Petőfi Népe, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-08 / 261. szám
wr,ciririffi]|T kultúra, közélet, hétvégi programok Hány főiskola fog egyesülni? A kertészetin az intézmény és fejlődését A kecskeméti Kertészeti Főiskola kari tanácsa a közelmúltban úgy döntött, hogy nem lesz tagja a főiskola mint integrálódó intézmény a Kecskeméti Főiskolai Szövetségnek. Ilyen értelmű korábbi szándéknyilatkozatukat 15:0 arányban hozott határozatukkal visszavonták, amelyet tudomásul vett anyaintézményük, a Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem egyetemi tanácsa. Helyzet van a kecskeméti felsőoktatásban. A kertészeti főiskola visszavonta szándék- nyilatkozatát a Kecskeméti Főiskolai Szövetségbe való belépésről. Dr. Dovala Márta, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese - aki épp a főiskolák integrációjának előkészítésével van megbízva - a kecskeméti felsőoktatás jövőjéről tartott előadást egy tudományos tanácskozáson. A kialakult helyzet miatt igencsak aktuális volt előadása, amelyből az alábbiakban ismertetünk néhány fontos részletet. A felsőoktatási reformgondolatok a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején kaptak új lendületet. A felsőoktatási törvény megalkotását kettős szándék vezette. Egyrészt az a felismerés, hogy hatékonyabbá, gazdaságosabbá kell tenni az ország 130 felsőoktatási intézményének működését, másrészt olyan tudás birtokába kell juttatni a diákokat, melynek segítségével el tudnak helyezkedni, munkát találnak. Átjárható iskolarendszerre van szükség, s olyan intézményi társulásokra, amelyek több lábon állnak, többféle szakirányú képzést nyújtanak. Kecskeméten a homokbányái volt szovjet laktanyában lesz az integrált kecskeméti főiskola központja. Ide költözik majd ki a tanítóképző főiskola is, hiszen a Kaszap utcai épületét a református egyház visszakapta. Homokbányán a félmilliárd forintba kerülő négyszintes kollégium 60-70 százalékban már kész van. A felújított, 5 ezer 300 négyzetméteres épületben 236 Kecskeméten tanuló főiskolás nyer majd elhelyezést kétágyas szobákban. A kollégium állami pénzből készül. Homokbányán egyébként egy épület a Népjóléti Minisztérium tulajdonában van. A kecskeméti önkormányzaté a már évek óta itt működő kereskedelmi középiskola. Ugyancsak a város tulajdonába került három lakóház valamint két kisebb épület. Az objektum többi része a Meg is kezdődtek a felsőoktatásban az integrációs törekvések, ezek között az első 1993- ban - akkor még egyesülés formájában - a kecskeméti volt. A főiskolai egyesülés már akkor úgy döntött, hogy a teljes integrációt a három intézmény: a tanítóképző főiskola, a GAMF és a kertészeti főiskola megvalósítja. Időközben csatlakozott a formálódó szövetséghez a Kecskeméti Nemzetközi Kerámiastúdió is. Ennek az intézménynek köszönhető az iparművészeti főiskola szilikátipari tanszéke Kecskemétre telepítésének a gondolata. Az integrációt állami forrásból és világbanki hitelből várhatóan 3,5 milliárd forinttal támogatják. 