Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-09 / 287. szám

4. oldal Világtükör 1997. december 9., kedd A harmadik évezred bekö­szöntél váró keresztényeknek el kell utasítaniuk a fatalizmust, a tétlen beletörődést - hangsú­lyozta hétfőn, a szeplőtelen fo­gantatás ünnepén II. János Pál. A pápa felkereste Rómában a Spagna teret, s az ott oszlopon álló Mária-szobomál rótta le kegyeletét a Madonna előtt. Ezt követően a katolikus egyházfő a Santa Maria Maggiore bazili­kában mondott imát. A következő orosz-amerikai csúcstalálkozóra a tervek sze­rint jövőre Moszkvában kerül sor, de csak a START-2 szer­ződés ratifikálása után - jelen­tette ki hétfőn Szergej Jasztr- zsentbszkij orosz elnöki szó­vivő. Megerősítette: a Kreml teljesen egyetért Washington­nak azzal az álláspontjával, hogy a START-3-ról való megbeszéléseket csakis a START-2 szerződés ratifiká­ciós folyamatának lezárását követően lehet elkezdeni. Jozef Luxot, a Keresztény- demokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) elnökét fogja felkérni Václav Havel cseh elnök az új kormány prog­ramjáról és személyi összetéte­léről tartandó, előzetes politikai tárgyalások vezetésére. Nem hozott eredményt a má­sodszorra megrendezett szerb elnökválasztás első fordulója. Két hét múlva Milan Milutino­vic, a hatalmon lévő baloldali pártok jelöltje és Vojislav Se- selj mérheti össze az erejét. Kiemelkedő sikert aratott Párizsban a Fischer Iván ve­zette Budapesti Fesztiválzene­kar legújabb, Bartók Béla da­rabjait tartalmazó CD-lemez- felvétele, amely - több más el­ismerést követően - december­ben a legjelentősebb francia zenei szaklap, a Le Monde de la Musique idei „Choc-díját” nyerte el a legjobb zenekari felvételként. Szaddám Húszéin iraki elnök fogadta Vlagyimir Zsirinovsz- kijt, az orosz Liberális Demok­rata Párt elnökét. A szélsőséges nézeteket valló pártvezető va­sárnapra virradóra érkezett Bagdadba. Befejez üdött az általános sztrájk Izraelben. Becslések szerint az ötnapos munkabe­szüntetés legalább 60 millió dolláros veszteséget okozott az ország gazdaságának. Az AIDS-szel foglalkozó ENSZ-világértekezleten Abid- janban elhangzott: az Afrika Szaharától délre eső övezeté­ben élő, HlV-fertőzött vagy AIDS-es húszmillió ember többsége nem is tud arról, hogy beteg. A konferencián felszólalt Jacques Chirac francia elnök is. Brüsszelben elkészült a csatlakozási menetrend tervezete Elégedett és csalódott tagjelöltek Alighanem a pénteki kormányfői értekezletre marad a dön­tés arról, mely kelet-európai államokkal kezdi meg érdemi csatlakozási tárgyalásait az Európai Unió. A tizenöt tagország külügy­miniszterei hétfőn még nem tudtak egyhangúlag határozni arról, hogy elfogadják-e az Európai Bizottság öt plusz egy országot kiválasztó javaslatát vagy sem. Nyitott kérdés ma­radt a csatlakozási tárgyalá­sokkal párhuzamosan folyta­tandó európai konferencia sorsa és tartalma is. A luxem­burgi elnökség javaslatot ter­jesztett a miniszterek elé, két­féle tárgyalási módszerről. Az érettebbekkel azonnal megindulnának a csatlakozási tárgyalások. A közösségi jog­szabályrendszer átvételéről kormányközi találkozókat tar­tanának a tagok, illetve Ciprus és a kiválasztottak - Magyar- ország, Lengyelország, Cseh­ország, Észtország, Szlovénia - részvételével. A másik csoporttal tárgya­lás-előkészítés folyna, amely szintén a jogszabályrendszer áttekintésével kezdődnék. Ez az országcsoport rendszeres közös találkozókat tartana az Európai Unió tagjaival, a tár­sulási tanácsok keretén belül. Egy