Petőfi Népe, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

1997. november 19., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 7. oldal Van zsákodban minden jó Az út egyre keskenyebb lesz Az Úszni Tudó Mozgássérült Gyermekekért Alapítvány de­cember 13-án, szombaton, dél­után 3 órakor nagyszabású jó­tékonysági úszóversenyt ren­dez a kecskeméti fedett uszo­dában. A többéves múltra visszate­kintő' „Vízi Mikulás” rendez­vény évről évre nagyobb lét­számban vonzza az egészséges és mozgássérült fiatalokat, hogy egy vidám, önfeledt, já­tékos közös úszás keretében fogadják a csónakon érkező Télapót. Aki persze nem jön üres kézzel, azaz zsákkal. A „van zsákodban minden jó, pi­ros alma, mogyoró” mellett megajándékozza a jelenlévőket egy fontos felismeréssel is: jó együtt lenni; jó együtt lenni kicsiknek és nagyoknak; jó együtt lenni, egymáshoz köze­lebb kerülni bicebócának és egészségesnek egyaránt. A korlátokat a vízben való moz­gás, az úszás minimálisra csökkenti. Marad a játék, a já­tékos versengés izgalma és öröme. És egy fontos követ­keztetés: az egészségmegőrzés egyik lehetősége - csecsemőtől idős korig - az úszás. Minden évben gyarapszik azoknak a tábora, akik ezt a felismerést magukévá teszik. Hát ezért kérjük, hívjuk önöket. A nevezési díjjal (100 Ft) és adományaikkal a moz­gássérült gyerekek sportolási feltételeit javítják. Valentin Zsuzsa, Kecskemét Ha az ember lelke fáj Bizonyára más is került már olyan helyzetbe, amikor min­denből és mindenkiből elege volt, a sírás keserű gombóca volt a torkában, s nem tudta, mit tegyen, mi lenne a helyes megoldás. Bevallom: én vol­tam már „válaszúton”; nem sokon múlt, hogy megtegyem a visszavonhatatlan lépést, és végérvényesen, mindent le­zárva, itthagyjam ezt az egész, „gonosz” világot. Amikor ilyen a hangula­tom, akkor mondom azt, hogy „fáj a lelkem”. Ám a lélek fájdalmára még nem találtak fel semmiféle gyógyító piru­lát! Való igaz, gyógyszer nincs, de létezik egy telefonszám, amelynek tulajdonosa a Lelki Elsősegély Szolgálat, ahol ha­talmas beleérző képességgel megáldott, fáradhatatlan em­berek dolgoznak. Este 6-tól másnap reggel 6 óráig rendel­kezésére állnak mindazon, a végsőkig elkeseredett ember­társaimnak, akik utolsó szal­maszálként, a „semmi” he­lyett ebbe kapaszkodva pró­bálnak meg átgördülni életük mélypontján. Nem tagadom, nagyon kí­váncsi vagyok az „én” ügye­lőmre (a szolgálat tagjait hív­ják így), akit szinte heti rend­szerességgel hívok, és minden lelki nyűgömre mond valami megoldást. Pontosabban: a megoldásra én jövök rá, de az ő segítsége nélkül ez valószí­nűleg nem lenne ennyire „egyszerű”. Sokszor elég egy versszak, amit mindketten ismerünk (ő rengeteget tud!), és ilyenkor már „félszavakból is értjük egymást”; vagy pe­dig könyvet ajánl, amit elol­vasva egész más színben lá­tom a világot. Nem igaz; nem a színe lesz más, hanem az én viszonyom lesz másmilyen hozzá. Ezúton köszönöm meg neki - és sorstársaim nevében valamennyi ügyelőnek - azt a lelkiismeretességet és ember­séget, amit hivatásként, önzet­lenül végeznek, segítve ezzel minden bajba jutott ember­nek, aki hozzájuk fordul. Remélem, hogy a szolgálat még sokáig működik, hiszen vannak még fájó lelkű embe­rek, nem is kevesen, úgy hi­szem; és az én lelkem is lehet még beteg. Klári (teljes név és cím a szerkesztőségben) A családsegítés érdekében A kecskeméti „Add tovább!” önkéntes segítőszolgálat célja a krízishelyzetben lévő csalá­dok segítése. Ehhez a felelős­ségteljes munkához azonban önkéntes segítőkre van szük­ség. A családsegítésre vállal­kozóknak ingyenes felkészítő beszélgetés-sorozatot rendez­nek, melynek következő ösz- szejövetele november 26-án, szerdán 15 órakor lesz Kecs­keméten, a Kápolna utcai Civil Szervezetek Házában. Nem az Európába, hanem a He- tényegyházi úti Hobby presszó­tól a Ladánybenei úti kereszte­ződés felé vezető út. Kétségbe­ejtő, hogy az ember tehetetlen az egyre növekvő szeméthal­mazzal szemben. Hívogatom a kecskeméti önkormányzatot, kérve az intézkedést az elszál­líttatásról, gyűjtöm a szemétből