1998-ban így folytatódik a homokbányái volt szovjet laktanyában a campus, a diákcentrum beruházása, de a tartalmi, koncepcionális beruházás is százmilliókban mérhető. Ezt a lehetőséget Kecskemétnek nem szabad elengednie. Az integráció konkrét lépéseiről szólva dr. Dovala Márta elmondta: nem könnyű feladatról vám szó, hiszen egzisztenciális létkérdéseket érintenek. Első lépcsőben 1998 januárjában a kormánydöntésnek megfelelően meg kell alakítani a Kecskeméti Felsőoktatási Szönisztériumé, de átadták használatba a Kecskeméti Főiskolai és Kutatási Egyesülésnek. Mintegy 35-40 felújítható és használható minisztériumi tulajdonú épületről van szó. (Illetve többről, de azokat állaguk miatt el kell bontani.) A tervek szerint világbanki finanszírozásból Homokbányán még egy 236 ágyas kollégiumot alakítanának ki. A Világbank ugyanis támogatja, hogy a GAMF kollégiuma kiköltözzön Homokbányára és a mostani kollégium helyén egy informatikai központ kapjon helyet, ami természetesen nem csak a GAMF-ot szolgálja. Homokbányán a három volt parancsnoki épületet is felújítják, itt helyezik el az integrált főiskola központi igazgatását. A közös nyelvintézet - ugyancsak világbanki támogatással - szintén Homokvetséget. Ez még csupán a főiskolák egymás mellett élését jelenti, de a gazdasági és adminisztratív irányítást össze kell vonni. 1998. szeptember 1-jétől pedig összevonják a társult főiskolák párhuzamos tanszékeit, s ezek helyett közös intézeteket hoznak létre. A tanítóképző főiskola főigazgató-helyettese utalt arra is, hogy a kertészeti főiskola szerepe a szövetségben egyelőre kérdéses. A főiskola ugyanis nem önálló intézmény, hanem a Budapesti Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem főiskolai kara. Egyelőre keresi a helyét, s nem tudja, hogy a szakmai vagy a regionális integrációt preferálja? A művelődési tárca, a kormány és a Világbank álláspontja viszont e tekintetben az - s erről Magyar Bálint miniszter a közelmúltban tájékoztatást is adott Kecskeméten -, hogy a a regionális integrációs törekvéseket részesítik előnyben. S előfordulhat, hogy akár parlamentáris eszközökkel kötelezhetik is a hazai intézményeket - igy a kertészeti főiskolát - a regionális integrációra. Ez esetben a kertészeti főiskola a többkarú kecskeméti főiskola egyik karaként fog működni 1999. január 1-jétől. bányán lesz. Eddig Homokbányán már közel 800 millió forintos befektetés történt. A kecskeméti főiskolai integrációra - amiben természetesen nem csak ingatlanberuházások lesznek - az előzetes tervek szerint 2001-ig még 3 milliárd 496 millió forintot kapna Kecskemét. Ebből a Világbank biztosítana 2 milliárdot, hazai forrásból pedig több mint 1,4 milliárdjutna. Szeged és Debrecen után a hírős város kapná a legtöbb pénzt. A döntés erről sajnos nincs még meg, de a kormány ilyen irányú elképzelési ismertek. A Világbankot viszont a jövőben hozandó pénzügyi döntéseinél minden bizonnyal befolyásolja a kertészeti főiskola lépése, amellyel visszavonták szándéknyilatkozatukat a Kecskeméti Főiskolai Szövetségbe való belépésről. Dr. Lévai Péter, a főiskola főigazgatója szerint a döntést az indokolta, hogy a kecskeméti felsőoktatási integráció menetrendje túlhajszolt, s veszélyezteti a kertészeti főiskola szakmai fejlődését és jövőjét.- A kertészeti főiskola nem vett részt azon az idei FEFA- pályázaton, amelyen az integráció második szakaszának megvalósításához lehetett támogatást szerezni. Miért nem?