későbbi fázisban a máso­dik csoport országai átkerül­hetnének az első szakaszba. Az elnökségi elképzelés szerint a csatlakozási folya­matban évente egyszer az Európai Unió és a társult kor­mányok vezetői, szükség sze­rint külügyminiszterei talál­koznának. A folyamatot a partnerségi stratégia kidolgo­zása és a csatlakozást előké­szítő támogatások segítenék. Törökországgal már koráb­ban megkezdődtek a felvételi tárgyalások, de különleges helyzete — köztük a ciprusi te­hertétel, a Görögországhoz fű­ződő viszony - miatt még nem sikerült haladást elérni. An­kara és Brüsszel évente két­szer tartana társulási tanács­ülést, ha most Luxemburgban megerősítenék taggá választ­hatóságát. A csatlakozási fo­lyamatot és a török kérdés megoldását konferencia fogná össze, amely kül-, bel- és igazságügyi kérdésekkel fog­lalkozna, évente egyszer kor­mányfői és külügyminiszteri szinten ülésezne. Hága egyértelműen döntött bővítési politikájáról: a hol­land kormány megnövelte tá­mogatását a kelet-európai tag­jelöltek piacgazdasági átállá­sához. A jövőre összesen 20 millió guldenre (13 millió dol­lárra) rúgó többlettámogatást kizárólag az az öt állam kapja, amellyel az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja. A fáraót gyermekkorában sokáig szoptatták Tutenkámen dajkájának sírja Francia régészek Kairó köze­lében megtalálták Tutenká­men fáraó szoptató dajkájá­nak sírját - adta hírül a Le Monde című francia nalilap alapján a Reüters. A királyi dajkát Majának hívták, és sírja újabb részle­tekkel szolgálhat az időszá­mításunk előtt 1350 körül élt fáraó származásáról, amelyről nem sokat tud a világ - mondta a francia kutatócso­port vezetője. A Kairótól 30 kilométerre délkeletre rejte­zett sír bejárati szobra úgy mutatja be a dajkát, amint Tutenkáment az ölében tartja, s egyik kezével mintha a gyermek arcát oltalmazná. A majdani fáraót amúgy inkább kisfiúként, semmint csecse­mőként láttatja a szobor, melyhez a gyerek kutyája is hozzátartozik: a szék alatt hever. A dajka sírja több szintből áll, ám csak a legfel- sőhöz lehet hozzáférni. Itt három szoba van, a falakon tűz pusztításának nyomai, emiatt kárt szenvedtek a festmények. Egyiptológusok szerint a dajka sírkomplexuma idővel bebalzsamozott macskák te­metkezési helyéül is szolgált. Tutenkámen fáraó nem tarto­zik a legjelentősebb egyip­tomi uralkodók közé, ám an­nak köszönhetően, hogy az ő sírja maradt meg a legérintet- lenebbül az utókor számára, a legismertebbé emelkedett. Sírját 1922-ben fedezték fel brit régészek. Az út végére elfogynak az utasok Szegények milliói indulnak szerencsét próbálni Nő a szakadék a gazdag és a szegény országok között, ami­nek természetes következménye, hogy akár életük kockázta­tása árán is százezrek fordítanak hátat szülőföldjüknek. Gumicsónakok, rozsdás lélek- vesztők dacolnak a tengerrel. Kelet-Európából, Ázsiából, Törökországból, Irakból és Afrikából a menekültek gyak­ran választják a vízi utat, s próbálnak bejutni az Európai Unió valamely tagállamába. Az Unió országaiban 371,6 millióan élnek, ebből 19,8 mil­lió (átlagosan 5,3 százalék) a külföldi. Franciaországba pél­dául 1,6 millióan érkeztek Af­rikából, Németországba két- millióan Törökországból. A kíméletlen lélekkufárok temetővé változtatták az Ad­riát: öt év alatt mintegy két­százan fulladtak a vízbe az Olaszországba igyekvők kö­zül. Amióta a csizma alakú or­szágra is érvényes a schengeni szerződés, különösen kedvelt célponttá vált. Áz olasz törvények a kö­zelmúltig fölöttébb csaloga- tóak voltak. A