Petőfi Népe, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-13 / 265. szám

ÍJ ó n ipoti f Ötletek, tippek, tanácsok a mindennapokra Vasárnap szavazás - de hogyan? A diabétesz világnapján A Fiatal Cukorbetegek Bács- Kiskun Megyei Egyesületé­nek ifjúsági és felnőtt tago­zata november 15-én, 14-18 óráig a kecskeméti Ifjúsági Otthonban ünnepli a diabé­tesz-világnapot. Az előkészületekről kér­deztük Gyöngyi Máriát, az egyesület elnökét:- Mit láthatnak, hallhatnak az érdeklődők?- Támogató cégek jóvol­tából lesz gyógyszer-, gyó­gyászati segédeszköz-bemu­tató, diabétesz gyógycipő-ki- állítás, diétás termékek árusí­tása, ingyenes vércukor- és vérnyomásmérés, illetve dié­tás süteményreceptek csere­beréje kóstolással és diabé­tesz TOTÓ-nyereményekkel. Természetesen orvosi előadá­sok is lesznek. Az egyesület szakmai munkáját koordináló dr. Borda Ferenc belgyógyász adjunktustól az előadások té­májáról érdeklődtünk:- Dr. Neuwirth Gyula bel­gyógyász diabetológus főor­vos a felnőttkori cukorbeteg­ség korszerű kezeléséről, míg dr. Békefi Dezső gyermek- gyógyász diabetológus főor­vos a cukorbeteg serdülők sa­játos problémáiról tart elő­adást.- Szakmai szempontból mi a jelentősége egy ilyen rendezvénynek?- Kettős jelentősége van. Egyrészt felhívja a figyelmet erre a ma még nem gyógyít­ható, de megfelelő kezeléssel tünetmentessé tehető króni­kus betegségre. Sajnos a cu­korbetegek száma járványsze- rűen emelkedik. Az előrejel­zések szerint az ezredforduló első évtizedének végén kb. 250 millió diabéteszes lesz a Földön, ami a mostani szám kétszerese. Fontos népegész­ségügyi problémáról van te­hát szó. Másrészt - reménye­ink szerint - hasznos infor­mációkat tudunk adni mind­azoknak, akik részt vesznek a diabétesztalálkozón. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A belépés díjtalan. Rákellenes hét a megyei kórházban Szavazólap ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS 1997. november 16. Érvényesen szavazni csak egy válaszra leheti Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A válaszra szavazni a válasz alatti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: vagy így néz ki a szavazólap - képünk egyúttal azt is mutatja, milyen jellel lehet megjelölni a választ. A kecskeméti megyei kórház gyógyító osztályai és diagnosz­tikai egységei részvételével nagyszabású rákellenes hetet rendeznek november 17-étől november 22-éig az intézmény­ben. A rendezvénysorozattal a megelőzésre, a daganatos beteg­ségek korai felismerésére és gyógyíthatóságára szeretnék felhívni a figyelmet. A jövő héten mindennap lesz video­film-vetítés délelőtt 11-től 18 óráig az Akadémia körúti rende­lőintézetben, s a kórház mindkét (Izsáki úti és Nyíri úti) épületé­ben. A rendezvény ideje alatt a kórház nyitva áll a szűrővizsgá­latra jelentkezők előtt. A prosz­tataszűrés délután 14-től 16 óráig az urológiai szakrendelé­sen, a többi szűrés a szokott he­lyen lesz. Az előadások is nyitottak, s a részvétel természetesen díjtalan. November 17-én délelőtt 10-től kezdődnek a kórház Nyíri úti épületének első emeletén. A délutáni előadások kezdési idő­pontja hétfőtől péntekig min­dennap délután 15.30 óra, szer­dán 14 óra. Szó lesz a rákszűrés­ről és gondozásról, a daganatos betegségek lelki vonatkozásai­ról, a különböző szerveken je­lentkező daganatokról. A rendezvény ingyenes bőr- gyógyászati szűrővizsgálattal zárul a megyei kórház kecske­méti, Nagykőrösi utcai bőrgyó­gyászati osztályán november 22-én, szombaton. A szűrés reg­gel 8-tól 13 óráig lesz. A köztársaság elnöke 1997. november 16-ára népszava­zást tűzött ki Magyarország NATO-csatlakozásának tár­gyában. A népszavazás 1997. november 16-án, 6 órakor kezdődik és 19 óráig tart. Szavazni kizárólag személye­sen és a törvényben előírt ki­vételekkel csak a választó- polgár lakóhelye szerint kije­lölt szavazóhelyiségben lehet. A mozgásában gátolt sze­mélyt a szavazásának lehe­tővé tétele érdekében - kéré­sére - lakásán, tartózkodási helyén az illetékes szavazat- számláló bizottság két tagja felkeresi. A szavazás menete A szavazás során a szavazat- számláló bizottság elnöke vagy tagja a megjelent állampolgár­tól elkéri a választók nyilván­tartásában való felvételre szóló „kopogtatócédulát” és a szemé­lyi igazolványát, melynek alap­ján megállapítja az állampolgár személyazonosságát és azt, hogy a választók nyilvántartá­sában szerepel-e. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a választók nyilvántartásában szerepel, vagy abba utólag fel­vették:- ha a választók nyilvántar­tásában (névjegyzék) valami­lyen ok következtében - az ál­lampolgár nem szerepel, de la­kóhelye a szavazókor területén van (személyi igazolványával bizonyítja) és választójoggal rendelkezik, akkor a bizottság pótlólag felveszi a nyilvántar­tásba;- amennyiben a választó- polgár a névjegyzék elkészülte után változtatja meg lakóhelyét és költözik a szavazókor terü­letére, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól kérheti névjegyzékbe történő felvételét. A kéréshez csatolni 1998. január 1-jén lép életbe a nyugdíjtörvény. A szabályo­zás egyik fontos alapelve, hogy az 1998 előtt megszer­zett jogosultságok nem vesz­nek el, s a korábbi évtizedek­ben összegyűjtött évek meg­maradnak. Forgó Györgynét, a Népjó­léti Minisztérium főosztályve­zetőjét kértük a változások összefoglalására:-Az új törvény kimondja, hogy azok, akik 2000. január 1-je előtt az egészségre káros, a szervezetüket fokozottan i- génybe vevő munkát végeztek, illetve végeznek - az 1997. december 31-én hatályos és 1998-99-re is érvényes szabá­lyok szerint - korkedvezmény­ben részesülnek. Ez azt jelenti, hogy továbbra is előbb elme­hetnek nyugdíjba. Az új rende­ken a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző igazolását ar­ról, hogy a kérelmező a válasz­tók nyilvántartásában szere­pelt;- az a választópolgár, aki a lakóhelyétől a választás napján távol van, a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek az igazo­lása alapján kérheti a szavazás napján a szavazatszámláló bi­zottságtól, hogy tartózkodási helyén vegyék fel őt a válasz­tók nyilvántartásába. A jogosultság megállapítása után a bizottság a szavazó ré­lethez kapcsolódó végrehajtási jegyzék részletezi, mely mun­kakörök betöltője jogosult e kedvezményre. Azok a jogviszonyok, fog­lalkozások, amelyek az 1997 végéig hatályos, azaz a jelen­legi szabályok szerint szolgá­lati időnek minősülnek, meg­szerzett jognak számítanak a jövőben is, amelyeket nem csorbít az új nyugdíjtörvény. Tehát például az 1997 vége előtt végzett felsőfokú tanul­mányok évei vagy a gyesen töltött idő szolgálati évnek mi­nősül azoknál is, akik 1998 után mennek nyugdíjba. 1998-tól az öregségi nyugdíj és a legkevésbé súlyos, harma­dik fokozatú csoportba sorolt rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 13 700 forint lesz, ami jelenleg 11 500 forint. A saját jogú és özvegyi nyugdíj egye­szére hivatalos bélyegzővel el­látott szavazólapot ad át borí­tékkal együtt. Tájékoztatás kérhető a bizottságtól A szavazólapon az alábbi el­döntendő kérdés szerepel: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság NATO- hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” A bizottság egyik tagja szük­ség esetén megmagyarázza a választópolgárnak a szavazás sítési összeghatára 20 400-ról 24 300-ra emelkedik, az árva­ellátás legkisebb összege 9800- ról 11 700 forintra nő. Segítségképpen két példával il­lusztráljuk az 1998 januárjától esedékes nyugdíj kiszámítását. Példánk első' szereplője 1997- ben - saját jogán - 25 000 Ft nyugdíjat kap, özvegy és jogo­sult lenne az özvegyi nyug­díjra. Mivel saját jogán többet kap, mint az egyesítési összeg­határ (20 400), ezért eddig a saját jogán