Petőfi Népe, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-25 / 275. szám

1997. november 25., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 11. oldal A jövőben kiadják a szaporulatot a gazdáknak hizlalásra Évente kétmillió nyúl exportra A nyúlkivitel iránya elsősorban Olaszország. Baja és környéke gazdasági életében meghatározó szerepe van a Bácska Agráripari Részvénytársaságnak. Jelen­leg is 120 embernek ad mun­kát, de az idei fejlesztés to­vábbi munkaerőt igényel - tudtuk meg Kiing Jánostól, a bajai nyúlfeldolgozó üzem ve­zetőjétől. Már a jogelőd, a Vaskúti Bácska Tsz. is kiváló eredmé­nyekkel büszkélkedhetett: közismerten a jól gazdálkodó szövetkezetek között tartották számon. A rendszerváltással szinte egybeesett, hogy ma­gyar tulajdonú rt.-vé alakult át. A fejlesztéshez azonban tőke kellett. Az addigi legna­gyobb tételben vásárló olasz Menozzi cég szerezte meg a részvénytöbbséget. Ennek eredményeként jött létre a nyúlvágó első új üzemrésze, a daraboló. A magasabb feldol- gozottságú áru iránt megnőtt a külföldi érdeklődés. A cég - jóllehet működtet egy vegyi üzemet és egy takarmányke­verőt is - elsősorban nyulat exportál Svájcba, Németor­szágba és Belgiumba. A fejlesztés még az idei év végéig eljut a harmadik szaka­szába. Nem kevesebb, mint 10 ezer Hy-plus Medium nevű, kiváló tulajdonságokkal bíró anyanyulat hoznak be - a Nyúl Terméktanács közbenjá­rásának köszönhetően vám­mentesen -, és ezek szaporula­tát gazdáknak adják ki hathe­tes korban. A tápot díjmente­sen bocsátják a vállalkozók rendelkezésére, és csak akkor kell fizetni érte, amikor a 2 és fél kilogrammos, hízott nyula­kat leadják. (Az említett fajtá­nál anyanyulanként heti egy, tehát évente 52 darab szaporu­lattal számolnak, szemben a hagyományos fajta 30-35 da­rabos szaporulatával.) A fejlesztés 350 millió fo­rintos beruházással jár, melyet részben saját erőből, banki hi­telből és állami támogatásból fedeztek. Gál Zoltán A romániai befektetések lehetőségeiről tanácskoztak A profitnak nincs nemzetisége Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a romá­niai befektetési lehetőségek­ről tartott tegnap délelőtt elő­adást Antal István, a román képviselőház gazdasági bi­zottságának titkára. A régió vállalkozói által nagy érdeklődéssel kísért elő­adásában Antal István általános tájékoztatást adott a román gazdasági élet ez évi változá­sairól. Beszélt a külföldiek be­fektetéseire vonatkozó törvé­nyi változásokról, illetve az ezeket befolyásoló, előkészü­letben lévő törvénytervezetek­ről. Három olyan törvényről van szó, amely ’98-ban meg­könnyítheti a magyar befekte­tők román privatizációban való részvételét. Ez év végéig való­színűleg elfogadják azokat a rendelkezéseket, amelyekkel az eddigi három privatizációs törvényből egyet kovácsolnak. Ezzel csökken az ügyek intézé­sét bonyolító bürokrácia, amely a külföldi befektetők körében eddig nem túl jó megítélést kel­tett. A másik jelentős törvény- tervezet a külföldi beruházások feltételeit szabályozza, a har­madik a kis és közepes vállal­kozások támogatására született. Év végéig valószínűleg meg­alakul - az eddigi öt szervezet egybeolvasztásával - a román privatizációs minisztérium. Antal István elmondta:- Mind a román, mind a magyar befektetők többségének részéről vannak fenntartások a gazdasági kapcsolatok kialakí­tását illetően. Ezek inkább lé­lektani gátak. A magyar befek­tetőknek nem szabadna a szél­sőséges hangú román naciona­lista sajtóban megjelenteket olyan nagy súllyal kezelni, mint eddig. A profitnak nincs nem­zetisége, a gazdasági kapcsola­tok alapjai a kölcsönös érdeke­ken kell hogy nyugodjanak. Az utóbbi hónapok történései - például a határmenti megyék egyre gyümölcsözőbb együtt­működése - azt mutatják, hogy ez a folyamat pozitív irányba tart. A határ menti együttmű­ködést egyébként a korábbi román vezetéssel ellentétben a mostani vezetés erőteljesen tá­mogatja. Antal István felhívta a figyelmet arra, hogy a napi po­litikai csatározások nem szabad hogy komolyan befolyásolják a gazdasági kapcsolatok alakulá­sát. Létezik Romániában az a vállalkozói réteg, amelynek jól felfogott érdeke a magyar