Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-11 / 289. szám
1997. december 11., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Nobel-díjasok és aranylábúak Magyar világhírességeket tüntetett ki a miniszterelnök Élő világnagyságok, két lábon járó legendák találkoztak tegnap a parlament kupolacsarnokában. Itt nyújtották át a kormány által a közelmúltban alapított Magyarság Hírnevéért Díjat tizenhét itthon és külföldön élő neves magyar tudósnak, művésznek, politikusnak, sportolónak. Szent-Györgyi Albert kereken 60 évvel ezelőtt, december 10-én vette át Stockholmban - első magyarként - a Nobel-dí- jat. Az eseményre emlékezve ezentúl minden évben e napon kapják meg a magas elismerést azok a személyiségek, akik az ország felemelkedéséért, jó hírnevének öregbítéséért példamutatóan tevékenykedtek. Horn Gyula miniszterelnök hangoztatta, hogy csak azok az országok számíthatnak igazán a nemzetek között rangos helyre, amelyek minden körülmények között megőrzik önbecsülésüket. Ehhez pedig hozzátartozik az is, hogy megbecsüljük élő nagyjainkat. A díjat a következők kapták: Fejtő Ferenc történész (Franciaország), Habsburg Ottó politikus (Németország), Harsányt János Nobel-díjas közgazdász (USA), Kornai János közgazdász, André Kostolany pénzügyi szakértő (Franciaország), Kurtág György zeneszerző, Tom Lantos politikus (USA), Marton Éva operaénekes (Monaco), Oláh György Nobel-díjas kémikus (USA), Rubik Ernő építész, tárgytervező, Sütő András író (Románia), Szabó István filmrendező, Teller Ede fizikus (USA), valamint a legendás aranycsapat élő tagjai: Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Hidegkúti Nándor és Puskás Ferenc. Néhány díjazott, köztük Teller Ede, nem tudott személyesen megjelenni. Az idős fizikus videoüzenetet küldött, amelyen elmondta: büszke magyarságára; Amerikában ma is azzal dicsekszik, hogy olyan országból származik, amely a világnak számos nagyságot adott. (németh) A szellemi, művészeti, politikai és sportélet nagyjai a kormányfővel.FOTö: feb/kallus György Központi költségvetés ’98 Töhh jut a rendőrségnek, az önkormányzatoknak és jóléti célokra Az ideihez képest a bevételek várhatóan 5 százalékkal, a kiadások pedig 9 százalékkal növekednek a központi költségvetés 1998-ra elfogadott számai szerint. Mivel jövőre csaknem 100 milliárd forinttal kevesebbet fordít a büdzsé az államadósság törlesztésére, szinte valamennyi tárcánál lehetőség nyílt arra, hogy kiadásaik reálértéke ne csökkenjen. Az Országgyűlés 2801 milliárd 855,1 millió forint kiadási és 2382 milliárd 821,9 millió forint bevételi főösszeggel elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt. A hiányból a parlamenti vita során több mint 6,5 milliárdot faragtak le a képviselők, így az alig haladja meg a 419 milliárd forintot, s ez nem éri el a GDP 4,9 százalékát. Jelentősebb változás a Pénzügyminisztérium bevételeinél, illetve a Belügyminisztérium kiadásainál következett be az eredeti előterjesztéshez képest. A pénzügyi tárca rendes bevételi előirányzata több mint 10 milliárd forinttal nőtt az Útalapnál, a vám- és importbefizetéseknél és az általános forgalmi adónál várt többletteljesítések eredményeként. A Belügyminisztérium kiadásai főként a helyi önkormányzatoknak szánt támogatások emelkedése következtében nőttek, mintegy 10 milliárd forinttal. Az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodáson túl a kormány egyetértett azokkal a módosító indítványokkal, amelyek a rendőrség szerkezet-átalakítására, egyes szociális kiadások növelésére, az önkormányzatok közoktatási normatívájának emelésére és a médiumok nagyobb összegű finanszírozására javasoltak többletforrásokat. A költségvetési törvényben prioritásként kezelt közbiztonság javítása érdekében 800 millió forint többlettámogatás jut jövőre a rendőrség működőképességének erősítésére. Kórház-rekonstrukciók befejezésére 1,1 milliárd forinttal, a helyi önkormányzatok által végzett közellátási feladatokra 2 milliárd forinttal szán többet a központi költségvetés az eredeti előterjesztéshez képest. Emelkedett a vita során a parlamenti és ä parlamenten kívüli pártok támogatása, és 5 milliárd forintról 28 milliárd forintra nőtt az ÁPV Rt. privatizációs tartaléka. Jóléti célokra is több jut jövőre. Ezt tükrözi a 19,5 százalékosjanuári nyugdíjemelés valamint a családi pótlékra fordítható kiadások 16 százalékos emelkedése is. A