a bizonyítékokat, a szemete- lőkre terhelő adatokat, és vá­rom a közterület-felügyelőket. Mint ahogy a képen is láthat­juk, a szemetelőket a hatósági tiltó tábla nem zavarja gátlásta­lanságukban. Nem zavarja őket a két-háromezer forintos hely­színi bírság sem. Olvastam, hogy aki Kaliforniában szeme­tet dob el, ezer dollár bírságot fizet. Talán kötelezően elő le­hetne írni a szemétszállítási díj fizetését azoknak, akik a város­ban laknak, vagy hobbival ren­delkeznek, úgy, ahogyan az építményadókat kivetették. Ezek a bevételek fedeznék az újabb közterületi konténerek kihelyezésének és a szemét el­Gyomorforgató látvány az út mentén. szállításának költségeit. Nem értem, hogy a városatyák miért nem szakítanak időt olyan in­tézkedést hozni, hogy ne kell­jen a jövőben az adófizető pol­gárnak a városban és környé­kén egyre szaporodó szeméttel együtt élni. Remélem, hogy rövidesen másokat is zavar ez az állapot, nemcsak bennünket, akik a szeméttől egyre szűkülő úton már alig tudunk elmenni. Név és cím a szerkesztőségben Válasz cikkünkre Az alapdíj alkalmazása elfogadott A Petőfi Népe november 5-i számában „Egy számlázás rej­télyei” című cikkre az alábbi­akat közöljük. Földvári úr a Tiszakécske, Rigó út 61. szám alatti ingatlan vízdíj- számláján szereplő alapdíjat reklamálta. Az alapdíj alkalmazása - más közművek szolgáltatásá­nál is (pl. telefon, távfűtés) - Magyarországon elfogadott gyakorlat. A vízdíj része, mely azokat az állandó költ­ségeket tartalmazza, melyek a szolgáltatónak akkor is felme­rülnek, ha a fogyasztó a szol­gáltatást nem veszi igénybe, de az igénybevétel lehetősége adott. Ilyen költség például a vízmérő négyévenkénti cse­réje, a mérőhely fenntartása, a vízbekötés ellenőrzése, felújí­tása és a vízminőség biztosí­tása, a fogyasztó kiszolgálása érdekében a nap 24 órájában rendelkezésre állás. Az alapdíj mértéke fo­gyasztási területenként eltérő. Üdülőterületeken magasabb, mivel itt á folyamatos rendel­kezésre állás költsége - az igénybevétel ciklusossága mi­att - nagyobb. 1996. július 1- jétől alkalmazzuk, minden bekötési főmérőnél. Társasházak esetében a főmérőnél számlázunk alapdí­jat, mellékmérők esetében költségmegosztó számlázás (egyéb szolgáltatás) szolgálta­tás díját alkalmazunk, de ezt csak abban az esetben, ha a külön szolgáltatást a közösség kéri. A költségmegosztó számlá­zás díja a lakók tulajdonában lévő mellékmérők leolvasásá­nak, számlázásának, díjbesze­désének, ügyintézésnek költ­ségeit tartalmazza, amit a kö­zösség saját hatáskörben is elvégezhet, de ebben az eset­ben ezt a díjat nem kell meg­fizetni. 1996. április 15-én a költ­ségmegosztó számlázás díjá­nak bevezetéséről, 1997. jú­nius 13-án az alapdíj vagy ké­szenléti díj bevezetéséről tá­jékoztattuk tisztelt fogyasztó­inkat a Petőfi Népe napilapon keresztül. Bízunk abban, hogy tájékoztatásunk alapján a számlázás „rejtélyeit” megol­dotta. Petrovics Irén, BÁCSVÍZ Rt. ügyfélszolgálati vezető Olvasóinkhoz Nehezen szánja rá magát az ember, hogy véleményét nyil­vánosan fejtse ki. Hozzá kell még szoknunk ahhoz, hogy nem feltétlenül okoz bajt, ha az ember a véleménye mellé a ne­vét is adja. Ha pedig segítsé­get kér bárki is valamilyen ügyben, név nélkül nehezen tu­dunk segíteni. Ezért kérem az olvasókat, bánjanak bátrabban az aláírásokkal - a szerk. A legszebb szó: köszönöm A régi, vidám idők emlékére Tiszaalpárról, Almás! Gézánétól érkezett ez a régi, kicsit megsárgult fénykép egy le­vélke társaságában. Mint olvasónk írja: „Évtizedekkel ezelőtt dolgoztunk a Szikrai Állami Gazdaságban. Csapatvezető voltam, nagyon szerettem a lányokat, s ma is szeretettel gondo­lok rájuk.” Vajon mi lehet a hajdani fiatal lányokkal? Sokszor érezzük úgy, hogy na­gyon kegyetlen a világ, hogy csak és kizárólag a pénz irányít mindent. Hogy az emberek elfe­lejtették, milyen jó kimondani és hallani azt a szót: köszönöm. Pedig ez a szó valóban nem ke­rül semmibe, híd lehet embe­rek között, és parányi jókedvet csalhat az emberek leikébe. Abban a reményben állítottam össze ezt a kis csokrot, hogy