megkezdték a nagyüzemi gyártását. A Hoffmann doktor által Aszpirinnek elnevezett acetíl- szalicilsav azóta sem mondott csődöt. 1904 óta sajtolják tablettává. Évente 44 ezer tonna fogy belőle a világban. A nyolcvanas évek közepe óta még a korábbinál is nagyobb lett az Aszpirin tekintélye: kiderült, hogy migrén, szívinfarktus, bél- rák és terhesség közbeni komplikációk ellen is hatásos. A nótaműsorok a vidékieknek szólnak A rádió tulajdonképpen csak két dologra jó: hogy híreket közvetítsen, illetve az, hogy szórakoztasson. A fenti alapigazságot Szirányi János, a Magyar Rádió művészeti igazgatója fogalmazta meg. Mint mondja, a közszolgálati rádió nem mehet vakon a hallgatók kívánságai után, bizonyos kultúrmissziót is be kell töltenie. A három adó - a Kossuth, a Petőfi és a Bartók - tehát együttesen körülbelül negyven százaléknyi komolyzenét közvetít. Ezeknek a műsoroknak a hallgatottsága nemigen haladja meg az egy százalékot, vagyis körülbelül nyolcvanezer emberhez szól, ám vannak, akik csak ezért kapcsolják be a rádiót.- A háború után, részben politikai okokból, részben pedig Kodály Zoltán ellenérzéseit is figyelembe véve, egy ideig szinte megbélyegzettnek számított a Magyar Rádióban az egyébként rendkívül népszerű magyar nóta - állítja Szirányi. A műdalt, a cigányzenét, más néven a városi folklórt száműzték. Azután Kodály Zoltán is megváltoztatta korábbi, kategorikusan elítélő véleményét, s belátta: ennek a műfajnak is van létjogosultsága, helye a kultúrában és a rádióban is. Ma a zenei műsorok mintegy tíz százaléka tartozik ebbe a kategóriába,fis külön csapat, a Népzenei Szerkesztőség foglalkozik vele. A Jó ebédhez szól a nóta és az ehhez hasonló műsorok egyébként a Magyar Rádió szinte leghallgatottabb zenei műsorai: alkalmanként akár egymillió embert is szórakoztatnak. A felmérések szerint a nótaműsorok legszorgosabb hallgatói a vidékiek, a negyven éven felüliek, de a Gallup Intézet által végzett felmérések szerint a fiatalabbak egy része sem idegenkedik ettől a fajta a zenétől. A művészeti igazgató szerint a Magyar Rádió, a kiélezett versenyben továbbra is azon lesz, hogy hűséges hallgatóinak többségét megtartsa. Ezt a célt szolgálják a megszokott és sokak által megszeretett zenei műsorok is, miközben lassan minden adó sajátos arculatot ölt. Kevesebben hallgatják a Petőfi és a Bartók adókat. Bár ezek jobb hangminőségben sugározhatnak zenét, hátrányuk, hogy más-más hullámhosszon hallgathatók az ország különböző tájain, A Petőfinek például éppen vidéken elég jelentős közönsége van. Szirányi meggyőződése szerint nem kis részben éppen a szórakoztató zenei vagy zenés műsorok népszerűsége miatt. (tardos) A Láng-Sztankay páros ismét együtt Akkor is, most is Minden lében két kanál Huszonhárom év után ismét elkezdték sugározni az MSat csatornán a Minden lében két kanál című sorozatot. Azonnal kipattant a botrány. Égtek a telefonvonalak, levelek százaival ostromolták a tévécsatorna tulajdonosait. Roger Moore és Tony Curtis egykori magyar szinkronhangjait követelték vissza. Mit tehettek a tévések, bocsánatkérést rebegve, visszahívták Lord Brett Sinclair és Danny White régi magyar hangjait: Láng Józsefet és Sztankay Istvánt. Talán 23 év múlva ismét bebotorkálnak stúdióba, alájuk tolnak egy széket, aztán felteszik az okulárét és megszólalnak i régi hangon- Milyen Curtis az életben?- Kedves, közvetlen, művelt, a hangja jóval magasabb fekvésű, mint az enyém. Kellemes bariton.- Mikor találkoztak?- Úgy 8-10 éve. Akkor a Fórum szállóban lakott, oda hívott meg.- Egyszer már 23 éve, szinkronizálták ezt a sorozatot. Nem unalmas ismét ugyanazt mondani?- Ugyan, dehogy. Akkor is nagyszerűen szórakoztunk, most is néha a hasunkat fogjuk a röhögéstől, ha kitalálunk valami plusz poént. Amikor először hallottam, hogy ismét megvették a Minden lében két kanál-t, először kicsit elborzadtam: Úristen, még egyszer nekifogni, végigcsinálni... Meg is köny- nyebbültem, amikor kiderült, nem ránk gondoltak. Most viszont annak örülök, hogy a nézők nyomására mégis visz- szahívtak.