- A pályázat véleményem szerint előkészítetlen volt. Ráadásul olyan célt jelölt meg (oktatási egységek integrációja, közös matematika és természet- tudományi tanszék létrehozása). amelyet döntésre a főiskola kari tanácsa elé kellett volna terjesztenem. Ilyen horderejű, egy tanszékünk - nevezetesen a környezettudományi és növényvédelmi tanszék - jövőjét, esetleges megszűnését vagy beolvadását érintő kérdésben egyszemélyben a főigazgató vagy a kar szűkebb vezetése nem dönthet. Az idő rövidsége miatt a kari tanács ebben nem foglalhatott állást, így inkább úgy határoztunk, hogy a FEFA- pályázaton nem veszünk részt. Egyébként már korábban, a pályázati célok megjelölésekor jeleztem: inkább a közös informatikai rendszer fejlesztéséhez, vagy az adminisztrációs rendszer egységesítéséhez kellett volna támogatást kérni. E célokra más intézmények 80-100 millió forintot nyertek, míg a kecskeméti pályázat a kért 782 millió forint helyett 18,5 millió forintot kapott.- A pályázati célok megfogalmazásakor kiütköző véleménykülönbség vezetett odáig, hogy a kari tanács visszavonta korábbi szándéknyilatkozatát?- Igen is, meg nem is. Igen, mert ez a pályázat még jobban felszínre hozta a problémákat, amolyan utolsó csepp volt a pohárban. De nemet is kell mondanom, mert a mi aggályaink az integrációval kapcsolatban régebbi keletűek. Számomra, s a főiskola kari tanácsa számára sem járható az az út, ahogyan az integráció most zajlik. Az elképzelés az, hogy a régi főiskolai struktúrák helyett egy új, minőségében más szerkezet-szervezet jöjjön létre. Ám ez nem történhet meg egyik pillanatról a másikra! A követendő út az volna, ha a főiskolák jelenlegi állapotából kiindulva történne meg az egyesülés. Nem a főiskolák lebontásával, hanem a meglévő szerkezet megtartásával, majd a szövetség elfogadása után lehetne nekilátni az integrációnak, s közösen létrehozni az egységes, új szervezetet. Egyébként ezt a menetrendet fogalmazza meg a 67/1997-es kormányrendelet is, mely többek között kimondja: a felsőoktatási szövetségeknek januártól két év áll rendelkezésükre arra, hogy létrehozzák integrált oktatási intézményüket.- Az első FEFA-pályázat egyik célja szintén egy közös intézet, a környezettudományi tanszék létrehozása volt. Nyert is támogatást ehhez a kertészeti főiskola, több mint tízmillió forintot. Akkor még nem voltak aggályaik?- Az első, tavalyi FEFA-pályázat előkészített, jól tervezett volt. S a cél, amely megfogalmazódott benne - a tanszék felállítása - szolgálta a főiskola érdekeit. Amellett, hogy szolgálta a társintézmények érdekeit is, hiszen az elnyert támogatás (80 millió forint) nagyobb része a homokbányái beruházás megvalósítását célozta. Az első FEFA-pályázat több lépcsőben egyeztetett, elfogadott pályázat volt. Olyan tanszék létrehozását nevesítette, amely közös céljá volt mindhárom főiskolának. Véleményem szerint az egész integráció lényege ugyanis az, hogy közös célok megvalósítását tudjuk elérni általa. Az elnyert összegből egyébként még egy fillért sem használt fel a főiskola.- Úgy véli, hogy az integráció nem szolgálja a kertészeti főiskola céljait?- A mi alapelvünk a kezdetek óta változatlan: csak olyan integrációs folyamatban tudunk részt venni, amely az oktatás, a kutatás és a szaktanácsadás tevékenységét fejleszti, erősíti. Ezek a főiskola alaptevékenységei, a fennmaradásunk, a létünk alappillérei. Tehát ezek nem sérülhetnek az integrációval. S ebben a túlhajszolt, időnként átgondolatlan folyamatban sokak számára úgy tűnt a főiskolán, hogy elveszítjük a szakmai identitásunkat.- A szándéknyilatkozatot tehát visszavonták, de nem gondolja, hogy ezzel a lépéssel veszélyeztetik az egész integrációt? Például a még közösen beadott világbanki pályázatot, amelyen több milliárd forint is elnyerhető?