megállapított ősz- szeget postázták neki. Tételez­zük fel, hogy a házastársa 1975-ben hunyt el. Az új rend szerint kiszámít­ják az elhalt nyugdíjának a ha­lál óta esedékes emelkedését, ennek veszik a 20%-át, vala­mint hozzáadják a 19%-os kö­telező emelést is, és ezt az ősz­módját. A tájékoztatás azonban agitációt nem tartalmazhat arra vonatkozóan, hogy a népszava­záson feltett kérdésre - jelen esetben a NATO-hoz való csat­lakozással egyetért-e - a vá­lasztópolgár milyen választ ad­jon. A szavazólap átvétele után a szavazóhelyiségben elhelye­zett 2 szavazófülke valamelyi­kében töltheti ki a szavazóla­pot. Érvényesen szavazni csak hivatalos szavazólapon lehet az azon szereplő kérdésre adható válaszlehetőségek alatt lévő körben, tollal írt, egymást met­sző^ két vonallal. Érvénytelennek számít u- gyanis az a szavazat, ha a sza­vazólapot nem tollal, hanem ceruzával töltötték ki. A kitöltött szavazólapot ezt követően a választópolgár borí­tékba teszi és a szavazatszám­láló bizottság előtt azt az ur­nába helyezi. Mit tegyünk ha hibát vétettünk? Amennyiben a választópolgár a szavazólapon hibát ejtett, kéré­sére a bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére csak az urnába helyezés előtt, egy esetben van lehető­ség. Az urnába már bedobott, rontott szavazólapot cserélni természetesen nem lehet. A választók érkezési sor­rendben szavaznak és szavaza­tuk leadása után a helyiséget el kell hagyniuk. Kérem, a népszavazás ered­ményessége érdekében minél nagyobb számban jelenjenek meg a szavazókörökben. Dr. Peredi Katalin Ha valaki nem tud a szavazás napján a lakóhelyi választóhe­lyen megjelenni, a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél no­vember 15-én 16 óráig kérhet erről igazolást - a szerk. szeget kapja meg az özvegy ja­nuár l-jétől a saját nyugdíjá­val együtt. Másik példánkban nagyon alacsony összeget veszünk saját jogú nyugdíjként alapul - 8000 Ft-ot. Ehhez jött, mondjuk, 9000 Ft özvegyi nyugdíj, tehát 1997-ben összesen 17 000 Ft-ot hozott a postás. Ha kiszámítjuk ennek az összegnek a januártól kötelező 19%-os emelését, 20 230 Ft-ot kapunk. Mivel ez nem éri el az egyesítési összeghatárt - amely most 20 400, januártól pedig 24 300 Ft lesz - ezért ki­egészítik ez utóbbi összegre, s január l-jétől ezt fogja kapni az illető. Ez csak azokra vonat­kozik, akiknek elhalt házastár­suk, illetve maguk is teljes nyugdíjra szereztek jogot. Ko­rábban 10 év szolgálati idő is elég volt öregségi nyugdíjhoz, jelenleg már 20 év kell hozzá. A bevonulási segélyről A bevonulás előtt nem árt tudni, hogy a honvédelmi tör­vény hogyan rendelkezik a be­vonulási segélyről. A bevonu­lási segély kifizetéséhez a be­hívóparancs bemutatása szük­séges, a segély összegét - még a bevonulás előtt - a lakóhely szerint illetékes jegyző folyó­sítja. Ha a behívott személy sorkatonai szolgálatára bármi­lyen oknál fogva nem kerül sor, a segély visszafizetésére nem kötelezhető. Újabb behí­vás esetén azonban bevonulási segélyt nem kaphat. A segély kifizetésére minden sorköteles jogosult. A bevonulási segély ösz- szege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi mun­kabérének 60%-a, ha pedig a hadkötelesnek eltartásra jogo­sult gyermeke van, a kötelező legkisebb havi munkabérnek megfelelő összeg. A bevonulási segélyre való jogosultság szempontjából el­tartónak kell tekinteni azt a hadkötelest, aki vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha vagy névéit gyermekének el­tartásáról a behívóparancs kézhezvétele időpontjában gondoskodik. A bevonulási segélyből - a személyi jövede­lemadó-előleg és a gyermek­tartásdíj kivételével - semmi­féle tartozás nem vonható le. Kenyeres Dénes A nyugdíjtörvény és a jogosultságok FORD EXTRA GARANCIA aRANCIa MINDEN, OKTÓBERBEN MEGRENDELT FORD MODELL EXTRA GARANCIÁVAL JÁR UJ SZOLGÁLTATÁS A FORDNAL

Next

/
Thumbnails
Contents