ta­lán annak is könnyebben „ki­csúszik” a száján, aki eddig fu­karkodott vele - a szerk. A tanítóképzőben Mint a tanítóképző tanulmányi hivatalának volt vezetője, ez­úton szeretném kifejezni többi nyugdíjas kollégáim és társaim nevében köszönetemet az inté­zet vezetőségének és különösen • Beemé Sántha Magdolnának, az est szervezőjének és „házi­asszonyának”, aki fáradságot nem ismerő odaadással évről évre szervezi, és tud újat, le­nyűgözőt nyújtani a nyugdíjas találkozók alkalmával. Ez évben meglepetésül szol­gált, hogy a mintegy nyolcvan főre duzzadó nyugdíjasok lét­száma kinőtte a kamaratermet, s a díszteremben fogadták a nyugdíjas kollégákat, dolgozó­kat. Kisóvodások műsorában gyönyörködhettünk, majd ezt követte a több fogásos vacsora és a gazdag karácsonyi aján­dékcsomag. Azt hiszem, minden ottlevő nyugdíjas társam nevében kife­jezhetem köszönetemet, s egy­ben azt kívánjuk, hogy még sok-sok éven át találkozhas­sunk ebben a baráti légkörben, ahogy a „háziasszony” idézte: „Ahogy a vénhedt fa jobban ég, és ahogy a vén lovat könnyebb lovagolni, a régi könyveket jobb olvasni, és az óbort jobb inni, éppen úgy többet ér öreg barátot magunkénak mondani.” Rofa Tiborné, Kecskemét Pálmonostorán Fazekas Istvánná pálmonostori gyógyszerésznőnek és két asz- szisztensének ezúton szeret­nénk megköszönni lelkiismere­tes munkájukat és kedvességü­ket. Továbbra is jó egészséget kívánunk, és ilyen példamutató magatartást Pálmonostora köz­ség nevében. Papp Illésné, Pálmonostora A betegekért Ezúton szeretnénk köszöne- tünket és hálánkat kifejezni a közelmúltban megrendezett, „Bács-Kiskun megye dagana­tos betegeiért” jótékonysági gá­laestünkön való részvételért és szíves támogatásért a művé­szeknek, résztvevőknek és az önzetlenül segítőknek. Mellműtöttek Egyesülete, ILCO Egyesület, Gégeműtöttek Klubja, Dr. Szűcs Miklós, az onkoradiológiai központ osztályvezető főorvosa Akihez naponta járunk Gazsi Jánosáét szinte mindenki ismeri Kerek­egyházán. Tizennégy éve árulja a Fő utcai újságos­pavilonban a lapokat. Mindenkihez van egy ked­ves szava. Mint mondja, nagyon szereti a munká­ját. Ha valaki olyan lapot szeretne, amit amúgy nem árul, azt megrendeli. Min­dent a vásárlókért! Olvasószolgálat Egyre több helyen kapható! Örömmel fogadjuk a vasárnap is nyitva tartó üzletek, vendég­látóhelyek jelentkezését. Hirde­tésünk megjelenése óta szinte szünet nélkül csörög a telefon olvasószolgálatunknál, és to­vábbi jelentkezőket is várunk. Bízunk benne, hogy minél egy­szerűbben és minél több helyen megvásárolhatják majd olvasó­ink a Vasárnapi Petőfi Népét. Elnézést a késésért! Tegnap reggel több kecskeméti előfizetőnk telefonált az Árpád körút környékéről. Nem érke­zett meg a megszokott időben a Petőfi Népe. A késést a kézbe­sítő kerékpárja okozta, ami meghibásodott. Szíves elnézést kérünk mindenkitől, aki telefo­nált, vagy nem telefonált ugyan, de várta az újságot! Minden héten egy fotó Lajosmizsei és halasi olvasóink érdeklődtek, hogy mikor mutat­juk be a lapban azt az árust, akinél az újságot szokták vásá­rolni. „Mindig van néhány kedves szava hozzám, ahogy másokhoz is, azért is szeretek ehhez az újságosbódéhoz járni” - írja egyikük. Tényleg sok kedves partnerünk van az áru­sok között, ezért sok fényképet és bemutatást szeretnénk kö­zölni. Köszönjük a leveleket és az érdeklődést, hamarosan e rovat fölött viszontláthatják azokat, akikhez szívesen jár­nak. Hol rendelhetem meg? A bajai olvasónk, aki telefonon tette fel a kérdést, a legjobb helyre fordult. S mivel Olva­sószolgálatunk zöldszámát hívta, még pénzébe sem került. Ugyanezt a módszert javasol­juk mindenkinek, aki szeretné kipróbálni az előfizetés ké­nyelmét és biztonságát: hívják fel Olvasószolgálatunkat. A 06-80/480-756-os zöldszám hétfőtől péntekig, délelőtt 8 és 11 óra között ingyen hívható. Munkatársunk örömmel fo­gadja a megrendeléseket, a ter­jesztéssel kapcsolatos észrevé­teleket és kérdéseket. Címünk már jól ismert: 6000 Kecske­mét, Szabadság tér 1/A. Az oldalt szerkeszti: Sz. Miklós Magda

Next

/
Thumbnails
Contents