- A szándéknyilatkozat arról szólt, hogy részt kívánunk venni a Kecskeméti Főiskolai Szövetségben. Ez a szövetség azonban még nem jött létre! A művelődési miniszter előterjesztésében erről majd a kormány dönt. Amint a világbanki pályázat is a jövő kérdése, hiszen előbb a magyar államnak kell megállapodást kötnie a Világbankkal. S hadd tegyem hozzá, a már említett kormányrendelet azt is megengedi, hogy egy-egy intézmény akár a szövetség létrejötte után lépjen ki, ha indokoltnak tartja. Úgy érzem, a kecskeméti integrációs törekvések nincsenek veszélyben, a szövetség három lábon állva (tanítóképző főiskola, GAMF, kerámiastúdió) is működőképes lesz.- A rossznyelvek azt mondják, nem vonták volna vissza a szándéknyilatkozatot, ha nincs egy jobb ajánlat, a Budapesti Universitasé?- A Budapesti Universitas három intézmény: a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, az ELTE és a Közgazdaságtudományi Egyetem formálódó szövetsége. Az integrációs folyamat elején járnak, de anya- intézményünk elkötelezte magát e szövetség mellett. A főiskola kari tanácsa szakmai indokok alapján úgy döntött, hogy megmarad anyaintézményénél, s a budapesti integrációhoz csatlakozik, mert a jövőnk így biztosított. Ábrahám Eszter Programajánló Ifjúsági Otthon Ma délután 15 órakor nyitják meg a kecskeméti Ifjúsági Otthon diákgalériájában László Zsuzsa és Szikora Imre, a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola növendékeinek kiállítását. Délután négytől családi bábszínház lesz. EFMK Délután 14 órától a Bács-Kis- kun megyei Költők és írók Baráti Köre irodalmi matinéja lesz az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Ma és holnap reggel 9-től 18 óráig kisállat-kiállítás is látható. A mára meghirdetett magyamóta-est elmarad. Planetárium Ma 15 órakor és vasárnap délelőtt 10-kor lesz csillagászati műsor a kecskeméti planetáriumban. A közgyűlésen történt A kecskeméti Európa Jövője Egyesület javasolta, hogy Kecskemét városa kezdeményezze baráti együttműködési megállapodás kötését a szlovákiai Galántával. A két város között már évek óta aktív diákcsere-kapcsolat áll fenn, valamint a Kodály-örökség és egyéb kulturális hagyományok tekintetében sokrétű kapcsolat működik. Galánta Szlovákia déli részén helyezkedik el, városunktól mintegy 240 kilométerre. Lakossága 35 ezer fő. Jól termő vidékein szinte ugyanazon termékekkel foglalkoznak, mint térségünkben. A többnyire magyarok lakta területen elhelyezkedő város polgármestere is magyar. A kecskeméti képviselő-testület jóváhagyta az együttműködést Galántával. A közgyűlés idén februárban kelt határozatában hozzájárult a szarkási tagiskola Gordon Alapítvány általi működtetéséhez, ez év szeptember 1-jétől. Ebből következően a város kezdeményezte az időarányos normatív állami hozzájárulás lemondását november 1-jétől. A minisztérium viszont a közgyűlés szeptember 1-jei időpontról szóló elvi döntését pénzügyi szempontból nem értelmezhette a tényleges alapfeladat-átadásaként. Ennek időpontja a tárca szerint a közoktatási megállapodás aláírásának ideje. A törvény ugyanis kimondja, hogy a fenntaró tanítási évben a fenntartói jogát nem adhatja át, tehát ha az ön- kormányzat lemond az állami hozzájárulásról, azt az Alapítvány sem kaphatja meg. Ezért az a megállapodás született, hogy az 1997/98-as tanévben a Szarkási Tagiskola még ön- kormányzati fenntartású intézményként működik. Befejezéshez közeledik egy 236 ágyas kollégium kivitelezése Homokbányái helyzetkép Művelődési és Közoktatási Mi-