vál­lalkozókkal való kapcsolatok kiépítése. Lapunk kérdésére a képvi­selő elmondta, hogy többek kö­zött az élelmiszeripar, az építő­ipar, a fafeldolgozás területén lát kiváló együttműködési lehe­tőségeket román és magyar vál­lalkozások között. Kiemelte a Romániában található ásvány­vizek forgalmazásában rejlő le­hetőségeket. W. Király Ernő Katona Béla: Az önkormányzatokat és a vállalkozókat kell támogatni Húzóágazattá vált az idegenforgalom A tények azt bizonyítják, hogy az idegenforgalom immár egyik legdinamikusabban fejlődő, évről évre növekvő eredményeket elérő ágazata a nemzetgazdaságnak. Az előzetes számítások szerint ez évben bevételei elérik a két és fél millió dollárt, ami 15 százalékkal több a tavalyinál. Az év első nyolc hónapjában a tiszta nyereség is meghaladta az egymilliárd dollárt - teszi hozzá Katona Béla, az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács el­nöke, akivel az idei évad ta­pasztalatairól és a jövő évi fel­adatokról beszélgettünk.- A fények mellett árnyak is voltak - mondja az elnök. Pél­dául a vendéglátóiparban elő­fordult botrányos visszaélések vagy némely budapesti taxisok vendégkopasztó üzelmei.-Gyöngén indult a forga­lom, ezért borúlátóak voltak az előrejelzések, és utóbb nem vál­tak be.-Ebből is okulnunk kell. A szakma tudta, hogy azokban a német tartományokban, ahon­nan vendégeink nagy része jön, júliusban kezdődnek a szabad­ságolások. Mégsem tettek meg mindent azért, hogy jó marke­tingmunkával más országokból toborozzanak vendégeket.- A július-augusztus már igen erősnek bizonyult, sőt az idény kitolódott szeptember közepéig. Az viszont szintén szakmai hiba volt, hogy au­gusztus 20 után sokan „lehúz­ták a rolót”. Még a vasút is át­állt az őszi forgalmi rendre, holott javában tartott a főidény.-Mindezt szem előtt tartva, hogyan készül az ágazat ’98- ra?-Jövőre 2,6 milliárd forin­tot fordíthatunk marketingcé­lokra. A külföldi kirendeltsé­gek maguk dönthetik el, hogy az adott országban, régióban hogyan, mivel lehet legjobban eljutni a polgárokhoz. A cél olyan tájékoztatás és propa­ganda, hogy a turisták már az­zal nyissanak rá kirendeltsége­inkre: döntöttek, Magyaror­szágra kívánnak utazni, már csak programajánlatokat sze­retnének kapni... — Vannak-e tervek a hazai vendéglátás fejlesztésére ?- Az idegenforgalom ma­gánkézben lévő ágazat. A vál­lalkozókat és az önkormányza­tokat kell segíteni, hogy kiala­kuljanak a külföldiek számára vonzó programok. Pályázati rendszerrel segítjük a színvona­lasabb vendéglátást. Támogat­juk, ha az önkormányzatok olyan turisztikai „csomagter­vet” állítanak össze, amellyel növelik körzetük vonzerejét. Ugyanakkor eséllyel pályázhat támogatásra egy-egy vendég­csalogató, rangos rendezvény vagy program is.-Ami a falusi turizmust il­leti: az országos szövetséggel együttműködve kialakítjuk a fa­lusi szállások minősítési rend­szerét. Akiket minősítettek, be­kerülnek az országos hálózatba. Koós Tamás A teljesítmény már kiállja a nemzetközi összehasonlítást, a fizetések még nem Menedzserek az élvonalban A Hay Menedzsment nemzetközi tanácsadó cég 7 éve működik Magyarországon, s látja el tanácsokkal a magyar és a vegyes vállalatok, multinacionális cégek menedzsmentjét. A Budapes­ten rendezett háromnapos nemzetközi konferencia után mun­katársunk kérdéseire a magyar Hay Group ügyvezető igazga­tója, Dr. Poór József válaszolt.- Milyen nálunk a magyar és a külföldi menedzserek aránya?-A ’90-es évek elején fele­fele volt, jelenleg azonban 80 százalékkal a magyarok vannak túlsúlyban. S ma már e terüle­ten a kulcspozíciókat is túl­nyomó részt hazai szakemberek töltik be. Persze a szakma - érthetően- nem különbözteti meg e fon­tos munkakör betöltőit nemze­tiségük szerint, a teljesítmény a döntő. Összehasonlítva a hazai arányokat a csehországi, len­gyelországi vagy éppen orosz- országi adatokkal, egyértelmű, hogy nálunk a legnagyobb mérvű a helyi menedzsment térhódítása. S mivel a privati­záció hamarosan lezárul, meg­győződésem, hogy nincs is szükség nagyobb számú kül­földi gárdára. Gyógyélelmiszerek a gabonakutatóból A szegedi Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság liszttechnológiai laboratóriu­mának munkatársai a cukorbe­tegek diétájába illeszhető gyógyélelmiszer-család kifej­lesztésén dolgoznak. Olyan új, rostos száraztésztákat, kenyér- és süteményporokat, snackfé- léket, fagylaltporokat állíta­nak elő, amelyek bővíteni fog­ják a borsos árú, külföldi dia­betikus élelmiszerek skáláját.