társadalombiztosítási alapok jövő évi hiányát 22 milliárd forintban állapították meg a képviselők. A nyugdíjbiztosító költségvetését nullszaldósra tervezik, 786 milliárd forintos bevételi ill. kiadási oldallal. Az egészségügyi ellátásokra 300 milliárd, a gyógyszertámogatásra 102,6 milliárd forint jut jövőre. beju Hazánkban is kezd kialakulni a versenyképes idegenforgalom Régiók a vidéki turizmusért A közelmúltban fogadta el az Országos Idegenforgalmi Bizottság a regionális idegenforgalmi szervezeti rendszer korszerűsítéséről a kormány részére készített előterjesztést. A belföldi turizmus fejlesztését szolgáló elképzelésekről dr. Czeglédi Józsefet, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium miniszteri biztosát kérdeztük.-A területfejlesztésről tavaly elfogadott törvény alapján létrejöttek az úgynevezett funkcionális fejlesztési régiók - hangsúlyozta az idegenforgalmi szakember. - Ennek megfelelően célszerű kialakítani a turisztikai övezeteket is. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság a következő régiók kialakítását javasolja: Észak- kelet-Magyarország, Tisza-tó, Dél-Alföld, Közép-Magyarország, Budapest, Közép-Du- nántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél- Dunántúl és Balaton. A létrejövő regionális idegenforgalmi bizottságok munkájából elsősorban az adott régiók önkormányzatai, érdekképviseleti és szakmai szervezetei, valamint a vállalkozók, a vállalkozások profitálhatnak - emelte ki dr. Czeglédi József. - Ezek a testületek ugyanis egyrészt olyan feladatokat látnak el, amelyek közvetlenül segítik az idegenforgalomban, a falusi turizmusban dolgozók munkáját, másrészt pedig működésüket a költségvetés finanszírozza. Ezáltal mód nyílik arra, hogy a központi pénzforrásokat egyre inkább decentralizáltan, a helyi célokra fordíthassuk. A Phare-program segítségével kialakítandó ajánlások és a turizmustörvény megszületése után a fejlesztési folyamat fölgyorsul, és végre kialakulhatnak az Európai Unió követelményeinek is megfelelő, versenyképes idegenforgalmi régiók. Gyulay Zoltán Megkezdődött az autonómok kongresszusa Az utóbbi két évben az autonómok szerint a korábbinál kiegyensúlyozottabbá vált a kapcsolat a kormány, mindenekelőtt a munkaügyi tárca és a szakszervezetek között. A 25 tagszervezetet tömörítő Autonóm Szakszervezetek Szövetségének tegnap Debrecenben megkezdődött harmadik kongresszusán Főcze Lajos elnök az 1994 óta eltelt időszak munkáját értékelte. Hangsúlyozta: a szövetség jelenleg Magyarországon létszámát tekintve a harmadik, a versenyszférában a második, a közüzemi közszolgáltató szférában pedig az első helyen áll. Az Autonóm Szakszervezetek tevékeny résztvevői az országos, az ágazati és a területi érdekegyeztetésnek. A jelentés szerint a szakszervezetek és a szocialista többségű koalíció viszonya egy ideig nem volt kielégítő. 1994- ben és 1995-ben a kormányzat és a szakszervezetek közötti „beszélő viszony hiánya” sokat ártott a kormányzati politikának, de nehéz helyzetbe hozta az érdekvédőket is. A társadalmi-gazdasági megállapodás elmaradása, a stabilizációs csomag puccsszerű bejelentése, a drasztikus reálbércsökkentés feszültté tette a kormány és az autonómok kapcsolatát. Az elmúlt két évben azonban viszonylag elfogadható változások következtek be. Az autonómok az elkövetkezendő években fontos feladatuknak tekintik a taglétszám növelését, új munkahelyi szervezetek alakítását. Az áfészek 100 százalékig magyar tulajdonban vannak Állandósult a gazdasági teljesítmény A fogyasztási szövetkezeteknek már nem kell megvárniuk, mi történik velük az uniós csatlakozásunk után, hiszen a nyugat-európai üzletláncok már itt vannak az országban; nagy kihívást jelent ez a változatlanul 100 százalékos magyar tulajdonban lévő, társas vállalkozáson alapuló szövetkezeti kereskedelem számára. Ezt Bartus Pál, a 260 áfészt és tíz gazdasági társaságot tömörítő Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta a fogyasztási szövetkezetek szerdán Kecskeméten megkezdődött kongresszusán. A legutóbbi kongresszus óta eltelt öt esztendő időszakát számba véve elmondta, hogy 1994-től kezdve ugyan a szövetkezeti szektort már nem érik politikai támadások, de annál több külső tényezővel kell megküzdeniük, és itt nemcsak a kereskedelembe beáramló nyugati tőkéről, de az ellenőrizetlenül növekvő szürkegazdaságról is szó van, vagyis arról, hogy a