Petőfi Népe, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-11 / 263. szám

Csáki István legkisebb lányával, Zsókával, ahogyan otthon szólítják. A kunszállási Csáki István korábban a helyi Alkotmány Téeszben, majd földügyi ügyintézőként a fülöpjaka- bi polgármesteri hivatalban dolgozott. Néhány éve meg­szűnt a munkahelye, és a negyvenegynéhány éves férfi egyik napról a másikra állás nélkül maradt. Mivel a kör­nyék nem sok lehetőséget kí­nált, elhatározta: feleségével együtt gazdálkodni fog. Nyolcholdas birtokukból hat hold szántó, egy-egy hold pe­dig gyümölcsös, illetve szőlő. A szántón takarmányt ter­mesztenek a kocáknak, hízók­nak. A család ugyanis évente rendszerint húsz hízót értéke­sít, kettőt-hármat pedig saját részükre vágnak le. Mivel nin­csenek gépeik, a földet drága bérmunkában műveltetik. A gépi munka viszonylag sok pénzüket elviszi. A gabona i- dei vetésekor például 10 ezer forintot fizettek holdanként, pedig csak a legszükségesebb munkálatokat végeztették el. Csákiéknak három gyerekük van. A legidősebb ötödikes, a középső harmadikos, a legki­sebb, Zsóka másfél éves. A földművelésből származó jö­vedelmük kiegészítésére nem­rég egy hatvancsaládos méhes konténert vettek. Remény­kednek, hogy talán a méhész­kedés is lendít valamennyit a helyzetükön. Nem nélkülöznek ugyan, de Csáki István szerint több föld kellene ahhoz, hogy becsülete­sen megélhessenek. Nehezíti helyzetüket, hogy az értékesí­tés sem megfelelően szerve­zett. Idén 200 négyszögölön igényes pritamint termeltek. Sok munkájuk kárba veszett, mert képtelenek voltak eladni. A kunszállási gazda szerint a termeléshez elsősorban piacot kellene biztosítani. Ha azt meg­szerveznék, előbb-utóbb a gaz­dák munkakedve is vissza­térne. Szász András Nyolc holdon gazdálkodik a kunszállási család Meg kellene szervezni a piacot Kínában hatalmas kövekkel torlaszolják el a Jangce folyó vizét. A vízlépcső 2009-re ké­szül el, 183 méter magas lesz, és 85 milliárd kWh energiát ad majd évente. fotó: feb Soros György amerikai pénz­mágnás szerint az egységes pénz romba döntheti az Európai Uniót - jelentette a Reuters. So­ros - aki sokak szerint 1992-ben dollármilliárdokat nyert azzal, hogy kihasználta az európai va­lutarendszer rugalmatlanságait - a Die Zeit című német hetilap­ban azt írta, hogy a közös pénz azért pusztíthatja el az EU-t, mert hibái nem javíthatók más módon. A problémákat a terve­zett monetáris uniót meghatá­rozó szerződésnek a rugalmat­lansága rejti. A Masstrichti Szerződés annak a téves nézet­nek a megtestesülése, mely sze­rint minden problémát meg lehet oldani, amíg helyes irányvo­nalakat határozunk meg - véli Soros György. Egy független bank, amely meghatározza a monetáris politikát - társítva egy olyan stabilizációs paktummal, amely szigorú szabályokat kény­szerít a pénzpolitikára -, meg­fosztja a kormányokat makro­gazdasági irányítási hatalmuktól - írta Soros György. A csapadékhiány hátráltatja a gabonavetések fejlődését Nem a melegre fordult idő, ha­nem a csapadékhiány okozhat problémát a mezőgazdaságnak - tudta meg lapunk Novák Já­nostól, aki a kecskeméti Agro­meteorológiai Obszervatórium vezetője. Az átlagosnál mintegy 80 mm-rel kevesebb csapadék hul­lott az elmúlt időszakban. Ez pedig nemcsak rövid távon, ha­nem a jövő évben is hátrányo­san befolyásolhatja a vegetá­ciót. A talaj vízháztartása ala­posan felborulhat. Novák János prognózisa szerint nemcsak a már a földben lévő gabona, ha­nem a jövő évi korai vetemé- nyek fejlődését is károsan befo­lyásolja a vízutánpótlás elma­radása. Az április-májusi idő­szakban már havonta 80-100 mm víz távozik a talajból pá­rolgás útján, s ez rendszerint nem pótlódik. (A hiányzó 80 mm tehát egy havi hiányt jelent a jövő évre nézve.) A vízháztar­tás viszonylagos egyensúlyá­hoz, a víztartalék megalapozá­Élénkülés az építőiparban Az építési-szerelési tevékeny­ség volumene szeptemberben 5,8 százalékkal haladta meg az előző havit a Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint. A magasépítő-ipar tevékeny­sége 3,8 százalékkal vissza­esett, a többi alágazat terme­lése viszont nőtt. Összességében az építőipari termelés az előző évhez képest tovább javult: a január-szep­temberi termelés 7,3 százalék­kal haladta meg a tavalyit, a növekedés ezen belül szep­temberben 11,3 százalékos volt. Az épületfenntartás és -korszerűsítés teljesítménye kiemelkedő, 30,7 százalék volt szeptemberben. Az építőipar harmadik ne­gyedév végi szerződésállomá­nya négy és fél havi termelés­nek felel meg, mennyisége 5 százalékkal több, mint tavaly volt. Az építési szak- és sze­relőipar szerződésállománya 69,9 százalékkal több