- Teljesítményben tehát a mieink állják a versenyt kül­földi kollégáikkal. Anyagi meg­becsülésüket illetően is hasonló a helyzet?-A körülményeket ismerve alighanem költői a kérdés... Mindenütt olyan szintűek a fi­zetések, amilyeneket a helyi gazdasági, piaci viszonyok megengednek. Ezt figyelembe véve nyilván képtelenség, hogy a magyar menedzserek java­dalmazása összegszerűen vete­kedjen, mondjuk, New York-i kollégáik keresetével. Ilyen szempontból az egyenlőség csak jelképes lehet.-Ami azonban a konkrétu­mokat illeti: a Hay Group fel­mérése szerint, ha a menedzse­rek jövedelmét nemzetközi át­lagban száznak vesszük, akkor a mi szakembereink fizetése kö­rülbelül 25, szemben például a svájciakéval, akiké 170, vagy az amerikaiakéval, akiké 110.- Természetes törekvésünk, hogy ezen a helyzeten, illetve arányokon a lehetőségekhez mérten, fokozatosan változtas­sunk. Kis ország vagyunk, s mivel nincsenek nemzetközi mércével mérve számottevő természeti kincseink és ener­giaforrásaink, elsősorban szel­lemi adottságainkkal és értéke­inkkel kell jól sáfárkodnunk. A nagyobb hazai cégek és vállala­tok ezt felismerve következete­sen nagy erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy a mi szakmánk legjobb szakembereit anyagi­akban is lépésről lépésre föl­zárkóztassák a külföldiekhez. Már csak azért is, mert a tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a magyar menedzserek felké­szültsége, tudása kiállja a nem­zetközi összehasonlítás próbá­ját. Ha bevonják őket a terve­zés, az üzletpolitika kialakítá­sának és végrehajtásának min­den fázisába, képesek meghá­lálni a bizalmat. Cs. J. A cukorrépa-termesztés jövedelmezőségének alakulása (1990-1997) 1 ha-ra eső Cukorrépa „ Év termelési felvásárlási f’**™ Jövedelem (Ft/ha) költség (Ft) ára (Ft/t) 1990 54 700 1918 36 11952 1992 64 700 2006 27-10530 1994 91000 3380 33 19371 1996 175 500 4 720 40 13 320 1997* 220 000 5000 42-10 000 ♦Becsült adatok Megjegyzés: A táblázat KSH-adatok, valamint az AKII és a MOSZ reprezentatív adatainak felhasználásával készült. aBB & Km em KM Km M Km *9 m további 10% kedvezmény A Benefon Delta 34 900, a Nokia 440 pedig 24 900?! Tényleg csak ennyi? Igen, november 17. és 28. között, a Westel 0660-nál. Nem beszélve az ingyenes rendszerbelépésről, amellyel további 25 000 Ft-ot takaríthat meg. Ráadásul 50% előleggel 12 havi, kamatmentes részletfizetésre is lehetősége van. Sőt, ha Interneten keresztül rendeli meg, további 10% kedvezményben részesül. Az akcióban szereplő készülékeket 3 év garan­ciával árusítjuk. Telefonáljon a legkedvezőbb mobil percdíjakkal az ország egész területén. Siessen, mert a készletek végesek! Az árak az étét nem tartalmazzákI Legkedvezőbb percdíjak! Ingyenes rendszerbelépés! További információért érdeklődjön a 06 60 450-450-es vagy az ingyen hívható 06 80 450-450-es telefonszámon, http://www.westel.hu WESTEL IRODA: KECSKEMÉT, 6000 SZABADSÁG TÉR 2„ TEL: (06 76) 485-330, RÁDIÓTELEFON: (06 60)415-200 immun i WESTEL FORGALMAZÓK: KECSKEMÉT, M0BIL-V0X KFT, 6000 SZÉCHENYI TÉR 14 , RÁDIÓTELEFON: (06 60) 483-483 • KECSKEMÉT, MOBIL-VOX KFT, 6000 LESTÁR TÉR 2.. TEL : (06 60) 489-789 • KISKUNFÉLEGYHÁZA, BBK HUNGARY KFT, 6100 KOSSUTH U. 17/B., TEL.: (06 60) 450-600 • DABAS, MOBIL-VOX KFT., 7370 BARTÓK B. U. 63., RÁDIÓTELEFON: (06 601 456-456 • KALOCSA, PC PHONE BT.. 6300 SZT. ISTVÁN KIRÁLY ÚT 81., TEL.: (06 78) 361-807, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 318-401 • BAJA, KIRU-FON, 6500 CSERMÁK M. TÉR 4 , RÁDIÓTELEFON: 106 60) 304-704,106 60| 303-030 • KISKŐRÖS, DELTA NET BT.. 6200 MARTINI ÚT 1TEL.: (06 30) 582-172 • KISKUNHALAS, MOBIL-VOX KFT. 6400 EÖTVÖS U. 8., TEL: 106 60) 388-388 • SOLTVADKERT, DELTA NET BT., 6230 HÖSÖK TERE 2.. RÁDIÓTELEFON: (06 601470-870 ff firtwimi 11 WESTEL RÁDIÓTEIEFON KFT

Next

/
Thumbnails
Contents