- És mi lesz újabb 23 év múlva? Fia ismét leporolják ezt a sorozatot?- Mi lenne? Ha élünk, jövünk. Elvégre a képernyőn nem mi látszunk, hanem a fiatal Roger Moore és Tony Curtis. Bebotorkálunk majd Dodival a stúdióba, alánk tolnak egy-egy széket, feltesszük az okulárét, és megszólalunk azon a jól bevált, ismert hangon. Bár így lenne. Vágó Ágnes Nehéz Láng Józsefet otthon találni. Egész héten Roger Moore nyomában jár.- Hétfőn-kedden a Kanalakat, szerdán egy Roger Moore-os James Bond filmet, csütörtökön és pénteken a felújított Angyalt szinkronizálom. Szinte már álmomban is az ő hangján szólalok meg.- Ez nem Láng József természetes hangja?- Nem. 23 éve „belebújtam”, szegény Gerhard Pali szinkronrendezővel akkor agyaltuk ki ezt a hangot. Jóval mélyebbre, amolyan „öblöge- tősre” vettem annak idején a figurát. Akkor veszem elő ezt a hangot, amikor csak szükségvan rá, ezért nem is öregszik.- Különben öregedne?- Persze.- Ismeri Roger Moore-t?- Néhányszor találkoztunk. Itt járt még a 70-es években Budapesten. Bejött a szinkronstúdióba is, tetszett neki, amit Sztankayval marháskod- tunk, nagyokat nevetett. Sztankay István is roppant elfoglalt, ő szinkronizálja Tony Curtist, a Minden lében két kanál másik sztárját.- Könnyű elkapni a figurát, mert Curtis játékstílusa, ritmusa hasonló az enyémhez. Egyetlen dolgot volt nehéz megszokni: Curtis ebben a sorozatban azt találta ki, hogy a szájával állandóan plusz mozdulatokat csinál. Ezeket kell kitölteni magyar szöveggel. Elsősorban az oktatásban és a szociális ellátásban jeleskednek Újraszerveződő szerzetesi élet Napjainkban már nem csak az úgynevezett „papi városokban” tűnnek fel az utca forgatagában az apácák és a szerzetesek. Bár nálunk a rendek nem tartoznak olyan szervesen a társadalom életéhez, mint mondjuk Olaszországban, szerepük egyre jobban felértékelődik.- Való igaz, 1989 óta a szerzetesi élet bizonyos újraéledésének lehetünk tanúi - mondja Révay Edit szociológus, az Országos Lelkipásztori Intézet munkatársa. - Jellemző, hogy míg a közösségek 1950-es erőszakos feloszlatása után mindössze négy rend maradhatott meg, köztük az idén éppen négyszáz éves piaristáké, napjainkban pontosan 91-ről tud a kutató. A piaristák névadója, Kalazanci Szent József volt az a szerzetes, aki Rómában maga köré gyűjtötte a kallódó utcagyerekeket, és oktatni kezdte őket. Ennek, vagyis kizárólag az oktatásnak a lehetőségét hagyta meg az ötvenes években az Elnöki Tanács rendelete, amikor a piaristák mellett a bencések, a ferencesek és a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek működését engedélyezte. Évtizedekig összesen 9 rendházban 180 férfi szerzetes és 60 szerzetesnő gyakorolhatta így vallását, élhetett küldetésének: taníthatott a számukra meghagyott néhány középiskolában. Míg a ma meglévő katolikus rendek száma lényegesen nem tér el a háború előttitől, nagy a „Jót és jól cseledjetek fiaim életetek során". Erkölcstanóra a piaristák budapesti gimnáziumában, amely a rendszerváltozás előtti évtizedekben is mindvégig, megszakítás nélkül működhetett különbség a rendtagok szamában. Ma mintegy harmada a szerzetesek létszáma az 1950 előttinek. Az összesen 3 és félezer szerzetes között mintegy 2 és félezer apáca van. A legtöbb közösség - a nagy hagyományúak, az újraindultak, vagy éppen a hazánkban frissen letelepedettek - elsősorban a tanításban, a szociális-ka- ritatív, valamint a hitoktató- lelkipásztorkodó-missziós munkában tevékenykedik. Érvényes ez az Angolkisasszonyokra, a bencésekre, a Betegápoló Irgalmas Rendre csak úgy, mint például a Szent Ferenc Kistestvéreire, vagy a Jó Pásztor Nővérekre. Mások szűkebben meghatározott, pontosan körülhatárolt feladatra vállalkoztak. A Szent József Nővérek például a családgondozásra, a Vinculum Caritatis Közösség a lélekmen- tésre, a Jézus Szíve Nővérek Társasága tagjai a hitoktatásra, a hitoktatók képzésére „szakosodtak”.- A társadalomnak a nemes szándékú segítőkre, az önzetlen közreműködőkre nagy szüksége is van - vallja a kutató. Deregán Gábor