hívatlan vendé­get rövid őrizetbe vétel után szabadon engedték, pénzt is kapott, és felszólították, hogy két héten belül hagyja el az or­szágot. A többség nem tért haza, hanem egy másik uniós országba távozott. A parla­ment elé kerülő új törvény vi­szont a kiutasítást követően szigorú felügyeletet ír elő. A menekültáradat azonban nem törődik a parti ellenőrzés­sel. Az embercsempészek fe­jenként - forintra átszámítva - 120-600 ezret kémek, szíve­sen adnak hitelt, amit a kiván­dorlók új hazájukban uzsora­kamattal törlesztenek. Virágzik az illegális turiz­mus is. A görög rendszámú buszokkal világjárásnak álcá­zott' kirándulások célja, hogy időközben - általában Olasz­országra - elfogyjon az utas. (toronyi) Hírháttér Az iszlám világ tükre Az 1979. évi forradalom, Khomeini ajatollah napjai óta nem volt olyan fontos nemzetközi esemény színhelye az iráni főváros, mint e héten: mától kezdi meg háromnapos tanácskozását Teheránban az Iszlám Konferencia Szervezete (IOC). A muszlint országokat tömö­rítő szervezet ülésére többtucatnyi kormányfőt, elnököt és uralko­dót várnak. Irán számára pedig külön jelentősége is van a mostani csúcsnak: e találkozó bizonyíthatja, hogy az Egyesült Államoknak a sokéves próbálkozás ellenére sem sikerült „diplomáciai veszteg- zárban” tartani Teheránt. Még az iraki elnökhelyettes is Iránba utazott. Az Iszlám Konferencia állásfoglalásai tehát a közel-keleti rendezéstől Dél-Ázsiáig, Ciprustól Afganisztánig megannyi krízis megoldásában alapvető fontosságúak lehetnek. Az iszlám világ persze korántsem egységes. Feszültség állítja szembe Bagdadot és Teheránt, török gépek támadják a kurdokat Észak-Iránban, megtalálhatók köztük az Izraellel való kibékülés hívei és az ellenfelei, Washington barátai és esküdt ellenségei. Egyesek a gyors gazdaságfejlődésre, mások a vallási-ideológiai szempontokra helyezik a hangsúlyt. Számos országban véres terror uralkodik, gondoljunk csak az Algériában évek óta tomboló erő­szakra. Másutt (lásd Luxor) a demokratikus államberendezkedés ellen lépnek fel fanatikus iszlám csoportok. Amiben ezen sokféleség mellett egység várható, az továbbra is csak a palesztin ügy. A pa­lesztin érdekek felkarolása és harcos képviselete. Szondy Gábor Egyezség Romániában A koalíció támogatja a kormányrendeletet A román koalíciós pártok ve­zetői a hét végén megegyeztek az oktatási törvényhez kap­csolódó egyes kérdésekben. Megállapodtak abban, hogy az oktatási törvény parlamenti vi­tája során támogatják a kor­mány által kiadott eredeti sür­gősségi rendelet kisebbségi elő­írásait. A történelem és a föld­rajz oktatási nyelvét illetően mindenki a saját meggyőződése szerint szavaz majd - közölte Markó Béla, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség el­nöke. A sürgősségi kormányrende­let feloldotta a kisebbségek anyanyelvű oktatása elé az 1995. évi tanügyi törvényben emelt korlátozásokat, a sze­nátus oktatási bizottságában azonban George Pruteanu pa­rasztpárti szenátor vezetésével ezek jó részét visszaállították. A megállapodást a négy pártelnök írta alá: Ion Diaco- nescu, a Parasztpárt, Petre Ro­man, a Demokrata Párt, Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Li­berális Párt és Markó Béla pe­dig az RMDSZ részéről. A sürgősségi kormányrende­let lehetővé teszi többek között magyar nyelvű egyetem és kar létrehozását, megszünteti az anyanyelvű szakoktatás korlá­tozását. Románia történelmé­nek és földrajzának kérdésében azonban nem jött létre meg­egyezés. A román pártok több­sége ezek román nyelvű