a múlt évinél, s ez három havi ter­melést garantál az ágazatnak. A mélyépítőiparban hét havi termeléshez elegendő a szer­ződésállomány. Az idén a szeptember vé­géig megkötött új szerződések mennyisége körülbelül meg­egyezik a tavalyival. Az épü­letfenntartásban és -korszerűsí­tésben viszont a korábbi hó­napokban tapasztalt visszaesés után csaknem másfélszer any- nyi új szerződést kötöttek, mint az elmúlt esztendőben - olvasható a KSH-jelentésben. sához az őszi-téli hónapok csa­padékára lenne szükség. Az obszervatórium vezetőjé­től megtudtuk, hogy a gabona - az enyhe időjárás következté­ben - csírázásnak indulhatna, gyökeret ereszthetne, de a talaj alacsony víztartalma gátolja a növekedést, ráadásul a felső (2-5 cm) talajréteg víztartalmát a szeles idő gyorsan elpárolog­tatja. További gondot okoz az, hogy a talaj tápértékét is káro­san befolyásolja a csapadék­szegény idő. A földekre kiszórt trágya, műtrágya nem oldódik fel víz hiányában, így a növé­nyek nem juthatnak hozzá a megfelelő mennyiségű táp­anyaghoz. Ennek következté­ben még a gyümölcsösök fejlő­dését is visszavetheti a vízhi­ány. Novák János arról számolt be, hogy az előrejelzések sze­rint a tél hátralévő részében sem várható nagyobb mennyi­ségű hó vagy eső. Ö. Cs. Tanácskozás Kiskunhalason A brit Know-How Fund támo­gatásával a nyáron képzés in­dult Bács-Kiskun megye gaz­daság- és területfejlesztési szakemberei részére. A terü­letfejlesztés gyakorlati ismere­teiről ma Kiskunhalason tarta­nak előadást a Vállalkozói Klubban. A szakmai napon 10 órától a humánerőforrás- és a j regionális fejlesztésről esik szó. A résztvevők ezután meg­ismerkedhetnek a területfej­lesztési stratégiák tervezésé- I nek és megvalósításának mód- I szereivel. Visszafizet a biztosító Visszatéríti a befizetett díjak f egy részét az ÁB-AEGON Ál­talános Biztosító Rt. azon ügy- J feleinek, akik 1996. december | 31-én érvényes gépj ármű-fele- lősségbiztosítással (GFB) ren- | delkeztek. A társaság ugyanis, | a hazai biztosítók közül első-§ I ként, visszatéríti ügyfeleinek a fi 1 GFB ágazatban tavaly elért, 3 százaléknál nagyobb nyerésé- 1 gét, mintegy 200 millió forin- I tot. Minderről az ÁB-AEGON I I Általános Biztosító Rt. tájé- koztatta a sajtót hétfőn. i | A távközlési szektor óriásai A világ távközlési szektorát továbbra is a japán NTT óriás- | cég uralja: 1996-ban 71,14 milliárd dolláros üzleti for- I galmat bonyolított le-számolt f róla be az ÁFP a genfi székhe­lyű Nemzetközi Távközlési Unió (IUT) adatai alapján. Az NTT után az amerikai AT and | | T következik, az amerikai tele- | fonipar első számú szereplője 52,18 milliárd dolláros forga- I lommal. Utánuk jön a Deu- | tsche Telekom és a France Té- lécom 40,58, illetve 28,89 mil­liárd dolláros forgalommal. J Olajat találtak Sávoly térségében nemcsak | kedvező dermedéspontú fe­li kete és barna kőoalajat, hanem | kifejezetten jó fűtőértékű „olajkísérő” gázt is rejt a föld mélye - hangzott el a pécsi bá-1 I nyakapitányság csütörtöki, za-1 I lakarosi szakmai napján. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Egyesül a német ipar két óriása, a Krupp- és a Thyssen-konszem. A Ruhr-vidék e két nagy múltú cége eredetileg a vas- és acél­iparban tett szert névre és hatal­mas vagyonra, az utóbbi időben azonban tevékenységük kiter­jedt az elektronikára ugyanúgy, mint a távközlésre. A két cég igazgatótanácsának napokban hozott döntése értel­mében a második világháború utáni német történelem egyik legnagyobb cégösszeolvadására kerül sor. Az új óriáscég évi ár­bevétele eléri majd a 65 milliárd márkát, és dolgozóinak száma meghaladja a 190 ezret. Az egyesített cég a remények sze­rint tovább tudja erősíteni ver­senypozícióit a nemzetközi pia­con. A Krupp, amely 1992-ben egyesült a Hoesch acélipari konszernnel, már ez év tavaszán tett egy kísérletet a két cég egy­beolvasztására. Akkor Gerhard Cromme, a Krupp igazgatótaná­csának elnöke úgynevezett el­lenséges bekebelezéssel próbál­kozott, és több nagybank pénz­ügyi támogatásával akart több­ségi részesedést szerezni a Thyssen-konszemben. Végül, több hónapi tárgyalás után abban egyeztek meg, hogy egy cégben egyesítik acélipari gyáraikat, s ez szeptemberben meg is történt. Áz évi 24 milliárd márka ár­bevételt elérő Krupp-konszem a nemesacélgyártásban világel­ső, és emellett az autóipar egyik legfőbb beszállítója. A Thyssen 124 ezer dolgozóval ért el tavaly 39 milliárd márkás árbevételt, és az acélgyártás mellett a gépipari berendezések gyártása, valamint a távközlés a fő területe. kezdőknek és profiknak Egyesül a Krupp és a Thyssen Az euro romba döntheti az EU-t?

Next

/
Thumbnails
Contents