csökkenő vásárlóerőn sokakkal kell osztozni a szövetkezeti kereskedelemnek. Eredménynek könyvelhető el tehát, hogy az áfészek gazdasági teljesítménye állandósult, illetve több szövetkezetnél javuló tendenciát mutat. Az áfészek összesített eredménye az 1992-es 920 millió forintos veszteséghez képest tavaly már 1 milliárd 310 millió forint nyereségbe fordult. A nyereséges áfészek száma 1996-ban 190, a veszteségeseké pedig 36 volt, ami szintén javulást mutat az előző kongresszusi időszakhoz képest. Ugyanakkor az áfészek gazdálkodási folyamatából látható, hogy a nyereség sok helyen nem a kereskedelmi vagy termelési tevékenységből származott hanem a vagyontárgyak értékesítéséből; ez pedig előrevetíti a jövő fejlesztési gondjait. A fogyasztási szövetkezetek kongresszusán a kormány részéről több tárca is képviseltette magát: részt vesz a tanácskozáson Héthy Lajos a munkaügyi, Kiss Zoltán a földművelésügyi és Kilyán György, az ipari-kereskedelmi tárca államtitkára. Üdvözölte a kongresszuson megjelenteket Lars Hillbom, a szövetkezetek nemzetközi szövetsége európai regionális szervezetének elnöke is. Az elnöki beszámoló, illetve a felügyelőbizottság jelentése után osztják ki az iskolaszövetkezeti mozgalom legeredményesebb szereplőinek a nívódíjakat. A kongresszus ma választja meg a szövetség országos tisztség- viselőit. Rendelkezések a családi pótlékról Kinek hova kell küldenie a jövedelemnyilatkozatot? A jövő évi költségvetés elfogadásával egyidejűleg a parlament hivatalosan szentesítette a családi pótlékra vonatkozó előírásokat. Ezúttal ugyanis a ’98-as gazdálkodás tervei között helyet kaptak e szociális juttatás részletes szabályai is. Ezek szerint a három vagy több gyermeket nevelő családoknak jövedelmüktől függetlenül jár családi pótlék. Ósz- szege 1998. május 1-jétől teljes családban gyermekenként 5900 forint, egyedülállónak gyermekenként 6300 forint. Az egy- és kétgyermekeseket akkor illeti meg a pótlék, ha a családban az egy főre jutó jövedelem legfeljebb havi nettó 26 000 forint. Összege 1998. május 1-jétől gyermekenként 1900 és 5400 forint között lesz, a gyermekek és a szülők számától, illetve A jövedelemtől függően. A jogosultságot évente állapítják meg, ezért március 20-ig jövedelemnyilatkozatot kell tenni. Ha a családi pótlékot igénylő szülő személyi jövedelemadó-bevallást tesz, a három példányban elkészített nyilatkozat egyikét, az szja- bevallással együtt, március 20-ig meg kell küldenie az APEH-nek. A másik példányt ugyaneddig az időpontig a családi pótlékot folyósító szervhez kell benyújtania - a harmadik nála marad. Ha nem készít személyi jövedelemadó-bevallást, mert arra nem kötelezett, a jövedelemnyilatkozatból csak két példányt kell készítenie, az egyiket a pótlékot folyósító szervnek kell elküldenie - szintén március 20-ig -, a másikat meg kell tartania. Ha az igénylő munkahelyén van társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor az a folyósító szerv;- ha az érintett munkabérét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat folyósítja, akkor ez a hivatal;- ha az igénylő nyugdíjas vagy nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesül, a nyugdíj- folyósító szerv, egyéb esetekben pedig a megyei egészség- biztosítási pénztár folyósítja a pótlékot. (simonffy) Visszavarrták a levágott kézfejét Három napja küzd a szolnoki Hetényi-kórházban egy háromtagú sebészcsoport azért, hogy egy fiatalember ismét használhassa munkahelyi baleset során levágott kézfejét. A szerencsétlenül járt tiszaföldvári férfi végtagját hétfőn, egy munkadarab megmunkálásakor a gépi lemezolló nyírta le. Az első műtétet a baleset napján dr. Dér Rezső adjunktus team-je végezte: a maratoni operáció során mikroszkóp segítségével a csontos részeket illesztették össze, majd körülbelül kétszáz öltéssel varrták vissza az ereket, inakat, idegeket, végül a bőrt. A második nagyobb műtétre a - baleseti sebészet ügyeletes orvosától kapott információ szerint - szerdán került sor, amikor is az összevarrt és zúzódott érdarabok közül az elzáró- dottakat kivették, és más helyről származó egészségesekkel pótolták. Az orvosi beavatkozás eredményességéről jelenleg még nem lehet számot adni. Több napra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, sikerült-e kellően visszaállítani a kézfej vérkeringését, s hogy milyen mértékben károsodtak a szövetek, amíg nem kaptak vérellátást.