oktatá­sát sürgeti. Szavazás a halálbüntetésről: 90 százalék mellette Gyermekféltés Itáliában Sokáig tabutéma volt Olasz­országban a gyermekek sze­xuális zaklatása. Nemrég vi­szont egy gyilkosság felka­varta az indulatokat, s ez megváltoztatta a sajtó és a közvélemény magatartását. Nápoly közelében meggyilkol­ták Silvestro déllé Cavét. A 9 éves kisfiút Andrea Allocca 70 éves nyugdíjas két vejével kö­zösen zaklatta, és amikor az kiabálni kezdett, elhallgattat­ták. Azóta Itáliában tüntetők tömege követeli a halálbüntetés visszaállítását. Az egyik helyi tévéállomás megszavaztatta a lakosságot, s a voksolók kilencven százaléka kérte a legsúlyosabb büntetést a gyermekgyilkosokra. Don Ri- boldi acerrai püspök kijelen­tette: „Az ilyen gyilkos semmi­lyen értelemben nem érdemel kegyelmet!” Sok olyan levél érkezik a szerkesztőségek cí­mére, amelyek szerint bizonyos ügyekben „egyszerűsíteni” kel­lene az eljárást. A hullámok Rómát is elérték. Romano Prodi kormányfő „vér- lázító gyalázatnak” minősítette a gyilkosságot. Giovanni Maria Flick igazságügy-miniszter pe­dig kijelentette: ideje kemény törvényeket hozni a pedoftl in­díttatású bűncselekmények el­len. Az Osservatore Romano, a Vatikán lapja is éberségre inti a szülőket. Ferenczy Europress Vízió egy környezeti katasztrófáról. Ezt a képet tárta elő a kiotói konferencián A1 Gore amerikai alelnök, aki megígérte: az Egyesült Államok álláspontja „rugalmas” lesz. Ez áttörésként értékelhető, bár a beszéd nem tartalmazott konkrétumokat. fotó: feb/reuter Feszült vita Székelyudvarhelyen Az RMDSZ vezetői Victor Ciorbea miniszterelnökhöz fordultak hétfőn azt követő­en, hogy Székelyudvarhelyen Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról, és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görögkatolikus apácarend tag­jai, akiknek ezt a jogát vitatja a helyi önkormányzat - kö­zölte hétfőn este Verestóy At­tila, a székelyföldi város sze­nátora. A legfrissebb, még meg nem erősített értesülések szerint egész napos tárgyalás után este jegyzőkönyv szüle­tett egy megoldásról. A hely­zet feszült, mivel az esti órák­ban számos ember gyülekezett a város fölötti csereháti platón, ahol a vitatott létesítmény áll. Este a román állami televízió állami csatornája indítóanyag­ként sugározta székelyudvar­helyi riportját, amelyben a kormány főtitkára azzal vá­dolta Szász Jenő polgármes­tert, hogy magatartása „minő­síthetetlen zsarolás” , s hogy megakadályozta a Basel Hilft 500 ezer dollár értékű bútora­dományának átadását. Remus Opris sajtójelentések szerint már hetekkel ezelőtt ígéretet tett az apácarendnek, hogy mindent megtesz beköltözé­sük elősegítésére. A bútorokat, mutatta a ri­port, teherautó-karaván hozta a lepecsételt épülethez, ahová nem sokkal korábban érkeztek meg hétfőn reggel az apácák és a kormány főtitkára. A té­vériport beállítása szerint Re­mus Opris „hiába próbált köz­vetíteni a konfliktus feloldása érdekében”. Az épületnél előbb több órás vita zajlott le a helyszínre siető polgármester és a kormány miniszteri rangú főtitkára között, közölte a ri­porter. A létesítményt a svájci Ba­sel Hilft alapítvány adomá­nyozta az apácarendnek, de Szász Jenő polgármester és a város lakossága, amely tavaly azért állította őt mint függet­len jelöltet a város élére, mert ebben az ügyben támogatta ál­láspontját, vitatja az akció jogalapját. Kifogásolják, hogy ily módon az ország más vi­dékein működő apácarend te­lepülne a városba, ahol a la­kosság 97 százaléka magyar.

Next

/
Thumbnails
Contents